Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. április 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Szép volt, Feri! sport Ütemes taps és elismerő kiáltások mellett vonult le tegnap délután a találkozó 31. percében Diósgyőrött Oláh Ferenc, aki utoljára húzta magára az 5-ös számú piros-fehér színű mezt. .Há­romszázötven élvonalbeli összecsapáson állt együttese rendelkezésére a kéttüdejű középpályás, aki 63-szor re- zegtette meg az ellenfelek hálóját. Most elérkezett a búcsú, elköszönt a közönség­től. átvette a jól megérde­melt ajándékot, s Mádon már kedvtelésből rúgja a labdát. Tegnap délután egyébként a Bp. Honvéd együttese 2000 néző előtt, Karmai bírásko­dása mellett 4-1-re verte a DVTK-t. Gólszerzők: Zir- cher (2), Füle, Varga, illet­ve Bem. Labdarúgás, megyei I. osztály Ti; gólt rúgott a Sajóbábony Újabb fordulóra került sor a Borsod megyei I. osztá­lyú labdarúgó-bajnokságban. Ezúttal sem maradtak el a meglepetések, amelyék élére (kívánkozik, hogy az eddig egyáltalán nem remeklő sa- jóbábonyiak tíz gólt rúgtak az őszi idényben igencsak vi­tézkedő újonc abaújszántói- aknak. Kínkeservesen nyert a sereghajtó otthonában a Miskolci Honvéd, s a hazai környezet is kevésnek bizo­nyult az MVSC sikeréhez a másik miskolci gárda ellen. A Borsodi Építők Volán elő­nye ezzel hét pontra nőtt, mert azt szinte már minden szurkoló természetesnek ve­szi: a közlekedésiek ismét nyertek, s hálójuk a hétvé­gi fordulóban sem rezdült. Kitűnő mérkőzést produkált a Gönc, kár, hogy a sajó- szentpéteriek közül többen elveszítették a fejüket, s durvaságokkal igyekeztek gá­tat vetni a hazai henger­nek. Sajnálatos Matyi sérü­lése, mert a közelgő Szabad Föld Kupa-osztályozón nagy szükség lenne a játékosra. Borsodi Építők Volán— Futnak 3-0 (2-0). Miskolc, 400 néző. Vezette: Mészá­ros. G.: Vidinczei (2), Bod­nár. Ifi: 3-2. Miskolci VSC—Miskolci Üveggyár 1-1 (0-0). Miskolc, Vasutas-sporttelep, 200 néző. Vezette: Dávid. G.: Lengyel, illetve Kacsándi. Ifi: 2-0. Hejőcsaba—Mákvölgyi Bá­nyász 2-1 (2-1). Atberttelep, 200 néző. Vezette: Szlame- niczky. G.: Cseres, Nagy T. Ifi: 5-0. Miskolci Honvéd—Szuha- völgy 1-0 (0-0). Kurityán, 100 néző. Vezette: Kiss. G.: Mi- da. Gönci VM—Sajószentpéteri Üveggyár 3-0 (0-0). Gönc, 400 néző. Vezette: Marton. G.: Csontos I. (2), Csontos II. Ifi: 3-0. Sajó bá bony—Abaújszántó 10-0 (5-0). Sajóbábony, 700 néző. Vezette: Molnár II. G.: Silke (4), Tóth I. (3), Terno- ván (2), Tóth Z. Ifi: 1-0. Borsodnádasd—Mezőkövesd 3-2 (2-0). Mezőkövesd, 800 néző. Vezette: Tóth. G.: Ka­sza (2), Kulcsos, illetve Bo- hán, Koncz. Ifi: 0-6. Miskolci EAFC—Bükkáb- rány 2-2 (1-1). Miskolc, 100 néző. Vezette: 'Bozsóki. G.: Nagy L. (11-esből), Gál, il­letve Székely, Szabó. A MEGYEI I. OSZTÁLY Állasa 1. BÉV SC 18 16 2 _ 5 2- 2 34 2. MVSC 18 11 5 2 40- 8 27 3. M. Honvéd 18 11 4 3 43- 9 26 4. S.-bábony 18 10 5 3 39-15 25 5. B.-nádasd 18 9 5 4 28-27 23 6. H.-csaba 18 7 6 5 19-20 20 7. Abaújszántó 18 9 2 7 32-37 20 8. Gönc 18 7 5 6 27-21 19 9. Putnok 18 7 5 6 34-29 19 10. SUMSE 18 5 5 .8 30-39 15 11. M. Üveggyár IS 6 3 9 23-33 15 12. M.-kövesd 18 5 3 10 19-45 13 13. Mákvölgy 18 3 6 9 19-29 12 14. Bükkábrány 18 3 3 12 24-56 9 15. MEAFC 18 2 3 13 15-42 7 16. Szuhavölgy 18 _ 4 1 4 14-46 4 Mától a sportcsarnokban Birkózó OB Miskolcon Nem sokszor fordult elő a ha­zai birkózás történetében, hogy vidéken rendezték meg az or­szágos bajnokságot. Nos, má­tól Miskolcra figyel a sportág hazai tábora, ugyanis csütörtö­kön és pénteken a szabadfogá- súak, szombaton és vasárnap pe­dig a kötöttfogásnak viaskodnak a városi sportcsarnokban. A technikai értekezletet és a szabadfogásnak mérlegelését már tegnap megtartották, ma 9 órá­tól már a sportolóké a szó. Há­rom szőnyegen zajlanak majd az összecsapások, a délutáni programban egészen 19 óráig. Pénteken 9 órától a helyosztó­kat, illetve a döntőket rendezik, szombaton és vasárnap hasonló a menetrend. A DVTK sportolói közül Rcp- ka Attilától várják a szakveze­tők az aranyérem megszerzését, az Európa-bajnok április 8-án és 9-én lép szőnyegre. Repka (felül) leszorítja ellenfelét. Az OB-n aranyérmet várnak tőle. TOTÓSAROK, 14. HÉT Az Észak-Magyarország tippjei 1. UERDINGEN (8)—HAMBURG (4). Idegenben is jó lehet az egyik pontra a kikötővárosi együttes. 2. NÜRNBERG (14)—STUTT­GART (7). A szerdai kupamérkő­zés bizonyára sokat kivett a ven­dégekből. Haan edző a biztonság híve. 3. BOCHUM (13)—KARLSRUHE (6) . Nincs közvetlen veszélyben a hazai társaság, aligha vállal fölös­leges kockázatot. 4. S. KICKERS (17)—MÖNCHEN- GLADBACH (5). Az egyik pont ke­vés a kiesés elől menekülő stuttgar­tiaknak, a vendégek támadójátéka viszont életveszélyes. 5. BAYERN MÜNCHEN (1)—W. BREMEN (3). A forduló rangadója. Vajon a nápolyi fellépés mennyit vett ki a bajorokból? 6. PISA (17)—ASCOLI (18). Két erőtlen csapat összecsapásán a pont- osztozkodás a legvalószínűbb, eset­leg minimális hazai siker. 7. PESCARA (11)—AT ALANT A (7) . Visszaestek a bergamóiak, alig­ha fordul a kocka Pescarában. 8. COMO (16)—VERONA (9). A veronaiak rengeteg döntetlent érnek el, erre van a legtöbb esély most is. 9. CESENA (15)—INTER (1). Bár­mennyire is furcsa: nem tartjuk ki­zártnak a meglepetést. Az Internek akár egy vereség is „belefér”. . . 10. TORINO (14)—ROMA (8). Ki­számíthatatlan mind a két együttes, a hazaiak vergődése tartós, minden előfordulhat. 11. MILAN (4)—NAPOLI (2). Szerdán mind a két együttes fárasz­tó kupamérkőzést játszott, ezek után a döntetlen lenne a legvalószínűbb. Csakhogy a totóban olykor borul a papírforma! 12. BARI (2)—CREMONESE (4). Ősszel egyik csapat sem ért el gólt, most az idegenben veszélyes cremo- naiaknak adunk több esélyt. 13. BRESCIA (17)—GENOA (1). A legvérmesebb fotózok sem igen ír­nak a szelvényükre 1-est.-1-1. MEPPEN (13)—FORTUNA KÖLN (3). Kétszer is hazai környe­zetben kapott ki a Meppen, ideje szakítani ezzel a rossz sorozattal. X X X 2 1 X 1 1 2 X X 1 2 1 2 2 X X Március 31*én kezdő* dött és április ,4-én este 20 órakor ért véget.. . 103 órán keresztül futbal­loztak a sajósientpéteri 103-os Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet ta­nulói (testnevelő tanár: Makrai István). A piro- sak-fehérek mérkőzésén 2602-2411 -es eredmény született. A folyamatos kispályás labdarúgás ~ ismereteink szerinti - ed­digi világcsúcsát az egri Dobó István Gimnázium tanulói tartották — 101 órával. A sajószentpéte- riek-szám szerint hatva­non - ezt most sikerrel döntötték meg, így - is­mételten hangsúlyozzuk: a legutolsó információink alapján - ők a világre­kord birtokosai. Hitelesí­tése érdekében (egy bu­dapesti, ezzel foglalkozó „cégnek”) megteszik a szükséges bejelentést, felsorolják a játékosok és bírók (a maratoni talál­kozót az országos, az NB III-ás és a megyei keret tagjai vezették) nevét, az eredményt, az időpontot, a meccs helyszínét, a ta­núk nevét és így tovább. Képünkön: az intézet tor­natermében fociznak a tanulók. Fotó: juhász Emese „...a végén majdnem sírtam az örömtől!” Négyszemközt Takács Gáborral — Évekkel ezelőtt azt jósoltam, hogy a Borsodi Bányász ökölvívó-szakosztálya ha­marosan eltűnik a „térképről” ■ ■ ■ — Mire alapozta véleményét? — Volt edzője, Győri József távozására. — Nagyot tévedett, ez egyszer biztos. Nem tűntünk el, sőt a klub történetében először nyertünk első osztályú csapatbaj­nokságot. Most, az öröm pillanataiban nem árt visszaemlékezni. Győri távozása után káosz alakult ki. A versenyzőiket ide-oda „csalták”. A mester mindenhol elhintette, hogy összeomlunk. Én még tagja voltam a válogatott keretnek, de már a búcsúmat készítettem elő. A roppant nehéz helyzet­ben Haris László segítette ki a szakosz­tályt, majd később a kezembe került a kor­mányrúd. — Tudatosan készült az edzősködésre? — Igen! Amikor még ünnepeltek, már akkor tanultam a szakmát. Elvégeztem a segédedzőit, majd az edzőit, figyeltem a stílusokat, irányzatokat. Naprakészen el­raktároztam magamban a külföldiek által hozott újdonságokat 'is. Kissé nagyképűen: lépést tartottam a világgal. — Akkoriban — feltételezem — álmai­ban sem. gondolt arra, hogy együttesével nem is olyan sokára felnőtt magyar baj­nokságot nyer... — Elképzeléseim, terveim természetesen voltak, ez viszont valóban nem fordult meg a fejemben. Mint versenyző, a komoly fel­adatokat szerettem. A váltás után elhatá­roztam, hogy ugyanolyan igényes leszek önmagámmal szemben, mint amikor még hordtam a bokszkesztyűt. „Szent fogadal­mamhoz” azóta is tartom magam. — Eredményeivel messze felülmúlta Győrit... — Az egyszemélyes szakosztályból ütőké­pes társaságot csináltunk. Letettük névje­gyünket az olimpián, a világ- és Európa- bajnokságon, a junior VB-n, az Ifjúsági Barátság Versenyen, meg a különböző szin­tű és rangú nemzetközi viadalokon. Nagy­szerű eredményeket hoztunk! És ebben az a legörvendetesebb, hogy nem egy sporto­lónk „tarolt”, hanem több! És ez már je­lent valamit. — Most pedig rátettek egy lapáttal! — Szépen beérett annak a tervszerű munkának a gyümölcse, amit pár évvel ez­előtt kezdtünk el. Az OB arany megkoro­názta áldozatos tevékenységünket. — Mikor kapja meg a mesteredzői minő­sítést? — Hm. .., jó kérdés. A közelmúltban felterjesztettek vagy hetven edzőt, de csak 37-en kapták meg a címet. Én nem voltam köztük. Őszintén mondom: a dolog nem rá­zott meg. Fiatal vagyok, majd legköze­lebb .. . Egyébként sem a személyem fon­tos, hanem a produkció, a teljesítmény. Én egy szakosztályt irányítok, menedzselek. Nem a rangért csinálom, hanem a fiúkért, és természetesen saját magamért. Az a lé­nyeg, hogy a versenyzők bizonyítsanak, si­kereket érjenek el! Ha így lesz, előbb- utóbb újra felkerül a nevem a jelöltek lis­tájára. — Mire gondolt Kecskeméten, a KSC el­leni csapaibajnoki találkozó utolsó pilla­nataiban? ­— Már temettem a gárdát... Megfogal­maztam magamban a közhelyeket: „elcsúsz­tunk a banánhéjon, korán ittunk a medve bőrére”. Miért Voltam ilyen pesszimista? Mert Porubjátnszky Sajószentpéteren is ki­kapott Papptól. és a papírforma alapján megint csak vereséget várhattam. Ha bekö­vetkezik, 14-14 a vége és a Paksi SE a baj­nok. A kilenc percet nem kívánom senki­nek. Fegyelmeztem magam ... Arra kellett koncentrálnom, hogy Bélát segítsem, taná­csokkal lássam el. fanatizáljam. Porub- jánszky rácáfolt a papírformára, kivágta a rezet, 3-1-es pontozással nyert és amikor kihirdették ..., hát, majdnem sirtam. — Mivel jutalmazzák a fiút, hiszen gya­korlatilag rajta múlt minden? — Ugyanazt kapja, mint a többiek. Ne felejtse el: ez csapatbajnokság, a meccsek egyformán fontosak! Persze a végén csat­tant az ostor, ez kétségtelen. — Sok gratulációt kapott? — Nem. Noha az ökölvívás népszerű sportág, azért messze áll a labdarúgástól. Hétfőn nyertünk Kecskeméten, de kedden délutánig senki nem hívott fel. Érti, senki! Izmosodik a nyilvánosság,, erősödik a de­mokrácia. Ennek jegyében mondom el, hogy nagyon hiányoltuk a klub irányítóit. Nekik egy bajnoki címre aspiráló csapatot kutya kötelességük elkísérni. Meg biztatni, lelkesíteni. A fiúk hiányolták őket és tel­jes mértékben ‘igazuk van. De ha már meg­nyertük, legalább emeljék fel a telefont! Nem értem ... — Szurkolóik nyilván hűségesek marad­tak. — Vagy négy kocsival érkeztek Kecske­métre. Tomboltak az örömtől! De fontosak voltunk a Borsod Megyei ökölvívó Szövet­ség vezetői számára is. Mert Révai László elnök és Áos Gyula főtitkár ott volt Kecs­keméten. Ez „érthető”, hiszen nekik gyakor­latilag semmi közük nincs a Borsodi Bá­nyászhoz. Szeretik a sportot, az ökölvívást és szimpatizálnak velünk. Hálásak va­gyunk érte. — Elsorolná, hogy kikkel elégedett? — Egy csapatsiker után ez hálátlan fel­adat, de elismerem: különbséget kell tenni sportoló és sportoló között. Mert nem egy­formán teljesítettek. Voltak vezéregyénisé­gek, akik — talán egy-két kivételtől elte­kintve — minden meccsüket megnyerték. Szóval a legjobbak: Ötvös, Tulkán és Fe- renczi — ifjúságiak —, valamint Isaszegi, Szűcs, Szőke és Hranek. Nyomatékkai hang­súlyozom: kézszorítás a többieknek is! Leg­főképpen kollégáimnak, Engi János és Nagy Imre edzőnek. Nagyszerű munkatársaim! A háttérben meghúzódva dolgoztak. Az eredmény őket is minősíti. Remélem, hogy azok is észreveszik ezt, akiknek kell! — Jöhet a pihenés, a lazítás. — Szó sem lehet róla. Következik a finn- és a franciaországi nemzetközi viadal. — Mikor köszöntheti a közönség a baj­nokcsapatot? — Sűrű a program. Az is lehet, hogy csak ősszel, a soron következő csapatbaj­nokság keretében. Kolodzcy Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom