Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

1989. április 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit mond a paragrafus? Jogi témájú kérdésekre, felvetésekre általában le­vélben válaszolunk. Most néhánnyal kivételt teszünk annak apropóján, hogy a felhozott példákkal kapcsola­tos jogszabályok a közelmúltban módosulták, s sze­retnénk ezekről olvasóinkat tájékoztatni. P. J. miskolci olvasónk kérdésére közöljük, hogy az egyetemi és főiskolai képzés idejét most már valóban figyelembe kell venni a munkaviszonyban töltött idő számításánál. A 2/1989. (III. 25.) ÁBMH sz. rendelke­zés szerint — mely a kihirdetése napján lépett 'ha­tályba — munkaviszonyban töltött időként kell fi­gyelembe venni a felsőfokú oktatási intézmény nap­pali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, legfel­jebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmá­nyok folytatása idején előírt időt. A rendelkezés bizo­nyára sok olvasónk számára lesz kedvező, hiszen ez például a pótszabadság növekedésével jár. (A dolgo­zónak minden munkaviszonyban töltött 3 év után 1, de ezen a jogcímen maximum 9 nap pótszabadság jár.) Z. P.-né, szerencsi olvasónk munkáltatója nem kíséri kellő figyelemmel a jogszabályi változásokat. A fel­mondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól ugyanis újból felment­heti a munkáltató. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Ha a munkáltató mond fel, a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó sza­bályban meghatározott szabad időt feltétlenül bizto­sítani kell. Megszűnt tehát a felmentés vonatkozásá­ban 1986-ban előirt szigorítás. A Munka Törvény- könyvet módosító 1989, évi V. törvény 9. §-a e kér­désben visszaállította a munkáltató döntési jogát. Dol­gozói felmondás esetén is lehetőség van tehát a mun­kavégzés alóli részleges, vagy teljes felmentésre, de ez a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. R. J. miskolci nyugdíjas olvasónk a nyugdíja mel­lett kazánfűtő és portás kapcsolt munkakörben dol­gozik. Kérdésére válaszolva megnyugtatásul közöljük, hogy a munkabérek legkisebb összegéről szóló ren­delet hatálya a munkaviszonyban álló nyugdíjas dol­gozókra is kiterjed. Ilyen hátrányos megkülönbözte­tést a 3< 1989. (IV. 1.) ÁBMH sz. rendelkezés nem tar­talmaz. A fenti jogszabály szerint egyébként a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó személyi alapbérének alsó határa — 1989. március 1. napjától — havi 3700 forint, illetve 20,50 Ft/óra összegnél nem lehet kevesebb. Dr. Demeter Lajos n tények makacs dolgok Egy etikátlan jelenséget teszek szóvá az alábbiak­ban. Valamikor, a tőkés vi­lágban volt divat az olvasó figyelmét félrevezető „szen­zációkkal” felhívni a lap megvételére. (Ezt tették a rikkancsok is.) Helytelen, hogy az Észak-Magyarország átvette ezt a módszert. Itt van példaként egy cím, mely a lap április 6-i szá­mának első oldalán találha­tó: Megmaradt és mégsem volt; Kenyérzűr Miskolcon. Nem tartom becsületes út­nak ezt, mert megtévesztő. Az újság megvétele előtt általában a nagy betűket olvassa el az ember, s míg nem győződik meg a cikk mondandójáról, s csak cím után és felületesen ítél, ad­dig szidja a pékeket, a ke­reskedőket ... Az Észak- Magyarország, mint az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottságának lapja, helyes lenne, ha nem alkalmazna ilyen félrevezető fogásokat. Fazekas József Miskolc Mi is ellene vagyunk az olvasó figyelmét félrevezető, ál-szenzációs címeknek (hí­reknek, tudósításoknak). Am ma már minden 'sajtóorgá­num — legyen az á iNép- szabadság, vagy a Reform, hogy csak c két szélsőséget említsük — alapvető törek­vése a cikkek minél figye- Icmfelkcltőbb címekkel való felöltöztetése, természetesen a jó ízlés határain belül, s a lap karakteréhez alkalmaz­kodva. S ha igaz az a mon­dás, hogy a jó bornak is kell a cégér, akkor a cik­Áfor-tudakozó Mit jelent a nyári Április 5-én háztartási tü­zelőolajat vásároltam a szak­szói Áíor-kiútnál, ahol akö- vetikező feliratra lettem fi­gyelmes: Nyári minőség! Téli tárolásra nem alkal­mas. Eltöprengtem az olva­sottakon. Hogy árusíthat­nak, még a fűtési szezonban nyári minőségű tüzelőola­jat? Ha pedig a télinél rosszabb a nyári minőség, akikor miért nincs árkülön­bözet? Véleményem szerint ez ugyanolyan tisztességte­len, mint amikor II. osztá­lyú terméket I. osztályúként kíná Inaik, vagy a miikor III. osztályú vendéglátóhelyen magasabb besorolás szerint számolnak. Ha pedig a vár­ható és bejelentett áreme­lés miatt van mindez, ak­kor még elfogadhatatlanabb, hiszen ellentmond az ár­emeléssel kapcsolatosain ko­rábban elhangzottaknak — írja Hódi Albert, szikszói olvasónk. Mint arra levélírónk is utalt, a közeljövőben álta­lános energia-áremelkedés várható. így nagyon sokan a téli szükségletet \még most, olcsóbb áron igyekeznek 'be­szerezni. Mindazoknak, akik eddig az őszi időszakban vásároltak tüzelőolajat, ta­lán fel sem tűnt, hogy lé­tezik nyári és téli minőség is. Mi a különbség köztük? — érdeklődtünk Somogyi Zoltántól, az Áfor üzem- igazga tó-helyettesétől. Meg­tudtuk: többfajta minőségű gázolajat, illetve tüzelőola­jat árusítanak a töltőállo­másokon. Régi gyakorlat or­szágszerte, hogy április 1-től dermedésgátló nélkül forgalmazzák ezeket; s ezért is hívják fel erre a figyel­met. Minőségi eltérés nincs a nyári és a téli olaj kö­zött, s ezért az ár is vál­tozatlan. Aki télire vásárol tüzelőolajat, ezt közölnie kell a kútkezelővel, aki a vett mennyiséggel arányban kever az olajhoz dermedés­csökkentőt. Tüzelőolajat nemcsak a lakosság használ, hanem az ipar, s a mező- gazdaság is. (Például a ter­ményszárítás.) Szükség van tehát nyári minőségre, s mi­után egy kútból szolgálnak ki, más és jobb megoldás nem kínálkozik, minthogy igény esetén elegyítik az olajat a dermedésgátlóval. Fordítva ez lehetetlen len­ne, de szükségtelen is. Ezért találkozhatnak ez idő tájt az Áfor-kutalkat felkeresők a levélírónk által említett fi­gyelemfelhívó szöveggel. Válaszol az illetékes Február 24-i számunkban megjelent „Parkolópályán” Szerencs közlekedése című cikkünkre Papp Gábor, a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának helyettes vezetője vá­laszolt: — Emelt peron építését a szerencsi vasútállomáson a lakosság, illetve az utazókö­zönség régóta igényli. A munkálatok első lépcsőié­ként az elmúlt év végén el­készült a Hidasnémeti felé induló vonatok melletti pe­ron. Az építés ebben az év­ben tovább folytatódik, de a végleges kialakításra vo­natkozóan még konzultá­lunk a MÁV Vezérigazgató­sággal. Megjegyezzük, hogy