Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8

1989. március 11., szombat

(Folytatás a 7. oldalról)

BÍRÓ (1848-ig RICHTER) IGNÄC: Tokajban született 1826-ban. Apja polgári születésű, császári-királyi őrnagy volt. Ö maga Bíró Ede 1848—49-es honvéd őrnagy öccse. A kassai gimnáziumban tanult, majd 1844-től hadfi, illetve hadfi őrmester a 31. Leniningen gyalogezredben. 1848. szeptember 1- jétől hadnagy a Hunyadi önkéntes csapat gyalogságánál. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. November

17-től főhadnagy, december 1-jétől pedig már százados az 50. honvéd zászlóaljnál. A móri csatában december 2.9-én megsebesült, fogságba esett. A szabadságharc végéig Köningratzben tartották fogva. 1850-ben emigrált, s belépett a török hadseregbe. Ott őrnagyi rangot szerzett. 1370-ben tért háza. 1877-től őrnagy a magyar királyi honvédségnél. 1882ben alezredes, majd 1886- ban mint ezredes vonult nyugállományba. 1890-ben hunyt el Tarcalon.

BODORY (1848-ig KRA- USZ) LAJOS: 1815-ben született. Tállyai illetőségű. Evangélikus, nőtlen, polgári családból származott. 1335- töl közvitéz, 1846-tól alhadnagy, később hadnagy a 34. porosz herceg gyalogezred

2. zászlóaljánál. 1848. október 19-től honvéd főhadnagy, egy héttel később pedig már százados a fel-dunai hadtestben. December 28-án zászlóaljával a bábolnai csatában fogságba esett. Több adatunk nincs róla.

BORSY (ISTVÁN) PÁL:

1822-ben látta meg a napvilágot. Apja Borsy János. Üradalmi hivatalnok. 1848 tavaszán az egyik magyar minisztériumban hivatalnak lett. ' Negyvennyolc őszén önkéntes, később őrmester a 33. honvéd zászlóaljban. 1849 februárjától hadnagy, áprilistól főhadnagy, májustól százados a Kmety hadosztályban. Világos után közlegényként besorozták. 1853— 60. között Erdőbényén volt erdész. A kiegyezés után ügyvéd lett. 1880-ban Sárospatakon hunyt el.

BOVANKOVICS (1349-ben BÁNKÖVI) JÓZSEF: Filke- házi születésű. Apja a faluban görög katolikus lelkész volt. 1848. júniusától önkéntes volt a 3. honvéd zászlóaljnál. Október 20-tól hadnagy a borsodi önkéntes, majd a 22. honvéd zászlóaljban. 1849. április 1-jétől főhadnagy, később (Kazinczy Lajos nevezte ki) százados a zsibói fegyverletételig, augusztus 24-ig. Az önkény- uralom idején hivatalt vállalt, államügyész Esztergomban és Pesten. 1867/68-ban a szentesi honvédegylet tagja.

BÖSZÖRMÉNYI LÁSZLÓ:

A sárospataki jogakadémián végzett. 1848. augusztus 16- tól hadnagy a Szabolcs megyei nemzetőrségnél, személy szerint Patay őrnagy segédtisztje. November 10- től a 48. honvéd zászlóalj segédtisztje. E beosztásában 1349. február 1-jétől száza1867-ben Szabolcs megye főjegyzőjévé választották.

Szerkesztette a Magyar Újságot, melyben harcot hirdetett a kiegyezés ellen.

1868. júliusában letartóztatták. Vizsgálati fogságban, Budán halt meg.

BÜRO JÁNOS: Született Miskolcon 1816-ban. 1834-től közvitéz, majd tizedes a 12. Nádor huszárezrednél, Csehországban. 1848. október közepén 42 emberével, Sréter százados vezetésével megszökött, hazatért és csatlakozott a honvédsereghez. Novemberben már hadnagy, majd 1849. február 22-től főhadnagy a fel-dunai hadtestben. Április 1-jétől százados volt egészen Komárom feladásáiig, az 54. honvéd zászlóaljban. A szabadságharc bukása után közlegényként újból besorozták. A kiegyezés idején Sátoraljaújhelyen élt, s a Zemplén megyei honvédegylet tagja volt.

CSAPLÄR IGNÁC: A piarista rend sátoraljaújhelyi gimnáziumának volt tanára. 1848 szeptemberében önkéntesnek jelentkezett. 1849. március 18-tól hadnagy az első tizenkét fontos honvéd gyalogütegnél. Ugyanott áprilistól főhadnagy. Június közepén Vágsellyénél súlyosan megsebesült. Július 16-án nevezték ki századossá, s a világosi fegyverletételig az 1. hadtest tüzérségi tartalékának parancsnoka volt. Világos után pap lett.

CSERÉPY MIKSA: Szikszói. Nemesi születésű, református. Gimnáziumot végzett. 1843-tól közvitéz. 18£5- től tizedes a 3. Ferdinánd huszárezrednél. 1848. júliusától vett részt a délvidéki harcokban, őrmester lett. Október elejétől hadnagy a honvédseregekhez csatlakozó ezredénél. 1849. január 9-től főhadnagy, márciustól alszázados a világosi kapitulációig. Azt követően besorozták közlegénynek a császári hadseregbe: 1861- ben az Abaúj megyei honvédegylet alapítótagja lett. A kiegyezéskor már nem élt.

CZIKÓ BOLDZSÁR: Nemesi származású. 1848. júniusában Miskolcon önkéntesnek jelentkezett a 9. honvéd zászlóaljba. A délvidéki harcok során előbb őrmester, majd szeptember közepén hadnagy lett. Decemberben főhadnaggyá, később századossá léptették elő, s a 9. zászlóalj 6. századának parancsnoka lett. Megkapta a 3. osztályú katonai érdemjelet. 1849. július 21-én a peredi ütközetben halt hősi halált.

DESSEWFFY GYULA:

Felsőzsolcai születésű. Des- sewffy Dénes 1848—49-es honvéd őrnagy és Dessewffy Zsigmond tüzér százados testvere. Az eperjesi gimnáziumban tanult. 1848 nyarától a Zemplén megyei lovas nemzetőrség főhadnagya. Decembertől a szabadságtásában 1849 júliusában al- századossá nevezték ki a 8.

Koburg huszárezred létszámában. 3. osztályú érdemjelekkel kitüntetett.

DOMAHIDY FERENC: Sárospatakon tanult jogot. 1848 tavaszán a ctsengeri nemzetőrség századosává választatták. Később a 10. Vilmos huszárezredben harcolt Erdélyben. A nyári hadjárát során súlyosan megsebesült. Bem apó 3. osztályú katonai érdemjellel tüntette ki. Az

1850-es évek elején Fejér és Veszprém megyében bujkált. 1860-ban Szatmár megye főszolgabírójává választották. A kiegyezés idején a. Szatmár megyei honvédegylet tagja, országgyűlési képviselő. 1875—82. között Szatmár megye főispánja.

BŰRY (DALAITSCHEK?) JÓZSEF: Sárospatakon született. valószínűleg 1821-ben. A forradalom ldtörésekor szabómester. 1848-ban hadnagy a 35.' Zrínyi honvéd zászlóaljban. 1849 január közepétől Perczel Mór hadteste berettyóújfalusi raktárának felügyelőtisztje. . Februártól főhadnagy. Századossá július végén nevézték ki, akkor már az 54. zászlóaljban, a komáromi városőrségnél szolgált. 1851. októberében szervezkedés gyanúja miatt őrizetbe vették. Nyolc hónapot töltött vizsgálati fogságban. 1865-ből van róla még adat: akkor Bihar megye vái'nagya.

DUKA TIVADAR: A sárospataki jogakadémián végzett. 1848 tavaszától fogalmazó a magyar pénzügyminisztériumban. Önkéntesként részt vett a Jellasics elleni harcokban. Novembertől honvéd hadnagy és parancs- őrtiszt volt Görgey tábornok mellett. 1849. januárjától főhadnagy. Április 29-én a komáromi csatában tanúsított bátorságáért 3. osztályú katonai érdemjelet kapott. Június 26-tól százados, s továbbra is Görgey parancsőrtisztje. Világos után emigrál. 1853-ban Londonban orvosi vizsgát tett, s katonaorvos volt a brit kelet-indiai hadseregnél. 1877-ben nyugállo- ■ inányba vonult őrnagyi ranggal. Angliában halt meg.

EIB JÓZSEF: Sárospataki születésű, polgári családból származik. 1848 őszétől önkéntes, decembertől őrmester a 21. honvéd zászlóaljban. 1849 januárjában az Ung megyében alakuló önkéntes huszárszázad főhadnagya lett. Februárban alakulatával beosztották a 14. Lehel hu- szárezredbe. Március 26-tól alszázados ezrede 1. századánál az aradi, illetve temesvári ostromseregben.

A szabadságharc után besorozták a császári hadseregbe, még a kiegyezés előtt meghalt.

FERENCZY JÁNOS: 1821- ben Ei’dőbényén született, nemesi származású. 1848 júniusától önkéntes, október 17-től hadnagy a 38. zászlóaljban. Mindvégig a bánsági hadszíntéren szolgált. 1849. február 5-től főhadnagy, március 16-tól százados, egyben a 2. század parancsnoka az említett zászlóaljnál. A szabadságharc után besorozták. 1867/68-ban gazdatiszt volt Erdőbényén. Ott is halt meg 1876. február 17-én.

FUTÓ SÁMUEL: Teológiát végzett. 1848. júniusában Miskolcon önkéntes a 9. honvéd zászlóialjban. A dél-vidéki harcokban tizedessé léptették elő. Decembertől pedig már hadnagy. 1849. márciusától főhadnagy, majd szá-. zados a Kazinczy-hadtestben a 20. honvéd zászlóaljnál. A kiegyezés idején és 1890-ben lelkész volt Bőcsön. Az alsó-borsodi í-eformátus egyházmegye tanácsbírája, a Borsod megyei honvédegylet tagja.

GÁNÓCZY FLÓRIS: Miskolci, 1825. március 17-én született megyeszékhelyünkön. Jogot végzett. 1847-ben tett ügyvédi vizsgát.1848. június 10-től segédfogalmazó a magyar igazságügy-minisztériumban. 1849. május 9-től hadbíró főhadnagy a nagybányai katonai ‘ parancsnokságon. Július 16-tól százados és századparancsnok a Tiszai hadseregben a 39/4. gyalogezrednél. A szabadságharc után egy ideig bujkálnia kellett. Később ügyvéd lett Pesten. A kiegyezéskor törvény- széki bíró, később közjegyző, majd Székesfehérvárott királyi tanácsos.

GYÜRKY ANTAL: Gazdasági iskolát végzett, majd később jogot tanult. Hont

dós. A szabadságharc végén a komáromi várőrségnél harc végéig Dessewffy Arisz- Klapka tábornok mellett pa- tid alezredes, majd tábor- rancsőrtiszt volt. 1861-ben és nők segédtisztje. E beoszII szabadságharc

megye főjegyzője volt, ismei't gazdasági szakíró. 1848. június 10-én a 3. honvéd zászlóalj hadnagyává nevezték ki, de léköszöntl November 11- én a Hont—Nógrád—Esztergom megyei lovas-nemzetőrség segédtisztje. Később századosi rangban parancsör- tiszt, Görgey tábornok mellett. 1849. május 26-án hadfogadó és szállítóház parancsnok volt Miskolcon.

HEGYMEGHY SOMA:

Mádi születésű. Végzett ügyvéd, esküdt Zemplén megyében. 1848. szeptember 27-től hadnagy, 1849. januárjától főhadnagy, végül százados és a 20. honvéd zászlóalj 2. századának parancsnoka a Ka- zinczy-hádtestben egészen a zsibói fegyverletételig. A szabadságharc után részt vett a fegyveres ellenállásban, mint egy illegális gerillacsapat parancsnoka. Elfogták, halálra ítélték és kivégezték.

JEKELFALUSSY LAJOS:

Földbirtokos Családban született 1828. március 9-én Miskolcon. 1848. szeptemberében önkéntes. 1849. február 1-itől hadnagy a 63. zászlóaljban. Júniustól főhadnagy. A július 11-i komáromi csatában lősebet kapott. Augusztus 29-én százados lett a várőrségnél alakuló 203. honvéd zászlóaljban.

1855-ben ügyvédi vizsgát tett. 1860-ban Borsod megye alkotmányos főszolgabírója, majd Miskolc polgármestere. 1865-ben országgyűlési képviselő volt, majd 1870-től osztálytanácsos a magyar belügyminisztériumban.

KAZINCZY BÁLINT: Kazinczy Ferenc fia, 1818-ban Széphalmon született. Sárospatakon jogot végzett, ügyT véd volt. 1848-ban Zemplén megye esküdtje. önkéntes, majd őrmester a 9. honvéd zászlóaljban. Októberben hadnagy, 1849. januárjában főhadnagy, később százados a 20. honvéd • zászlóaljnál. Öccse, Kazinczy Lajos hadtestével Zsibónál tette le a fegyvert. A kiegyezés idején Sárospatakon élt.

MATOLAY ETELE: 1825. május 31-én Sátoraljaújhelyen született. A pesti egyetemen jogot tanult. 1848 tavaszán tett ügyvédi vizsgát és Andrássy Gyula gróf, Zemplén megye főispánjának titkára lett.

Szeptembertől közvitéz a Zemplén megyei önkéntes nemzetőr zászlóaljban, októbertől a fel-dunai hadtestnél. 1849. január 8-tól hadnagy a

3. utászzászlóaljban. Január

20-tól főhadnagy és vezérkari segédtiszt Répásy, majd Aulich tábornok mellett. Április közepétől Lázár Vilmos segédtisztje. E beosztásában július 16-tól az augusztus 19-i lugosi fegyverletételig százados. Közlegényként besorozták. Később ügyvéd Gálszécsen és Sátoraljaúj- helyen. Többször is Zemplén inegye alispánja. Haláláig a honvédegylet tagja, a sza- badsághai’c hagyományainak

és eszméjének rendíthetetlen ápolója volt. Sátoraljaújhelyen halt meg 1916-ban.

MOLNÁR ISTVÁN: Jogot végzett. 1847-től Zemplén megye tiszteletbeli jegyzője. Ö is önkéntesként csatlakozik a szabadságharchoz. Szeptembei’ben hadnagy, 1849. februárjában főhadnagy a 13. honvéd zászlóaljban a fel-dunai hadtestnél. Májusban léptették elő századossá. Világos után közlegényként besorozták, 1867/68-ban a Zemplén megyei honvédegylet tagja, 1882—1901 között

Zemplén megye főispánja. Sátoi’aljaújhelyen hunyt el 1907. február 19-én.

ORCZY GYULA: Apja Orczy János hejőbábai föld- birtokos. Az eperjesi jogakadémián végzett. Joggyakornok, majd Borsod megye aljegyzője volt. 1848. szeptemberében a borsodi önkéntes nemzetőr zászlóalj katonájaként harcolt Jellasics ellen. Októberben hadnagy a miskolci 22. honvéd zászlóaljnál. 1849. májusától főhadnagy az északkelet-magyarországi helyőrségi hadosztálynál, majd a Kazinczy-hadtestben. Végül százados. A szabadság- harc után besorozták. A kiegyezésig birtokán gazdálkodott. A Boi'sod megyei honvédegyletnek tagja, 1869— 70-ben Borsod megye főszolgabírója. Miskolcon hunyt el.

PÉCHY TAMÁS: Alsó- kázsmárkon született, ahol kastélyuk romosán ma is áll.

Jogot végzett. 1848. szeptember 28-án önkéntes. November végén hadnagy, részt