Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1989. március 18., szombat Pirtnok ismét város H ogy kik élhettek itt, az északi szélesség 48. foka és 17 perce, valamint a keleti hosszúság 38. foka és 5 perce vonalán a honfoglaláskor, vagy korábban, nem tudni. Put- nok első okirata — mint Répási Imre a település 700. évfordulója alkalmából kiadott monográfiájában írja — 1283- ból származik. A Rátolth-utódok osztályához tartozó Olivér fia, Miklós ki testvérével hű szolgálata jutalmául kapta a települést és a hozzá tartozó falukat, jó gazdának bizonyult: 1286- ban már plébániája volt Putnoknak. A későbbiekben a Putnoky és a Serényi család játszott fontos szerepet a település életében. A mi dolgunk azonban most nem a régmúlt, hanem a jelen bemutatása, hiszen 1989-et ezentúl mindig jegyezni fogják Putnok krónikásai: 44 év után ismét várossá avatták. A város címere. Minden putnoki bányaüzemi dolgozó azon van, hogy a város és vonzáskörzete lakosságának ne kelljen ivárakoznia a tüzelőre ... Bemutetkezés éiéSaéjSsan Az - Üj Magyar Lexikon mindössze három mondatban ismerteti Putnokot. Ám ebben a három mondatban szerepel a „kőszénbányá- szás” szó is. S ha talán túlzás is azt mondani, hogy Putnok bányászváros, mert hiszen nem csupán az, a terület életében, s magában a városban is sokat számít a háromezer dolgozót foglalkoztató Putnoki Bányaüzem ittléte. — A Putnoki Bányaüzem — mondja Gere Miklós igazgató — mindig is kivette részét a település fejlesztéséből, közösségi életéből. Hacsak azt említem, hogy a város kulturális életében komoly szerepe van a nemrégiben felújított.Bányász Művelődési Háznak, tulajdonképpen nem is mondtam sokat. Hiszen beszélhetnék arról is, hogy fiatal dolgozóinknak több száz bányász lakást építettünk a városban, adtunk a lakásépítéshez kölcsönt, s hogy jelenleg már több mint hétszáz aktív dolgozónk lakik Putnokon. Olyan bányászok, akik mindig szívesen azonosultak a közösség célkitűzéseivel, gondjaival és örömeivel. Ennek markáns bizonyítéka, hogy hosszú évek óta minden esztendőben több ezer óra társadalmi munkát végzünk kommunista műszakokon a városért is, segítve például a sportlétesítmények, az iskolák, óvodák felépítését. De nem elhanyagolható a bányaüzem által képviselt szellemi kapacitás sem, hiszen nálunk több mint félezer érettségizett és több mint hatvan egyetemet és főiskolát végzett dolgozik, akik mindig szívesen állnak a város rendelkezésére. — Még akkor is, ha most országszerte a bányászat visszafejlesztéséről beszélünk? S tudjuk, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalat és annak Putnoki Bányaüzeme sincs könnyű helyzetben. Hallunk például jelentős létszámleépítésről is... — Tény, hogy vállalatunk is a talponmaradásért küzd. Ennek érdekében 800 millió forintot kellene előteremtefti. Mi itt, Putnokon úgy gondoljuk, hogy ebből mintegy 100 millió forintot magunkra vállalhatunk. Ennek mikéntjét és hogyanját már kidolgoztuk, s elképzeléseinkben szerepel, hogy mintegy 200—260 dolgozótól megválunk. Lesznek köztük adminisztratív és produktív dolgozók is, vagy például olyanok, akik eddig építészeti üzemünkben dolgoztak. Sokan Borsodnádasdon, Ózdon, vagy a Központi Bányaüzemben találnak majd munkát. Sajnos, rákényszerültünk az ilyen fájó és drasztikus megoldásokra is. De természetesen nem csupán ezzel a lehetőséggel akarunk élni, hanem az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodással is. Célunk a gazdaságos szénbányászat megteremtése ' itt, helyben is. — Van jövője még a bányászkodásnak ezen a területen? — Ezt határozottan kimerem jelenteni. A térségben a hosszú távú bányászkodáshoz megfelelő szénva- gyon áll rendelkezésre. Mi hiszünk abban, hogy a közeljövőben sikerül olyan bányát kialakítani, amely jól szolgálja majd a helyi és a távoli lakossági szénigények mainál jobb kielégítését és a kedvező közérzet létrejöttét is, noha az utóbbi időben a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott, s bár vasárnaponként is dolgoztunk, mégis sorba kellett állni a szénért. Közigazgatási határainkon belül, Dubicsány és Sajógalgóc között hatalmas, jó minőségű szenet rejtő szénvagyon helyezkedik el, amire egy újabb nagyüzem telepíthető. Reméljük, hogy e tekintetben mielőbb kedvező kormányzati döntés születik. — Vagyis, a város továbbra is, hosszú távon is számíthat a Putnoki Bányaüzemre és dolgozóirat? — Igen. Mi is tudjuk, hogy a városi rang csak egy keret, amelyet nekünk kell tartalommal megtölteni. Ebbe beletartozik az is, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat, ennek pedig alapfeltétele a helyi tisztes kenyérkereseti lehetőség. Mi, bányászok, hiszünk ebben. Farkas Pált három éve választották meg a nagyközségi tanács elnökévé. Akkor 31 éves volt. — Tősgyökeres putnoki ? — Lehet mondani, hiszen Hétben, társközségeink egyikében születtem. — Mondana valamit a családjáról? — A feleségem tanítónő a 2. számú általános iskolában, két kislányunk Van, Gabriella tíz, Anett ötéves. Három testvérem is itt él Putnokon. Nem hivatalból szeretem a települést. — Most már kimondhatja: a várost. Vajon ön és a putnokiak városlakóknak vallják-e már magukait a hivatalos okmányok átadása után? — A legidősebbek mindig is városiaknak mondták magukat, hiszen ők még városban születtek. Valameny- nyien ' örülünk a címnek- rangnak, de azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy nagyon sokat kell még dolgoznunk, kuporgatnunk azért, hogy ne fakasszon mosolyt az idegen arcán a mi városságunk. Munkaalkalom van, eléggé színes is a kínálati paletta; elkészült az egészségház és nem panaszkodhatunk a kereskedelemre sem __ — Ezzel szemben? — Nincs művelődési házunk, nincs jól képzett népművelőnk, aki egy kicsit felrázná az emberek érdeklődését. • Új óvodát is kellene építenünk. Bölcsődénk nincs, de igény sincs rá. Évente harminc gyerek születik, szívesen maradnak velük otthon az anyák. A Kossuth utca északi oldala, a város magja teljesen romos, le kell bontani, nem menthető meg. Nincs vezetékes gáz • és crossbar-telefon a városban. A köztisztaság enyhén szólva- kriminális, szaporodnak az illegális szemétlerakó helyek. . Nincs vendéglátásunk. Ha egy áthaladó busz megáll Putnokon, ég az arcunk a szégyentől. Egyedül az utasellátónk yendes. — Milyen sorrendben tervezik a felsorolt hiányosságok felszámolását? — A Serényi-kastélyt szeretnénk művelődési háznak használni, méltó helyre kerülne ott a könyvtár és méltó otthont kapna valameny- nyi közművelődési tevékenység. A kastélyban a háború után hadirokkantakat gondoztak, most szellemi és testi fogyatékos gyerekeket ápolnak, tanítanak. Számukra szeretnénk a megyei tanács segítségével olyan otthont építeni amely céljaiknak jobban megfelel. A 90-es évek elején hozzáfogunk az építéshez. A Kossuth utcai házak bontását már megkezdtük. Itt három- szintes házak épülnek, lakások, üzletek lesznek benne. Az Északterv nagyon szép díszudvart tervezett ide. A gázvezeték megépítése. a telefonhálózat korszerűsítése a VIII. ötéves terv feladata lesz. A Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalattal közösen kisvendéglő nyitását fontolgatjuk. — Milyen reménnyel indulhatnak a városban a fiatal házasok? — Jelenleg száz lakásigénylőnk van. Üj állami lakást nem, csak megüresedőt tudunk adni. A fiatalokat építkezésre serkentjük. Aki építkezésbe kezd, 200 ezer forint támogatást kap. Segítjük persze azokat a fiatal családokat is, akik régebbi tapácsi lakást, vagy anagán- házat szeretnének vásárolni. A fiatalokat mindenképpen itthon szeretnénk marasztalni. A Kispesti Textilgyár Putnoki Pamutfonó Gyára ma már nem csupán foglalkoztatási lehetőséget jelent a város és környéke asszonyainak, lányainak, hanem exporttermékeivel a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez is hozzájárul. Meghatódó miniszter Azt mondják, a katonák, a hadvezérek a legkeményebb emberek. Testben, lélekben egyaránt erősek. Gondolom, a miniszterek is. Ilyen katona Kárpáti Ferenc, a magyar honvédelem legmagasabb rangú irányítója. S most — 1989. március 1-én, a putnoki Bányász Művelődési Ház ünnepi tanácsülésén — mégis, meg-megbicsaklik egy-egy pillanatra a hangja. Érzi mindenki: egy meghatódott miniszter szól hozzánk. Miniszter, aki itt született, itt töltötte gyermekéveit, akinek itt vannak eltemetve szülei, itt él a testvére. Miniszter, aki Putnokról indult el, s aki ma is putnoki. Akihez hozzánőtt sok évvel ezelőtt ez a település, s aki hozzánőtt elsza- kíthatatlanul a településhez. Miniszter, aki sokat) tett azért, hogy Putnok ismét város legyen, s aki arról beszél, mennyire boldog, hogy végül is sikerült, kedvező fogadtatásra talált az Elnöki Tanácsnál a pályázat. Aztán vége a tanácsülésnek. A helyiek fogadást adnak a nagy esemény, a vendégek tiszteletére. Az ünneplők között elvegyül Kárpáti Ferenc vezérezredes is. De most már nem miniszterként, hanem put- nokiként. Aki éppúgy büszke városára, mint bármelyik más, helyi lokálpatrióta... Düsseldorfba utazik a putnoki pékmester .Aligha akad valaki is Putnokon, aki ne ismerné Kiss István pékmestert, ne ízlelte volna már finom házikenyerét. Az elmúlt évben már lapunkban is bemutattuk. Akkor mesélte, hogy 1989-ben talán eljut Düsseldorfba, egy nagy nemzetközi bemutatóra. — Most már bizonyos, hogy ott leszek — mondja. — A nyugatnémet nagyvárosban rendezik meg a Pékek Nemzetközi Kiállítását és Vásárát. Amikor az Országos Pék Szakmai Bizottság és a KIOSZ lehetőséget teremtett megtekintésére, azonnal örömmel mondtam igent. Budapesten kétszer vettem már részt az országos szakmai napokon, igen nagy élmény volt. — Talán be is mutathat valamit tudományából Düsseldorfban?... — Én csak látni és tanulni megyek, a többiekkel együtt. De ez is nagy dolog, hiszen a kiállításon nyilván megismerhetjük a legújabb technológiákat, berendezéseket és gépeket is. Április 13-án utazunk el az ötnapos útra. Sokan kérdezték tőlem a putnokiak közül, hogy mi lesz a sütéssel, a kenyérrel? Talán ezt is sikerül megoldanom Valahogy.
