Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

1989. május 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Rejtvény, avagy rejtély...? ... nem tudnám eldönte­ni. Rendszeresen figyelem a televízióban a Skála-Coopok nyereménysorsolását. Leg­utóbb — május 13-án — Debrecen volt a helyszín, ahol grillsütőt, konyhai ro­botgépet és egy kerékpárt sorsoltak ki. Debrecen nagy város, ezren meg ezren vá­sárolnak a Skála áruházá­ban, s kapnak ajándékként sorsjegyet. A sorsoláson ál­talában nyolcvanan-százan vesznek részt, illetve van­nak jelen. Megfigyeltem, hogy érdekes módon a nyer­tesek (hárman) nem a tö­megben, vagy hátul állnak, hanem meglehetősen közel a sorsolást végzőkhöz. A nye­remény kihúzásakpr mind­járt előrelépnek, s átveszik az ajándékot. Szinte nem is láttam arra példát, hogy valaki a tömegen keresztül vágott magának utat, s ju­tott nagy nehezen a sorso- lófchoz, de még olyat sem, hogy a kihúzott nyereményt vissza kellett volna tartani, mert a szerencsés vásárló nem volt jelen. Ezt több­ször is tapasztaltam. Vajon Fortuna legköze­lebb is jól rendezi a dolgo­kat? Csak azokra mosolyog, akik megtisztelik jelenlétük­kel? Nos, ez rövidesen el­dől a legközelebbi húzáson, Balmazújvárosban. A sze­rencse a véletlen műve, s emiatt rejtély is!? Nyíri Kálmán Miskolc K. o. - vandál módra Klub a szerencsi nyugdíjasuknak Május 8-án megalakult a Szerencs Városi Nyugdíjas- klub, amely a Szerencs Vá­rosi Pártbizottság épületé­ben kapott egy megfelelően berendezett és felszerelt he­lyiséget. A klubban színes tévé, videoprogram, társas­játékok biztosítják a szóra­kozási lehetőséget; a tájéko­zódást pedig a különféle na­pi- és hétilapok. A klub tagsági díj nélkül működik, május 22-től mindennap 16 órától este 10 óráiig. Csü­törtökön — átmenetileg — 19 órától. Szerencs Városi Nyugdíjasklub vezetősége Módszertani kiállítás Egy éve alakult az ózdi Új­várostéri óvodában az a mun­kaközösség, amely a közleke­désre nevelést tűzte ki felada­tául. Ebben a munkában, az ózdi és a városkörnyéki óvo­dákból egy-egy óvoda-pedagó­gus vesz részt. Az év folyamán az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tapasztalataikat is kicserélték a munkaközösség tagjai. A közelmúltban a tár­gyi eszközökből módszertani kiállítást rendeztek a Kun Béla Művelődési Házban — tudatja fotót is mellékelve soraihoz Kerékgyártó Mihály, Ózdról. A nyugdíjazásról Újra lesz cserépkályhaégő Micsoda erő kellett ahhoz, hogy a fotónkon látható súlyos kö- figurát földreterítsék. (Miskolc, Szabadság tér szomszédságá­ban.) A kiütés ez esetben érvénytelen, s nem is dicsőség. Az erőfitogtatásra lenne jobb tippünk: a munka, s a sportolás. Fotó: F. L. Tollasodó szarkák A sajtóból értesülhettünk arról, hogy a vandál szarkák mennyi-- kárt olkoznaik a MÁV-malk. No, nem azokról a fdkete-fehér tollazatú, hosszú farkú, folyton csör­gő madaraikról van szó, alki k többnyire az erdőben élnek, hanem a szárnyakkal nem rendelkező, nagy testű ho­mo sapienseikről. Az utóbbi­ak képeseik cs-alk arra, hogy az oszlopokra felmászva tömkretegyék 'a jelzőberen­dezéseket, levágják a táv­közlési és biztosítóberende­zésék kábeleit, hogy azokat a MÉH-ben értékesítsék. De folytathatnánk a sort: éj­szakánként behatolnak a be­zárt kocsikba, letépik a füg­gönyöket, felvágják .az ülés­huzatokat, kicsavarják az égőkét... Mindezekkel sok­milliós kárt okoznak a MÁV- nak, s tágiabb értelemben valamennyiünknek. Arról nem is beszélve, hogy mi­lyen veszélynek teszik ki az utazókat. Megfékezésükre már nem elég, nem elegen­dő a hivatásukat szerető vasutasok ereje, s a rend­őrség és a honvédség el­lenőrzése. Ezért a MÁV .ké­réssel fordult az utazókö­zönséghez, s minden jószán­dékú emberihez, hogy tisztes jutalom ellenében segítse­nek a rongálok, a szarkák leleplezésében. Vajon a károk helyreállí­tására fordított összegből hány mozdonyt, hány ko­csit... lehetne felújítani? Pásztor György Több olvasónk érdeklő­dött: van-e jogszabályi lehe­tőség arra, hogy — egyéb feltételek megléte esetén — még az öregségi nyugdíj- korhatár elérése előtt nyug­díjazását kérje. A korhatár előtti nyugdí­jazásnak két alaptípusa van. Ismertebb formája, amikor a dolgozó úgynevezett kor­kedvezményes munkakörben dolgozik. A társadalombizto­sítási jogszabályok szerint ugyanis a fokozott igénybe­vétellel járó, és az egész­ségre különösen ártalmas munkát végző dolgozók kor- kedvezményben részesülnek. Az erre jogosító munkakö­röket (például: föld alatti, melegüzemi stb.) a jogsza­bály tétölesen felsorolja. Viszonylag új forma az ún. foglalkozta tás pol i bikái célú korengedményes nyug­díjazás. (52 1*987. (X. 15.) MT-rendelet). Ennek lénye­ge, hogy a munkáltató fel­számolása (más módon való megszüntetése), továbbá át­szervezése esetén a fenti célból nyugdíjazását kezde­ményezheti az olyan dolgo­zójának, akiinek életkora az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel alacso­nyabb. A korengedményes nyugdíjazás azonban csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár el­éréséig a rendszeres eme­lést, a kiegészítéseiket, a jö­vedelemipótlékot és az eset­leges házastársi pótlékot is tartalmazó nyugdíj összegét az illetékes társadalombiz­tosítási szervhez évente elő­re befizeti. Az utóbbi kötele­zettség olyan komoly anyagi terhet jelent a munkáltatók számára, hogy gyakorlatilag ilyen jogcímen ritkán kez­deményezik a dolgozók nyugdíjazását. A jogszabály módosítása a közelmúltban jelent meg a Magyar Közlöny 23. számá­ban. Dr. .Demeter Lajos Mintegy két éve olvastam az Észak-Magyarországban arról, hogy a Ganz Villa­mossági Müvek egy újfajta, energiatakarékos cserépkály­haégő gyártását tervezi. Megörültem a hírnek, hiszen tudvalevő, hogy több ezer elavult Héra égőt üzemeltet­nek az országban, s ezek javítását már nemigen vál­lalják. A cikk megjelenése után levélben fordultam a válla­lathoz. Válaszukból megtud­Szerkesztői üzenetek ,,Egy idős nem" jeligére: A Megyei Társadalombizto­sítási Tanács (iMTT) címe: Miskolc, SZMT-székház, MSZB tér 3. Másik kérdésére — mi­után azt általánosságban fogalmazta meg — pontos, konkrét válasszad nem szol­gálhatunk. Elvilleg jogosultak családi pótlékra az alsó és középfokú oktatási intéz­ményben tanuló, árvaellátás­ban részesülő gyermekek. Hogy az ehhez szükséges feltételek jelen esetben adottak-e, nem tudhatjuk. Így azt javasoljuk, fordul­jon bővebb felvilágosításért a társadalombiztosítási igaz­MDF—városi tanács vb Párbeszéd Tokajban A városi tanács vb kez­deményezésére május 8-án Tokajban egy asztalhoz ül­tek le a város vezetői és az MDF képviselői. Májer János tanácselnök a koor­dinációs értekezletet meg­előzően 15 oldalas előter­jesztésben adott írásos tá­jékoztatást az MDF veze­tőinek, tagjainak „Tokaj város helyzete, a fejlesz­tés lehetőségei” címmel, amelyben egyebek között hitet tesz a pluralizálódó társadalom szükségessége mellett, s üdvözli az MDF hasonló döntését, amely a meghívás elfogadásával mutatott .készséget az együttmunkál kodásra^ Ä vitaindító egyebek kö­zött tartalmazza, hogy To­kaj lassú sorvadását 34 év hibás településfejlesztési politikája okozta, a tokaji járás 1952-es megszűnésé­vel elveszítette intézmé­nyeinek java részét, lélek- száma csökkent, gazdasági erőforrásai kimerültek. Cél és megoldás csak az lehet, ha a város méltón betölti közigazgatási, társadalom­és gazdaságszervező lunk- cióját. A fejlésztési lehető­ségek megvalósítása bízta­tó. Épül a 300 férőhelyes középiskolai kollégium, tornacsarnok, tanműhely, folytatódik a zsinagóga ál­lagmegóvása, kultúr.köz- ponttá fejlesztése, a mű­emlék tanácsháza felújítá­sa, az igényesebb ügyfélfo­gadás biztosítása ... A táv­lati fejlesztések között sze­repel például: OTP-lakás- építés, szállodaépítés, ren­delőintézet, mentőállomás, Tokaj bekötése a gépikap­csolású távhívórendszerbe... Az iparfejlesztés szükséges­ségét bizonyítja, hogy a munkaképes lakosságnak csak a fele talál helyben munkát. Szép példa a bő­vítésekre: a telefongyár és a Nyomdaipari Kisszövet­kezet. A város mezőgazda­ságára a szőlő- és borkul­túra katasztrofális hanyat­lása jellemző, amely csak a helyi érdekeltség megte­remtésével, a vállalkozói kedv ösztönzésével tá­masztható fel. Az előterjesztés alapján élénk vita és eszmecsere