Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmányozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a választási rendszer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták ki a társadalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli. A Politikai Bizottság előterjesztést hallgatott meg az egy-, illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a kétkamarás Országgyűlés előnyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségével az államrendszerbe. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az államhatalom megosztott és kiegyensúlyozott gyakorlásának egyik legfontosabb biztosítéka. A testület foglalkozott az MSZMP ká- derhatáskörénck módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. iA testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a kormánynak az állami személyzeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság áttekintette a föld- tulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. (MTI) Az Észak-magyarországi Regionális Vízmüvek az idén is megrendezi a láz-bérci környezetvédelmi tábort. Igaz, már más formában, mint az elmúlt öt évben. Az idén ugyanis csak száz általános iskolást fogadnak, jövőre pedig száz középiskolást, fgy az oktatás még szakszerűbb lehet. Először vesznek részt a környezetvédelmi táborban más megyék iskolásai; a fővárosból, Kecskemétről is érkeznek harmincon. A gyerekek nem csupán a vízminőség és vízszennyezés megannyi kérdésével ismerkednek meg, hanem magával a vízgyűjtő területtel is. így például a Bükk-fennsík tebreivel, víznyelőivel, a forrásokkal, s majd végül természetesen a Láz-bérci-víztározóval. Mivel a táborozás költségei alaposan megnőttek, az ÉRV segítséget kér a szakminisztériumtól, a KISZ KB-tól és a helyi tanácsoktól is az anyagiak biztosításához. (Képünkön: a láz-bérci tároló.) (Fotó: Fojtán László) Reformszellemiség a mezőgazdaságban Hogyan tovább Teszöv? Befejeződött a kora tavaszi növények vetése Az időjárás eddig kedvezett a tavaszi munkáknak, amelyekkel az üzemek 2—3 héttel előbbre tartanak, mint tavaly ilyenkor. A talaj vízkészlete mintegy 100 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál, viszont az elmúlt hetek kisebb esőzései jótékonyan hatnak a növények kelésére. A gazdaságok befejezték a kora tavaszi növények. a borsó és a tavaszi árpa vetését, és mind több helyen van már a földben a viszonylag melegebb talajt igénylő növények magja is. A MÉM adatai szerint az üzemek a tavalyinál nagyobb területen. 135 ezer hektáron vetettek borsót. E fontos fehérjenövény termelésére azért is szívesen vállalkoztak a gazdaságok, mivel a borsónak viszonylag jó a piaca, az ára is kedvező. Kikelt és sorol már a tavaszi árpa, amelyet a tavalyihoz hasonló területen, 110 ezer hektáron vetettek a gazdaságok. Jól halad a zab vetése, a növényt csaknem 40 ezer hektáron termelik nagyüzemeink. A burgonya ültetése túljutott félidején, a 45 ezer hektárból 24-—25 ezer hektárt már elültettek. Az előző évinél 10—12 ezer hektárral nagyobb területen — mintegy 120 ezer hektáron — vetnek a gazdaságok az idén cukorrépát; a munka közvetlenül befejezés előtt áll. A növényolajipar igényének megfelelően, az előző évihez hasonlóan, mintegy 360—365 ezer hektáron termelik a gazdaságok a napraforgót, ennek a felét vetették el eddig. A kukorica magjának a vetését akkor lehet megkezdeni, ha a talaj felső rétege 12—13 fokra fölmelegszik. Ez már egy héttel ezelőtt bekövetkezett, s azóta már előrehaladott a kukorica vetése is. A gazdaságok hozzáláttak a szója vetéséhez, a növényt a tavalyinál 10 ezer hektárral nagyobb területre, ösz- szesen 75 ezer hektárra szánták az üzemek, ám az importból várt gyomirtószerek némi késése miatt az idén is meg kell elégedniük 65—66 ezer hektárral. E területre elegendő a vegyi- anyag-készlet. A zöldségnövényeket hozzávetőleg 100 ezer hektáron termelik; a vetésnek mintegy kétharmadával végeztek; a jelentősebb növények közül csupán a paprika és a paradicsom palántázása van hátra. (MTI) A megye szövetkezeti mezőgazdaságában az országos átlaghoz képest markánsabban és jóval korábban keletkeztek az ellentmondások, feszültségek, ami egyébként a térség kedvezőtlen termőhelyi adottságaival is összefügg. A több éve lappangó ellentmondások természetes, hogy gerjesztik az agrárszféra indulatait, motiválva elkeseredettségét, perspektivavesztését. Ezt mélyítette az a tény is, hogy a megye politikai és állami vezetésének figyelmét hosszú ideig a nagy ipari beruházások, a cél- csoportos városi lakás- és kommunális beruházások kötötték le. A gondolkodásban és a figyelemben ilyenformán a perifériára szorult a mezőgazdaság, ugyanakkor az érdekképviselet sem volt képes a megyei vezetés figyelmét a szövetkezeti gazdaságok gondjaira irányítani oly mértékben, mint ahogy azt a közös gazdaságok helyzete és súlya indokolta volna. Nem véletlen tehát, hogy tegnap Miskolcon megtartott Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetsége küldött- gyűlése mind menetében, mind hangulatában és munkájában merőben eltért a korábban megszokottól. Jóllehet, most is az elmúlt év gazdálkodásának kiértékelésével kezdődött a munka. Miként azt Szaniszló Sándor, a Teszöv elnöke szóbeli kiegészítőjében elmondotta, a megye közös gazdaságai az Zabos ev esz (3. oldal) Ózdi tanulság Amint arról beszámoltunk, kedden reggel kilenc órától délután fél négyig a két első számú tanácsi vezető közötti torzsalkodás, sőt már-már gyűlölködés adott munkát az ózdi városi tanácsnak. S ez már a második forduló volt! Olyan helyzetben, amikor sokkal fontosabb dolgokról kellett volna vitatkozniuk a városatyáknak, például a még nem tárgyalt városfejlesztési tervről. S ebben nem csupán a már második tanácsülésen a főnökét támadó Tóth János tanácselnök-helyettes hibáztatható - aki számára végülis visszafelé sült el minden, mert egyiküknek mennie kellett, s ez végül ö lett -, hanem a tanácselnök Varga Dezső is. Minek kellett ez? Miért volt erre szükség? - tette fel a kérdést dr. Majoros László megyei tanácselnök-helyettes. Miért vádaskodik egy tanácsi vezető, ha kijelentéseit - amelyeket a másik fél rágalmazásként utasít vissza — tényekkel nem tudja alátámasztani? Miért veszekedik a kórházigazgató főorvos a tanácselnökkel, ahelyett, hogy minden energiáját és képességét a munkájára fordítaná? A térség és a város mai igen nehéz helyzetében ezt a többsikú vitát nem lett volna szabad a nyilvánosság elé tárniuk, különböző szóbeszédeknek és pletykáknak táptalajt biz- tositani. A megválasztott és kinevezett vezetők kötelessége az, hogy szolgálják a város és a választópolgárok érdekeit, mozgósitsák és összefogják a helyi erőket, ne pedig feldúlják személyes ügyeikkel egy súlyos gondokkal küzdő település, választópolgáraik nyugalmát. Nem fukarkodtak a két tanácsi vezető bírálatával a tanácstagok sem. Máriássy Agnes igen őszinte volt, mikor azt mondta: „A tanácstagok is hibásak, amiért idáig fajulhatott a dolog, s az egész ügy egy nagy ocsmányság.” Ö ezért javasolta, hogy mindkét tanácsi vezetőt hívják vissza. S ezért állt mellé Eke Gyula tanácstag is, mondván: „Mi, tanácstagok küszködünk a város érdekében, a vezetők pedig marják egymást.” S bár ö Tóth Jánost bifálta leginkább, ugyanakkor figyelmeztette Varga Dezsőt is - aki például hat hónapon át nem volt hajlandó fogadni a város egyik főorvosnőjét! -, hogy szálljon le a magas lóról! Nem volt könnyű a döntés Ózdon, hogy ki távozzon, ki maradjon a posztján. De aki ott maradt, annak is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, ha továbbra is a város és lakossága érdekeit akarja szolgálni. Az a szivszoritó pár másodperc, amikor Tóth János, volt tanácselnök-helyettes kivonult a teremből, elrettentő példa kell, hogy legyen minden tanácsi vezető számára. Ny. I. elmúlt esztendőben jó eredményt értek el. Jó évet zárt a növénytermesztés, különösen kiemelkedő terméseredményeket értek el a szövetkezetek a gabona- és a .napraforgó-termesztésben. A nagyüzemi állattartás jövedelmezősége ugyanakkor tovább romlott, bár az állat- tenyésztés gondjai ellenére 21 közös gazdaságban jelentősebb beruházást valósítottak meg. A kertészeti ágazatokban az állókultúxák pozíciója javult, de a zöldségtermesztés területén elsősorban az értékesítési gondok miatt a feszültségek tovább halmozódtak. Sajnos, nem történt lényeges változás az erdő- és fagazdaságban. Kismértékű javulás tapasztalható viszont a gépek és berendezések műszaki állapotában, bár a beruházások összes értéke csökkent, a fejlesztésekben továbbra is a legnagyobb arányt a saját erő képezi, pedig nőtt az állmai támogatások összege, amit egyébként pályázattal elnyerhető lehetőségek is segítenek. A tehermentességi pályázat, az eladósodottság csökkentése megyénkben nem járt a várakozásnak megfelelő eredménnyel. Az eladósodottság mértéke, a vagyonfelélés folyamata a szövetkezetek egyharmadá- ban elbizonytalanodást váltott ki. De fokozta a gazdaságok bizonytalanságérzetét az is, hogy a törvények, rendeletek, végrehajtási utasítások egyre sűrűbben egészülnek ki különféle állásfoglalásokkal, amelyek zavarják a tisztánlátást, az egységes végrehajtást, a belső ellenőrzést. Növelve ezáltal a mezőgazdasági üzemekben az adminisztrációs költségeket, és tág teret engedvén a hatóságoknak a bírságolásra. Régen hangoztatott gond, hogy a magyar pénzügypolitika nem igazodik a mező- gazdaság sajátosságaihoz. Változatlanul fennáll a váltók leszámítolásának körülményessége, nehézsége. Gond (Folytatás a 2. oldalon) Gombatenyésztök
