Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
1989. március 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mielőtt a nektár csepeg, jó azt is tudni... .milyen szőlfifajlákat érdemes telepíteni Üzenet a föld mélyéből A kőbe zárt évmilliók emlékei Kristályok, féldrágakövek csendjében Encsy György. A kertészek többsége úgy tartja: a gyümöcsfak telepítésének az ősz, a szőlőoltványok „ültetésének” a tavasz az optimális ideje. Nem véletlen tehát, hogy az időjárás 'kedvezőre fordultával a faiskolai lerakatokat egyre nagyobb számban felkereső kertészkedők érdeklődése, kereslete az idei tavaszon is megnövekedett a szőlőoltványok iránt. Am érdekes megfigyelni, hogy míg a korábbi esztendőkben elsősorban cse- megeíajtákat kerestek, vásároltak a borsodi kistermelők, újabban legalább olyan mértékben vásárolják a fehér és kék borszőlőfajtákat. Megyénik egyik leggazdagabb szőlőfajta-választékot nyújtó lerakata Miskolcon, a Hutás utca SÍ. szám alatt, (a 21-es és la 33-as autóbusz Wesselényi utcai megállójától 200 méterre) található. Gazdája, egyben az oltványok előállítója Valiskó Változnak a feladatok, ennek során változnak azok az előírások is, amelyeknek a mezőőröknek meg kell felelniük. Tudniuk 'kell mihez van joguk, hogyan kell eleget tenni a törvényes rendelkezéseknek. Az újabb ismeretek elsajátítására szervezi meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya évről évre a mezőgazdasági őrök továbbképzését, amely most vette kezdetét. Megyénkben mintegy 400 mezőgazdasági őr továbbképzésére kerül sor Mályi- ban. a tanács oktatási intézményében. A háromnapos, bentlakásos tanfolyamon öt turnusban ismerkedBenjámin kiváló szőlész, lalki ezen a tavaszon is 21-fajta szőlőaltványt kínál a ker- tészkedőknelk. A gazdag választék nemcsak megkönnyíti, hanem — különösen az újsütetű kistermelők esetében — meg is nehezíti a vásárlást, hisz’ nehéz eldönteni: milyen fajtákat is érdemes az adott telekre, kertbe telepíteni. Tanácsainkkal a választásaik ,sikerét szeretnénk elősegíteni. Jó 'fagytűrőképességük alapján a kínált választékból ajánljuk: a fehérbort adó fajták közül: a Bi- ancát,' a Cseszegi fűszerest, a vörösbort adó szőlőfajták közül: a Kékfrankost és a Zweigeltet, a csemegefajták közül pedig a Saszlát. A csemegefajták közül védettebb helyre érdemes ültetni az ízre, zamatra nagyszerű Attilát, a legkorábbi érésű Csaba gyöngyét, a Favori- tot, a Pannónia kincsét és nek meg az újabb előírásokkal. rendelkezésekkel. A sokoldalú tájékoztatás során ismertetik velük a társadalmi tulajdon védelméből rájuk háruló feladatokat, a szolgálati lőfegyver tartásával és az egyenruha viselésével kapcsolatos szabályokat. A mezőőröket februárban ellátták önvédelmi könnygáz spray-vel is, ennek használatát is ismertetik velük. Feladatuk körébe tartozik például a halasvizek őrzése, növényvédelmi feladatok ellátása is. Erről is felvilágosítást kapnak. Tájékozódnak a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalóikról is. a késői érésű, de talán legjobb zamatú fajtát, a Hamburgi muskotályt. Aikilk saját részre bort, méghozzá minőségi bort akarnak előállítani, azoknak javasoljuk: a Furmint T 92- es kiónt (bora fajtajelleges, kemény, hosszú savaikkal), a Hárslevelű 311-est (finom méz, Ihársvirág illatú, hosz- szú, tartós sávú, telt, testes bora van), a Rizlingszilvánit (rhár 18 cukorfoknál szüretelhető, bora neutrális, gyorsan fejlődő, illatos, zamatos, lágy), a Zenitet (kiváló cukorgyűj tő-képessége miatt hűvösebb talajokon is sikerrel termeszthető, igaz, bora lágy; előfordul, hogy önállóan nem harmóniikus). A kékszőlők közül a Hutás utcában kapható Teltfürtű oportót (színanyagában gazdag, kissé fanyar, lágysötót- színű a bora, házasításra nagyon alkalmas, a Kékfrankost (enyhén illatos, zamatos, testes és fanyar, eléggé savas, finom rubinszínű vörösbort, ad), a Zweigeltet (csersavdús, harmonikus, színanyagban gazdag) és a peronosapórára kevésbé érzékeny, lágyború, Medoc no:ir-éra emlékeztető illatú, zamatú, elsősorban házasításra alkalmas Medinát javasoljuk. S végezetül még egy információ: a Hutás utcai lerakat mindennap 8—18 óráig tart nyitva, is a helyszínen is adnak szaktanácsokat a fajtalkiiváilasztással, telepítéssel kapcsolatosan. (hajdú i.) Kioktatják őket a szolgálati lőfegyver tartásával kapcsolatos munka- és balesetvédelmi szabályokra, nemkülönben pedig a tűzvédelmi előírásokra. A mezőőri járulékokat a közelmúltban felemelték. Sajnálatos, hogy emiatt több helyen a lakosság úgy döntött. hogy nincs szükség mezőőrökre, ezért több tanács kénytelen volt ezt a hivatalt megszüntetni. Ilyen döntés született többek között Ózdon, Kazincbarcikán Tardon, Nyékláüházán, ahol úgy látszik, nem számoltak az emiatt esetleg elszaporodó mezei lopásokkal. Bármennyire is megismerhető a világ, mégsem jutunk a végére, mert végtelen és mert életünk véges. Ki-ki hozzárakja ismereteit az elődökéhez, mint a szorgoskodó fecske építi apró sárgalacsinokból fészkét. A világmindenség egyetlen, pici darabkája még a mi tejútrendszerünk is, hozzá képest egyetlen „pont” a Naprendszerünk, igy érthető, hogy a parányi ember milyen kiszolgáltatottnak, milyen aprócska lénynek tartja saját magát. Háí még ha arra gondol, hogy évmilliárdok jöttek- mentek és‘az idő végtelenségében is egyetlen „másod- percnyi" töredék az élőlényeké ezen a csepp bolygón és a szekundumnak is csak tán ez- redéke az az idő, amióta az ember él a Földön. A végtelen világmindenség, a tér, és az idő hatalmassága akkor jutott eszembe, amikor az élőlények megjelenéséről a kőbe zárt üzeneteket néztem, csodáltam egy kőzetgyűjtemény ezernyi darabjaiban. És nem kellett megtenni tízezer kilométereket, hogy tengerek moraját halljam, hogy a jégkorszak, a vulkán, a gejzír építésének és rombolásának tanúit csodáljam. Csupán Encsy György, tállyai nyugdíjas gyűjteményét kellett megnéznem. A kövek szerelmese gépészeti vezető volt az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művében, Mádon. Szavai mozgatják a fantáziát, a szem pedig nem akar hinni a látványnak: növények és állatok testét zárta kőbe az idő. — Valaha őse is éltek — mondja Gyuri bácsi, és lassan végigkalauzol a gyűjteményen, amit a lakása udvarán lévő régi borházból kialakított bemutatóteremben helyezett el, és a szerény külső ellenére mondhatom, aki e helyiségbe lép, az csodát lát. I— 1946-ban kerültem a bányához, ott figyeltem fel a csodálatos képződményekre, a megkövesedett élőlényekre, a virágok, a levelek lenyomataira — mondja, és olyan szeretettel beszél tíz-tizenhat millió év üzenetéről, mintha még ma is élnének ezek a kövületek. Pedig „csak” egy megkövesedett fatörzs, egy gyökér alakja emlékeztet rá, hogy szinte hihetetlen, de valaha tápanyagot szállítottak az ugyancsak érdekes felépítésű levélnek, vagy büszkén viselte gazdája azt az agancsot is, amely ma már megkövültén bizonyítja az élet ezer arcát, millió évekkel ezelőtt is. A látványtól nem lehet szabadulni. Annyira jelentéktelennek érzi az ember magát a kőzetek, a kövületek előtt, hogy az elmúlás már eszébe sem jut. Hisz’ mi az a pár év, amit egy ember ezen a Földön megél? Itt évmilliókban gondolkodhatunk, behunyt szemmel, akár az egész Zempléni-hegység élőlényeit láthatjuk: Rátkán a Koldu-hegyen valaha gejzír működött, a hőforrás állandóan párolgóit és a’szilícium besűrűsödött. Mindez nyomon követhető az ott talált leleteken. Található itt üvegopál-(hialit), kvarcitbánya, fenyő-, juharlevél lenyomatai tufitban, kvarcitban. A szomszédban, a tállyai kőbányában pedig kalcedon, hialit, üvegopál. Megkövesedett mamut-láto- szárcsont és dendrit. Encsy György magyarázza is a laikusnak, hogy az utóbbi úgy keletkezett, hogy mézopálban áradt szét a mangán- óxid, azt beszínezte, így alakult ki a magyarul is megnevezett mangánfácska, vagyis a dendrit. Leírhatatlan a természet formagazd agsága! És mindez ilven töménységben és egy helyen: Telkibányáról kvarckristályokat, tűzönéit, füstopált és viaszopált. őriznek a vitrinek — millió évek lassan kialakult kén- ződményeit. És nincs vésel Erdőbényéről töredékes pál- malevél-lenyomatok diató- más földben, s esv felhagyott. kőbányából csodálatos szfero-sziderit gazdagítja a gyűjteményt. Erdőhorvátiból kaleedonos * telér. iásois. klóropál, Sárospatakról cin- nabarit került elő. Kovácsvágásról egy páratlan ritkaságot őriz a gyűjtemény: tizenhatmillió évvel ezelőtt élt csíbor megkövesedett maradványát. Hozzá képest „gyerekkorban” van a Me- gyaszóról begyűjtött faopál, melynek testvérét a monoki Tetlinke-hegy őrzi. És hogyan mutassuk be a színeit a Szerencsen talált „hidro- hematitos festésű achát rajzolatú kovás tufit”-nak? Ezt mind-mind látni kell, hogy elgondolkodhassunk a tér és az idő végtelenségén, hogy megköszönjük a sorsnak még azt a kis kegyességét, „hogy hozzánk, percre bár, de nyájas volt az ég ". Ahhoz az élőlényhez, aki a természet ajándékaiból csak pár ezer éve használta például a kékedi obszidiánt. Csak napjainkban csiszolja az itt „termett” féldrágaköveket, melyekből a szenvedélyes gyűjtő itt, Tállyán maga készít ékszereket, és melyeket vendégkönyve tanúsága szerint egy dakotaindián törzsfőnök is megcsodált. A lenyűgöző látvány szinte megbénítja, de el is gondolkodtatja a látogatót: apró emberi gyarlóságokon tegye túl magát, gondolkozzon el e csodálatos mozgásformán, az élet keletkezésén és múlandóságán, emelkedjen felül a kicsinységén, és szenteljen áhítattal néhány percet a varázsnak, hogy átutazó é Földön éppúgy, mint a hal, a dalos árvaszúnyog, vagy a szilfalevél, amelyet most már örökké az anyag zár be: a kőzet, a hegyek gyomra. Encsy Györgyöt sokan felkeresik, s ez anyagi világban leginkább a csiszolt féldrágakövek előtt faggatják, mi mennyibe kerül. Vendégkönyvébe, mintegy intelemként írjuk Benjámin László figyelmeztető — lelket melengető — sorait: „Az élet szép, vidám ajándék Az elmúlás is szép, de bús Itthagyja rongyait a koldus Itthagyja kincseit a dús.” Bekecsi Szabó László Életművek intelmei Egy ógörög a barátságról Az ókori görögök jelesei közt is a legjelesebbek egyikeként tartja számon az utókor Démokritoszt, aki időszámításunk előtt 460—370 között élt, S korának legnagyobb materialista filozófusa volt. A lexikon szerint „zseniális előremutató elképzelésre, az anyag atomos szerkezetének megsejtésére építette egész .filozófiáját”. Kora legnagyobb utazójának is tekinthető, amire utal ez a mondása: „Bölcs ember számára minden föld lakható: mert nemes léleknek hazája az egész világ.” Valószínűleg igaza van ebben, bár egyéni alkaton, is múlik, hogy az ember tényleg így találja-e. Mert ugye, nekünk is van egy közmondásunk, mely szerint mindenütt jó, de legjobb otthon. E sokat látott Démokri- tosz máshol azt mondja: „Nem érdemes élnie annak, kinek egy derék barátja sincs.” Fölöttébb elgondolkodtató ez az állítás. Élet- fontosságú szerinte, hogy az embernek legalább egy derék barátja legyen. Nem akármilyen, hanem derék, amit egy másik mondásával magyaráz is: „Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetleneké.” Nyilván ebben is igaza van. Gyakorta egy ilyen kapcsolat becsesebb akár a testvéri köteléknél is. Temérdek példa van rá, hogy vér szerinti testvérek között nem alakul ki olyan bensőséges bizalom, az egymásra tartozó dolgokban oly közvetlen és meghitt beavatottság, amilyen a „derék” barátság velejárója. Érthető hát Démokrí- tosztól, hogy ezt életfontosságúnak tartja. Próbáló időben pedig különösképp nagy a derék barátság jelentősége. Efféle időszakok meg szinte váltogatják egymást a tizenéves kortól úgyszólván mindvégig. Az életkor változásával természetesen változik egy-egy baráti kapcsolat tartalma is, de valójában mindig olyan sokrétű lehet, hogy csak átlagsémákkal jellemezhető az egymást követő életszakaszokban. Kétségtelen például, hogy tinédzserkorban a két nem közötti pár- kapcsolatok kérdésköre a leggyakoribb téma, de nem egy ifjúnak már 11—12 évesen valamely művészeti ág az életeleme, öregkorban jellemző a régi szép időkre emlékezés, rosszabb esetben az „itt sajog, ott fáj” panasza, de említhető volna olyan agggastyán is, aki napjainkban politikusként valósággal újjászületik. Általában huszonéves kortól — de élőbbről is, későbbről is — számítható az úgynevezett férfibarátság, amelynek tartalmai már nemcsak ezerképp sokrétűek, hanem felnőtthöz méltó komolyságúak is. Ha pedig a démokritoszi derék jelző akként is ráillik, hogy értelmes emberek barátsága, akkor felöleli a nagybetűs Élet minden területét. Olyan bonyodalmakban is támaszt, útbaigazító vagy legalább biztató segítséget nyújt, amelyekben az egymaga viaskodó kiúttalanságot vél, erőn felüli megpróbáltatást gondol. Ilyen helyzetekben sajnos, egyre inkább bővelkedik az élet. A hétköznapok rohanó tempójában az egyszerű munkatársi, emberi szolidaritás bizony sok esetben léket kap, zátonyra fut. Végzetesen példázzák ezt a hazánkban oly gyakori öngyilkosságok, amelyek bekövetkeztekor kollégák és rokonok dijb- benten idézik fel az áldozat olyan kijelentéseit, célzásait. amelyeket „ha komolyan vettek volna”, talán nem történt volna meg, ami már jóvátehetetlen. Ennyire életbevágóan fontos gyakran a démokri- toszian derék barátság. Az ilyen kapcsolat persze nemcsak életet menthet, idegösszeroppanást vagy más egészségi károsodást előzhet meg, hanem az ember produktivitására is serkentőleg hat. Az alkotó munka szellem; műhelyeiben különösen nagy — s napjainkban egyre nagyobb — ennek a „doppingoló” hatásnak a jelentősége. Az ilyen műhelyekben dolgozóknak mind bonyolultabb viszonyok között kell kiigazodniuk, kiismerni magukat. Leginkább talán a sokszínűén kibontakozó eszmeáramlatok megítélése teszi próbára az embert, s ez gyakorta nehéz választás elé is állítja. Egy-egy szellemi műhely kollektívájának teljesítményére tehát ma hatványozottan időszerű az a démokritoszi intelem is, mely szerint „Csak egyetértéssel lehet nagy dolgokat véghezvinni”. Egyetértésre jutni pedig csak baráti eszmecserékkel lehet. Minél derekahb barátság, jellemzi e diskurzusokat, annál szilárdabbá alapozzák az egyetértést, annál több nagy dolog véghezvitelét lehetővé téve egy-egy szellemi alkotó- műhelyben. Magyar István Évmilliókkal ezelőtt... Ezek a levelek itt lengedeztek a „fejünk” fölött. Mezőőrök továbbképzése Halra, vízre vigyázzatok...