Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

1989. április 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szerencsi székhellyel Egyházaink küldetés* IIL Bocskai Istvánt 1605. áp­rilis 17. és 20. között, a sze­rencsi országgyűlésen vá­lasztották meg Magyaror­szág fejedelmévé. Ez az ese­mény azonban egy igen „rá­zós” politikai életút csúcsa. A börtönben született Bocs­kai .királyi apródként nevel­kedett, s először a 15 éves háborúban, az udvarral kö­tött törökellenes szövetsé­gekként aratott katonai si­kereiket. Amikor Erdélyt Basta tábornok seregei szállták .meg, Bocslkai az ud­varnál tiltakozott a rémura­lom ellen. Két prágai bör­tönévvel fizetett tettéért, s nem csoda, ,hogy szabadu­lása után a Habsburg-elle­nes csoport élére állt. Egy elcsípett levél az újabb in­dok, hogy a császár — ez­úttal Belgiojosó személyé­ben — ismételt támadást indítson a főúr ellen. így Bocskai önvédelemből kezd­te el felfegyverezni jobbá­gyait, a hajdúkat és a ki­fosztott székelyeiket. iEz csak a későbbiekben szélesedett ki szabadságharccá. Ezt követően 1605 febru­árjában a medgyesi ország- gyűlésen erdélyi fejedelem­mé, két hónappal később, a már említett szerencsi or­szággyűlésen Magyarország fejedelmévé választották. Az udvar kénytelen volt el­ismerni Bocskai hatalmát, teljesítette feltételeit: bizto­si tóttá Magyarország terüle­tén a vallásszabadság gya­korlását és a rendi jogokat. A török porta szintén meg kívánta nyerni őt, Magyar- ország királyává koronázták. Ezt a címet azonban Bocs­kai soha nem használta. Re­álpolitikájának eredménye a 15 éves háború lezárása, melyet a zsltvatoroki béke­kötéssel szentesítették. Há­roméves igen aktív politikai közszereplés után váratlanul halt meg .. . Vízkórság, vagy mérgezés? A történelemtudomány meg­válaszolatlan kérdése még ma is. Annyi bizonyos, hogy rövid életpályája, kö­vetkezetes magatartása pél­daértékű. Ez lehet az egyik magyarázata, hogy április 21-én, Szerencsen megala­kult a Bocskai István Tár­saság, mely e jelentős élet­út feltárását és népszerűsí­tését vállalta .fel. Kik csat­lakozzanak a társasághoz? Elsősorban a még ma is lé­tező hajdúvárosok. Hiszen Hajdúhadiháza, Hajdúszo­boszló, Hajdúdorog, Hajdú­nánás, Hajdúböszörmény, Vámospércs és a X'VIII. szá­zad elejéig Polgár azok a települések, melyeket Bocs­kai hajdúkatonasága letele­pítésével hozott létre. Ado­mánylevelében „régi .szabad­ságunk bajnokainak és visz- szaadóinalk” nevezi őket, mentesítve a földesúri ter­hek alól. Kiemelve a job­bágysorból egyetlen köteles­ségük eztán a katonáskodás volt, -ami a fölemelkedés ritka lehetőségének számí­tott ekkoriban. Az alapító ülésen megje­lent néhány hajdúváros kép­viselője is. Dr. Poór Jánost, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanárát, több, a hajdúsággal foglal­kozó történelmi tárgyú könyv szerzőjét kérdeztem: Mennyiben van jelen a Bocskai-kultusz városuk mai életében? — A Szerencsen tapasz­taltaikhoz képest külsőségei­ben nálunk nem jellemző ennyire ez a kultu.sz. Ter­mészetesen szobrok — pél­dául a Fő téren a hét haj­dúvárost jelképező szobor- csoport —, pályázatok, kü­lönböző díják bennünket is emlékeztetnék a közös múlt­ra. A gimnáziumban kiemelt számunkra e témakör, s most. zajlanak például a Bocskai- hét eseményei. — Az említett hajdúváro­sok mennyire tartják a kap­csolatot egymással? — Rendszeresek a hiajdú- városok találkozói, a közös kulturális és emlékülések. Ami azonban érdekes lehet: Hajdúböszörmény az a vá­ros, ahol véleményem sze­rint talán a leginkább fel­fedezhető még ma is a haj­dú-szellemiség. A hajdúsza- badság eszménye abba a fe­udális korba semmiképpen sem illett bele. A mélyből felemelkedett emberek .olyan demokratizmus szerint éltek, mely e korszakban szinte el­képzelhetetlen volt. Állandó kritikai állásfoglalásokkal tűnték ki, képviselőnek mindig ellenzéki politikust választották magúiknak. A hajdúböszörményiekre ez a habitus a mai napig jel­lemző. — Tagja kíván le?mi a Bocskai Társaságnak? — Valószínűleg igen. Jó­nak tartom, hogy az alap­szabály értelmében ezt már 14 éves kortól meg lehet tenni. Talán diákjaink is csatlakoznak majd a későb­biekben . .. Ez valóban figyelemre méltó .lehetőség, hiszen a társaságban honismerettel foglalkozó szakemberek és munkatársak mellett, a tu­domány és kultúra ügyének érdeklődő támogatóit is szí­vesen látják. A tervezett konferenciák, .felolvasó ülé­sek, előadások, ankétok, mű­soros esték, kiállítások ál­talános ismeretterjesztést szolgálnak majd. Az alakuló ülésen 81 taggal kezdett munkához a Bocsikai Tár­saság. Valószínű, hogy cél­jaik széles köriben találnak további támogatóikra, továb­bi pezsgést hozva Szerencs kulturális életébe. Nagy Zsuzsanna Fotó: Laczó József Bár az országgyűlés helyéröl csak feltételesen beszélhetünk — hiszen nem bizonyított, hogy a vár termeiben, vagy éppen az akkori református templomban tartották - Szerencs vonatkozá­sában mégis a legfontosabb történelmi esemény. Bocskai feje­delem szobra az iskolaudvarban látható. A Bocskai István Gimnáziumban megtartott alakuló ülésen Szerencsen kívül több hajdúváros is képviseltette magát. Bekukkant apja dolgozó- szobájába egy csöppnyi gyö­nyörű lány - ö Judit, az egyik csoda. Okos szemű kisiskolás lány fut apja elé hazaféle az iskolából - ő a második cso­da. És hogy édesapjuk Ágit az utcán tudja fogadni - az a harmadik csoda. —- Negyvenkét éves mű­szaki ember voltam, amikor az egyik térdemet kóros da­ganat támadta meg. A klini­ka professzora nem volt kí­méletes, két utat jelölt meg számomra: vagy azonnal amputálják a lábamat, vagy igen rövid időn belül meg­halok. Három nap gondolko­dási időt kaptam. Vallásos család vagyunk, édesanyám, a feleségem és én Isten, cselekedetét kértük imáink­ban. Nyolc év telt el azóta, járok, utazom vonaton, bu­szon, ami jön. A két kislá­nyunk pedig egy súlyos komplikáció után született. Az orvosok szigorúan meg­tiltották a feleségemnek, hogy újból gyerekre vágy­jék. Később a kora miatt ri­asztották a gyermekáldástól. És itt van most nekünk Ági és Judit. Senki se gondoljon árnyékos misztériumra, csu­pán csak az történt velünk — igaz, többször is —, amit sok, súlyos betegségen át­esett ember megélt. Orvosok állítják, hogy az a beteg, aki nagyon-nagyon szeretne meggyógyulni, akinek nagy a vitalitása, elősegíti gyó­gyulását. Mi a gyógyulá­somban, a gyerekek meg-! születhetőségében erősen hit­tünk — és Istenben is. Magyar Béla, az Evangéli­umi Pünkösdi Közösség mis­kolci gyülekezetének lelki- pásztora. Otthonának kelle­mes légkörében kérjük fel egyháza történetének rövid ismertetésére. — Amerikából származó vallásunk a század elején ho­nosodott meg Magyarorszá­gon. Miskolcon a 20-as évek­ben kezdődött a pünkösdi mozgalom. Közösségnek ne­vezzük magunkat, mert va­lóságos közösségben élünk, törődünk egymással, tudunk, egymásról anélkül, hogy egymás életébe drasztikusan beavatkoznánk. Mi a jó ta­pasztalatainkat adjuk át egymásnak, úgymond hasz­nálati utasítást mellékelünk az életre. Vallásunk nem öröklődik apáról fiúra, ha­nem felnőtt emberek dönte­nek hitéletükről, arról, hogy hozzánk jönnek-e. Se­hová sem tartozók jönnek: hozzánk, ateisták, perifériá­ra került fiatalok, de mások is. Híveink között fele-fele arányban vannak értelmisé­giek, munkások, a fiatalok viszont többségben vannak, sok közöttünk az egyetemis­Magyar Béla ta. Vallásunk evangéliumi lényege, hogy az első pün­kösdi esemény -- tehát, hogy Jézus mennybemene­tele után a Szentlélek le­szállt az apostolokra — meg- történhetőségét valljuk. — Milyen a liturgiájuk? — Heti négy alkalommal van isten/tászteletünk, evan- gélizációs tartalmú találko­zónk. Énekkari szolgálatunk van. Hívetalk a gyülekezet előtt bizonyságot tehetnek és tesznek is a mindennapi életükben történt nagy vál­tozásról. — Ez alatt mit leéli ér­tenünk? — Mint említettem, „hasz­nálati utasítást” kívánunk adni az élethez. Valljuk, hogy minden elrontott élet­re van megoldás. Híveink elmondják, Isten hogyan szabadította meg őket az alhckol, a kábítószer rabsá­gától. az erkölcstelen élet­módtól . .. Hogyan éreztek rá, hogy a családtagoknak nem egymás mellett, hanem egymásért kell élniük ... — E megszabaduláshoz, ráérzésliez is tudnak segít­séget adni? — Közösségünk egyik kül­detése, hogy megelőzzük és gyógyítsuk a szenvedélybe­tegeikét, hogy felkészítsük az ifjúságot a családi életre. A kicsiket már hároméves ko­rukban kezdjük tanítani.. . És idős korban sem adjuk föl a gyógyulás reményét. Több évtizedes alkoholbeteg gyógyult meg köreinkben. — Orvosi segítség nélkül? — Igen. Az akaratával, a mi segítségünkkel. Közössé­günknek Dumáhar&sztiibam van egy rehaJbiiliitácós inté­zete. ahol fiatal, kábítósze­res lányok gyógyulnak. Ka- dailkúton öregek otthona van. Öregjeinkről, betegje­inkről és a mostoha körül­ményeik között élő gyerme­kekről egyébként intézmé­nyek nélkül is gondosko­dunk, ennek jól .bevált, gya­korlata van. Imaházunkban kis táblácskára írjuk fel be­tegeink nevét, címét. Rend­szeresen látogatjuk őket, olyankor kitakarítunk, élel­met adunk, elvégzőnk min­den teendőt. Aki vágyik kö­zénk, autóval elhozzuk az istentiszteletre. Egyházunk­ra a többgyermekes csalá­dok a jellemzők. Ha elár­vult, vagy rossz sorsú gye­reket látunk, többnyire ép­pen a nagycsaládosok veszik magukhoz, akár tizedikként, tizenötödikként is. — Mekkora a gyülekezet? — Körülbelül százhúszon vagyunk mii, miskolciak. És Ózdon van még egy gyüle­kezet, amely valamivel né­pesebb. Közösségü n k tagja i egyébként minden kontinen­sen megtalálhatók és csak­úgy, mint más egyházak, mi is segítjük egymást, ha tenger választ is el. Most az indiai leprás betegeken pró­bálunk segíteni minden erőnkkel. Lányaink, asszo­nyaink népművészeti térítő­két hímeznek, amelyeket, hogy jó áron tudjuk eladni. Svédországba küldünk. Az árából kötszereket vásáro­lunk és Indiába juttatjuk. — Szép la vallásuk és kor­szerű. — Azért maradhatott fenn kétezer éve a keresztyénség. mert a Biblia sohasem volt elásva, mindig az emberek kezében volt. Ezért szép. És azért hat .korszerűnék, mert mi, a pünkösdi közösség tagjai nem tartjuk magun­kat hibátlanoknak, de fel­tétlenül jóra igyekvők va­gyunk. A meglevő hibákért nem másokat okolunk, jól ismerjük a bibliai idézetet: „Ne nézd a más szemében a szálkát, vesd ki a magad szeméből a gerendát.” Lévay Györgyi Fotó: Fojtán László Mestereink ajánlatai IIPMI „ § üli Fogyasztását előételként Receptjeinket írták: Tóth Béla, mester- és kiváló cuk­rász, az MVV cuikrászüzem- vezetője, Kandik Ferenc, mestersziakács, az MVV hi- degkonybaüzeménak veze­tője és Kertész Miklós, a Búza téri csarnok halszaküz- letének vezetője. KÓKUSZOSOK Hozzávalók: 4 tojás fehér­jéje, 20 dkg porcukor, 30 dkg kókuszreszelék, 1 citrom. Elkészítése: A kemény habbá vert tojásfehérjéhez először hozzáadjuk a por­cukrot, .s közben a habot to­vább keverjük, majd ugyan­csak hozzáadagoljuk a kó­kuszreszeléket, a citrom re­szelt héját és levét. Zsírozott tepsiben kis halmokat ra­kunk belőle, majd kis lán­gon 30 percig szárítjuk. Még melegen tálcára szedjük. Ki­hűlés után félig olvasztott olajjal hígított csokoládéba má riogatjuk. JOGHURTOS ZÖLDSÉGSALÁTA Hozzávalóik (4 személyre) : 25 dkg sárgarépa, 15 dkg zeller, 20 dkg alma, negyed fej saláta, 20 dkg retek, 1 csomó petruska, 3 dl jog­hurt, só, citromlé, fehérbors, bazsalikom-őrlemény. Elkészítése: A megtisztí­tott alapanyagokat, egészen vékony metéltre vágjuK. A joghurtot, elkeverjük, be­ízesítjük a fűszerekkel és ízesítő anyagokkal, majd összekeverjük az egészet. Az ízesítés az átlagosnál ki­csit intenzívebb legyen! A kész salátát 3—4 órára hűtőbe tesszük. A nyers sa­láta vitamindús, jó hatással van a gyomorműködésre. ajánljuk. BUSA HALLE Hozzávalók: 1 kg busa (vagy amur), 10—12 dkg hagyma, 10—112 dkg papri­ka, 25 dkg gomba, só, cse- resznyepaprilka, és paradi­csom ízlés szerint. Elkészítése: A megtisztí­tott halszeleteket főzés előtt fél órával besózzuk. A sze­leteket az apróra vágott hagymával bográcsba, vagy lábasba helyezzük, s annyi vizet öntünk rá, hogy a hal­húst ellepje. A forrás idő­pontjában, amikor a lé fel- habziik, hozzáadjuk az őrölt paprikát és a paradicsomot, majd 30—40 percig erős tű­zön egyenletesen főzzük. A cseresznye-paprikával még erősíthetjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom