Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4

1989. március 15., szerda

A közelmúltban avatták Szikszót várossá. Ebből az alkalomból dr. Szilágyi István értékes, régi Szikszót bemutató képeslapgyűjteményt adományozott az „ifjú”' városnak.

íme egynéhány a gyűjteményből.

F. L.

Egy tabló a sok közül, középen az adományozó.

Könyv a miskolci telefonról

Igen szívesen adtaim volna ennek a kis jegyzetnek a „Miskolci telefonkönyv” címet, de féltem, összetévesztik a távbeszélő-névsorral, hiszen mostanában azt hívják telefqnkönyvnek, legalábbis köznyelvi használatban. Az én telefonkönyvemnek a lényege, hogy miskolci telefonkönyv, a címe egyébként más: 100 éves a. miskolci telefonközpont. Szerzője pedig Kamody Miklós ny. postafőtanácsos, akinek a nevéhez igen sok hírközléstörténeti, kutatási eredmény, ezzel kapcsolatos publikáció, közte több könyv is kapcsolódik.

Kamody Miklós új könyvét a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Borsod Megyei Területi Szervezete és a Miskolci Postaigazgatóság közösen jelentette meg abból az alkalomból, hogy az elmúlt év végén volt éppen' száz esztendeje a miskolci telefonhálózat létesítésének. Ez az első telefonközpont a mai Széchenyi utca 52. szám alatti ház udvarában működött, magánvállalkozásként, -és 23 előfizetői és két nyilvános állomás volt. Ha ezt a számot, a 23-at összehasonlítom az elmúlt év végén bekapcsolt 33 ezer 360-nal, és az ezekhez feltétlenül hozzászámítandó 12 ezer 516 telefonra váróval, úgy a százéves fejlődés mérhetetlenül nagy. Ám figyelembe véve a jelenlegi szükségleteket, s tudva azt, hogy a várakozók említett számában nincsenek benne azok, akik szeretnének telefont, csak azok, akiknek az igénye már iktatva teljesítésre vár, úgy a mai állapot is meglehetősen le- maradottnak tekinthető a 20. század utolsó évtizede előtt.

!De vissza kell térnem Kamody Miklós könyvére, amely a lemaradásban legkevésbé sem vétkes, viszont igen hű tükrét adja annak, a százesztendős fejlődésnek, amióta Miskolcon telefonközpontot létesítettek, és mert nagyon jó krónikása e száz év fejlődésének, különösen ebből mintegy 65—70 esztendőnek, annál szembetűnőbb az adatok ismeretében is az utolsó évtizedek lemaradása. Amilyen híven követi a történéseket az első 65—70 esztendőben, any- nyira nagy léptekre vált az utolsó évtizedeknél, amelyeknek történéseit már nehéz is lenne a kezdetekhez hasonló részletességgel követni. Nemcsak azért, mert itt már több ezres központok, alközpontok létesítéséről, sok milliós beruházásokról esik szó, hanem feltehetőleg azért is, mert a Magyar Posta, amely a telefonhálózatnak is gazdája, a maga eléggé nehézkes mechanizmusával szerves része annak a nagy átfogó gazdasági-technikai gépezetnek, amelyben' egyéb területen is elmaradás mutatkozik az országban, mind a lakossági, mind a közületi igényekhez, mind a napjainkban mindenképpen elvárható és más országokhoz hasonlítva nagyon meghökkentő szinthez képest.

E könyvet igen szívesen ajánlom mindazok figyelmébe, akik Miskolc város helytörténete iránt érdeklődnek, mert nagyon gazdag ismereteket lehet nyerni belőle, s a történeti leíráshoz csatolt kronológiai felsorolás, szakmai szótár és fénymásolatban közölt sokfélé melléklet igen pontosan megvilágítja a város e vonulatának fejlődését, jelzi megtorpanásait, és elgondolkoztat napjainkkal kapcsolatban még akkor is, ha a legutolsó fejezetekben vázlatosan mai helyzetképet, a fejlesztési elképzelésekről és a távközlés miskolci jövőjéről némi iránymutatást is kapunk.

(benedek)

Ady Endre:

A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ $ végbe hanyatlik, kit annyian űztek,

De élethittel én, üldözött haló,

Március kofáira és szentjeire

Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek.

Hadd halijék végre olyan magyar szava,

Ki sohse félt, de most már nem is félhet,

De kihez bús Hunnia szikjairól Sírjáig eljut, lázitva, bárhova,

Gőgös, grófi szó s piszkos szolgaének.

Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok S terhére e löld száz Pontiusának S haldoklóén mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon:

Az új, jobb márciusi ifjúságnak.

Testvéreim, nincs nemigaz szavatok.

S százszor többet merhettek, minthogy mertek. Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha,

Mint mai, bús, magyar, ifjú embernek.

Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs, Csak majmolás, ál-úrsóg és gaz bírság S mégis, lám, ti vagytok a fiatalok S mégis, sír-mélyről látom sikeretek:

Holnap talán könnyebb lesz a mártirság.

Busább az ifjú magyarnál nem lehet,

Mert él basák és buták közepette,

Mert hiába lett acélból itt a szív,

Szép ember szívként szikrázni ha akar:

A honi rozsda megfogta, megette. .

De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim,

Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni,

Az Élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit,

Annak százszorta inkább kell akarni.

v

Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek,

Az olvasztó Tüzet küldi a hamu $ láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: Március van s határtalan áz Élet.

A Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlése

Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskola dísztermében tartja meg idei közgyűlését a Kazinczy Ferenc Társaság, március 18- án, szombaton, 11 órai kezdettel. Az elnökség számot ad egy esztendő munkájáról. a következő időszak terveiről, s a tagság megvitatja a társaság életének időszerű kérdéseit. A megyénk abaúji és zempléni részein munkálkodó egyesület sikeres időszakra tekinthet visz- sza. A kassai Magyar Museum című — Kazinczy és Batsányi által szerkesztett — folyóirat megjelenésének kétszázadik évfordulóját tudományos színvonalú, érdeklődést kiváltó, nemzetközi együttműködést teremtő tanácskozásokon ünnepelték. Sárospatakon Bessenyei György emlékezetét, Kázsmárkon Fogarasi János alakját idézték meg. Sátoraljaújhelyen fogadták a Svédországban élő dr. Kazinczy Ferencet, a nagy író ükunokáját. Encsen, Monokon, Keleméren, Göncrusz- kán. Göncön, Kassán, Szerencsen, Tokajban irodalmi, közművelődési, helytörténeti és nyelvészeti témájú programok szervezésével szolgálta a társaság az alapszabályban rögzített célkitűzéseit.

A közgyűlés után — 14 órai kezdettel, ugyancsak a főiskola dísztermében — könyvbemutatóra és kórus- hangversenyre kerül sor, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. Megjelent ugyanis a Kazinczy Könyvtár harmadik köteteként Tokaj városkönyve 1610-ből, gyönyörű hasonmás kiadásban. Csorba Csaba gondozásában. Most jut az érdeklődők kezébe Kováts Dániel szerkesztésében a Széphalom című évkönyv második kötete, 480

oldal, terjedelemben. S elkészült Barsi Ernő: Bodrog partján nevekedett tulipán című, 67, tizennyolcadik századi pataki diákdalt tartalmazó könyve. Ennek darabjait a Győri Melodárium Kamaraegyüttes, a Sályi Pávakor és a Comenius Tanítóképző" Főiskola kamarakórusa mutatja be Barsi Ernő, illetve Takáts Andrásné vezényletével. Zongorán közreműködik Földyné Asztalos Adrienn. Bevezetőt Komáro- my Sándor irodalomtörténész mond.

A Kazinczy Ferenc Társaság kiadványai a helyszínen megvásárolhatók.

16-án nyílik

Kurucz János és Kurucz Péter fotókiállítása

A Miskolci Városi Könyvtár rendezésében március 16-án. délután 5 órakor nyílik meg Miskolcon, a József Attila Könyvtár kiállítótermében Kurucz János és Kurucz Péter fotókiállítása. A kiállítást Tárcái Béla fotóművész. megyei szakfelügyelő nyitja meg.

Az 1 éves BIK—BÜKK Áruház ajánlata:

A SPORT-JÁTÉK OSZTÁLYON:

£LMI VAULALAT márkás sílccek, sícipők és síkötések

30" ,,-os árengedménnyel, női puló

Észak-magyarországi kaláris pályázat

A Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyében élő alkotók számára pályázatot hirdetnek a tárgyi népművészet minden ágában.

A pályázat célja: a tárgyalkotó népművészet hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése, korszerű alkalmazása, olyan népi iparművészeti alkotások készítése, amelyek mind művészi, mind használati szempontból megfelelnek a mai kor igényeinek. A pályázat nyilvános, azon bárki réSzt vehet, aki a pályázati célkitűzéseket elfogadja. Pályázhatnak felnőtt és gyermek, egyéni és kollektív alkotásokkal egyaránt. Pályázni csak olyan önállóan tervezett kész alkotásokkal lehet, melyek korábbi pályázatokon díjat nem nyertek, és kereskedelmi forgalomban nem szerepelnek.

Pályázati kategóriák: 1. Hímzés — lakástextilek, öltözetdarabok, történeti és paraszti hímzésminták felhasználásával. II. Szövés — lakástextilek, öltözetdarabok gyapjú- és vászonszövéssel. III. Fa-, csont- és szarufaragás — használati eszközök, bútorok, kisplasztika. IV. Egyéb — fazekasság, kékfestés, bőrművesség, kovácsmunkák, vessző- és gyékényfonás, lemezimunkák, csipke- verés, mézeskalács, tojásfestés, lószőr ékszer, gyöngyfűzés, népi gyermekjátékok, népi hangszerek stb.

A pályamunkák beküldési határideje: 1989. április 30. A pályamunkákat személyesen (vagy a területileg illetékes megyei, városi művelődési központon keresztül), a Városi Művelődési Központ Szerencs, Posta út 1. sz„ 3900 címre kell eljuttatni. Az alkotásokhoz 4 példányos leltárívvel, amely tartalmazza a tárgy etnikai hovatartozását; megnevezését; méretét; a tervező és kivitelező nevét; pontos címét.

verek 50" ,,-os árengedménnyel.

A HÁZTARTÁSI-ILLATSZER OSZTÁLYON: egyes kristályok, tálalökcszletck. edények, valamint PVC-padlók árengedménnyel.

A MŰSZAKI OSZTÁLYON: egyes autóüléshuzatok 50" ,,-os. egyes videókazetták, valamint . autós-rádiómagnók, rádiósmagnók és csillárok árengedménnyel kaphatók.

MISKOLCON. A MARX TÉREN.