Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
1989. április 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit mond a paragrafus? Jogi témájú kérdésekre, felvetésekre általában levélben válaszolunk. Most néhánnyal kivételt teszünk annak apropóján, hogy a felhozott példákkal kapcsolatos jogszabályok a közelmúltban módosulták, s szeretnénk ezekről olvasóinkat tájékoztatni. P. J. miskolci olvasónk kérdésére közöljük, hogy az egyetemi és főiskolai képzés idejét most már valóban figyelembe kell venni a munkaviszonyban töltött idő számításánál. A 2/1989. (III. 25.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint — mely a kihirdetése napján lépett 'hatályba — munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején előírt időt. A rendelkezés bizonyára sok olvasónk számára lesz kedvező, hiszen ez például a pótszabadság növekedésével jár. (A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött 3 év után 1, de ezen a jogcímen maximum 9 nap pótszabadság jár.) Z. P.-né, szerencsi olvasónk munkáltatója nem kíséri kellő figyelemmel a jogszabályi változásokat. A felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól ugyanis újból felmentheti a munkáltató. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Ha a munkáltató mond fel, a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabad időt feltétlenül biztosítani kell. Megszűnt tehát a felmentés vonatkozásában 1986-ban előirt szigorítás. A Munka Törvény- könyvet módosító 1989, évi V. törvény 9. §-a e kérdésben visszaállította a munkáltató döntési jogát. Dolgozói felmondás esetén is lehetőség van tehát a munkavégzés alóli részleges, vagy teljes felmentésre, de ez a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. R. J. miskolci nyugdíjas olvasónk a nyugdíja mellett kazánfűtő és portás kapcsolt munkakörben dolgozik. Kérdésére válaszolva megnyugtatásul közöljük, hogy a munkabérek legkisebb összegéről szóló rendelet hatálya a munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozókra is kiterjed. Ilyen hátrányos megkülönböztetést a 3< 1989. (IV. 1.) ÁBMH sz. rendelkezés nem tartalmaz. A fenti jogszabály szerint egyébként a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó személyi alapbérének alsó határa — 1989. március 1. napjától — havi 3700 forint, illetve 20,50 Ft/óra összegnél nem lehet kevesebb. Dr. Demeter Lajos n tények makacs dolgok Egy etikátlan jelenséget teszek szóvá az alábbiakban. Valamikor, a tőkés világban volt divat az olvasó figyelmét félrevezető „szenzációkkal” felhívni a lap megvételére. (Ezt tették a rikkancsok is.) Helytelen, hogy az Észak-Magyarország átvette ezt a módszert. Itt van példaként egy cím, mely a lap április 6-i számának első oldalán található: Megmaradt és mégsem volt; Kenyérzűr Miskolcon. Nem tartom becsületes útnak ezt, mert megtévesztő. Az újság megvétele előtt általában a nagy betűket olvassa el az ember, s míg nem győződik meg a cikk mondandójáról, s csak cím után és felületesen ítél, addig szidja a pékeket, a kereskedőket ... Az Észak- Magyarország, mint az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottságának lapja, helyes lenne, ha nem alkalmazna ilyen félrevezető fogásokat. Fazekas József Miskolc Mi is ellene vagyunk az olvasó figyelmét félrevezető, ál-szenzációs címeknek (híreknek, tudósításoknak). Am ma már minden 'sajtóorgánum — legyen az á iNép- szabadság, vagy a Reform, hogy csak c két szélsőséget említsük — alapvető törekvése a cikkek minél figye- Icmfelkcltőbb címekkel való felöltöztetése, természetesen a jó ízlés határain belül, s a lap karakteréhez alkalmazkodva. S ha igaz az a mondás, hogy a jó bornak is kell a cégér, akkor a cikÁfor-tudakozó Mit jelent a nyári Április 5-én háztartási tüzelőolajat vásároltam a szakszói Áíor-kiútnál, ahol akö- vetikező feliratra lettem figyelmes: Nyári minőség! Téli tárolásra nem alkalmas. Eltöprengtem az olvasottakon. Hogy árusíthatnak, még a fűtési szezonban nyári minőségű tüzelőolajat? Ha pedig a télinél rosszabb a nyári minőség, akikor miért nincs árkülönbözet? Véleményem szerint ez ugyanolyan tisztességtelen, mint amikor II. osztályú terméket I. osztályúként kíná Inaik, vagy a miikor III. osztályú vendéglátóhelyen magasabb besorolás szerint számolnak. Ha pedig a várható és bejelentett áremelés miatt van mindez, akkor még elfogadhatatlanabb, hiszen ellentmond az áremeléssel kapcsolatosain korábban elhangzottaknak — írja Hódi Albert, szikszói olvasónk. Mint arra levélírónk is utalt, a közeljövőben általános energia-áremelkedés várható. így nagyon sokan a téli szükségletet \még most, olcsóbb áron igyekeznek 'beszerezni. Mindazoknak, akik eddig az őszi időszakban vásároltak tüzelőolajat, talán fel sem tűnt, hogy létezik nyári és téli minőség is. Mi a különbség köztük? — érdeklődtünk Somogyi Zoltántól, az Áfor üzem- igazga tó-helyettesétől. Megtudtuk: többfajta minőségű gázolajat, illetve tüzelőolajat árusítanak a töltőállomásokon. Régi gyakorlat országszerte, hogy április 1-től dermedésgátló nélkül forgalmazzák ezeket; s ezért is hívják fel erre a figyelmet. Minőségi eltérés nincs a nyári és a téli olaj között, s ezért az ár is változatlan. Aki télire vásárol tüzelőolajat, ezt közölnie kell a kútkezelővel, aki a vett mennyiséggel arányban kever az olajhoz dermedéscsökkentőt. Tüzelőolajat nemcsak a lakosság használ, hanem az ipar, s a mező- gazdaság is. (Például a terményszárítás.) Szükség van tehát nyári minőségre, s miután egy kútból szolgálnak ki, más és jobb megoldás nem kínálkozik, minthogy igény esetén elegyítik az olajat a dermedésgátlóval. Fordítva ez lehetetlen lenne, de szükségtelen is. Ezért találkozhatnak ez idő tájt az Áfor-kutalkat felkeresők a levélírónk által említett figyelemfelhívó szöveggel. Válaszol az illetékes Február 24-i számunkban megjelent „Parkolópályán” Szerencs közlekedése című cikkünkre Papp Gábor, a MÁV Miskolci Igazgatóságának helyettes vezetője válaszolt: — Emelt peron építését a szerencsi vasútállomáson a lakosság, illetve az utazóközönség régóta igényli. A munkálatok első lépcsőiéként az elmúlt év végén elkészült a Hidasnémeti felé induló vonatok melletti peron. Az építés ebben az évben tovább folytatódik, de a végleges kialakításra vonatkozóan még konzultálunk a MÁV Vezérigazgatósággal. Megjegyezzük, hogy a tervmódosítás mérsékelt volumene a kivitelezési munkát alapvetően nem befolyásolja, az esetleges felelősségre vonás a tőlünk független tervezőintézet hatásköre, e tekintetben nem vagyunk illetékesek. Veszélyes autóbusz-megálló címmel március 16-án keknek is szükségük van kifejező, ugyanakkor figyelemfelkeltő, az újság vevőit, és olvasóit megragadó, a mondanivalót „eladó” címekre. A „Kenyérzűr Miskolcon” pusztán egy ilyen törekvés volt, s ha „talált” a cím — amint azt az Ön levele is igazolja —, annak csak örülhetünk. Véleményünk szerint kifejezte a lényeget, miszerint a háromnapos ünnep után majdnem baj lett a megyeszékhelyen az első munkanap délutánján a kenyérellátással. Ugyanakkor tudósított arról is a cikk, hogy milyen nagy erőfeszítéseket tettek a dologban vétlen kereskedelmi és sütőipari vezetők és dolgozók, hogy a „zűr” — ami már tény volt, hiszen délután két órára a kenyérgyár tartalék kenyere is elfogyott — végül is jóra forduljon. Mindig öröm és egyben megtisztelő számunkra, ha olvasóink a jobbítás szándékával megírják észrevételeiket, véleményüket. Ezt ezúton is köszönjük. (De a tény, nevezetesen a kenyérzűr, sajnos, tényleg létezett, tehát ezzel senkit sem vezettünk félre.) s. o. s. A Krumplihcgyek, hagymavagonok címmel az Észak-Magyar- orszíigban nemrégiben megjelent cikk késztetett levélírásra. Mint arról értesülhettünk, néhány termelőszövetkezetben több tonna burgonya várja a mentőövet. Félő, hogy a segély- kiáltásnak nem lesz kellő visszhangja, s hogy kevés jelentkező akad; ezért a termés nagy része az enyészet martalékává válik. Véleményem szerint nem volna szerencsés most csak ,a kialakult helyzet okait kutatni (tárolás, kezelés, szerződések, stb.) sokkal inkább gyors intézkedésiek) re lenne sürgősen szükség. Nehéz anyagi körülmények között élő családok — akár egykét, akár többgyermekesek —, magányosok, szociális intézmények, s egyéb ellátó közintézmények bizonyára kapnának az „alkalmon”, hogy olcsóbban jussanak hozzá nagy tételhez, illetve mennyiséghez. Merthogy inkább a családok pincéjét gazdagítsa, a konyháravaló, mint hogy a termelőszövetkezekben halomban álljon, míg felhasznállia- tatlanná nem válik. Nyíri Kálmán Miskolc Szépítő kezekre várnak iÄlPÄPtP A parkok, a terek tavaszi takarítása már javában folyik Miskolcon. S ez nemcsak azt jelenti, hogy rendezik a terepet (mezsgye, virágágyás stb.), hanem azt is, hogy felújítják a játszóterek tartozékait. A karbantartóknak bizony sok dolguk akad, számtalan tönkrement és tönkretett játékot kell megjavítaniuk. A Kun Béla úti játszótérre is ugyancsak ráférnének a szépítő, rendteremtő kezek, mint azt felvételeink is bizonyítják. Egy ötlet (talán megvalósítható): érdemes lenne valamilyen rögzített megoldást — lemez - találni a pingpongasztalokra háló gyanánt. Fotó: F. I. Ha bizonytalan az alkatrészcsere... Nincs minden elveszve megjelent olvasói levélben K. M. szóvá tette, hogy Öz- don. a gyújtói autóbusz- megállóban várakozó utasok nem látják az érkező járatokat, az ott levő, nagyméretű KRESZ-táblától. Ha valaki meg akar győződni a busz közeledtéről, kénytelen a járdáról lelépni, ami nem veszélytelen. Az észrevételre Stoll Gábor, a Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazgatója válaszolt: — A cikk megjelenését követően ellenőrzést végeztünk a helyszínen. Megállapítottuk, hogy a buszmegálló le- és felszállási területéről 300 méterre el lehet látni, ezért szükségtelen a járdáról lelépni. A rendelkezés egyébként az alsó határt 50 méterben határozza meg. A kifogásolt jelzőtábla magassága 2,5 méter, ami a szabvány alsó határától — ez 2,1 méter — magasabb. Ha tovább emelnénk a táblát, akkor a járművezetők szempontjából lenne kedvezőtlenebb a rálátás. Kopcsó Gyuláné miskolci olvasónk több, mint három éve vásárolt egy 8 ezer 900 forintos Minszk 15 típusú szovjet hűtőszekrényt, ami sokáig kifogástalanul működött. Néhány hónapja azonban elromlott a készülék automatakapcsolója. Különösebben nem keseredett el olvasónk, hiszen bízott abban, hogy azt a szerviz megjavítja. Csalódott. A hibabejelentésre házhoz érkező szerelő ugyanis közölte vele, hogy ilyen típusú hőfokszabályozóval nem tud szolgálni — másmilyen pedig nem megfelelő —, de érdeklődjön körülbelül egy hónap múlva, hátha érkezik alkatrész. Sajnos, azóta is hiába próbálkozik, ismételten csak nemleges választ kap. Már négy hónap telt el várakozással, miközben az idő egyre melegszik, s még inkább szükség lenne az élelmiszerek hűtésére. A viszonylag kis összegbe kerülő kapcsoló miatt mondjak le egy több ezer forintos háztartási gépről? — kesereg levélírónk, akinek egy öttagú család ellátásáról kell gondoskodnia. S ezt bizonyára anyagilag sem engedhetné meg magának a család. Mi hát akkor a megoldás ? A panasszal megkerestük Kiss Attilát, a Vilikész szervizvezetőjét, aki elmondta, hogy nem kis gondot okoz számukra az alkatrészhiány. Elsősorban nekik lenne érdekük a zökkenőmentes szolgáltatás, de ez sajnos, nem rajtuk múlik. Hiába továbbítják a megrendelést a Ramovill- hoz, a forgalmazó nem minden igényt tud kielégíteni. Például hőfokszabályozó hiánya miatt már garanciális készülékeket is kénytelenek voltak lecserélni. Érthető az ügyfelek bosszanko- dása az elhúzódó javítás, vagy éppen a javíthatatlan- ság miatt, s ez legtöbbször a szervizekben — ha a legkevésbé is vétlenek — csapódik le. Egy megoldás azért kínálkozik, bár csak részben vigasztaló. A szavatossági idővel kapcsolatos rendelkezés ad lehetőséget arra, hogy valamelyest megtérüljön a vásárló kára. Az 5 ezer forintot meg nem haladó tartós fogyasztási cikk esetében 6 évig, 5 ezer forint felett 8 évig kártalaníthatják a vevőket. A visz- szatérítendő összeg megállapításánál természetesen figyelembe veszik az amortizációt. Ez a rendelet 1978- ban lépett hatályba, s időközben módosították. (1987. XII. 10.) Többek között változott az összeg- és az időhatár, vagyis: ha a termék fogyasztói ára 1500 forint alatt van, akkor három évig; 1500—10 000 Ft között 6 évig; 10 000 felett 8 évig él a szavatossági igény. Levélírónkra az előzőek vonatkoznak, miután a hűtőt közel négy éve vásárolta, a rendelet módosításának hatálybalépése előtt. Ahhoz azonban, hogy ilyen esetben a kár megtérüljön, hitelt érdemlően kell bizonyítani a vásárlás tényét, akár garancialevéllel, akár számlával. Érdemes tehát megőrizni a vásárlási papírokat. Összeállította: Bodnár Ildikó