Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 16., csütörtök Megemlékezések Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) sodortattunk általa. Meg­szenvedtük azt, miikor Ber­lin egykori urai sugároztak agresszív befolyást a Szov­jetuniótól rettegő, akarat- gyenge Horthy-ikormányzat- ra, így sodródtunk bele a második világháborúba. Meg­szenvedtük azt is, amikor 1948 és 1956 között Moszk­vából távvezéreltek a ma­gyar politikát, s azt is, ami­kor 1968 után a brezsnyevi Szovjetunió a reform-elle- •nességet sugározta szerteszét Kelet-Európábán, megbéní­tani igyekezvén az önálló irányt vett magyar reform- politikát. A nemzeti függetlenségről sohasem gondolkodhatunk másként, mint Kossuth La­jos, aki így figyelmeztetett: „Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyele- téstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabad­ság.” De az óvás, a véde­lem önmagában kevés. Pil­lanatra sem feledhetjük ke- let-közép-európai kötelessé­günket és felelősségünket, nem szűnhetünk meg együtt- érezni a határokon túl élő magyarsággal. Azt sem feledhetjük, hogy a politika, a gazdaság, a műveltség édestestvérek a nemzeti létezésben, sorsuk egymáshoz kötődik. Mostani megújulásunk vi­tával jár, vitát igényel poli­tikáról, társadalomról. A fe­lelős vita meggyőződésünk szerint előrevisz, de vigyáz­zunk,. hogy ne váljék vi­szálykodássá, célja és értel­me a közjó keresése legyen. A reformok politikája nem­zetünk fejlődésének a hajtó­ereje ma, és még sokáig az lesz. Sokáig, mert sdk a ten­nivaló, mert végesék, nem határtalanok a lehetőségék, mert igazán szabadok ez­után is csak az idő kiter­jedésében, a jövő formálá­sában lehetünk- Fogadjuk meg Széchenyi egykori ta­nácsát a reformerek okulá­sára: „Mindig tudni, miikor kell felhúzni a vitorlát, mi­kor vesztegelni, s mikor horgonyt vetni.” Haladjunk most felhúzott vitorlával, mert ennek van itt az ideje, közben vigyázzunk arra is, hogy hajónk jól feküdjön a vízen és jól vegye a kanya­rokat. És minél többen le­gyünk, akik a jót akarjuk, akik a küzdést is vállaljuk érte! A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány együtt­működésre, szövetségre hív­ja a magyar haladás min­den hívét és támogatóját — mondta beszéde végén Nyers Rezső. A nagygyűlés végén fel­csendült a Szózat, majd a Hazafias Népfront, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociálde­mokrata Pánt és Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Római Katolikus Egyház, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Ta­nácsa, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a fegyveres erők és testületek, a Mün- nich Ferenc Társaság, a Pe­tőfi Társaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetői, képviselői megkoszo­rúzták a Múzeumkertben lé­vő emléktáblát. Elhelyezték a megemlékezés virágait a főváros és Pest megye 1 ajkói is. A független szervezetek rendezvénye déli tizenkét órakor kezdődött a Petőfi- szobornál. A beszédeket kö­vetően az ünneplő tömeg nemzetiszínű zászlók alatt a Szabadság térre, vonult, a Magyar Televízió épületének jelképes lefoglalására. A zsú­folásig megtelt téren a részt­vevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Mit kíván a magyar nem­zet? Szabad, független, de­mokratikus Magyarországot! — olvasható a felhívás ele­jén. Megfogalmazzák a kö­vetelmények között a valódi népképviseletet és többpárt­rendszert, a választások sza­badságát és tisztaságát; az emberi jogok érvényesülését és a bírói függetlenséget, valamint a rendőrállam he­lyett jogállamot. Követelik a szólás-, sajtó-, lelkiisme­reti és oktatási szabadságot, a hírközlés állami monopó­liumának felszámolását és az Állami Egyházügyi Hiva­tal feloszlatását. Az érdek- védelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát ne korlátozzák, jogot a sztrájk­ra! — mondják ki majd a méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi el­lenőrzését, az egyéni és cso­portos kiváltságok megszün­tetését, az emberhez méltó élet alapfeltételeinek meg­adását sürgetik. Szerepel az ésszerű gazdálkodás, a mű­ködő piac, s a tulajdonfor­mák egyenjogúsága, amihez hozzátették: állítsák le a pénzemésztő és , környezet- pusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, ves­senek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának. Igénylik a bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését, a Munkásőrség és az Ifjú Gárda feloszlatását, Kelet- és Közép-Európa népeinek szabadságot és önrendelke­zést, s azt, hogy szűnjék meg Európa katonai, gazda­sági és emberjogi kettéosz­tása. Semleges, független Magyarországot kívánnak, a szovjet csapatok kivonását hazánk területéről, s no­vember 7. törlését a magyar ünnepek sorából. A kor­mány lépjen fel a nemzet­közi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében, szűnjék meg a rendőri szem­lélet és a jogtalan megkü­lönböztetés a romániai me­nekültek ügyében; felelős kisebbségi és menekültpoli­tikát szorgalmaznak, s azt is megfogalmazták, hogy a ■történelemhamisításnak vé­get kell vetni, a nemzetnek vissza kell adni aímerél, s általában nemzeti önbecsü­lést követelnék. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forra­dalom mártírjainak, és nyil­vánítsák nemzeti ünneppé október 23-át — ezzel feje­ződik be a független szerve­zetek 12 pontja. Ezután Csengey ’ Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnöksé­gének tagja lépett a mikro­fonhoz. Bejelentette: a füg­getlen politikai szerveződé­sek, pártok -ki akarják nyil­vánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. A Szabadság térről a tö­meg egy része követlenül a Kossuth térre ment. Mások előbb a Battihyány-örökmé- cseshez vonultaik, ahol nem­zetiszínű. Kossuth-címeres zászlók díszsorfala között el­helyezték az emlékezés, a kegyelet virágait. Este a Fidesz és az SZDSZ fáklyás felvonulást szervezett a Pe- tőfi-szobortól a Dísz térre. Pozsgay Imre győri beszéde Á magyar érett önmaga kormányzására Százezrek vettek részt a Hazafias Népfront, a párt, a tömegszervezetek és az al­ternatív mozgalmak közösen, vagy külön-külön rendezett március,, 15-i vidéki ünnep­ségein. A nap lőeseménye Győ­rött, a műemlék épületekkel övezett, történelmi hangula­tot árasztó Széchenyi téren zajlott le. A mintegy 15 ezer ember részvételével, a kü­lönféle szervezetek közös rendezésében -tartott nagy­gyűlésen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben az 1848 mai tanulságairól szólt. Mint mondta, ennek az ünnepnek fénye nem kopik, ma is vál­tozatlanul ragyog. 1848. már­cius ,15-e és az azt követő, szabadságért folytatott küz­delem ugyanis népünk leg­jobb képességeit mutatta fel. Kijelentette: hisz abban, hogy népünk ismét a legjobb ké­pességeit mutatja meg, s leg­jobb képességei birtokában egy szabad demokratikus Magyarországot alkot. — Győrben, itt ezen a té­ren — hangoztatta — a kö­zös felemelkedés igényének jegyében találkoztunk. Ezt akarom elhíresztelni ország­világ előtt. Hirdetem, vallom, hogy cselekvőképes nemzet vagyunk, hiteles politikánk van, hiteles politikusaink vannak. A demokrácia öltö­zéke eleinte nehéz viselet lesz számunkra. De belenövünk ebbe az öltözékbe! Ránk szabták a demokráciát. A magyar nép érett arra, hogy önmagát kormányozza. Mi már elviseljük a de­mokrácia súrlódásait is. A lelkünk mélyén ugyanis, ta­nítás -nélkül és iskolames­terek nélkül is tudjuk, hogy Holland és jugoszláv cé­gekkel tárgyalt a BVK ve­zetése további, illetve újabb 'termékek értékesítéséről. Néhány nappal ezelőtt a holland Peja-Ohemie cég .képviseletében Gerard Kol- man vezérigazgató. és két munkatársa kereste fel a .kombinátot. Látogatásuk so­rán megerősítették, hogy a Kazincbarcikáról vásárolt PVC-por minőségével és szál­lítási pontosságával elégedet­tek, ézér.t az év hátralévő részében további havonkén­ti ezer tonna PVC-.por szál­lítását kérték, amit a BVK elvállalt: Ezen túlmenően a vezérigazgató jelezte, hogy e termék vásárlását havonta közel 30 százalékkal növel­ni is szeretnék. A PVC-por esetleges érté­kesítéséről tárgyaltak Ju­goszláviában a kombinát megbízottai. A belgrádi Teoh- noservis cég ugyanis érdek­lődést mutat a PVC-por, a kábelipari granulátumok, a pöliuretán-rendszerek és po- liuretánból készült gépkocsi- alkatrészek vásárlása iránt. Ceausescu-allenes röplapok készítése és terjesztése vád­jával a román hátóságok le­tartóztattak három újságírót és egy nyomdászt — . jelen­tette be az Amnesty Interna­tional, amely segélykérő fel­hívást kapott a letartóztatot­taktól. Az emberi jogok megvaló­sulását figyelemmel kísérő Amnesty International NSZK-beli tagszervezete kedden számolt be a Romá­Román újságírók letartóztatása niából érkezett segélykérés­ről. A Seeuiritate, a román tit­kosrendőrség január 25—27- én tartóztatta le Petre Mihai, Anton Uncu, Mihai Creanga újságírókat és Alexandra Ghi.roiu nyomdászt. Azzal vádolják őket, hogy olyan röplapokat készítettek és ter­jesztettek, amelyeken a Ni­colae Ceausescuval szembeni elle-nálllásra szólították föl az ország népét. Az Amnesty International beszámolója szerint a titkos- rendőrség központjába be­szállított négy személynek nem engedték meg, hogy ügy­védet vegyenek igénybe. A szervezet a korábban megis­mert esetek alapján biztos­ra veszi, hogy ezek a letar­tóztatottak is testi bántalma­zásnak és lélektani nyomás­nak vannak kitéve. A hatóságok nyomást gya­korolnak a lefogott szemé­lyek. családtagjaira, köztük a gyerekekre is, akiket eseten­ként éjszaka hallgattak ki — közölte az Amnesty Interna­tional. a demokrácia ott kezdődik: ha azt akarom, emberszámba vegyenek, emberszámba ve­szem társaimat. Ilyen egy­szerűen kezdődik. Csak erre a belátásra épülhetnek mű­ködőképes, ütközéseket, ütkö­zetekből kicsiholt egységet is elbíró intézmények. Erre a belátására alapozva teremt­hetjük meg a mindannyi­unk által kívánt jogállamot és az új alkotmányosságot is. !— Újra szólítsuk meg a munkást. Értessük meg vele: nem munkanélküliségre van kiszemelve, hanem alkotás­ra. Újra szólítsuk meg a földművest. Értessük meg vele: nem csak erején felüli gürcölésre van kiszemelve, hanem államalkotásra. Újra szólítsuk meg a szellemi munkást. Kérjük: legyen er- jesztője, tudósítója annak a gyámkodás nélküli, a fölény ilegcsekélyebb -érzését is nélkülöző tevékenységnek, amely a szabad demokra­tikus Magyarországhoz vezet. Ezen a napon — folytatta Pozsgay Imre — nemcsak magunkba szádunk, s nem­csak egymáshoz keressük az utat; figyelve éberen lessülí azt is, mit gondol rólunk a világ. Én, azt hiszem a világ ma rokonszenvez velünk. Ä világnak is sok baja van. Szeretné, ha Európa köze­pén, e válságsújtotta térség­ben akadnának népek, ame­lyek a maguk módján, ezer­éves államiságunk jogán, sa­ját erejükből tudják megol­dani gondjaikat. És ezt va­lóban csak mi magunk vé­gezhetjük el. — Ezer esztendő alatt, amióta otthont teremtettünk itt a Kárpát-medencében, csak javára váltunk Európá­nak, annak az Európának, amely néha mostohagyer­mekként bánt velünk. Mégis én reménykedem és nem a távoli jövő világának tartom azt a kort, amelyben a szom­szédos népek, a világban élő magyarság úgy érzi majd, hogy nem kell fenyegetett­ségben, szabadsága elvesztése fölötti kesergésben élnie. Ebben, mondotta, én Bartó­kot követem, aki vallotta, hirdette, hogy a népek meg­tanulták ezer esztendő alatt az együttélést. Ismerik sors­közösségüket, ellentéteket csak a felsőbbségek szítanak, Kívánunk szomszédainknak, a világnak olyan felsőbbsé- geket, amelyek megértik ezt a tanulságot. A szükséges számadást tekintve ebben a vonatkozásban’is szembené­zés szükséges, de hiszem, hogy a megbékélésre készül­ve megtaláljuk egymáshoz az utat. /Megtaláljuk egymáshoz az utat itthon is. De hogy ez így lehessen, ahhoz az kell, hogy aki hibázott, tartson bűnbánatot, aki bocsánatot kér, kapjon feloldozást, aki úgy hiszi ártatlan, bűntelen, ne legyen farizeus. Nem könnyű dologról van szó. Ahhoz, hogy megtaláljuk az egymáshoz és ezzell együtt egy felemelkedő Magyaror­szághoz vezető utat, ma 100 ezer Kossuth Lajosra, millió­nyi Széchenyire, Petőfire, Vasvárira, kilencmillió De­ák Ferenore lenne szükség. Ügy hiszem azonban, e fel­adat óriái méretei ellenére sem haladja meg képessége­inket. E tájnak, ennek az országnak a népe tudja, mi a munka, tudja, hogy ha csak egy fokkal is magasabb­ra emeljük magunkat a teg­napnál, akkor meglátjuk egy jobb jövőjű Magyarország képét — mondotta befejezé­sül Pozsgay Imre. A MISKOLCI UKÖRGYÁR (3527 Miskolc, Partizán u. 13.) AZ ALÁBBI GÉPEGYSÉGEIT: 1 db holland gyártmányú, ellennyomásos töltőgépet Töltöfejek száma: 32 db Koronazáró fejek száma: 8 db Töltési tartomány: 0,2 1—11 literig Teljesítménye: kb. 6000-8000 db/óra 1 db NDK gyártmányú, MDG 31-W tip. palackmosógépet Teljesítménye: 9000 palack óra A gép alkalmas 0,2 l-töl 1 T literig különféle palackok mosására 1 db NSZK gyártmányú, KRONES-UNIVERSELLA BV típusú címkézögépet Teljesítménye: 6000-7000 db ára Jelenleg 0,2 és 0,5 literes szeszespalackok hascímkézését végzi, de felszerszámozható 1 1 literesig, váll- és hascimkézésre is. 1 db hazai gyártmányú, KKP 01 típusú palack-kirakógépet Teljesítménye: 450-600 rekesz/óra Jelenleg a gép alkalmas 0,2 és 0,5 literes szeszespalackok kiszedésére, de felszerelhető 1 '1 literesig, bármely palacktipushoz szükséges alkatrészekkel. A palackmosógép megtekinthető üzem közben, működő állapotban Érdeklődni lehet: a 46-37-761-es telefonon, vagy a 62-283-as telexen, a vállalat műszaki osztályán Koszorúzás a Hősök terén. A Minisztertanács nevében Németh Miklós elnök és Medgyessy Pé­ter elnökhelyettes koszorúz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom