Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

1989. április 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 (április 1©—30-ig) 1399. ápr. lS-án Zsigmond király Bubek Detre palatí­nushoz és a diósgyőri vár­nagyhoz írott levelében meg­erősíti a miskolciaknak azt az ősi jogát, hogy házépítés­hez fát, szenet, és faszénége­téshez fát hordjanak a ki­rályi erdőből. Ugyanakkor megtiltja a miskolciaknak, hogy a Zsolcán lakó Kemese családot javaikban háborgas­sák. 1942. ápr. 19-i újsághír szerint a diósgyőri papír­gyárban gyártják a Pfaff Hugó-íéle műtalpat (sajtolt papírból). 1803. ápr. 23-án kelt a 3912. sz. udvari rendelet, amely az elemi iskola III. osztályát egyesítette a gim­náziummal, így a gimnáziu­Élt Miskolcon, az 1870-es években egy szakmájából ki­kopott öreg kőműves. Jelinek Andrásnak hívták. Afféle agyafúrt ember volt. mert mindig valami találmányon törte a fejét. Utóbb például azon, hogy miként ..utazhat­na” valami repülő masinán a miskolci „pógár” az avasi pincéjéhez. Akkoriban dúlt a történe­lemből jól ismert gründolási (vállalkozási, alapítási) láz. Nosza, a mi kőművesünk is kitalált egy „örökmozgó” se- gélyegyletel, az „első magyar kölcsönös kiházasító egyle­tet”. amelynek alapszabálya szerint az egylet minden tag­ja az egylet által szervezett esküvő alkalmával befizet 10. 21), 30, 40, 50 krajcárt (ki me­lyik taksára váltja ki tag­könyvét), s ebből a kiháza­sított tag (már 800 tag ese­tén) 400 Ft hozományt vehet fel az egylet pénztárából. S mivel — így gondolta a jám­bor alapító — házasulok mindig lesznek, ez az ala­pítvány egy végtelen, soha meg nem szűnő, önmagát tápláló segélyegylet lesz, mok 6 osztályúvá lettek a miskolci minoritáknál is. 1929. ápr. 23-án ad hírt a helyi sajtó arról, hogy felfe­dezték a jégkorszakbeli ős­ember barlangműhelyét az avasi kilátó alatti dombol­dalban. 1854. ápr. 24-én Miskolc város tanácsa feliratban üd­vözölte I. Ferenc József ki­rályt és császárt az Erzsébet királynéval (Wittelsbach Er­zsébet Amália Eugénia bajor hercegnővel) kötött házassá­ga alkalmából. 1411. ápr. 25-én járt Mis­kolcon másodízben Zsigmond király. 1872. ápr. 25-én a helyi és országos lapok tele vannak hálás köszönetekkel a városi kölcsönös kiházasító egylet vezetőinek címzetten. amelynek emberbaráti hasz­na beláthatatlan. Az egylet ügyvezetésére beszervezte Eördögh István kiszuperált ügyvédet, a pénztár kezelésé­re meg egy Zathereczky Já­nos nevezetű öreg csaposle­gényt. s maga Jelinek lett az egylet titkára. Amikor az első tag, egy cselédlány a befizetett 23 Ft tagsági díja ellenében 800 Ft-os hozományt kapott, no­sza megnőtt az egylet ázsió­ja. A kis főutcái hivatali szobából egy év alatt (!) vi­lágvállalat lett. Az országban sorra alakultak a fiókegyle­tek. sőt. idegen alapítású egy­letek is. Miskolcon például 4 kiházasító egylet műkö­dött: a borsod-miskolci (en­nek elnöke Eördögh volt), a felső-magyarországi (elnöke Zelenka Pál ev. püspök), a miskolci (elnöke Misle.y La­jos) és a Hymen nevű egylet (elnöke Groák Ignác), s a vezetőség (ügynökök!) sorá­ban püspököket, papokat és neves polgárokat (Nyilas Sa­mu. Ixel Soma. Apostol Pál, Soltész Nagy Albert stb.) ta­lálunk. A város főutcáján be­csuktak a gyér forgalmú üz­letek. mert a cégvezető beállt házasságszerzőnek. — Hal­lod-e, lányom — szólította le az egyik járókelőt — van-e már szeretőd? — Nincsen — telelte szemérmesen a kérde­zett. — Hát aztán, akarsz-e férjhez menni? — Mért ne akarnék! — vollj a válasz. Utána megállítottak egy le­gényt az utcán: — Elven­néd-e ezt a lányt feleségül? — De hiszen nem is isme­rem! — döbbent, meg a le­gény. — S ha kapsz vele 400 Fi hozományt? — Akkor jö­het! És meglett az esküvő. A vékony pénzű cselédlányok és bakakáplárok, vigécek és mesterlegények már naponta 4—6 forintot fizettek esküvői segélyül, a lapok meg meg­teltek hozományukat köszönő és azért hálálkodó házasul­tak hirdetéseivel. Már Ame­rikában, Afrikában és Auszt­ráliában is működtek kihá­zasító egyletek, az ügynökök egymást citálták bíróság elé kölcsönös üzletrontás és be­csületsértés tárgyában. Az esküvők száma mérta­ni, a befizetések összege (alig) a számtani haladvány szerint nőtt. A befizetések elmaradtak, a házasultak meg követelték a hozományt. Az egylet meg fizetett, fize­tett. s egyszeresük: kitört a krach. Az Eördögh-féle ala­pítvány befuccsolt, a vezető­ségből mór csak Eördögh áll­hatta a „cechet”: Jelinek és Zathereczky közben elhaltak, így az elnök viselte a bör­tönt. A belügyminiszter is majd’ belebukott a botrány­ba, mert engedélyt adott e szélhámosságra. A főnökök évi egyéni jövedelme már 90 000 forintra rúgott, 40 000 forintos házat épített, s 20 000 forintos portrét festetett ma­gáról — a szegény Eördöeh! így lett vége a miskolci ki­házasító világvállalatnak. Kárpáti Béla APROPÓ: EGY MISKOLCI VILÁGBOTRÁNY! SÁROSPATAK FÖLDRAJZI NEVEINEK SZÁRMAZÁSA Kalajka. A város belterü­letén a Bodrog jobb parti szegélyének neve a hídtól fölfelé. Az elnevezés térké­pen nem található, de a nóp- hagyomány őrzi. Kalajka tájnyelven fűzfa fajtája, de jelenti a [űzzél benőtt .területeit is. Kalajka nevét viseli a Ká- rol.vfalvától nyugatra eső, Megyer és Vérmány-hegy kö­zötti nedves völgy is. Kaliz-ér. Elapadt vízfolyás, szakadék a bodrogolaszi ha­tárban. Egy 1257-i oklevél a Kaliz-ér völgyét és a Kaliz- ér-lorok földrajzi neveket is említi. Utóbbinál Bodroghoz tartozó szákos tanya volt. A szláv eredetű szák a mozgó- vagv itanyahalászat szerszá­mált, az ághegyhálót jelenti. A kalizok Kálmán király 1111. évi oklevele szerint a királyi kincstár pénzkezelői: az állam pénzügyigazgatása ez idő tájt mohamedán bö­szörményekre támaszkodott. Kaliz más népből való szár­mazásra utaló , Árpád-kori személynév is. Téves az a felfogás, amely a kalizokal a kabarok egyik törzsének tartja. A Kaliz-ér kőhídja a Bod­rog közelében ma is megvan. Valaha, nem messze ide vómszedőhely lehetett, erre utal a szomszédos Vámosúj­falu is amelynek régi neve Vámos volit. Káplán homoka. Szántó­föld neve volt a mai György- tarló területén. A Gáva el­leni per 1336-ban kiadott ítélőlevelében Kaplo homo­ka néven szerepel. A 19. szá­zad első harmadában Káp­lánt/ homokának írták. Káplán — segédlelkész. Vagy közvetlenül a latin nyelvből vettük át, vagy más nyelv közvetítésével került hozzánk. Károlyíalvi út. A várost Károlyíalvával köti össze. Károlyfalvál a hűtlenség bűnében elmarasztalt II. Rá­kóczi Ferenc birtokán 1752- ben Sárospatak határából ki­hasítva 252 hold területen Trautson János herceg alapí­totta. Schwarzwaldból hozott 16 német családot. A község az alapító fia nevét viseli, eredeti neve Karlsdorf volt. Ketel-patak. A Bodrog jobb partjának északnyugati ré­szén lévő Nyúl-kút, Deálc- kút és a környező források vizét vezeti le a Radvány- völgyön át, s felvéve a Ko­vács-patak. Hotyka-patak, Hercegkúti-patak és több ki­sebb ér vizét, a Gombos-he­gyet elhagyva Bodroghalósz- t.ól délre ömlik a Bodrogba. Legkorábbi nevén Potok, mai nevén Radvány-patak. Ma­gyarország Földrajzinév-tára tévesen Hercegkúti-pataknak nevezi. Anonymus ketelpotaka né­ven említi, és ezzel kapcso­latban etimonogizáló hajla­mának is engedve mesét köl­tött. Keitel vezér kalandjáról, amelyet Árpád nagy zemplé­ni földbirtokkal jutalmazott. Ez és a többi Rétéiről köl­tött epizód a Keltei nemzet­ségből származó Katapán egri püspök családi érdekeit szolgálta. A paítak régi nevének hi­bás olvasatát őrzi a sátoral­jaújhelyi Rettel-patak és a sárospataki Retel utca. A pa­takot többen -a Ronyvával és a Suta-patakkal is azonosít­ják, mert Anonymus „a Sá­tor-halomról lefutó folyócs- ká”-i'ól mesél. Ám ezen a vidéken a vulkánikus eredet megszabta alakja folytán több hegyet neveztek Sátor­hegynek. Ezek egy részének alakját az erózió és a mű­velés megváltoztatta. Ismert mondás Hegyaljáról: Incipit in Sátor, definit in Sátor. Anonymus egyes magyará­zói szerint a ketelpotaka ki­fejezés azt bizonyítja, hogy Sárospatakot ez idő tájt így hívták. Ez téves feltevés, egyetlen oklevél sem igazol­ja. K etelpataka földjén Ano­nymus a piait aki ispánság földjét érthette. Tudta, hogy ez I. András idején ikiráilyi birtok. Miután Ketelnék so­hasem volt Zemplénben bir­toka. Anonymus, hogy meg­őrizze irodalmi hitelét, úgy varrta el a költött epizód meseszálát, hogy Ketel iva­dékai elcserélték a királlyal ezt a földet. Akik mostanság a Rad­vány-patak gyéren csörge­dező vizét szemlélik, nehe­zen képzelhetik el, hogy ab­ban egykor „Ketel lova meg­botlott, s ö elmerülve, tár­sai segítségével U csak alig Bíró Mihály május 1-jei grafikái 5^ MÁIUS1 mr Ur Ml m 1919. május 1. A kalapácsos ember 5. változata a Tanácsköz­társaság idejéből. látott magáról, választási számára, és rajzokat is kül- plákáitokat készített a Ma- dött a Népszavának, gyár Szociáldemokrata Párt Kádár Márta A munkásosztály ünnepe és az egyház Az emberiség már sok mindent ünnepelt. Megün­nepelte a születést, a ha­lált, a tavaszt, a termény­betakarítást, hőseit és jeles események évfordulóit, az év kezdetét és végét, és még ki tudná felsorolni, mi mindent. Csupán egyetlen dologról feledkezett meg hosszú ideig: a tervszerűen végzett munkáról, amely a gondolkodó embert képessé tette arra, hogy uralkodjon a világon. .Aztán 1889-ben a II. In- tér,nacionáilé május 1-jét nemzetközi munkásünnep­nek nyilvánította. E naptól van ünnepe a munkának, amely magát a fizikai mun­kát végző embert helyezi az ünnep középpontjába. Ak­kor még a „dolgozó ember” és a „munkás ember” közé senkiinek sem jutott eszébe egyenlőségjelet tenni. Miután a munkásság;, vagy másként a proletariátus felsza­badítását a tőkések kizsákmá­alapján kell megakadályozni a kizsákmányolást, gondos­kodni a munkások pihenő­idejéről, őrködni a vasár­napi munkaszünet megtar­tása felett. A munkabér le­gyen elegendő a tisztességes élethez, a családfenntartás­hoz, s ahhoz, hogy a mun­kás valamit megtakaríthas­son, s idővel némi vagyon­hoz jusson, mert ez csök­kentené igazán az osztályok ellentétét. A munkások helyzete azonban aliig javult, amit aláhúz X. Pius pápának a Recum novarumra támasz­kodó és változást sürge­tő körlevele. 1931-ben bo­csátotta ki XI. Pius pápa „Quadragesimo anno” kez­detű körlevelét, amely ki­egészítése és folytatása a Rerum novarumban foglal­tatnak, és egyben a jövő katolicizmus szociális moz­galmainak irányadó alapok­mánya lett. Határozottan ál­lást foglal a munkásság kö­Biró Mihály a plakátgra- lika egyik legnagyobb mű­vésze volt. Mini a szocia­lista művészet kiválósága, mint. a legmozgalmasabb, legnagyobb hatású munkás- mozgalmi plakátok alkotója írta be nevét a művészetek történetébe. A szobrásznak készülő Bí­ró Mihály 1910-ben, szimte egyik napról a másikra kez­dett politikai plakátokkal foglalkozni, megteremtve a magyar politikai plakát mű­faját, amelynek 1918-ig egye­düli művelője volt. „Bíró felismerte — írta róla Horn Emil — a felívelőben levő szocialista mozgalomnak, amely ekkoriban szinte he­tenként rendezte gyűléseit, óriási szüksége van olyan propagandistára, aki képes a harc változó követelményei­hez gyorsan igazodva magas művészi fokon, hatásosan, közérthetően kifejezni a cé­lokat, követeléseket. Erre ekkoriban a legmegfelelőbb eszköz a plakát volt. Bírót lenyűgöző rajztudása, ötle­tessége. lényeglátása szinte predesztinálta erre a műfaj­ra, humanizmusa pedig ele­ve arra késztette, hogy ké­pességeit a progresszió szol­gálatába állítsa.” Az 1910. október 23-i bu­dapesti tüntetésre tervezte első két politikai plakátját, amelyet újabbak és újabbak követték. Leghíresebb, többször fel­bukkanó plakátalakja a ka­lapácsos vörös ember. Az egykori Népszava címlapján, plakátján piroslott először a magyarországi szociálde­mokrata mozgalomnak ké­sőbb jelképévé vált robba­nó erejű figurája. Művész és 'közéleti ember­ként is tevékenyen részt vesz az 1918—19-es forra­dalmakban. Ismert plakátjai — Köztársaságot!, Vörös Parlamentet!, 1919. május 1. — a Tanácsköztársaság esz­méjét hirdetik. Nevéhez fű­ződik az 1919. május 1-jei ünnepi dekoráció megterve­zése is. És személyesein részt vett a fegyveres harcokban is, a forradalom utolsó (nap­jaiban kinevezték a Képző- művészeti Főiskola új pla­kátművészeti tanszékére, és megbízták a politikai plaká­tok kormánybiztosságával. A Tanácsköztársaság bu­kása után emigrációba kény­szerült, de Bécsből is hal­birl a halálból kimenekül­ni”. A Bodrognak ez a mel­lékfolyója azonban akkor bő­vizű lehetett, amit: bizonyít a folyó melletti Nagy-Mo­csár régi földrajzi név is, amelynek helyén üzemek és lakások épülték. A patak nevének írás­módja IV. Béla 1252-ben ki­adott aranypecsétes levelé­ben: Kechelpotok. István if­jabb király 1262. évi ado- mánylevéle Kuteí-nek emlí­ti, az 1271. évi kengyeltelki határjárás során Kedeí-ként szerepel. A Ketel-patak eredeti ne­ve Kecel lehetett. Honfog­laláskori nyelvünkbc'l hiány­zott a c hang, és korai jö­vevényszavaink c-jét a hoz­zá hangtanilag