Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! D “1 XLV. évfolyam, 52. szám 1989. március 2. Csütörtök Q Ára: 4,30 Ft Az MSZ^^^orsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A megye legifjabb városa « « Ünnepi tanácsülés Putnokon Az érdemi Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter mondott beszédet Kárpáti Ferenc átadja a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Tegnap délelőtt nemzeti- színű zászlók sokasága lobogott Putnok utcáin. A várossá nyilvánítását köszöntötte északi nagyközségünk, mára már" legifjabb városunk. Tíz órakor a Bányász Művelődési Házban neves művészek emlékezetesen szép műsorával vette kezdetét az ünnepi tanácsülés. Ennek keretében Farkas Pál tanácselnök köszöntötte a tanácstagokat, a vendégeket, az elnökségben helyet foglaló Kárpáti Ferenc vezér- ezredest, honvédelmi minisztert, az ünnepi tanácsülés szónokát, dr. iMdányi Józsefet, megyénk tanácselnökét", az állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőit. Ezután Kárpáti Ferenc emelkedett szólásra, aki bevezetőjében arról szólt, hogy mint Putnok szülötte, milyen nagy örömmel vállalta az Elnöki Tanács, megbízását, a várossá nyilvánítás díszoklevelének átadását. Elégedetten nyugtázta: a település olyan mértékben fejlődött az elmúlt időszakban, hogy sikerrel pályázhatta meg a városi címet. A továbbiakban röviden szólt az országos gondjainkról is. Utalt a múlt értékelésével kapcsolatos polémiákra. Akkor cselekszünk helyesen — mondotta —, ha múltunk értékeit is át tudjuk menteni a mába. Ez kétségkívül azzal is együtt jár, hogy tegnapi önmagunkat kell legyőzni a holnap érdekében. Győzelmet azonban csak a progresszív erők összefogásával érhetünk el országosan és itt, Putnokon is. A miniszter beszéde után Farkas Pál tanácselnök kért szót. Egyebek között utalt 1962-re, amikor Putnok. az egykori mezőváros megszűnt járási székhely lenni. Ettől kezdve azonban a nagyközség lokálpatriótái minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a település megőrizze rangját, ne csökkenhessen a térségben betöltött szerepe, megmaradhasson a történelmi hagyományok önzőjének. Pedig igen nehéz időszak következett: megszűnt a bíróság, az ügyészség, a rendőrkapitányság, a felsőoktatás ... Előrelépést jelentett viszont, amikor Dubfcsány, majd Serényfalva és Hét., s végül Kelemér, Gömörsző- lős, majd Királd összevonásával kialakult a Putnoki Nagyközségi Tanács mai működési területe. Putnok ismét fejlődhetett. A lakosság szórna több c ".őrrel nőtt, új utcák és intézmények épültek, megvalósult a kiemelt alsófokú központ. Akadtak olyan „nagy” esztendők is, mint volt 1978, amikor több mint 500 telepszerű lakás épülhetett, s több mint 250 magánlakás építésére alkalmas telket alakítottak ki, elősegítve a (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepeljük együtt március tizenötödikét! A városi pártbizottság felhívása Ar MSZMP Miskolc Városi Bizottsága az 1989. február 27-i ülésén állást foglalt Miskolc város tanácselnökének március 15-e közös megünneplésére jnozgósitó felhívásával kapcsolatban. A pártbizottság csatlakozik a felhíváshoz, támogatja az ünnepség közös megrendezését, részt vállal az előkészítésből és a lebonyolításból. Magyarországon újra reformkort élünk. A XIX. század reformkorának és 1848 forradalmának egyik legnagyobb tanulsága, hogy nemzeti összefogás nélkül nem lehetünk úrrá a társadalomban felgyülemlett feszültségeken. Elemi érdekünk a történelmi tanulságok hasznosítása. Ezért úgy véljük, a múltunk nagy eseményei előtti tisztelgés ma ,az összefogás példájaként is szolgálhat a haza sorsáért felelősséget érzők számára. Hisszük, hogy az első magyar forradalom évfordulójának méltó megünneplése alkalom az összefogásra, az új nemzeti köz- megegyezés kialakítására irányuló törekvés egyértelmű kifejezésére. Ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami közös dolgainkban, feladatainkban! Most közös feladatunk egy olyan szabad, demokratikus szocialista társadalom és benne egy olyan Miskolc megteremtése, mely a társadalmi lét folyamatosan bővülő és egyre jobb minőségű lehetőségeit nyújtja polgárainak. Felhívjuk pártunk tagjait, kérjük a város polgárait, vegyenek részt az operatív bizottság által szervezett, 1989. március 15-én délelőtt 10 órakor a Felszabadítók útján, a Herman Ottó Múzeum és a sportcsarnok előtt kezdődő megemlékező rendezvényeken. Tisztelegjünk valamennyien nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményének és hőseinek emléke előtt! Az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága Az egyenlősdi éra (3. oldal) Autók vám alatt Üj tavasz virradt azokra, akik személyautó-ínségüket külföldről behozott járművekkel kívánják enyhíteni: tegnaptól Miskolcon is vámkezelik a valutáért — akár a szocialista, akár a kapitalista országokban — vásárolt autókat. Nem kell ezentúl Budapesten sorakozni, várakozni, a miskolci vámhivatal kedvében jár a vásárlóknak. Meglepően nagy volt a forgalom szerdán reggel a Hungária Biztosító kárrendezési fiókjának Egri u. 12. szám alatti telepén. Itt rendezkedett be a vámhivatal — a biztositó hatékony segítségével — a vámkezelésre, s reggel nyolc órakor már több, mint egy tucatnyian vártak vámolásra, magyar rendszámra. (Folytatás a 8. oldalon.) változások útján Dr. Nagy Sándor Miskolcon Az országos és a helyi sajtó ritkán tapasztalható érdeklődése kisérte a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnapi ülését. Okkal, hiszen a tanácskozáson olyan bejelentések, felszólalások hangzottak el, amelyek közvetlenül érintik, vagy érinthetik a mozgalom valamennyi tagját. Az ülés munkájában részt vett, és a szakszervezetek legfontosabb feladatairól kifejtette véleményét dr. Nagy Sándor, a KB tagja, a SZOT főtitkára. — A megyei pártbizottság nagy jelentőségű vállalkozásba kezdett, amikor elhatározta, hogy kidolgozza a régió fejlesztési koncepcióját. Az elmúlt év közepén megkezdett munka egészen újszerű elvek alapján szerveződött, s tudományos módszerekkel alátámasztott társadalmi tervezési gyakorlatot honosított meg Borsod-Aba- új-Zemplénben. Ez a rendhagyó, de eredményes eljárás, valamint a munka nyilvánossága a kísérleti jelleg hangsúlyozása mellett is kifejezetten nagy társadalmi erőket mozgósított területünkön. Az SZMT igényelte saját részvételét a koncepció kidolgozásában, mivel a mozgalom felelősséget érez a megj'e fejlődéséért. A szakszervezetek elsősorban a Borsodban élő munkválla- lók. a szervezett dolgozók életkörülményeinek alakulásáért felelősek. Részt veszünk a koncepció további kidolgozásában, s ebben a munkában elsősorban az érdekképviseleti és érdekvédelmi feladatainknak igyekszünk eleget tenni. Nagy Sándor Szűcs Erika és Básti János társaságában Az előbbi mondatokat Ivanovics Ferencnétöl, az SZMT titkárától hallottuk. Az ülés első napirendi pontjaként a testület a megyei fejlesztési koncepcióban foglalt elképzeléseikről vitatkozott. A koncepciót lapunkban közöltük, s annak idején beszámoltunk az elképzelések formálását megelőző szakmai és társadalmi vitákról. Ivanovics Ferenc- né hozzászólásában reagátt Szűcs Erika vitaindítójára. A megyei pártbizottság titkára — többek között — hangsúlyozta, hogy a harcosabb szakszervezet progresz- sziv erőként vehet részt megyénk társadalmi ás gazdasági életének megújításában. A gazdasági racionalitásokat a mozgalomnak is figyelembe kell vennie, ugyanakkor a munkahelyeken nem szabad megengednie. hogy az emberek, a munkavállalók úgy érezzék, hogy érdekeiket mellőzve, meghallgatásuk nélkül, tulajdonképpen a fejük felett döntenek. A szakszervezetek megyénkben olyan szerkezetátalakítási koncepció kidolgozását tartják helyesnek, amely hosszabb távon biztosítja a megye dinamikus fejlődését. foglalkoztatási biztonságot teremt, jelentősen növeli a jövedelmeket, szociális biztonságot ad, csökkenti a környezeti ártalmakat. magasabb szintre emeli a munkakultúrát, preferálja a tudást ás a műveltséget — egyáltalán: emberibb viszonyokat teremt a jelenleginél. A megyei fejlesztési koncepcióról tartott vitában az SZMT tagjai rendre visszatértek az előbbi gondolathoz. Többen hangsúlyozták, hogy a végleges fejlesztési tervben embercentrikus program céljait fogalmazzák meg. s azt hajtsák is végre. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségi állapotára, az oktatás ás közművelődés feladataira. (Folytatás a 2. oldalon) A magyar nyelv hete Tegnap délután Sárospatakon, a Művelődés Házában tartották meg a magyar nyelv hete megyei megnyitóját. Tóth Lajos, a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy Borsodban csaknem két évtizedes hagyománya van a mozgalomnak. A sárospataki megnyitót követően megyénk településéin március végéig több mint száz anyanyelvi rendezvényt tartanak. Tóth Lajos megnyitó beszéde után Lőrincze Lajos címzetes egyetemi tanár Nemzet— nemzetiség—anyanyelv. Ko- váts Dániel, a Comenius Tanítóképző Főiskola tanára pedig Nyelvi örökségünk Sárospatakon címmel tartott előadást, majd Kodályné Péczelv Sarolta népdalfeldolgozásokat énekelt. (Folytatás a 2. oldalon)
