Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
1989. március 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Hagyományt akarnak teremteni Éltesen valami elkezdődött... Vajon mi sül ki ebből? Amikor a városi sportfelügyelő értesít az eseményről, tamáskodrva fogadom a közlést. Úszóverseny Encsen? Ilyenre még nem volt példa, lássuk hát a „medvét”! A parkolóban csaknem telt házat regisztrálok, s akad egy busz is, amely Abaújszántóról érkezett. Nocsak! A felhívás ezek szerint mégsem maradt visszhang nélkül. A pénztár előtt hosszú sor kígyózik, nagy a zsivaj. Az irodában Kárpáti Gyula, Szabó Tibor és Csarni Endre sürgölődnek, éppen az okleveleket készítik elő. Az öltözőkben hasonlóan nyüzsgést jegyezhetek fel. itt-ott az esélyekről is esik néhány szó. Az uszodában mindkét medence pezseg. A kisebbikben a családtagok, s az egészen apró emberkék fröcskölődnek, a másikat azonban a viadalra készülők foglalják le. Róják a hosz- szakat, gyakorolják a rajtot— Az érdeklődés felülmúlja várakozásunkat — jegyzi meg Csarni Endre városi sportfelügyelő. — Sokan jöttek el, s |ez is igazolja, hogy helyes úton indultunk el. Hamarosan megalakítjuk az úszószakosztályt, a mai verseny egyfajta válogatónak is tekinthető. Az új szakosztálynak elnöke egyébként már van, dr. Menyhért Béla, a városi tanács első embere vállalta a társadalmi megbízatást. Ö egyébként mozgalmas napot mondhat magáénak, hiszen délelőtt a Három tavasz emlékműnél vett részt a helyi ünnepségen, alig jutott idő, hogy harapjon valamit, s máris indulhatott az uszodába. — Miért mondott igent a felkérésre ? . — Öröm nézni ezeket a gyerekeket, ahogy napról napra fejlődnek — feleli. — Az útkeresés buktatói után úgy éreztük, lépni kellett. A versenynek különös varázsa van, érezni a résztvevőkben a növekvő feszültséget. Szívesen vállalkoztam a feladatra, a szakmai munka azonban az edzőkön múlik. Miskolcról naponta Szabó László utazik Bncsre, hogy az úszás alapjaival megismertesse a helyi, valamint a környékbeli gyerekeket. Minden bizonnyal ő veselkedik majd neki a feladatnak, később estleg .más is segíthet. Jár-kel a medence szélén, kezében olykor felsüvölt a megafon, hamarosan rajtkőre szólítja az első indulókat. Az előfutamok jelentik a rostát, a legtöbben a II. korcsoportban, azaz a 10—14 éves korosztálybeliek közül jelentkeztek. Amíg váltják egymást az indulók, ismerőst fedezek fel. Soltész Zoltán Abaújszántóról hozta a gyerekeket. — ön a megyei I- osztályú bajnokságban szereplő labdarúgóknál tevékenykedik. Hogyan került az úszókhoz? — Nem igazoltam át, csak elkísértem a kilenc indulónkat. Megjegyzem: ameny- nyiben az iskolákban nem pénteken tesznek említést az encsi versenyről ia testnevelők, sokkal többen is eljöttek volna... A közelmúltban .a tanács vásárolt egy buszt, .ez a sportkör tulajdonába került, így segíthetünk a más sportágat űző fiataloknak. — De mi ebből a hasznuk? — Semmi. Nem is ez a célunk. Szeretjük a gyerekeket, ezért vállaljuk. — Ezek után mondjon néhány szót a futballistáikról is! — Az őszi negyedik helyet irreálisnak ítéljük, az ellenfelek nem nagyon figyeltek ránk. A télen viszont sokat gyengültünk. Tirk Mádra kerültKorhűt pedig befejezte. ,Hetente csak egy alkalommal gyakorol a társaság, később falán két edzésre is lehetőség nyílik. Az első tíz között akarunk végezni, nincsenek merész céljaink. Verejtékezik Kárpáti Gyula, a sportcsarnok igazgatója, ám' jó hírékkel szolgál: — Februárban négy napot hagytunk ki (hétfőn rendszerint takarításra kerül sor), de ennek ellenére hatezernél többen keresték fel létesítményünket. ' Ez napi 300-as átlagnak felel meg, s E ncsröl lévén szó, korántsem lebecsülendő a dolog. — Hogyan áll a fejlesztés? — Kaptunk egymillió forintot a városi tanácstól, hamarosan nekilátunk a napozó kialakításának, s előbb- utóbb sorra kerülhet a sokak által nagyon |várt sportszálló is. Amennyiben ez megvalósul, edzőtáborok rendezésére is vállalkozhatunk, hiszen a sportkomplexum ragyogó lehetőségeket kínál a felkészülés segítéséreKözben megvan az első győztes. A legfiatalabbak mezőnyében Istók Balázs nyeri a 25 méteres mellúszást. Csöpög róla a víz, de a szemében huncut mosoly játszik. — Gondoltad, hogy megnyered ? — Nem, a második helyre tippeltem magamat. — Honnan jöttél? — Idevalósi vagyok, a Kazinczy iskolában tanulok, harmadik osztályba járok, s március 19-én leszek 9 éves. — Ezek után remék születésnap elé nézel, szép sikert értél el. Ki tanított meg úszni ? — Szüleim mindketten testnevelő tanárok, édesanyám foglalkozott velem. Amikor negyedik alkalommal jöttem az uszodába, erőfeszítéseim nem maradtak jutalom nélkül. — Hogy megy a tanulás? — Jól. Csak matematikából kaptam hármast, de hiába, nem rajongok ezért a tantárgyért. Kedvenceim: a testnevelés, a rajz és a technika. — Encsen úszószakosztály alakul. Belépsz a tagok közé? — Erre még nem tudok válaszolni. Ha sok a tanul- nivaló, akkor nincs időm az líszásra, egyébként rendszeresen járok az uszodába. Akad a győztesek között érdekes (Francsics Korinna) és ismerős (Toldi Miklós) nevű gyerek. Ez utóbbi erős testalkatú, barna bőrű, izmos srác. — Tizennégy éves leszek — mutatkozik be illedelmesen. — Hetedik osztályba járok, az általános iskola befejezése után kőműves szakmát szeretnék tanulni. Úszni a folyón tanultam meg, csak úgy, a magam erejéből, saját kedvtelésemre. Igazgatóm, Takács László hivott, jöjjek, próbáljam meg. Nem bániam meg, gyorson nem akadt, aki előttem érkezett volna célba. Ezek után a krónikásnak nem marad más dolga, mint megörökíteni az esemény legjobbjainak nevét. íme, az. Encsen lebonyolított első úszóverseny győztesei! I. korcsoport, fiúk: Istók Balázs, Pajkos Zsolt, Varkoly Dénes. Leányok: Francsics Korinna, Fazekas Tímea, Vida Beáta. II. kcs., fiúk: Toldi Miklós, Simon Gábor, Molnár Zsolt. Leányok: Gál Boglárka, Molnár Anita, Juhász Andrea. III. kcs., fiúk: Tóth Tamás (két számban), Tóth Tibor. IV. kcs., férfiak: Podráczki Tibor, Gergely Zsolt. Nők: Kedvesné Demján Judit, Kelemen Zita. Encsen valami elkezdődött ... S a helyiek azt tervezik, hagyományossá teszik a március 15-i eseményt. Doros László TOTÖSAROK. 11. Az Észak-Magyarország tippjei 1. Karlsruhe (9)—FC Köln (2). Az újonc meglepően magabiztosan menetel a bajnokságban, hazai környezetben most sem kap ki. 2. Kdiserslautern (12)—Bayern München (1). A bajoroknak „áll” már egy zakó, de a keddi kupa- mérkőzés fáradailmait egészen biztosan kipihenik. 3. E. Frankfurt (15)—B. Uerdingen (8). Kevés gólt szerez a frankfurti társaság, csak a döntetlenre lehet jó. 4. Darmstadt J17)—Blau Weiss (3). Bajban vannak a hazaiak, de hogyan kecmeregnek ki belőle? 5. Essen (10)—Düsseldorf (4). Első tavaszi döntetlenét érheti el a feljutásra pályázó düsseldorfi gárda. 6. Osnabrück (19)—Meppen (9). Csak a teljes siker okozhat megkönnyebbülést az Osnabrück háza táján. 7. Mainz (18) — FC Homburg (2). Minden elképzelhető. A kiesés ellen harcoló Mainz akár meg is tréfálhatja a felkerülni szándékozó homburgiakat. 8. Lazio (12)—Napoli (2). Vajon mennyire regenerálódnak Marado- náék a szerdai kupamérkőzést követően ? 9. Pisa (17)—Roma (8). Nagy a tanácstalanság a fővárosi együttes háza táján, ráadásul a költségvetési hiány is súlyosbítja a kialakult helyzetet. 10. Avellino (5)—Genoa (1). Ha nem akar ilemaradni az Avellino, akkor nyernie kell. 11. Barletta (14)—Udinese (3). Sokkal nagyobb ütőerőt képvisel az udinei együttes, ennek a pályán is meg kell mutatkoznia. 12. Sambenedettese (19)—Bari (2). A döntetlennel a hazaiak semmire sem mennek. 13. Taranto (20)—Empoli (12). Az idegenben harmatgyenge Empoli ezúttal sem tagadja meg önmagát.-)-1. Sampdoria (3)—Inter (1). A milánóiak frissebbek lesznek, az egyik pontot nagy valószínűséggel megszerzik. 1 X 1 2 X 1 X 2X1 X 1 1 2 X 2 1 1 X X X X A bíró számol. mMsmmm. Fotó: Mák Autós szuperverseny Nyolcvankét évvel ezelőtt egyszer már megrendezték a Párizs—Peking autós szupermar,atont, s ennek, az egész világ figyelmét felkeltő erőpróbának a mintájára 1990-ben a nagy versengés felújítására készülnek. A tervezett táv 13 000 kilométer, s a lebonyolításhoz szükséges nem csekély örz- szeg előteremtésére a Mitsubishi japán autógyártó cég vállalkozott. A szervezésből kiveszi részét Jean-Marie Balestre, a Francia Autósport Szövetség, egyben a Nemzetközi Autósport Szövetség elnöke. I Inneni kf»7Ílahdatnrna Ó7dnn KEZILABDATORNÁN még nem jártam az ózdi Vörös Hadsereg úti általános iskolában. Az ünnepi verseny kínálta magát, és az alkalmat kihasználtam. Az intézmény több rangos eseménynek — köztük NB I-es bajnoki találkozónak — adott már otthont. Első benyomásaimat kétségtelenül a .csalódás „uralta”. A parkett nem volt éppenséggel kitűnő, hogy a világítás erősségéről ne is szóljak. Persze azt sem hallgathatom el, hogy az ózdi kézilabdázók nem jószántukból játszanak az iskoilőban. A városban nincs más választék. Majd ha a sportcsarnok elkészül! Az alapok már „fekszenek”, a létesítményt különösen a sportolók várják. És még néhány apróság: tetszett az, hogy sűrű teendői mellett is kíváncsi volt a tornára Veres András, a városi párt- bizottság első titkára. Nem tetszett az, hogy a rendezők nem hívtak meg pártatlan játékvezetőket, a meccseket egykori ózdi kézilabdázók vezették. Működésükre ugyan különösebb panasz nem „érkezett”, az ünnepi torna azonban megérdemelte volna az egységes szerelésű. klubszínektől független síposokat. SZÓT VÁLTOTTAM Üj- pál Istvánnal, az ÓKSE NB I B-s férfi kézilabdázóinak szakosztályvezetőjével. A csapatról érdeklődtem. „Felkészülésünk jól sikerült — mondta. — Jártunk Szilvásváradon. Hajdúszoboszlón, Csehszlovákiában. A hét végén egy pénzdíjas tornára Salgótarjánba megyünk. A bajnokságban a negyedik helyen állunk, még—nem dőlt el semmi. Gondjaink sajnos, vannak, de ézekhez szinte hozzászoktunk. Nevezetesen ahhoz, hogy leszere- lőink nem térnek vissza hozzánk ... így jártunk most Kurustával és Debnár- ral. Az előbbi Nagykanizsára, az utóbbi Békéscsabára távozott.” Üjpál István, aki már vagy négy évtizede szolgálja az Gzdi Kohász SE-t, ezután felsorolta azokat az NB I-es játékosokat, akik Özdról választottak más klubot: Tóth, Medgyesi^ Jakab, Huszti, Sípos, Pusztai, Bogárdi, Lovász, Kovács I., Pribék, Jakab, Cseri. Ugye érthető, hogy a feketefehérek miért csak az NB I B-ben szerepelnek? Ha felépül a csarnok, talán változik a kép ... NEVEZTEK a somsályiak is. Róluk elég régen adtunk hírt lapunkban. Labancz Pál ügyvezető elnök készséggel válaszolt kérdéseimre: „A megyei bajnokságban listavezetők vagyunk, szeretnénk nyerni, hogy indulhassunk az NB Il-es osztályozón. Edzőnk, Köstner Vilmos Debrecenbe távozott, feladatkörét — játékosedzőként — Fekete Károly vette át. Leigazoltuk Ivády Csabát, aki Ózdon testnevelő tanárként dolgozik, és korábban több egyesületben is szerepelt. Kinéztük magunknak Novákot, az ÓKSE volt kapusát is .. . Az egyesület vezetése úgy határozott, hogy a labdarúgást nem támogatja tovább, így a kézilabdázóké lesz a főszerep. Még annyit, hogy az EL-CO cég Farkaslyukon új sporttelepet alakít ki, elképzelhető, hogy a kézilabdázók ott szerepelnek majd. Az „edzőpiacon” is szétnézünk, őszre új mestert kívánunk szerződtetni. A CSARNOKBA kilátogatott Lassán Attila, az Ózdi Kohász ügyvezető elnökhelyettese is. Teljes egyetértésben állapítottuk meg, hogy csapatuk egyik .legjobbja még mindig a 36 esztendős Gráf. Régi „bútordarab”. rengeteg élvonalbeli mérkőzésen játszott. Lendülete, akaratereje, no, és tudása alapján bárki elé példaképként állítható. A sportvezető hírül adta, hogy szorPal- masan készülnek a klub fennállásának 80 esztendős jubileumára. Rangos mérkőzéseket, viadalokat, tornákat kívánnak szervezni, és a programból nem maradhat ki az ünnepi közgyűlés sem. NÉGY CSAPAT — a Balassagyarmati TE, a Salgótarjáni Építők, az EL-CO Somsály és az Ózdi Kohász — mérte össze tudását. A papírformának megfelelően a házigazda ÓKSE bizonyult a legjobbnak. A fekete-fehérek biztató formát mutattak — két héttel a bajnoki rajt előtt. A sőmsályiak NB-s vetélytársakat utasítottak maguk mögé, és erre büszkék lehetnek. (Érdekesség, hogy a Salgótarjáni Építők elleni meccsükön — mivel 26-26-os végeredmény született — kétméteresek döntöttek a továbbjutás sorsáról. Az i-re Ivády tette fel a pontot.) Eredmények: Ózdi Kohász—Balassagyarmat 32- 27 (13-15). Ld.: Gráf (8), illetve Lambék (12). EL-CO Somsálv-^Salgótarjáni Építők 26-26 (15-14). Ld.: Fekete (8), illetve Urbán (10). A 3. helyért: Balassagyarmat—Salgótarjáni Építők 33- 28 (13-r2). Ld.: Lambék (10), illetve Kisbalázs, Vas, Szabó (5—5). Az 1. helyért: Ózdi Kohász—EL-CO Som- .sály 40-33 (18-18). Ld.: Bar- nóczky (8), Üveges (7). illetve Fekete (12), Tengely (5). Különdíjak, a legeredményesebb játékosnak járó tárgy- jutalmat Lambék (Balassagyarmat) kapta. A legjobb kapusnak Kiss J. (Salgótarjáni Építők) bizonyult. K. T. Á házigazda I m ff ff MB nem udvarsaskodotf iiSi'igsS- •".'■■■