közel álló t is helyettesíthette. Kecel a törökből átvett, qizil-hez ha­sonló hangzású, vörös je­lentésű melléknévből kelet­kezett. V. István királyunk özvegyének 1272. évi ado­mánylevelében a mai Mak- koshotyka területén szerepel a Makra mái földrajzi név. A mái ebben a vonatkozás­ban domboldal jelentésű, a makra pedig az olasz köz­vetítéssel hozzánk került arab magra szó módosult alakja, amelynek jelentése: festékként is használt vö­rös föld. vörös agyag. A Hogyka-patak ezt a vörös agyagot hozhatta a Ketplbe, amely színéről kaphatta ne­vét. Más lehetőség, hogy ia patak régi nevét a folyásá­ra jellemző hangutánzó- hangfestő kecel (dobogva, gyorsan jár) tájnyelvi igénk átvitt értelméből kapta. E. Kovács Kálmán nyolása alól materialista világ­nézetű lételek alapján látták megvalósíthatónak, s ebben a szellemben jöttek létre a mun­kásság szociális és politikai felemelkedéséért tevékenykedő munkáspártok, az európai ke­reszténység vezetői úgy látták, hogy az ipari proletariátus ki­siklik abból a vallási közösség­ből, amely az uralkodó filozó­fián nyugvó civilizáció és kul­túra hordozója. A keresztény bölcselet egyik legtekintélyesebb kép­viselője közel kétezer éve a Vatikán, s annak feje, a római pápa, a katolikus egytház első embere. Közü­lük XIII. Leó. a „munkás pápa” ismerte föl elsőként, hogy a munlkáslkérdés a tár­sadalmi problémák legfon­tosabbika, és 1891. május 15-én kiadott enciklikájá- ban (amolyan körlevélbe foglalt irányelv'óben), ame­lyet kezdő sorai után „Re­rum novarum”-nak nevez­nek, kifejtette, hogy a gép­ipar átalakította a munka­adó és a munkás viszonyát, a gazdasági élet kevesek kezébe került, következés­képp a munkásosztály csak­nem ra'bszolgasorsra jutott S miután a szooiális kér­dés megoldása az evangé­liumi szellem nélkül lehe­tetlen, az egyháznak hirdet­nie kall a különböző tár­sadalmi osztályok együttmű­ködését. A bajokat nem az osztályharc és a gyűlölet, hanem a szeretet orvosol­hatja. Ennek a vezérelvnek veitelései mellett. A tökétől nem áldozatokat, hanem igazságos bért követel a munkásság számára, amely csakis a családi bér lehet. Az eredmény azonban elma­radt, mert rövidesen kitört a második világháború, amelynek végén Európa kettészakadt: ma­terialista filozófiát valló keleti és idealista alapon nyugvó nyu­gati részre. A Vatikán új hely­zettel találta magát szemben. A keleti oldalon — ha más ideo­lógiai alapon is. mint ahogyan azt a pápa elképzelte —. de megtörtént a munkásosztály fel­szabadítása a magántőke ural­ma alól. Ám az egyház rugalmas volt. Hogy a vallásukhoz hű munkások lelki ismeret-fur­dalás nélkül ülhessék meg május 1. ünnepét, a Vatikán felülbírálta korábbi állás­pontját, azt, hogy ateista pártba és szakszervezetbe való belépést nem tartotta összeegyezitethetőnek egy val­lását gyakorló ember lelki- ismeretével és ennek eldön­tését rábízta az illetőre. Ugyanekkor a munkaszüne­ti nappá nyilvánított munka ünnepét egy ácsmesternek. Szent Józsefnek, a munkás­nak az ünnepévé deklarál­ta. Ahogyan ezt tréfásan mondani szokták, az egyház „megkeresztelte” az állami ünnepet, és azóta május 1. a katolikus hívők számára is piros betűs ünnep. Csonkaréti Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom