Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

1989. március 15., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Mi határozza ijíeg a jó, vagy rossz közérzetet napjainkban? Milyen lehet egy mai fiatal közérzete? Bizonyára mindenkié változó: aszerint, hogy hó eleje van, vagy hó vége; hogy jó állása van, s biztosítva érzi jövőjét, vagy egy olyan ágazatra tette voksát, amelynek napja mostanság leáldozóban van; albérletben lakik, s a saját lakás csak elérhetetlen álom, vagy már megteremtette magának, s családjának az otthont.... s hosz- .szan folytathatnánk a sort.

Azok a fiatalok, akiknek feltettük a kérdést: — Hogy érzi magát? — a következőképpen válaszoltak:

GépÍTÓnő, 35 éves: — Rossz a közérzetem, mert sok mindenért aggódnom kell. Két gyermekem van: egy 16 éves lányom és 13 éves fiam. Az ö sorsukért aggódom leginkább. Nem tudok nekik semmi biztosat mondani, ígérni, már ami a jövőjüket illeti. Nyitott szemmel járnak a világban, a rosszat rögtön észreveszik, s ha kérdeznek a mai gazdaság, politika, de akár napjaink dolgairól, nem tudok nekik válaszolni. Attól tartok. ha nagykorúak lesznek, ők sem látnak mást, csak az alkoholt, a szipózást, a ban- dázást. Nem tudom, segíthetem-e őket az életkezdésben, mint ahogy minket segítettek, akkor még aktív szüléink? A mi generációnknak támogatni kell a kis nyugdíjból élő szülőket, és el kell tartanunk gyermekeinket. Olykor pedig — bármennyire ellentmondásosnak látszik is — rászorulunk szüléink segítségére. Napi rossz közérzetemet pedig bosszantó apróságok biztosítják. Én nem fizetek jövedelemadót, ez is mutatja kereseti viszonyainkat, de eddig 20 forintért vettem meg a tejet és kenyeret, most majd 40-ből fogom. Ez engem sokkal jobban aggaszt. Aztán, ha régen vásároltunk akármilyen tartós fogyasztási cikket, az valóban tartós volt. Most csak csúfolhatjuk annak, hiszen nem tart semedd ig, pedig hónapokat, éveket kell rá kuporgatnunk.

Jogász, 25 éves: — Az elmúlt évben végeztem a jogi egyetemen, a vállalattal, ahová kerültem, aláírtam egy meghatározott időre szóló szerződést. Nem abban a szakmában dolgozom, amelyet tanultam. Szerencsésnek mondhatom magam, mert az egyetem előtt már dolgoztam egy ével. így nem jöttem ki — mint a többiek — világmegváltó ötletekkel. csak azzal a gondolattal. hogy a munkámat tehetségem szerint, a legjobban akarom végezni. Az ő csalódásuk nagyobb volt. Sokat beszélgetünk barátaimmal, akik az idén végez nek, vagy friss diplomások, és az a véleményünk, hogy nem nagyon érdemes tanulni, hiszen az értelmiséget nem becsülik meg. Az egyik barátom az idén végez az orvosin, egy kórházban fog dolgozni, havi 5200 forintért. Ezért tanult hat évet, ha pedig maszek lenne, ennek a többszörösét kereshetné. Ott van a dolgok rákfenéje, hogy ö 30 éves korára megteremti magának az anyagi jólétet, míg mi diplomások, akkor még majd csak kezdőként elérhetünk havi 6000 forintot. Családalapításra .nem is merek gondolni, hiszen az albérlet díja magas, saját lakásom pedig talán sohasem lesz, vagy csak nagy lemondás, kuporgatás árán.

Szerződéses üzletvezető, 31 éves: — Egy éve kezdtem ebbe a vállalkozásba, de régen is vendéglátós voltam. Nem egészen így gondoltam a munkát. Még az elmúlt évben csak hagyján. Az idén annyi a papírmunka az adózás miatt, hogy vagy az egész napot az irodában töltöm, vagy fel kellene vennem könyvelőt, hogy hiba se legyen'benne. A vendégekkel való foglalkozásra nem marad időm. A nagykereskedelmi vállalatoknál, a raktáraknál órákat kell sokszor tölteni a számlázássál. A forgalom is csökkent, és ha a kollégákkal beszélgetünk, mindenki ezt mondja. Igaz, a január, február gyengébb hónap egyébként is a szokásosnál, de a vártnál is kevesebben jönnek.

Lakatos, 38 éves, ingázó: — Már 22 éve dolgozom itt, és az idén először vannak kétségeim. Eddig akárhogy is, de munka volt, a kereset sem rossz. Most azonban mindig arra gondolok, hogy ha leépítés, létszámcsökkentés .lesz, először minket, vidékieket fognak elküldeni, hiszen az útiköltség-hozzájárulás, egy olyan vállalatnál, mint a miénk is, ahol a dolgozók 70 százaléka , bejáró, nem kis összeget tesz ki. Lakást nem vehet mindenki Miskolcon, mindig lesznek ingázók... ez maradt egy' halvány remény. Igaz, a nehézipar most van a legnehezebb 'helyzetben, de biztos találnak olyan piacot, ahol kellenek még a mi termékeink. Nem vagyok nős, idős szüleimmel lakom, kettőjüknek alig 6000 forint a nyugdíja, támogatásra szorulnak. Lehet, hogy nekik is jobb lenne, ha közelebb dolgoznék, de a környéken a termelőszövetkezeten kívül nincs más munkalehetőség. Oda meg nem pont lakatos kell, meg aztán itt voltam tanuló, szeretem a munkát, nem is gondolok arra, hogy eljöjjek.

Orosz B. Erika

Képes levelezőlapok húsvétra

Húsvét közeledtén újra megjelentek a Képzőművészeti Kiadó gondozásában a különböző üdvözlőlapok. Valamivel kevesebb kerül most forgalomba, mint korábban, de a választék nem csökken. Elsősorban az olcsóbb fajtákból kínálnak többet. A színes ünnepi levelezőlapokból 6 millió, a fényezett lapokból további 3 millió lap

kerül a boltokba, s ezek összesen 68 témában jelennek meg. Most is lesznek régi idők képeslapjait idéző, úgynevezett nosztalgia lapok és borítékos ünnepi kártyák, egyéb grafikai eljárásokkal készült ünnepi köszöntők, és igen nagy példányszámban várja az érdeklődőket az ajándékkísérő kártya is.

Az elmúlt évben, november 20-án avatták fel a helyreállított turul-szobrot Mikóházán. Most Bükkzsér- cen is újra helyére kerül az 50-es években lerombolt szent madár. Méretei nem ismerték, hiszen a szobor megcsonkult, de szerencsére az oszlop kiindulópont lehet. A bogácsi vöröskőből

épült emlékművön két márványtábla van, az egyiken az első világháborúban elesett ■katonák neve áll, a másikon a Kossuth-címer látható. Az emlékmű helyreállítását Pó- csik István szobrászművész végzi, s átadását ez év augusztus 20-ra tervezik, amikor egy új, modern iskolát is birtokába vehet a fiatalság.

> r

r

A lottó, a totó, a borítékos sorsjegy mellett kiala kult egy újabb szerencsejá ték. Szerencsére ez a „sze rencse” csak évente egyszer örvendezteti meg az embert, amíg a hagyományosokon hetente bosszankodhatik, aki nem nyer. Az új játék egy mezőgazdasági lutri.

A panellakok, hogy kiszabaduljanak a betonfalak közül, kitelepülnek a város környékén lévő domboldalakra, kiskertet művelni Többnyire kevés szakértelemmel, de annál nagyobb lelkesedéssel, s az előbbi miatt, saját kárukon okulva. Sajnos, jómagam is közéjük tartozom. Megvettem a túli pánhagymát, melyen írás, s fotó jelzi, hogy piros virág nyílik majd belőle. Mire kivirított, sárga színben pompázott. A paradicsomfajták közül az étkezési lucúllust szeretjük leginkább. Minden esztendőben vásárolok ilyen palántákat, s évente leszüretelhetek fürtös, kerek, apró, esetleg sárga paradicsomokat. Minden idők legnagyobb lutriját húztuk ki tavaly, igaz erre jó négy évet kellett várnunk. Négy esztendővel' ezelőtt csenevész barackfácskát ültettünk, a kiöregedett helyére. A faiskolában elmondták, hogy korán érő, óriásira növő őszibarack fajta. A nevét sajnos, nem tudom, nem értek hozzá (de ok , sem). Szépen nőtt, cseperedett, először magonc, majd suhánc és koronás csemete lett belőle, s végre tavaly termést hozott. Szeptember végén ... Szilvaszem nagyságút... Fél- kiló&yi az egész leszedniva- ló.

Ismét itt a tavasz, amikor újra sorakozhatunk a faiskolák előtt csemetékért. S, hogy milyet választunk, az majd a jövő év lutrija lesz...

(obe) •

• A magyarországi erőművök fejlesztésének stratégiájáról tartanak szakmai vitát március 16-án, 14 órakor a Tudomány és Technika Házában, Miskolcon. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci szervezetének rendezésében tartandó vitán dr. . Zettner Tamás egyetemi tanár, a Magyar Vill'amosipari Tröszt vezérigazgató-helyettese tart előadást.

Csata, 1848

Korkos Jenő rajza

Török György férjhez akar menni

A furcsa esetet Ráth-Végh István is megörökítette Magyar kuriózumok című kötetében. A történet arról szól, hogy az 1848—49-es szabadságharc idején Mészáros Lázár hadügyminisztertől egy kihallgatáson Török György honvédőrmester azt kérte, bocsássák el a hadseregből. A miniszter korholó szavakkal támadt az őrmesterre, s ekkor váratlan jelenet következett. A „legény” sírva fakadt, s kijelentette: „Férjhez akarok menni!” tgy derült ki Török Györgyről, hogy nő.

Az anekdotába illő történethez az élet szolgáltatja a hátteret: 1848-ban, 1849-ben, amikor a haza harcba hívta a férfiakat, .a nők is csatasorba álltak. Csányi László, országos biztos Kolozsvárról felszólította a nőket, jelentkezzenek a „honnak szolgálni nemükhöz méltó foglalkozásban” — mint például varrásban, mosásban, betegápolásban. S az eredmény: 1848 tavaszán az erdélyi nők tömegestől kértek fegyvert, s Kolozsvárott női zászlóaljat állítottak fel.

Nyári Mari kolozsvári színésznőt a hadügyminisztériumban arra próbálták rábeszélni, hogy „csak” ápolónőként szolgáljon, a művésznő ■azonban megmakacsolta magát, férfinevet vett fel, és beállt a harcoló honvédek közé.

Pfiffner Paulina a hadnagyságig vitte a ranglétrán, és Ligeti Károly néven szolgált. Harczi Béla neve egy Klementina nevű asszonyt takart, aki Guyon Richard „nyargonca”: futárként kezdte a szolgálatot. Selmecbányánál a körülzárt honvédsereget egy bányaalagúton vezeti ki az ellenség gyűrűjéből. Hőstettéért Görgey főhadnaggyá lépteti elő, nem' sejtve, hogy Harczi Béla asszony.

A szabadságharc amazonjai közül a legismertebb nevek egyike: Bányai Júlia. A szolgálólányból lett műlovarnő a szabadságharc kezdete után néhány hónappal megözvegyült. Elhunyt férje, Sárossy Gyula nevén állt be a hadseregbe. Emlékezetes tettei közé tartozik, hogy Zalatna környékén tizenkét, élelmet szállító ellenséges szekeret zsákmányol. Gyula- fehérvárnál, miközben c- maga is megsebesül, társaiLaborban

; "!,V '

, •

A miskolci viztisztitótelepen nagy szerep jut a labormunkának is

Laczó József felvétele

val ártalmatlanná tesz egy osztrák őrnagyot, később az orosz seregek által elfoglalt területen női ruhában azt kutatja: merre járnak Bem apó seregei. A harcok befejeztével kalandos életútja Törökországba vezet, majd Kairóban telepedik le, és vendéglőt nyit.

Huszka Jenő népszerű operettjének, a Mária főhadnagynak címszereplőjét Lebstück Máriáról mintázta. A zágrábi születésű hősnő fordulatokban gazdag, megpróbáltatásokkal teli életút- járól maradt ránk a legtöbb adat. mivel idős korában tollba mondta visszaemlékezéseit. A Bécsben Giron Péter légiójába jelentkezett lány Bábolnán esik át a tűzkeresztségen, a kápolnai csata után Dembinszky tábornok így köszönti „Lebstück Károlyt”: — Fiatalember, maradjon mindenkor ilyen vitéz!

Mária, vagyis Lebstück Károly hadnagy 1849 áprilisában fontos megbízást kap: 23 kocsiból álló lőszerszállítmányt kell Szolnokról Komáromba vinnie. A feladat sikeres teljesítéséért főhadnaggyá léptetik elő. Világos után hat hónapi fogságot szenvedett el az aradi várban. Később Horvátországba internálják, csak évek múltán tér haza. Üjpesten élt 1892-ben bekövetkezett haláláig.

Sajnos, a hálás utókor hamar megfeledkezett a szabadságharc hős lányairól, asszonyairól. Az életben maradottak közül sokan szűkös körülmények között tengették életüket.

Viola Annát 1892-ben özvegy Mészáros Károlyné néven említi egy rövid újsághír. s tudatja, hogy az asz- szony Temesváron nvgy nyomorban él. A Szilágyi Árpád néven hadb3 állt Szilágyi Idáról egy 1867-es híradás említi, hogy anyjával és fiával együtt nagy nélkülözések közt tengeti életét. Az egyik kolozsvári lap 1892-ben rövid hírben közli, hogy Nagyenyeden elhunyt. Zoltán István megyei hajdú felesége. Megyeri Karolina, aki Kiss Gyula néven harcolt a szabadságharcban.

Felszabadulás utáni hír: 1963-ban megkezdték a különböző temetőkben nyugvó '48-as honvédek földi maradványainak átszállítását a Kerepesi temetőbe, Kossuth mellé. Így került oda a kispesti temetőből Varga And- rásné, Csizmárovits Mária huszárhadnagy. Lebstück Mária harcostársa is.

Kiss György Mihály

lóim si - turul Bükkzsérceíi is