Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1989. március 17., péntek

Jasszer Arafat hazánkban

(Folytatás az 1. oldalról)

azon munkálkodik, hogy lehetőségeihez mérten elősegítse a közel-'keleti konfliktus rendezését. Jasszer Arafat látogatása egyben megerősíti: a magyar belpolitikai élet új fejleményei ellenére hazánk változatlanul szolidáris . a palesztin nép harcával.

Jasszer Arafat tájékoztatta Grósz Károlyt a palesztin nép felszabadító harcának fejleményeiről. Hangoztatta: a világ realitásaival a PFSZ-nek is számolnia kell. Ma a küzdelem elsősorban nem katonai eszközökkel folyik; a harc sokkal inkább áttevődik a kultúra és az

Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke március 16-án, ia .Parlamentben találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszaba- ditási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével.

oktatás területére. A realitások közé tartozik, hogy a világ az enyhülés szakaszába lépett. Ez azt diktálja, hogy a konfliktusokat politikai, ne pedig katonai eszközökkel oldják meg;

A megbeszélésen mindkét fél nagyra értékelte a szovjet külpolitika erőfeszítéseit a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. E diplomáciai erőfeszítéseik hozzájárultak azoknak a kedvező

lehetőségeknek a felerősítéséhez, amelyek a Palesztina! Felszabadítási Szervezet stratégiájának változásai nyomán kínálkoztak. '

Grósz Károly a magyar külpolitika törekvéseiről szólva elmondta: a magyar diplomáciát a realizmus, a világra való nyitottság jellemzi. Ennek szellemében párbeszédet folytat minden,- er-, re készséget mutató országgal, s e törekvés jegyében

Az Európai Parlament Romániáról

Elítélő határozat

Csütörtökön elfogadott határozatában az Európai Parlament

— elítéli az emberi jogok romániai megsértését,

— kifejezi szolidaritását a román nép iránt, amely olyan rezsimben él, amely rendszeresen megsérti az alapvető emberi jogokat,

— felszólítja az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsát és a tizenkét tagállam kormányait, hogy nemzetközi szinten is igen szilárd politikával, juttassák kifejezésre a román rezsimmel szemben az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló követelésüket,

— felszólítja a közösség -bizottságát, a tagállamok

kormányait és a, tanácsot, hogy vizsgálják felül Románia iránti magatartásukat az (EP Polifikai Bizottsága állal rendezett február 21-i meghallgatáson) ismeretessé vált tények fényében, és használják fel erre a Romániával való együttműködésről folytatott tárgyalásokat, nyilvánítsák ki a közösség elkötelezettségét az emberi jogok tiszteletben tartása, iránt,

— felszólítja a közösség bizottságát, hogy dolgozzon ki speciális ‘ élelmiszersegélyprogramot Románia részére nem kormányszervezetek révén,

— üdvözli azt a Belgiumban indított akciót, amelynek

(t olytatas az 1. oiaairoij

energia-fejlesztő kapacitást bővíteni. De milyen erőművek épüljenek? Van, aki a szénbázisú erőmű építésére voksol, mások az atomerőmű építésére szavaznak, a harmadik megoldásnak kínálkozik a szénhidrogén-tüzelésű erőmű létesítése.

Április közepéig kell az ipari miniszter asztalára letenni azt a javaslattervezetet, amely a szükséges erőművi fejlesztéseket tartalmazza. Többek között erről beszélt előadásában dr. Zett- ner Tamás, egyetemi tanár, a Magyar Villamos Művek

célja az, hogy belga települések fogadjanak örökbe falvakat a lerombolással fenye- • getett 8 ezer román település közül, és felszólítja a közösség városait és falvait a példa követésére,

— hangsúlyozottan fél- h ívja a tagállamok kormányait, hogy fosszák meg Ceausescu elnököt, családjának tagjait és a rezsim más képviselőit minden kitüntetéstől, megtiszteltetéstől, amelyben a tagállamok részesítették őket,

— megbízza elnökét, hogy juttassa el ez't a határozatot a miniszteri tanácshoz, a közösségek bizottságához, a tagállamok kormányaihoz, az ENSZ főtitkárához, valamint a román kormányhoz.

. Az Európai Parlament felhívja a figyelmet a lakosság rendkívüli szegénységére, s az alapvető javak és szolgáltatások hiányára vagy megdöbbentő szűkösségére, amit „a kommunista kormány” katasztrofális gazdaságpolitikája kényszerit az országra, továbbá a munkások által az e politika elleni tiltakozás céljából szervezett sztrájikök elnyomására. A testületet aggasztja a menekültek növekvő áradata: ezek az emberek, állapítja meg, az elviselhetetlen élet- körülmények ■ és a rezsim titkosrendőrsége által kifejtett brutális elnyomás elől menekülnek.

Atom- vagy ligniterőmíí?

Tröszt fejlesztési vezérigazgató-helyettese. A többórás heves vitában egyetemi tanárok, neves szakemberek, gazdasági vezetők mondtak véleményt arról, mit tartanak helyesnek: újabb atomerőművet építsünk, vagy Bükkábrány térségében létesüljön egy 1200 megawatt teljesítményű, lignit-tüzelésű hőerőmű. A felszólalók közül többen a lignit-vágyon hasznosítását tartják célszerűnek.

A téma fontosságára való tekintettel a vitában elhangzott vélemények ismertetésére lapunkban visszatérünk.

L. L.

kezdtünk párbeszédet Izraellel is a kapcsolatok átfogó rendezése érdekében.^, Jasszer Arafat köszönetét mondott azért a következetes erkölcsi, politikai támogatásért, amelyet a magyar nép, a kormány, illetve az MSZMP nyújtott a palesztin nép harcához. Üdvözölte az elvi, realista magyar külpolitikát, amely a párbeszéd, az együttműködés elősegítésével hozzájárul a feszültség csökkentéséhez.

Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a kora délutáni órákban az Ország- házban fogadta a PFSZ vezetőjét. Elmondta: magyar részről foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy emeljék a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletének szintjét. Straub F. Brúnó rámutatott arra is, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok erősítésével hazánk egyben a palesztinok ügyének igazságos rendezését is elő kívánja mozdítani- A megbeszélést követően az Elnöki Tanács - elnöke díszebédet adott Jasszer Arafat tiszteletére.

A primőrt akkor

(Folytatás az 1. woldalról)

— Akkor most én hol is vagyok? — kérdeztem Koncz István igazgatót.

— Természetesen az előbbi irodájában, amely hatósági feladatokat lát el, így „maradványérddkeltsé- gi” rendszeriben dolgozik, míg a szolgálat eredményorientált. És nálunk itt -kezdődött a probléma, az átszervezés után. Ugyanis minket gyakorlatilag az állam tart el, és a kettéváláskor határozták meg számunkra, hogy milyen munka marad -a miénk, és melyik státuszban, hány ember dolgozhat. így előfordult az, hogy aki a szolgálatnak nem kellett, mi pedig nem akal- mazhattuk, az sem ide, sem oda nem helyezkedhetett el, hanem a „vágás” vonalába esett.

Vegyészek, takarítóik, gépkocsivezetők, gépírók, más szakmunkások járták így, még mielőtt a feladatok jellegét, horderejét ismerhette volna a Növényegészségügyi és Talajvédélmi Állomás vezető stábjia. „Csak” a sorrenddel volt baj, így előbb kapták meg a státuszokat és csak később a feladatokat. Az átszervezés idejében nem tudták, hol marad a központ, az anyagkönyvelő, a bérszámfejtő melyik „félnél” lesz. Nem tudhatták például, hogy ha a takarító személyzet nem kell a Szolgálatnak, akkor mit csináljon az Állomás az egyetlen irodának három takarítónőjével. Ugyanígy járták a gépkocsivezetőkkel.

Felzárkózni a világ tudományos élvonalához

(Folytatás az 1. oldalról)

— Ma legfontosabb stratégiái érdekünk a világ tudományos-műszaki élvonalától való további leszakadásunk megállítása, a mielőbbi felzárkózás feltételeinek megteremtése. Ehhez nem elveinket kell feladni, hanem azokat kell következetesen érvényesíteni. A társadalom által elismert és megbecsült alkotómunka, az emberi kezdeményezés felszabadítása, a tudás gyarapítása és hasznosítása a szocializmus legnemesebb célja. Politikai és gazdasági intézményeink átalakítása nem csak saját fejlődésünk feltétele, hanem egyúttal a csatlakozás lehetőségét kínálja a demokratikus nemzetek nagy családjához.

— A szocialista országokkal az új alapokra helyezett együttműködés hívei vagyunk. Az ú j minőségű kapcsolatok első jelei már érzékelhetőek. Perspektívában csak e szilárd háttérre támaszkodva lehetünk az európai és nemzetközi folyamatok megbecsült részesei. Ehhez ma lehetőségeink jobbak, nem korlátoznak a háború utáni évek bizonytalanságai, mind kevesebb az ideológiai előítélet is. Együttműködésünk korszerűsítéséhez világos elveink vannak. Mindannyiunk számára kötelezőek az államközi kapcsolatok helsinki elvei. Elengedhetetlen egymás öhál- lóságának, teljes egyenjogúságának, egymás érdekeinek tiszteletben tartása. Nemzeti döntéseinket annak a felelősségnek a tudatában kell meghoznunk, hogy bármit is teszünk, ez nemcsak saját, hanem más népek sorsára is befolyást gyakorol. Nagyra értékeljük a szocialista országok viszonyát a magyarországi folyamatokhoz, megértésüket köszönjük.

— Hazánk ezért is híve a KGST stratégiai megújítáis ellenőrizni kell

A bizonytalan helyzet átragadt a dolgozókra, akik nem várták, hogy elmúlik-e fejük fölül a vész, hanem szépen elhelyezkedtek jóné- hányan más üzemeknél még akkor is, ha ott ugyanennyit kerestek, akár rosszabb munkakörülmények között is. így járták az analitikai labor és a könyvelés dolgozóival is. Mert ez utóbbi munkaköribe olyan dolgozókat szemeltek ki, akik könyvelnek. gépírnak és raktárt kezelnek.

— Most kellene legjobban vegyésztechnikus, kémikus — panaszolja az igazgató —, hisz’ beindult a tavalyi primőrök árusítása és a növény.védőszermaradvány vizsgálatot nem győzzük elvégezni, pedig ennek hiányában veszélyes fogyasztani a salátát, a retket. A termelők ugyanis ^gyakran többszörös növényvédőszer, talajfertőtlenítőszer adagolásival túlbiztosítják a termelendő zöldségfélék védelmét. így gyakori, hogy a vegyszer a primőrben nem bomlik le, nem várják ki az élelmezésegészségügyi várakozási időt.

Az árusítók — Zöldért, ÁFÉSZ, őstermelők — káposztáját, paprikáját, salátáját az NTÁ . szakembere, Kecskés Imre egyedül mintázta csütörtökön a megye- központ raktáraiban, • standjain. — Ha nem is- jó kedvvel, de nyugodtan dúdolhatta volna: „Egyedül nem megy, egyedül nem megy ...”

(bckccsi)

sának. A KGST-kapcsolat- rendszer kölcsönös előnyeit meg kell őriznünk, de az érdekeltség megteremtésével, az áru- és pénzviszonyok alkalmazásával, a pénzügyi rendszer megváltoztatásával a kor színvonalára kell emelni.

— A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagja, s az marad mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanakkor partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a katonai-politikai szövetségi rendszerek felszámolására irányulnak. Elér-' kez'ettnek látjuk az időt arra, hogy a Varsói Szerződés szervezetén belül tovább erősítsük a partnerviszonyt, a demokratikus együttműködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az emberi jogok, a humanitárius kapcsolatok, a gazdasági növekedés és. együttműködés, a környezetvédelem, az ökológiai biztonság feladatainak. Határozottan síkra kel] szállnunk a katonai tömbök közötti kapcsolatok fejlesztéséért, veszélycsökkentő és konzultációs mechanizmusok létrehozásáért, majd fokozatosan a tömbök egyidejű felszámolásáért. Csak az ilyen; az együttműködés és a nyitottság alapjain álló államközi kapcsolatrendszer vezethet el bennünket a kard és a pajzs logikájának végleges meghaladásához.

— Külpolitikánk a jövőben sem mond le a Szovjetunióhoz fűződő korrekt viszony ápolásáról, szövetségünk megőrzéséről, együttműködésünk fejlesztéséről. Számunkra is nagy jelentősége van annak, hogy a reformot képviselő szovjet politika új lendületet adott mindazoknak, akik a korszerű, humánus szocializmusban látják a jövőt.