a tervmódosítás mérsékelt volumene a kivitelezési munkát alapvetően nem be­folyásolja, az esetleges fe­lelősségre vonás a tőlünk független tervezőintézet ha­tásköre, e tekintetben nem vagyunk illetékesek. Veszélyes autóbusz-megál­ló címmel március 16-án keknek is szükségük van ki­fejező, ugyanakkor figye­lemfelkeltő, az újság vevőit, és olvasóit megragadó, a mondanivalót „eladó” cí­mekre. A „Kenyérzűr Mis­kolcon” pusztán egy ilyen törekvés volt, s ha „talált” a cím — amint azt az Ön levele is igazolja —, annak csak örülhetünk. Vélemé­nyünk szerint kifejezte a lé­nyeget, miszerint a három­napos ünnep után majdnem baj lett a megyeszékhelyen az első munkanap délután­ján a kenyérellátással. Ugyanakkor tudósított arról is a cikk, hogy milyen nagy erőfeszítéseket tettek a do­logban vétlen kereskedelmi és sütőipari vezetők és dol­gozók, hogy a „zűr” — ami már tény volt, hiszen dél­után két órára a kenyér­gyár tartalék kenyere is el­fogyott — végül is jóra for­duljon. Mindig öröm és egyben megtisztelő számunkra, ha olvasóink a jobbítás szán­dékával megírják észrevéte­leiket, véleményüket. Ezt ezúton is köszönjük. (De a tény, nevezetesen a kenyér­zűr, sajnos, tényleg létezett, tehát ezzel senkit sem ve­zettünk félre.) s. o. s. A Krumplihcgyek, hagymava­gonok címmel az Észak-Magyar- orszíigban nemrégiben megje­lent cikk késztetett levélírásra. Mint arról értesülhettünk, né­hány termelőszövetkezetben több tonna burgonya várja a mentőövet. Félő, hogy a segély- kiáltásnak nem lesz kellő vissz­hangja, s hogy kevés jelentkező akad; ezért a termés nagy része az enyészet martalékává válik. Véleményem szerint nem vol­na szerencsés most csak ,a ki­alakult helyzet okait kutatni (tá­rolás, kezelés, szerződések, stb.) sokkal inkább gyors intézke­désiek) re lenne sürgősen szük­ség. Nehéz anyagi körülmények között élő családok — akár egy­két, akár többgyermekesek —, magányosok, szociális intézmé­nyek, s egyéb ellátó közintéz­mények bizonyára kapnának az „alkalmon”, hogy olcsóbban jus­sanak hozzá nagy tételhez, illet­ve mennyiséghez. Merthogy in­kább a családok pincéjét gazda­gítsa, a konyháravaló, mint hogy a termelőszövetkezekben ha­lomban álljon, míg felhasznállia- tatlanná nem válik. Nyíri Kálmán Miskolc Szépítő kezekre várnak iÄlPÄPtP A parkok, a terek tavaszi takarítása már javában folyik Miskolcon. S ez nemcsak azt jelenti, hogy rendezik a te­repet (mezsgye, virágágyás stb.), hanem azt is, hogy fel­újítják a játszóterek tartozékait. A karbantartóknak bi­zony sok dolguk akad, számtalan tönkrement és tönkretett játékot kell megjavítaniuk. A Kun Béla úti játszótérre is ugyancsak ráférnének a szépítő, rendteremtő kezek, mint azt felvételeink is bizonyítják. Egy ötlet (talán megvaló­sítható): érdemes lenne valamilyen rögzített megoldást — lemez - találni a pingpongasztalokra háló gyanánt. Fotó: F. I. Ha bizonytalan az alkatrészcsere... Nincs minden elveszve megjelent olvasói levélben K. M. szóvá tette, hogy Öz- don. a gyújtói autóbusz- megállóban várakozó utasok nem látják az érkező jára­tokat, az ott levő, nagymé­retű KRESZ-táblától. Ha valaki meg akar győződni a busz közeledtéről, kénytelen a járdáról lelépni, ami nem veszélytelen. Az észrevétel­re Stoll Gábor, a Miskolci Közúti Igazgatóság műsza­ki igazgatója válaszolt: — A cikk megjelenését követően ellenőrzést végez­tünk a helyszínen. Megálla­pítottuk, hogy a buszmegál­ló le- és felszállási területé­ről 300 méterre el lehet lát­ni, ezért szükségtelen a jár­dáról lelépni. A rendelkezés egyébként az alsó határt 50 méterben határozza meg. A kifogásolt jelzőtábla magas­sága 2,5 méter, ami a szab­vány alsó határától — ez 2,1 méter — magasabb. Ha to­vább emelnénk a táblát, ak­kor a járművezetők szem­pontjából lenne kedvezőtle­nebb a rálátás. Kopcsó Gyuláné miskolci olvasónk több, mint három éve vásárolt egy 8 ezer 900 forintos Minszk 15 típusú szovjet hűtőszekrényt, ami sokáig kifogástalanul műkö­dött. Néhány hónapja azon­ban elromlott a készülék automatakapcsolója. Különö­sebben nem keseredett el olvasónk, hiszen bízott ab­ban, hogy azt a szerviz megjavítja. Csalódott. A hi­babejelentésre házhoz érke­ző szerelő ugyanis közölte vele, hogy ilyen típusú hő­fokszabályozóval nem tud szolgálni — másmilyen pe­dig nem megfelelő —, de érdeklődjön körülbelül egy hónap múlva, hátha érkezik alkatrész. Sajnos, azóta is hiába próbálkozik, ismétel­ten csak nemleges választ kap. Már négy hónap telt el várakozással, miközben az idő egyre melegszik, s még inkább szükség lenne az élelmiszerek hűtésére. A viszonylag kis összegbe ke­rülő kapcsoló miatt mond­jak le egy több ezer forintos háztartási gépről? — kese­reg levélírónk, akinek egy öttagú család ellátásáról kell gondoskodnia. S ezt bi­zonyára anyagilag sem en­gedhetné meg magának a család. Mi hát akkor a megoldás ? A panasszal megkerestük Kiss Attilát, a Vilikész szervizvezetőjét, aki el­mondta, hogy nem kis gon­dot okoz számukra az al­katrészhiány. Elsősorban ne­kik lenne érdekük a zök­kenőmentes szolgáltatás, de ez sajnos, nem rajtuk mú­lik. Hiába továbbítják a megrendelést a Ramovill- hoz, a forgalmazó nem min­den igényt tud kielégíteni. Például hőfokszabályozó hiánya miatt már garanciá­lis készülékeket is kényte­lenek voltak lecserélni. Ért­hető az ügyfelek bosszanko- dása az elhúzódó javítás, vagy éppen a javíthatatlan- ság miatt, s ez legtöbbször a szervizekben — ha a leg­kevésbé is vétlenek — csa­pódik le. Egy megoldás azért kínálkozik, bár csak részben vigasztaló. A szava­tossági idővel kapcsolatos rendelkezés ad lehetőséget arra, hogy valamelyest meg­térüljön a vásárló kára. Az 5 ezer forintot meg nem ha­ladó tartós fogyasztási cikk esetében 6 évig, 5 ezer fo­rint felett 8 évig kártala­níthatják a vevőket. A visz- szatérítendő összeg megálla­pításánál természetesen fi­gyelembe veszik az amorti­zációt. Ez a rendelet 1978- ban lépett hatályba, s idő­közben módosították. (1987. XII. 10.) Többek között vál­tozott az összeg- és az idő­határ, vagyis: ha a termék fogyasztói ára 1500 forint alatt van, akkor három évig; 1500—10 000 Ft között 6 évig; 10 000 felett 8 évig él a szavatossági igény. Le­vélírónkra az előzőek vo­natkoznak, miután a hűtőt közel négy éve vásárolta, a rendelet módosításának ha­tálybalépése előtt. Ahhoz azonban, hogy ilyen esetben a kár megtérüljön, hitelt érdemlően kell bizonyítani a vásárlás tényét, akár ga­rancialevéllel, akár számlá­val. Érdemes tehát megőriz­ni a vásárlási papírokat. Összeállította: Bodnár Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom