Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1989. március 21., kedd

Grósz Károly a Belügyminisztériumban

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a Belügyminisztériumba látogatott, ahol Horváth István belügyminiszter és Csillik András, az MSZMP BM Bizottságának első titkára fogadta. A főtitkár kötetlen eszmecserét folytatott az MSZMP belügyminisztériumi párt-végrehajtóbizottságának . tagjaival, időszerű politikai kérdésekről, valamint a pártszervezetek helyzetéről, további tevékenységéről. (MTI)

Pozsgay Imre a pápánál

II. János Pál pápa hétfőn magánkihallgatáson fogadta a Rómában tartózkodó Pozsgay Imre állammlinisztert. A félórás találkozó szívélyes légkörben zajlott le.

A pápa behatóan érdeklődött a magyarországi változások iránt.. Pozsgay Imre tájékoztatta őt a belpolitikai törekvéseinkről, az új alkotmány előkészületeiről.

Szóba került a megbeszé„Vonják vissza Ceausesou kitüntetéseit!

Lord Bethell, az Európai Parlament Emberi Jogi albizottságának alelnöke,

„megszégyenített tiszteletadásnak” minősítette azt a magas kitüntetést, amelyet II. Erzsébet királynő adományozott Nicolae Ceausescu elnöknek a román államfő

1978-ban tett hivatalos angliai látogatása alkalmából. A The Times hétfői számában közzétett írásában a brit főrend azt tanácsolja Nagy- Britanniának és más nyugati kormányoknak is, hogy fosz- szák meg „Románia despo- táját” kitüntetéseitől, amelyekkel akkor halmozták el, amikor- „Moszkvától való függetlenségének” demonstrálásával a Nyugat kedvencévé vált.

A1 brit kormány április 10-én . válaszol a Lordok Házában arra az interpellá- ciós kérdésre, amely a román vezető kitüntetésének visszavonását szorgalmazza. Lord Bethell emlékeztet rá, hogy amikor a Bath rend Nagykeresztjének Lovagja címet adományozták a román államfőnek, tudtak ugyan neo-sztálinista belpolitikájáról, de miként más nyugati országban is — jobbnak látták nem tudomást venni róla.

„Közben — írja — teltek az évek és a bukaresti Nemzeti Múzeum főcsarnokát a nagy «conducator« imádásá- nak templomává változtatták. Ott látható a Bath rend nagy kereszt je és a román nép megcsodálhatja a (francia) Becsületrend nagykeresztjét, továbbá a Németországból, Svédországból, Hollandiából és tucatnyi más országból származó egyéb magas kitüntetéseit, beleértve a «-Disneyland polgára« cím viselésére jogosító amerikai oklevelet is.”

Az Európai Parlament Emberi Jogi albizottságának alelnöke rámutat, hogy

Genfben az ENSZ Emberi Jogi bizottsága megbélyegezte az emberi jogok romániai megsértéseit, akkor a Nagy-Britannia, Franciaország és hat más nyugati ország társszerzőségével beterjesztett javaslathoz „csatlakozott Románia szövetségese és egykori barátja, Magyar- ország is”.

A továbbiakban megállapítja, hogy „valamennyi európai ország közül Romániában börtönözték be a legtöbb politikai foglyot, számukat húszezerre becsülik. „A román határőröknek tűz- parancsuk van bárki agyon- lövésére, aki egy másik kommunista ország szabadabb levegőjére próbál menekülni.” Részletesen leírja a Romániában uralkodó gazdasági, politikai és társadalmi állapotokat, kiemelve „Ceaul sescu leghíresebb hobbijának, a falu-szisztematizálásnak” vészterhes következményeit.

Lord Bethell végül felveti a kérdést, „Mit lehet tenni a román despota megállítására, vagy legalábbis eltökéltségének megingatására?” Elmondja, hogy az Európai Parlament felkérte 12 tagországnak kormányait, fosz- szák meg Ceausescu t és családját azoktól a kitüntető-, sektől, amelyekkel „azokban a napokban halmozták el őket, amikor még ő volt az a kommunista vezető, akit imádtunk szeretni”.

lésen II. János Pál magyar- országi látogatása, amelyet 1991. szeptemberére tűztek Iki. Pozsgay Imre megerősítette, hogy a magyar közvélemény, az egész nép nagy várakozással tekint erre a látogatásra.

Pozsgay Imre szólt arról is, hogy Romániában a magyar nemzetiségűek utolsó mentsvárát az egyházat is végveszély fenyegeti. A pápa több alkalommal is utalt a magyar és lengyel nép történelmének hasonló mozzanataira, közös hagyományainkra.

Pozsgay Imrét a vatikáni látogatásra elkísérte dr. Mi- sur György, hazánk római nagykövete és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője.

Megalakult a Minisztertanács Tanácsadó Testületé

Megtartotta első üléseit hétfőn a Minisztertanács új összetételű Tanácsadó Testület® és /a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületé. Az előbbi testület ülésén részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az újonnan létrejött tanácsadó szerv munlkájában pedig .Nyers Rezső állammi- miszter. A Minisztertanács Tanácsadó Testületének elnökéül Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét választották .meg. Az újjáalakult testület tagjai: Bihari Mihály, Csáki Csaha, Csurgay Árpád, Gazsó Ferenc, Kolosi Tamás, Kopátsy Sándor, Nyitrai Fe- rencné. Pataki Ferenc, Pokol Béla és Valfci László. A Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületének elnöke Bognár József, tagjai: Csikós-Nagy Béla,

Fekete János, Tardos Márton, Veress Péter.

A tanácsadók a Magyar Tudományos Akadémia szellemi bázisára támaszkodva véleményezik a stratégiái jelentőségű társadalmi-gazdasági folyamatókat, a kormányzati döntéseket, bizonyos esetékben pedig maguk is önálló döntéseket kezdeményezhetnék, értékelik ezék hatásait. A testületek a kormány és a kabinet munkaprogram jia alapj án

dolgoznák. (MTI)

Forintleértékelés

Az MNB* március 21-i hatállyal átlagosan 5 százalékkal leértékeli a forintot a konvertibilis devizákkal szemben. Az intézkedést elsősorban a március 1-jétől megindult korlátozott bankközi devizapiac kiegyensúlyozottabb körülmények között történő működtetése indokolja. Az árfolyam-módo„Rémhírek és valóság”

A Magyar S a vajdasági nemzetiségi problémákról

Az újvidéki Magyar Szó „Rémhírek és valóság” című kommentárjában felvetette, hogy a Szerb Köztársaság autonóm tartományában, a Vajdaságban élő nemzetiségek napjainkban „megnyugtató és konkrét” választ várnak arra a kérdésre, hogy a nemzetiségi jogok az elkövetkező időszakban érvényben maradnak-e, s milyen formában érvényesülnek ?

Az első pillanatban értelmetlennek hat a félelem és a rettegés — állapította meg a kommentár — hiszen a legmagasabb rangú párt- és állami vezetők szájából hallhatja mindenki, aki akarja, hogy sem a szerb köztársasági alkotmány módosítása, sem a nemzetek közötti viszonyok országos méretű elmérgesedése nem vezethet a nemzeti egyenjogúság és ezen belül a nemzetiségi jogok tagadásához, vagy negatív előjelű átformálásához.

Ennek ellenére nyomott a hangulat, amit a rémhírek villámgyors terjedése is bizonyít. Így például szárnyra kelt az a rémhír, hogy sorra leváltják a műszaki képzettségű magyar nemzetiségű gazdasági vezetőket, Te- merinben az újszülöttek nevét nem lehet magyarul beíratni az anyakönyvbe, stb. Az emberek aggodalmának és félelmének gyökereit a modellváltással együtt járó általános bizonytalanságban kell keresni.

A Magyar Szó felvetette, hogy az illetékes szerveknek mielőbb konkretizálniuk kellene a nemzetiségi politika alapelveit, s rámutatott: kétségkívül a nemzetközileg már kidolgozott kisebbség- védelmi koncepció jugoszláv viszonyoknak megfelelő, de minél teljesebb alkalmazása látszik a leglogikusabbnak. Ennek értelmében a politikai és a jogrendszerbe szervesen be kellene illeszteni

azokat az egyéni és kollektív jogokat, amelyek nélkül a demokratikus társadalomban elképzelhetetlen- a nemzetek és nemzetiségek közötti viszony harmonikus alakulása.

Az újvidéki napilap végül aláhúzta, hogy ezekben a kérdésekben várnak sokan választ és konkrét álláspontot a vajdasági tartományi állami és pártszervektől.

sítás egyidejűleg hozzájárul a gazdaságos konvertibilis elszámolású export ösztönzéséhez, valamint csillapítja az importliberalizáció hatására is erősödő devizakeresletet. A lakosság rendelkezésére álló egyéni turista devizaellátmány és a közlekedési költségkeret arányosan emelkedik.

A Pénzügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta:

A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutáellá- tásról szóló 84,1987-es (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. március 21-töl igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összege — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 5 százalékos leértékelése miatt — az alábbi:

1. A turistaellátmány ösz- szege 3 naptári évi időszak- re 21 200 forint.

2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható;

3. A közlekedési költség- \keret összege három naptári

évi időszakra 14 500 forint, amelynek terhére gépjármű üzemanyag-költségre 6700 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható;

4. A turistaellátmány , igénybevételére nem jogosulták 1989-ben egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak;

5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — évente egy alkalommal . — turistaellátmányuk terhelése nélkül 600 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki;

6. A .magyar—jugoszláv ikishatárforgalomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók utazásonként, turistaellátmányuk terhelése nélkül 300 forint ösí- szegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. (MTI)

Szolzsenyicin-írás szovjet folyóiratban

II szövetkezeti törvény módosításáról tárgyalt az OKISZ

A szovjet Békebizottság havonta megjelenő folyóiratának legutóbbi száma leközölte Alekszandr Szolzsenyicin 1974-ben írt „Élj hazugságok nélkül” című felhívását. A műhöz mellékelt kommentárban Igor Vinogradov méltatta az Egyesült Állam Okban élő író „szellemi és állampolgári bátorságát” és „szégyenletes tettnek” nevezte a Szolzsenyicint sújtó intézkedéseket.

A XX. Vek i Mir című orosz, angol, német, francia és spanyol nyelven kiadott, sá&zezres példányszámú folyóiratban megjelent két és fél oldalas tanulmányt Szolzsenyicin 1974 februárjában írta, nem sokkal a Szovjetunióból történt kiutasítása glőtt. Az akkoriban szamizdat formában körözött felhívásban Szolzsenyicin bátorságra, a vezetés részéről megnyilvánuló nyomással való ellenszegülésre buzdította honfitársait. „Egy tisztességes ember nem emeli szavazásra kezét olyan javaslatra, amellyel nem ért őszintén egyet, és nem szavaz sem titokban, sem nyíltan, olyan személyre, akit méltatlannak ítél vagy akiiben nem bízik” — írta Szolzsenyicin.

Igor Vinogradov a cikkhez mellékelt kommentárjában úgy vélekedett, hogy az akkori vezetés visszaéléseit ostorozó, Szolzsenyicin- hez hasonló emberek nélkül soha nem győzhetett volna Gorbacsov peresztrojkája.

Szolzsenyicin felesége, Na- talja, a The New York Times hétfői számában megjelent • telefoninterjúban csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az országos felhívásnak szánt írás

egy „kis példányszámú lapban” jelent meg.

Az elmúlt hónapokban a Szovjetunióban több ízben felmerült az eddig nem publikált Szolzsenyicin-művek kiadásának kérdése. Vagyim Medvegyev, az SZKP politikai bizottságának ideológiai kérdésekkel foglalkozó tagja egy novemberi sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy nem támogatja az író „Gu- lag-szigetcsoport” és a „Lenin Zürichben” tímű műveinek kiadását, mivel a szerző azokban gúnyt űz a sztálini elnyomás meghur- coltán is eszmehű áldozataiból, és hamis színben tünteti fel Lenint. Szergej Za- ligin, az egymillió példányszámban megjelenő Novij Mir folyóirat főszerkesztője- azonban decemberben bejelentette, hogy lapja 1989 folyamán több Szolzsenyi- cin-művet fog közölni.

Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) hétfőn ülést tartott. A testület állást foglalt a szövetkezeti törvény, valamint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításáról. Az ülésen a résztvevők elfogadásra ajánlották, hogy a szövetkezeti törvény az eddig oszthatatlan szövetkezeti tulajdont részben oszthatóvá minősítse. E módosítás lehetővé tenné, hogy a szövetkezetek 1988. december 31-i vagyonuk legfeljebb 50 százalékát szövetkezeti üzletrészként tagi tulajdonba adják. Az 1982. január 1-je után, á'tagok vagyoni hozzájárulásából alakult, és jelenleg is így működő kisszövetkezetekre e korlátozás nem vonatkozna. Ezek ugyanis akár teljes vagyonukat is tagi tulajdonba adhatják.

A tanács annak törvénybe foglalását is szükségesnek tartja, hogy az 1989. január 1-je után képződő nyereség felhasználásáról — a felhalmozásra, illetve a tagok közötti felosztásra fordításáról — a szövetkezetek önállóan dönthessenek. A szövetkezeti üzletrész átruházhatóságát illetően a tanács amellett a változat mellett foglalt állást. amely szerint az üzletrész forgalomképességét jogilag meg kell teremteni, de minden esetben a szövetkezeti önkormányzat döntsön arról, hogy a vagyon milyen körben és milyen feltételekkel forgalmazható. A tagot üzletrésze után osztalék illesse meg. A tanács helyeselte azt a módosítást is, amely szerint a szövetkezetek tanácsi törvényességi felügyelete helyébe — a gazdasági társulásokkal azonos módon — cégbírósági felügyelet lépne.

A szövetkezeti törvény módosítása szerint a tagok kétharmados többségének titkosan hozott közgyűlési határozata szükséges a szövetkezetnek gazdasági társulássá történő átalakulásához. A tagoknak kisebbségben maradt része új szövetkezet megalakítása, vagy más szövetkezetbe történő beolvadása céljából a szövetkezetből ♦kiválhat. (MTI)

GÉPÁRVERÉS a Szerencsi Állami Gazdaságban

SELEJTEZÉS, ILLETVE TÍPUSVÁLTÁS MIATT MEGVÉTELRE FELAJÁNLJUK:

2 db IFA-billencs 1 db ARO, nyitott 1 db ARO, zárt 1 db Zuk, nyitott 1 db Zuk, zárt

1 db UAZ 469/b.

2 db fixplatós pótkocsi 2 db MTZ-80

1 db T—174 Weimár

AZ ÁRVERÉS HELYE:

Szerencsi Állami Gazdaság, Malomtanya, szállítóüzem.

IDEJE: 1989. április 6-án de. 10 órától.