— A többi szocialista országgal is tovább fejlődtek kapcsolataink az elmúlt időszakban. Különösen örvendetes, hogy — egy ország kivételével — a szomszédos szocialista államokkal magunk mögött tudtuk hagyni a múlt bénító örökségét, és

"• a közös történelmi sors értékeire alapozva elindultunk a magasabb szintű együttműködés felé.

— Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi szervezetek nem oldhatják meg. Mi változatlanul az európai normáknak megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk a szomszédos Romániával.

— Minden ország feladatának tartjuk, hogy élen járjon a területén élő kisebbségek jogainak biztosításában. A szocializmus ehhez történelmi lehetőséget teremt, de önmagában nem oldja meg. Nekünk is sokat kell tennünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeket ért egykori sérelmek végleg feledésbe merüljenek, és a nemzetiségi léthez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre álljon. Ebben a szellemben készül önálló nemzetiségi törvényünk.

* Elvi politikánkhoz híven a külföldön élő magyarság sorsa a jövőben sem lehet közömbös számunkra.

— Az utóbbi időben a fejlett tőkés országokkal való gyorsabb kapcsolatépítés előtérbe került tevékenységünkben, Ez természetes is, hiszen itt volt a lemaradásunk. Politikai felfogásunk és érdekeink alapján ezen az úton kívánunk tovább haladni.

— Szeretném megragadni az alkalmat és kijelenteni: nagyra értékeljük azt a bizalmat és rokonszenvet, amit a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán vezető körei a magyar vezetés és politikánk iránt az elmúlt időszakban tanúsítottak.

— Tudatában vagyunk annak, hogy a következő évtized európai fejlődésének egyik meghatározó tényezője a nyugat-európai államok közössége. Eredményeiket nagyra becsüljük. Kívánjuk, hogy a nyugat-európai integráció fejlődése egyben az összeurópai együttműködést is erősítse. Mi a kölcsönösen előnyös együttműködés hívei vagyunk. Elvi, meggyőződésből szorgalmazzuk a politikai és humanitárius kapcsolatok bővítését. Gazdasági téren a tőke, a munkaerő, a tudás szabad áramlásának biztosítására törekszünk.

— Az együttműködés új formáinak bővítését kívánjuk az EGK-val. Az európai realitások és az EGK-orszá- gok szándékainak ismeretében ez ma ..az EK-szabvá- nyokhoz való csatlakozásunkat, az adórendszer harmonizálását, a piacra jutási feltételek javítását, a magyar fogadókészség erősítését jelenti. Az út a későbbi szorosabb együttműködéshez csak ezen keresztül vezet. Kétoldalú alapon keressük a kapcsolatok új lehetőségeit az EFTA-országokkal.

— Minden területen jó az együttműködésünk az NSZK- val, Ausztriával, Finnországgal. Szívesen vennénk, ha ez az irányzat Válna meghatározóvá a Franciaországhoz, Nagy-Britanniához, Olaszországhoz, Spanyolországhoz és a többi nyugateurópai államhoz fűződő, egyébként jó, problémamentes kapcsolatainkban is.

— Napjaink nemzetközi együttműködésének fontos új fejleménye a multilaterális kapcsolatok bővülése. Ebbe szervesen illeszkedik szélesedő együttműködésünk az Európa Tanáccsal. Bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat az Európai Parlamenttel, a Nyugat-európai Unióval. Hazánk és az Észak-atlanti Közgyűlés kapcsolatainak pozitív tapasztalatai- erősítik annak lehetőségét, hogy javaslatunknak megfelelően Budapesten kerüljön sor a Varsói Szerződés és a NATO parlamenti képviselőinek találkozójára.

— Mai világunk realitása, hogy az egymásra utaltság mellett megnőtt az információs nyitottság. Egymás pontos megismeréséhez, a népek közötti megértéshez ma minden korábbi időszaknál nagyobb szükség van a párbeszéd és a vélemény- csere olyan fórumaira, mint az önök tanácskozása. Biztosíthatom önöket: hazánk a jövőben is mindent megtesz az Interparlamentáris Unió nemes céljainak valóra váltásáért.

Kívánóm, érezzék jól magukat nálunk, tanácskozásuk eredményes legyen — mondta végezetül Grósz Károly, .megköszönve a hallgatóság figyelmét.

*

A konferencia ma folytatja tanácskozását. Ezen a napon szólal fel Jasszer Arafat. (MTI)