Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 11., szombat A borsodi képviselők egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács a mene- kültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állomások felállítását. — Meggyőződésünk, hogy a román—magyar kapcsolatok tartós, mindkét nép érdekeit szolgáló javulásának elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság emberi és kollektív jogainak teljes körű elismerése és biztosítása. Amíg ebben nem lesz változás, addig megmaradnak a menekülést kiváltó okok is. Ezért nem tudunk határidőt szábni a romániai menekültkérdésnek, nem tudjuk meddig tart ez a folyamat ; számolnunk kell vele továbbra is. De bízzunk benne, éljünk és cselekedjünk úgy Magyarországon, hogy ne legyeit meddő a remény, ne legyen hiábavaló az igyekezet, hogy ebben az ügyben is jobbra fordul a sors! — jelentette ki végezetül a belügyminiszter. A felszólalásokra Horváth István azzal reagált, hogy a kormány hasznosítja majd a képviselői észrevételeket, javaslatokat. Gyuricza László, a házéinak^ megválasztásának előkészítésére alaikult jelölőbizottság elnöke ismertette a testület jelentését. Eszerint a jelölőbizottság minden, az ülésen jelenlevő képviselővel véleményt cseréljenek. A házelnök személyére tett javaslat tehát teljes körű konzultációra épül. A bizottság többes jelölést kívánt kialakítani, de minden egyes jelölőbizottsági tagnál az első helyen Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének neve szerepelt. Első helyre más jelölés szóba sem jött. Mivel 'karakterisztikus javaslat nem alakult ki a második helyre, a testület egyes jelölés mellett döntött. Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel — két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elrendelte a szavazás megtartását. A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. évben jogszabály-tervezet nem váltott 'ki ilyen heves, gyakran érzelmeiktől, sőt indulatoktól sem mentes vitát. Az egyeztetés, a felek rugalmas hozzáállása a leglényegesebb ellentéték feloldásához vezetett: vagy sikerült egymást meggyőznünk, vagy kompromisszumos megoldás született. Az Ország- gyűlés elé kerülő tervezet ennek megfelelően egy széles körben megalapozott konszenzust tükröz. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három .nagy csoportba sorolhatók. Az első — s talán a legnagyobb —•. azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az érdekegyeztetési mechanizmus korszerűsítését célozzák. A szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását, azaz a másodállás és mellékfoglalkozás rendezését. A harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat által felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák. Halmos Csaba a továbbiakban sorra vett néhány olyan rendelkezést, amely az előkészítés során vitát váltott ki. Az érdekegyeztetési mechanizmust érintő szabályozás elsősoriban a kollektív szerződések rendszerét érinti. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy alapjaiban csak a munkaszervezeteken belüli konfliktusok feloldását célozza, A továbblépés egyik fontos eszköze a kollektív keretszerződés intézményének bevezetése. A tervezet szerint a kollektív keretszerződést egyfelől a munkáltatók, másfelől a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei köthetik. Mindkét oldalon érdekképviseleti szervezet jár el, olyan szervezetek, amelyek előzetesen tagjaiktól felhatalmazást kaptak a kollektív keretszerződés megkötésére. A felhatalmazás módját a javaslat nem szabályozza, erre nyilvánvalóan az adott érdekképviseleti szervezetek belső szabályzataiban kerül sor. A jelenlegi szabályozás a főállású munkaviszony védelmét tekinti alapvető feladatának. Ennek érdekében olyan korlátokat határoz meg. amelyek széles körű beleszólási jogot biztosítanak a főállás szerinti munkáltató részére úgy, hogy e munkáltatói joggyakorlással szemben a jogorvoslatot is kizárja. A hatályos szabályozás e koncepcióját és módszerét a javaslat nem veszi át, mert a tiltások és a korlátozások bonyolult rendszere több feszültség forrásává vált. Részben korlátozta a dolgozók hatékony foglalkoztatását, másrészt jogalkalmazási nehézségekhez, sőt a vonatkozó rendelkezések kijátszásához is vezetett. A következő napirendi pont tárgyalása elptt Király Zoltán kért szót, s egy felhívást adott közre, amelynek szövegét 15 képviselő- társa írta alá. A felhívás március 15-e méltó megünneplésére szólít fel. A képviselők a felhívást egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Kiss István arról adott tájékoztatást, hogy 12 képviselőtársával együtt február 22-én létrehozták az ország- gyűlési képviselők bányászati és energetikai csoportját. Tóth János képviselő bejelentette: hét képviselőtársával együtt március 1-jén megalakították az Országgyűlés műszaki és gazdasági modernizációs szekcióját. A vitát követően Halmos Csaba válaszában csupán a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatairól szólt. A dolgozóknak a vezetőkkel kapcsolatos véleményezési jogát tekintve, a bizottság a dolgozók képviseleti úton történő véleményezési jogosítványát javasolta. Halmos Csaba ezzel összefüggésben utalt rá: a törvénytervezet nem zárja ki azt, hogy a dolgozók saját döntésük alapján a szervezeti és működési szabályzatban, az ügyrendben döntsenek arról, közvetlenül vagy képviseleti úton kívánják-e gyakorolni a vezetők véleményezését. Ezt követően a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta. Az elnök bejelentette: megalakult az Országgyűlés tömegtájékoztatási csoportja is. Feladatának tekinti az új sajtó- és médiatörvény előkészítésének és végrehajtásának szakmai támogatását. A háromnapos tanácskozás utolsó napirendjeként parlamenti bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak felmentéséről, illetve megválasztásáról, megüresedett helyek betöltéséről döntöttek a képviselők, az érintett bizottságok javaslatai alapján. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával március 22-én délelőtt folytatódik. űz Országgyűlés elnöke: Szűrös Mátyás Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke űz Országgyűlés március 22-én folytatja munkáját A szünetet követően Pes- 'ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtaik le. Ezután egy — több képviselő .által beterjesztett — önálló indítványról döntött a törvényhozó testület: módosította a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény 4. paragrafusát, amely minden rendezvény szervezését megtiltotta az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A három tartózkodással elfogadott módosítás szerint a gyülekezési tilalom csak a parlamenti ülésszakok idejére vonatkozik. A napirend szerint ezt követően Halmos Csaba államtitkár terjesztette elő a Munka Törvényikönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítási javaslatát. Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a Munka Törvényikönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel — nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is — összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. — Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt 40 Szünetben Balogh Imre felvételei Hz Országgyűlés önálló hatalmi centrum Parlamenti jegyzetek Sok fontos dologról döntött az Országgyűlés ezen a három napon. Üj elnököt is választott magának a T. Ház. lehet tallózni a hírek, folyosói „fülesek” között is. mégis egy .sajtótájékoztatóról fognak legtöbbet beszélni itthon és külföldön egyaránt. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés új elnöke, sajtótájékoztatójáról van szó, aki olyan fontos dolgokat mondott ki, amelyek közül jó néhányat magyar" politikus hivatalosan még sehol sem hangoztatott. Csak néhányat hadd említsek röviden. Az Országgyűlés a hivatalos politika elképzeléseinek megfelelően, eddig nem volt önálló hatalmi centrum, ennék a feltételeit ezután kell megteremteni. Ez a parlament ebben az összetételében is legitim, még akkor is, ha tudjuk, hogy ha ma lennének a választások, egészen másképp alakulna az összetétele — mondotta Szűrös Mátyás. A Magyar Nemzet kérdésére megvilágította azt is. mit ért a független Magyarország kifejezés alatt. A független jelző esetünkben azt jelenti, hogy sehonnan — még baráti országtól sem szabad elfogadni olyan tanácsot, javaslatot. amely ránk vonatkozik, de nem áll az ország érdekében. Egy más kérdésre, de ezzei kapcsolatban jelentette ki az Országgyűlés elnöke, hogy legalábbis magyar—szovjet viszonylatban a Brezsnyev-doktrí- na halott. Mit jelent ez? (Aki nem tudná, ez a doktrína tette lehetővé a „megszorult” szocialista országok „megsegítését” a baráti országok hadseregei által...) Gorbacsov főtitkársága óta úgy alakultak a magyar—szovjet kapcsolatok, hogy a doktrína alkalmazása még egyszer nem következhet be. Igaz — mondotta Szűrös Mátyás —. eddig is csak azokban az országokban került erre sor, ahol a szolgalelkű vezetők magatartása miatt könnyű volt beavatkozni. Nagyon érdekes volt az elnök válasza arra a kérdésre. hogy elképzelhető-e egy semleges Magyarország, mpndjuk a finn példa mintájára. Szűrös Mátyás kérdéssel válaszolt: milyen szomszéd kívánatos a Szovjetunió- nők? Egy baráti szocialista ország, amely gyenge és megannyi gazdasági és politikai problémával küzd, vagy egy stabil, nyugodt, megbízható, semleges ország? Feltehető, hogy az utóbbi. Bár a Bogomolov akadémikus által felvetett semleges Magyarország kérdése napjainkban mindössze hipotézis, de mint olyan, érdemes gondolkodni rajta. Egyébként is nagyon tiszteljük a finn politikusokat, Kehkonen u'tán Sorsa úrral is kiváló kapcsolataink vannak, a finn példa tehát mindenképpen rokonszenves számunkra — mondotta a parlament elnöke. * Még mindig nem a parlament munkájáról akarok hírt adni. volt ugyanis egy másik sajtótájékoztató is. Mégpedig az erdélyi menekültek sorsával kapcsolatban. A belügyminiszter; Horváth István elismerte, hogy korábban a menekültek visszaküldése során követtek el ma már sajnos nem korrigálható hibákat. Az első hónapokban a menekültek 25 százalékát visszaküldték, többük sorsáról nincs hír. Ebben az évben a 25 százalék 3 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy az év eleje óta nem hivatalosan, hazánkba érkezett mintegy ezer román állampolgár közül negyvenet küldtek vissza (és ebben olyanokat is, akik ezt maguk kérték). . * Sic transit gloria mun- di... '— idézte a latin mondást az egyik borsodi képviselő. Így múlik el a világi dicsőség... Jó néhány politikus ül, áll, sétál egyedül, magára hagyatva azok közül, akik körül nem is olyan régen még újságírók és „barátok” raja nyüzsgött. Ha már közmondással kezdtem. azzal is fejezem be: Meghalt a király, éljen a király! így van ez napjaink magyar parlamentjében is... (szatmári)
