Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
1989. május 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vb-ülés a kövesdi Kismotor- és Gépgyárban Szem előtt a dolgozók érdeke is A mezőkövesdi Kismotor- és Gépgyár 3. számú gyárában idén csaknem egymillió forinttal többet terveztek a művelődési, az egészségügyi és a szociális feladatok költségeire, több mint 700 ezer forinttal többet szánnak a munka- és életkörülmények javítására, mint tavaly. A Mezőkövesdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi, kihelyezett ülésén részletesen is bepillantást nyerhettek a jelenlevők a gyár életébe. Egyebeik között megtudhatták, hogy a gyárban a munkakörülmények javítására évente 2 millió 660 ezer forintot költenek. Folyamatosan biztosítják a dolgozóknak a védőruhát, a szappant és az „Ultrader- met”. Korszerű, tiszta öltözők, fürdők álltnak a dolgozók rendelkezésére, jó az orvosi ellátás is, az üzemorvosi rendelő mellett fogászatuk is van. A rendélők jól felszereltek, EKG, NER- VOSTAT készülékekkel, valamint vércukorvizsgálóval is rendelkeznek. Mindezek ellenére úgy ítéli meg a gyár vezetősége, hogy magas a táppénzes állományban lévőik száma, mely amellett., hogy csökkenti a' munkaidőalapot, a költségeket is növeli, hiszen a táppénzes állományú dolgozók első három napi táppénzét a gyár fizeti. A gyárban rehabilitációs bizottság is működik, mely a megváltozott munkaképességű dolgozók munkábaállá- sánáil nyújt segítséget. Általában az adott dolgozó munkahelyét teszik alkalmassá különféle változtatásokkal arra, hogy ott az csökkent munkaképességgel is tudjon dolgozni. A jelenlegi .nehéz gazdasági helyzetben sem tévesztik szem 'elől a dolgozók szociális ellátását. Az étkezés biztosítására nagy költséggel üzemi konyhát tartanak fenn, ahol a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat biztosítja az étkeztetést. Az étkezéshez a vállalat ebédenként 18,90 Ft-tal járul hozzá, ami a bekerülési költség 45 százaléka. Saját autóbusszal, tíz községbőit szállítják a dolgozókat munkába, de a Volán-, vagy MÁV-járatokkal közlekedőknek is mintegy 80 százalékig hozzájárulnak az utazási költségekhez. Segítik ia dolgozók lakáshoz jutását, tüzelőbeszerzését, biztosítják az üdülési, sportolási lehetőségéket is. Az említett ülésen kéréssel fordultak a végrehajtó bizottsághoz, járuljon hozzá, hogy bizonyos menetrend- változtatást hajtsanak végre a közlekedési vállalatnál, s így a gyár dolgozói is igénybe tudnák vénái ezeket a járatokat, nem kellene saját buszt fenntartaniuk. Kérték azt is, hogy lehetőség szerint segítsék a gyári dolgozók lakáshoz jutását.-k.j Bányászfiataloknak Segítség az otthonteremtéshez A fiatalok lakásgondjainak megoldásához kívánt segítséget nyújtani a Borsodi Szénbányák vállalati KISZ- bizottsága, amikor 1987-ben lakástámogatási akciót szervezett. Ezzel azokat a 35 év alatti fiatalokat kívánta támogatni, akik először jutottak lakáshoz. Egyébként 40 ezer forintot tett ki ez az egyszeri támogatás, amelyben a föld alatti dolgozók ugyanúgy részesültek, mint a külszíniek. A juttatásban, amely nem kölcsön, hanem támogatás, azok részesülhettek, akik ebben az akcióban részt vettek. Aki a bányánál 10 évig maradt, annak ezt a támogatást nem kellett visz- szafizetni. Az akció lényege, hogy önkéntes alapon a szabad műszakjának bérét kell felajánlani erre a célra a KISZ által vállalt társadalmi munkával járó bérrel együtt. Az akciót támogatólag segítették azok is, akik nem ehhez a korcsoporthoz tartoztak, de önkéntes alapon műszakbérüket erre a célra juttatták. A nagy érdeklődést kiváltó akció már az első évben eredményt hozott. Ennek következtében a múlt évben megközelítőleg 1,5 millió forintot tudtak a bányászfiatalok ilyen célú támogatására fordítani. Ebből az ösz- szegből csaknem valamennyi bányaüzemnél az ott összegyűlt pénz arányában tudtak támogatást nyújtani. így jutottak lakáshoz például a lyukói, a bükkaljai, a szuha- völgyi üzemeknél fiatalok. Az akció a múlt évben is folytatódott, s az összegyűlt pénzből hasonló nagyságban, tehát az üzemeknél összesen mintegy 15 bányászfiatal kapott támogatást. Az eredeti célkitűzésnek megfelelően — amint arról Bombicz János, a vállalati ifjúsági szervezet titkára tájékoztatott — az akciót 1990-ig folytatják. Ha a kezünkbe kerül egy régi képeslap Miskolcról, s azon a főutcát láthatjuk, szinte csodálattal nézzük a képet, mondván: milyen szép is volt a Széchenyi! Úgy mondják a miskolci főutca az ország egyik legszebb utcája (volt). Lassacskán nemcsak múlt időben beszélhetünk róla, napjainkban sortatarozás formájában átépül, megszépül. S hogy mindez milyen eredménnyel, arról már némileg meg is győződhetünk, hiszen a Pátriával szemben szép házak sorakoznak. Idővel majd az egész Széchenyi út olyan lesz, mint azokon a bizonyos régi fotókon. fojtán Szép tesz a Széchenyi Olcsóbb az import? A Sörárpatenmasztési Társaságnak megyénkben 42 tag- és pairtnerüzame közel tízezer heíkitáron termeszti a sör egyik alapanyagát. Tavalyi tevékenységükre meg- határozóain hatott az a sok gazdasági tényező, amely az ország mezJőgazídaságáit is befolyásolta. Az STGT sör- árpalforgalmia tavaly nem nőtt olyan arányban, aimeny- nyit vártak. Á feldolgozó- ipar igénye nem úgy alakult, áhogy a GT tervezte, sőt időközben a söripar olcsóbban jutott import malátához. Ez figyelmeztető jel a termelők számára, meg az is, hogy kell-e a jelenlegi 150 ezer tonna sörárpát produkáló területnagyság (68 ezer hektár!). A termelési rendszerfella- datokat is ellátó gazdasági társaság jogelődje tizenhárom évvel ezelőtt alakult, és nyolc év óta a szélestei tsz a gesztorgazdasága. Ez a vasi üzem mind a szakmai, mind a műszaki hátterénél fogva alkalmas a gesztori szerep betöltésére, amit az érdekelték közmegelégedésére többször bizonyított. Az STGT-rek az országban ma már 202 taggazdasága van, és mintegy 120— 130 partnergazdasággal működik együtt. Legfőibb szakmai háttere a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, amely magas szinten elégíti ki az ugyancsak megnövéke- dett szakmai igényeket. Az érdekelteik jól tudják: ez a társaság — az országban elsőként — vállalta, hogy az általa szerződött termeltetéssel kielégíti a söripar alapanyagigényét. Ezt az ígéretét képes is volt beváltani, noha időnként nem kis ákadályokba ütközött tervének valóra váltása. De érdekeltek voltaik benne a termelők, segített a gödöllői egyetem — mint a társaság tagintézete —, mely intézetet a nagy tekintélyű dr. Lőrincz József egyetemi tanár képviselt. Ö az, alki aktív korában megalapozta a hazai sörárpater- -mesztést, s aki nyugdíjas korában is lelkesen végezte nagy horderejű szaktanácsadói munkáját. A sikerért az ipar, mint felhasználó is megtette a magáét.. Azok a gazdasági vezetőik, akik elsőként léptek a társaságba, jól emlékeznek azokra a kezdeti évekre, amikor a termelőknek mindössze néhány árpafajta állt rendelkezésére. Ma már több fajtából válogathatnak a gazdaságok. Termésük egy részét Bocs, Kőbánya, Nagykanizsa vásárolja fel, de jelentős az export Jugoszláviába is (25 ezer tonna). A taggazdaságak mázsámként 50 forint osztalékot is kapnak. Megyénkben már régen kialakulták a hagyományos sörárpatermesztő vidékék. A sörárpatermesztés egyébként még azért is előnyös a cukorgyár körzetében, mivel a répa után jól beilleszthető a vetésforgóba, és a répa mindig hagy any- nyi tápanyagot a talajban, hogy szinte műtrágyázni sem kell (ami a műtrágyaáraik mellett korántsem elhanyagolható). A forgalmazásban jelentős gondot Okozott az is, hogy — a kevésbé versenyképes értékesítési ár miatt — más, hasonló technológiájú növényekkel nagyobb nyereséget lehetett elérni a gazdaságokban. Ennék következtében orszáigosan csökkent a sörárpa vetésterülete,, a kedvezőtlen időjárás miatt pedig jelentős minőségi problémák is voltak. Különösen érvényes ez a megállapítás 1987-re. . Az STGT árbevétele, és ezzel együtt nyeresége, az elmúlt három évben csökkenést mutat. Ennek Okai elsősorban azdk a gazdasági intézkedések, amelyek a forgalmazási árrést változatlanul hagyták, miiközben a forgalmazás költségei nőtték. Különösen igaz ez a bankhitel kamataira, de mindannyian ismerjük, hogy drágult az energia, a szállítás, a tárolás, a növényvédelem költsége. (Egyes műveleteknél másfél—kétszeresére növekedtek a költségek.) Ebben a helyzetben az STGT az eredményes gazdálkodás érdekéiben nem választhatott más utat, mint hogy a sörárpa mellett a társasági szerződésben engedélyezett egyéb növényekből is igyekezett a termeltetést szervezni, elsősorban exportcélú forgalmát növelni. Így került sor — jelentős többletmunka és szervezés árán — olyan, jó exportárat adó termékéi-; termeltetésére és közvetlen értékesítésére, mint a nyersu-bonka, a bogyósgyümölcsök, vagy az aprómagvak. Az STGT-nek innen származó bevételét a sörárpa-ágazat pozíciójának javítására fordították. Ez különösen 1986—87. évben bizonyult hasznos megoldásnak. E tevékenységüket a ■ taggazdaságdk igénye alapján folytatják, keresik a biztonságos értékesítési lehetőségeket. Ezzel is eleget kívánnak tenni tógazdaságaik ez irányú igényeinek, mert évről évre jelentkező gond a megtermelt áruk értékesítése. Bekecsi Szabó László Elég, elég! Mondta a gépkocsivezető (és a sörgyár is). Fotó: Balogh 1.