bontakozott ki. Az MDF- esek töhbek között hang­súlyozták a szigorú, sür­gősségi sorrend fontossá­gát a fejlesztésekben; a társadalmi úton elvégezhe­tő feladatok szükségessé­gét (fásítás, .borkiméréseik, borhamisítások szigorú el­lenőrzése stb.) a parlagon heverő szőlőterület meg­művelését. a szőlőtelepítés­sel egybekötött értékesítés megszervezését; a lakáshi­telek odaítélésében még na­gyobb nyilvánosságot; a borász-szakiközépiskola új­bóli beindítását; a turiz­mus, Tokaj megtartó ere­je növelésének fontossá­gát... A négyórás találkozót annak igényével zárták le a résztvevők, hogy a pár­beszédet folytatni kell. s két-három havonként ke­rüljenek megrendezésre a vb—MDF koordinációs megbeszélések. Blaskó Mihály MDF-ügyvivő gatósághoz. (Cím: Miskolc. Rudas L. u. 12—14.) * B. Imre, Miskolc: A mun- inólküli-segély tulajdonkép­pen nem más. mint a mun­kavállalásból eredő jövede­lemkiesés részbeni pótlását szolgáló juttatás. Azok kap­hatják, akik korábban dol­goztak, munka-, illetve munkavégzési kötelezettség­gel járó szövetkezeti tagsá­gi viszonnyal rendelkeznek, s annak megszűnte óta egy évnél hosszabb idő nem telt el. tam, hogy akkor kezdik meg a sorozatgyártást, ha a Kcr- mi-vizsgálat jónak ítéli meg ezt a típust. Mellékelve egy prospektust is küldtek, tel­jes műszaki leírással. Az elmúlt év nyarán ismét megkerestem a műveket. Ekkor arról tájékoztattak, hogy megkapták a Kcrmi engedélyét, a harmadik ne­gyedévben beindul a gyár­tás, s az utolsó negyedévben forgalomba kerül az új cserépkályhaégő. Azóta hiá­ba keresem, pedig már több hónap eltelt. Vajon mire számíthatunk? — kérdezi Karnóczi Sándor miskolci olvasónk. Az észrevétellel megkeres­tük a Ganz Villamossági Müvek Tüzeléstechnikai Le­ányvállalatát, s Lehmann László, értékesítési osztály­vezetőtől kaptunk tájékoz­tatást. Mint elmondta, meg­kezdték a nullszéria gyártá­sát. A Ganz-cserépkályha- égő két változata — az automatikus, valamint a ké­zi szabályozású — várható­an júliusban, de a fűtési szezonra mindenképpen kapható lesz. Hozzászólás cikkünkhöz A halálbüntetés mellett voksolunk Az április 21-i számban megjelent „Liga a halálbün­tetés ellen” című íráshoz szeretnénk hozzászólni. A propaganda úgy tűnik, szeretné meggyőzni a töme­geket, hogy a halálbüntetést el kell törölni. Persze, ha csak meggyőzésről van szó, és az emberek szabadon dönthetnek majd (akár nép­szavazás útján), ez nem is hiba. A halálbüntetést ellen­zők igen fontos érve, hogy így leszünk európaiak! Bi­zony, csak egy tollvonás, s máris fejlett Nyugat lett itt, hiszen nincs halálbüntetés. Szerintünk ez naiv elképze­lés. Elsőként a gazdaságun­kat kellene nyugati szintre hozni, valamint a kultúrát és a morált, s akkor taláh azt is elnéznék nekünk Európában, hogy nálunk még van ilyen büntetési forma. A cikkben azt is elmond­ja dr. Horváth Tibor, hogy hazánkban az emberölések jó része primitív hátterű. Pontosan emiatt — mert az erőszakos bűncselekmények száma aggasztóan emelkedik — kellene a törvényeket szigorítani, és ezt a bünte­tésnemet megtartani. Termé­szetesen az államellenes bűncselekmények körét felül kell vizsgálni, s azokban az esetekben, amikor nem ter­rorcselekményről van szó, nem kell alkalmazni. Az is érv, hogy a nyugat-európai országokban nincs halál- büntetés. Viszont van az USA több államában — de attól ők még civilizáltak. Az is tény, hogy néhány or­szágban a lakosság kéri e büntetés visszaállítását, s csak idő kérdése, hogy ez meg is történjen. A következő érv az volt, hogy a gyilkos nem mérle­gel, illetve nem visszatartó erejű a halálbüntetés. Ez így, nem igaz. Hiszen a bű­nözők gyakorta hangoztat­ják, hogy mit se számít pár évi börtön, s egyes cselek­ményekért még meg is éri. Ha a gyilkosságért is csak börtön jár, még jobban okunk lehet az aggodalomra. S ha a gyilkos kiszabadul, akár újra ölhet, mint ahogy erre is volt már példa. Furcsa humánum az, amely a bűnözőt védi, támogatja, és a tisztességes, becsületes többséget kiszolgáltatja. Dr. Farkas József és Farkasné Dr. Ricizó Erzsébet Szikszó Összeállította: Bodnár Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom