Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 80. szám 1989. április 6. Csütörtök Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megmaradt és mégsem volt Kenyérzűr Miskolcon Ka vrcsbán (Képösszeállitás a 3. oldalon) Tegnap délben, majd dél­után néhány olvasónk je­lezte: Miskolc egyes boltjai­ban nincs 'kenyér. Szinte hi­hetetlennek tűnt, hiszen tud­tuk: a sütőipar és a keres­kedelem felkészült az ün­nepre. — Annyira, hogy vasárnap délután, amikor a boltjaink zártaik, hatvan mázsa kenyér megmaradt! — kaptuk a vá­laszt a Miskolci Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályán. — Ám ismerjük már a vevőket, sejtettük, szerdán a száraz kenyér senkinek nem kell, ezért a szokásos hétfői het­ven mázsa helyett százat rendeltünk szerdára, s to­vábbi tíz mázsa tartalékot. Dr. Detzky Ivánné, a Mis­kolci Sütőipari Vállalat anyag- és áruforgalmi osztá­lyának vezetője is háborgott a sok megmaradt kenyér mi­att. Ennek ellenére megfe­lelő mnnyiségű és választé­kú kenyérről (és tartalékról) gondoskodtak szerdára. Tő­lünk hallottja először, hogy néhány boltban mégsincs ke­nyér. — Ez csak azért lehet mondta —, mert egyrészt vá­logatnak az emberek, s ha csak egy kicsit is száraznak vélik otthon vagy a bolt­ban a kenyeret, inkább vár­nak a frissre. Ha pedig az nem jön, panaszkodnak a kenyérhiányra. Ráadásul néhány Miskolc környéki te­lepülésen valóban elfogyott a kenyér, s lehet, hogy so­kan beszaladtak Miskolcra érte. Bonyolította a helyzetet, s talán némi pánikot is oko­zott a boltosok körében, hogy hiába hívták a miskol­ci kenyérgyárat, vagy a rak­tárát, az állandóan foglaltat jelzett. (Így járt velük (Folytatás a 2. oldalon) Megújuló elosztáspolitika és szociális biztonság Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosz­táspolitika megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jövedelemszerzés megha­tározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a vegyesgazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejövedelmek is. A piacgazdaság kiépülése együtt jár a jöve­delmeknek. a javaknak a korábbinál na­gyobb differenciálódásával. A .piaci hatá­sok érvényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősöd­jön. A megújuló elosztáspolitika azzal számol, hogy az alapellátások ingyenessége fennma­rad, míg a kiegészítő szolgáltatások eseté­ben a térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a bérezés gaz­dasági és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához való jog alapvető társadalom- politikai követelmény marad. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja az új elosz- táspoliitikai koncepció kidol­gozásának meggyorsítását, a részkoncepciók mielőbbi ösz- szerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró tár­sadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hall­gatott meg a szociálpolitika és az egészségügy megújítá­sát szolgáló előkészítő mun­kálatokról is. Megállapította: az egészségügy, de mindenek­előtt a szociálpolitika meg­oldatlan problémái mára po­litikai kérdésekké váltak. A javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fölkért szakértői bizott­ságok dolgozták ki, „Útkere­sés és szociális biztonság” címmel. Elkészült az átme­neti időszak szociálpolitikai elgondolásairól készített vi­tairat is. Az elfogadható szociális biztonság a gazdasági és po­litikai szerkezet átalakításá­nak, a felesleges konfliktu­sok és megpróbáltatások csökkentésének, a társadalmi béke megőrzésének feltétele. Egyetért azzal, hogy az el­gondolásokat a szakmai és érdekképviseleti fórumok vi­táját követően — még ebben a fél évben — terjesszék a Központi Bizottság elé. A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájá­nak tanulságait, és állást foglalt megújításának felada­tairól. A párt — a megváltozott társadalmi, politikai viszo­nyok között — az önálló és független egyházakkal új tar­talmú együttműködést kíván kialakítani. Az MSZMP-nek az a célja, hogy a vallásos emberekkel széles körű ösz- szefogást alakítson ki. Fon­tos, hogy ez továbbra is sta­bilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a nők és a nő­mozgalom helyzetéről. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja a Központi Bizottság 1970. február 18— 19-ei, a nők politikai, gaz­dasági, szociális helyzetével foglalkozó határozatának fe­lülvizsgálatát. A Politikai Bizottság egye­bek között hatáskörébe tar­tozó személyi kérdésekben is döntött. Hz fszM-KnMii és a miskolci rádió Betekintünk a „kulisszatitkokba" A hazai erőműfejlesztés stratégiájáról Nyilvános vita a Tudomány és Technika Házában A hazai erőműfejlesztés stratégiai kérdéseiről, s a villamosenergia-szolgálta fás­ról volt szó azon a nyilvá­nos vitán, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci területi szervezete rendezett tegnap, szerdán, délután Miskolcon, a Tudo­mány és Technika Házában. Hazánkban ma úgymond létkérdés, hogy a villa- mosenergia-termelés és -fo­gyasztás egyensúlya tovább­ra is megmaradjon. Igen ám, csakhogy a szakemberek a következő években mint­egy 2—2,5 százalékos növe­kedést jeleznek a villamos- energia-felhasználásban. A nagy kérdés az, hogyan le­het minél gazdaságosabban a népgazdaság energiaéhsé­gét kielégíteni. A válasz mindenképpen új erőművek létesítésében keresendő. Mint azt Valaska László, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci szerveze­tének elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: a legfőbb cél az, hogy az ország ne ke­rüljön olyan kritikus hely­zetbe. mint például Romá­nia, ahol már évek óta drasztikusan csökkentik a villamosenergia-fogyasztást. Ezért mindenképpen meg kell őriznünk az eddig elért színvonalat a szolgáltatás­ban. Az energiaigények biztonságos kielégítésére a következő lehetőségek kí­nálkoznak. így például meg kellene építeni egy klasszikus szén-, illetve lignitbázison működő hőerőművet Bükk- ábrány térségében. De szá­mításba jöhet egy újabb atomerőmű építése Észak- kelet-Magyarországon, vagy esetleg a meglévő Paksi Atomerőmű bővítése. Nem utolsósorban a javaslatok között szerepel egy szénhid­rogén bázisú gázturbinás erőmű létesítése is. Előadásában dr. Zettner Tamás egyetemi tanár, a Magyar Villamos Művek Tröszt fejlesztési vezérigaz­gató-helyettese külön hang­súlyozta: rendkívül fontos már most tisztázni az erő­műfejlesztéssel kapcsolatos vitás kérdéseket, ugyanis ha még döntés is születik eb­ben az évben, csak hét-nyolc év múlva helyezhető üzem­be a íleendő erőmű első ter­melőegysége. Az előadásban, és az azt követő vitában is fontos kérdésként szerepelt a kör­nyezetvédelem. Elhangzott olyan véle­mény, amely az atomerőmű építését helyezné előtérbe. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy az gazdaságo­sabb, mint a széntüzelésű erőmű létesítése. Hogy na­gyobb veszélyt rejt magá­ban? Ez erősen vitatható. Az igaz, hogy Csernobil sok­kolta az embereket, csakhogy az itt bekövetkezett tragédia súlyos emberi mulasztásra, nem pedig a technika csőd­jére vezethető vissza. Voltak, akik a széntüzelé­sű, azaz a bükkábrányi lig­nitvagyonra telepítendő erő­mű építése mellett szálltak síkra. A szakemberek egy részének véleménye szerint a leggazdaságosabb a lignit­re telepített erőműfejleszté­si program megvalósítása lenne. Ez a program érthe­tően közvetlenül érinti Bor­sod megyét, hiszen Bükkáb- rány térségében több, mint félomilliárd tonnára tehető a megkutatott lignitvagyon. A nyilvános vita lapzár­takor még tartott, azért az ott elhangzottak ismerteté­sére egy későbbi számunk­ban visszatérünk. r , Ügy gondoljuk, a rendőrséget nem is kell igazából bemutatnunk a lakosságnak, hi­szen mindannyian napi élő kapcsolatban vagyunk velük: a közlekedésben, a közbiz­tonságban, a vagyonvédelemben, a bűn­ügyekben, s sorolhatnánk még számtalan területet. Hogy mégis vendégségbe me­gyünk hozzájuk egy teljes hétre, közösen a Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiójá­val, annak az az oka, hogy a felszínes is­meretséget mélyítsük, hogy munkájukba betekintést nyerhessünk. Nézzük hát, mi­lyen területekkel ismertetjük meg olvasó­inkat április 10-től 15-ig. A Borsod megyei rendőrfőkapitány válaszol az alternatív szervezetek közbiz­tonsággal kapcsolatos kérdéseire. Szólunk az állambiztonsági osztály munkájáról; be­mutatunk egy rendőrcsaládot: portreinter- jú készül a megyei rendőrfőkapitánnyal: megnézzük milyen technikai berendezések segítik a nyomozásokat; érdeklődünk az ifjúság- és vagyonvédelemről; beszélgetünk napjaink fenyegető kérdéseiről: a terroriz­musról és a robbantásokról. Hétfőtől naponta találhat majd a Ked­ves Olvasó lapunkban egy-egy írást, mely- lyel az a célunk, hogy a lakosság jobban megismerje a rendőrség munkáját, s kap­csolatunk szorosabb legyen egy olyan szer­vezettel, amelyre bármikor szükségünk le­het. Ellenőrzés az utakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom