Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

1989. március 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mielőtt a nektár csepeg, jó azt is tudni... .milyen szőlfifajlákat érdemes telepíteni Üzenet a föld mélyéből A kőbe zárt évmilliók emlékei Kristályok, féldrágakövek csendjében Encsy György. A kertészek többsége úgy tartja: a gyümöcsfak tele­pítésének az ősz, a szőlőolt­ványok „ültetésének” a ta­vasz az optimális ideje. Nem véletlen tehát, hogy az idő­járás 'kedvezőre fordultával a faiskolai lerakatokat egyre nagyobb számban felkereső kertészkedők érdeklődése, kereslete az idei tavaszon is megnövekedett a szőlőoltvá­nyok iránt. Am érdekes meg­figyelni, hogy míg a korábbi esztendőkben elsősorban cse- megeíajtákat kerestek, vásá­roltak a borsodi kisterme­lők, újabban legalább olyan mértékben vásárolják a fe­hér és kék borszőlőfajtákat. Megyénik egyik leggazda­gabb szőlőfajta-választékot nyújtó lerakata Miskolcon, a Hutás utca SÍ. szám alatt, (a 21-es és la 33-as autóbusz Wesselényi utcai megállójá­tól 200 méterre) található. Gazdája, egyben az oltvá­nyok előállítója Valiskó Változnak a feladatok, ennek során változnak azok az előírások is, amelyeknek a mezőőröknek meg kell fe­lelniük. Tudniuk 'kell mihez van joguk, hogyan kell ele­get tenni a törvényes ren­delkezéseknek. Az újabb is­meretek elsajátítására szer­vezi meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya év­ről évre a mezőgazdasági őrök továbbképzését, amely most vette kezdetét. Megyénkben mintegy 400 mezőgazdasági őr tovább­képzésére kerül sor Mályi- ban. a tanács oktatási in­tézményében. A háromna­pos, bentlakásos tanfolya­mon öt turnusban ismerked­Benjámin kiváló szőlész, lalki ezen a tavaszon is 21-fajta szőlőaltványt kínál a ker- tészkedőknelk. A gazdag választék nem­csak megkönnyíti, hanem — különösen az újsütetű kis­termelők esetében — meg is nehezíti a vásárlást, hisz’ nehéz eldönteni: milyen faj­tákat is érdemes az adott telekre, kertbe telepíteni. Tanácsainkkal a választá­saik ,sikerét szeretnénk elő­segíteni. Jó 'fagytűrőképes­ségük alapján a kínált vá­lasztékból ajánljuk: a fehér­bort adó fajták közül: a Bi- ancát,' a Cseszegi fűszerest, a vörösbort adó szőlőfajták közül: a Kékfrankost és a Zweigeltet, a csemegefajták közül pedig a Saszlát. A cse­megefajták közül védettebb helyre érdemes ültetni az ízre, zamatra nagyszerű At­tilát, a legkorábbi érésű Csaba gyöngyét, a Favori- tot, a Pannónia kincsét és nek meg az újabb előírások­kal. rendelkezésekkel. A sokoldalú tájékoztatás során ismertetik velük a társadalmi tulajdon védel­méből rájuk háruló felada­tokat, a szolgálati lőfegyver tartásával és az egyenruha viselésével kapcsolatos sza­bályokat. A mezőőröket feb­ruárban ellátták önvédelmi könnygáz spray-vel is, en­nek használatát is ismerte­tik velük. Feladatuk körébe tartozik például a halasvi­zek őrzése, növényvédelmi feladatok ellátása is. Erről is felvilágosítást kapnak. Tájékozódnak a természet- és környezetvédelemmel kap­csolatos tennivalóikról is. a késői érésű, de talán leg­jobb zamatú fajtát, a Ham­burgi muskotályt. Aikilk saját részre bort, méghozzá minőségi bort akarnak előállítani, azoknak javasoljuk: a Furmint T 92- es kiónt (bora fajtajelleges, kemény, hosszú savaikkal), a Hárslevelű 311-est (finom méz, Ihársvirág illatú, hosz- szú, tartós sávú, telt, testes bora van), a Rizlingszilvá­nit (rhár 18 cukorfoknál szü­retelhető, bora neutrális, gyorsan fejlődő, illatos, za­matos, lágy), a Zenitet (ki­váló cukorgyűj tő-képessége miatt hűvösebb talajokon is sikerrel termeszthető, igaz, bora lágy; előfordul, hogy önállóan nem harmóniikus). A kékszőlők közül a Hutás utcában kapható Teltfürtű oportót (színanyagában gaz­dag, kissé fanyar, lágysötót- színű a bora, házasításra na­gyon alkalmas, a Kékfran­kost (enyhén illatos, zama­tos, testes és fanyar, eléggé savas, finom rubinszínű vö­rösbort, ad), a Zweigeltet (csersavdús, harmonikus, színanyagban gazdag) és a peronosapórára kevésbé ér­zékeny, lágyború, Medoc no:ir-éra emlékeztető illatú, zamatú, elsősorban házasí­tásra alkalmas Medinát ja­vasoljuk. S végezetül még egy in­formáció: a Hutás utcai le­rakat mindennap 8—18 órá­ig tart nyitva, is a helyszí­nen is adnak szaktanácso­kat a fajtalkiiváilasztással, te­lepítéssel kapcsolatosan. (hajdú i.) Kioktatják őket a szolgá­lati lőfegyver tartásával kapcsolatos munka- és bal­esetvédelmi szabályokra, nemkülönben pedig a tűzvé­delmi előírásokra. A mezőőri járulékokat a közelmúltban felemelték. Sajnálatos, hogy emiatt több helyen a lakosság úgy dön­tött. hogy nincs szükség mezőőrökre, ezért több ta­nács kénytelen volt ezt a hivatalt megszüntetni. Ilyen döntés született többek kö­zött Ózdon, Kazincbarcikán Tardon, Nyékláüházán, ahol úgy látszik, nem számoltak az emiatt esetleg elszaporo­dó mezei lopásokkal. Bármennyire is megismerhe­tő a világ, mégsem jutunk a végére, mert végtelen és mert életünk véges. Ki-ki hozzárak­ja ismereteit az elődökéhez, mint a szorgoskodó fecske építi apró sárgalacsinokból fészkét. A világmindenség egyetlen, pici darabkája még a mi tejútrendszerünk is, hoz­zá képest egyetlen „pont” a Naprendszerünk, igy érthető, hogy a parányi ember milyen kiszolgáltatottnak, milyen ap­rócska lénynek tartja saját magát. Háí még ha arra gon­dol, hogy évmilliárdok jöttek- mentek és‘az idő végtelensé­gében is egyetlen „másod- percnyi" töredék az élőlényeké ezen a csepp bolygón és a szekundumnak is csak tán ez- redéke az az idő, amióta az ember él a Földön. A végtelen világminden­ség, a tér, és az idő hatal­massága akkor jutott eszem­be, amikor az élőlények megjelenéséről a kőbe zárt üzeneteket néztem, csodál­tam egy kőzetgyűjtemény ezernyi darabjaiban. És nem kellett megtenni tízezer ki­lométereket, hogy tengerek moraját halljam, hogy a jégkorszak, a vulkán, a gej­zír építésének és rombolásá­nak tanúit csodáljam. Csu­pán Encsy György, tállyai nyugdíjas gyűjteményét kel­lett megnéznem. A kövek szerelmese gépészeti vezető volt az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művében, Mádon. Szavai mozgatják a fantáziát, a szem pedig nem akar hinni a látványnak: növények és állatok testét zárta kőbe az idő. — Valaha őse is éltek — mondja Gyuri bácsi, és lassan végigkalauzol a gyűj­teményen, amit a lakása ud­varán lévő régi borházból kialakított bemutatóterem­ben helyezett el, és a sze­rény külső ellenére mond­hatom, aki e helyiségbe lép, az csodát lát. I— 1946-ban kerültem a bányához, ott figyeltem fel a csodálatos képződmények­re, a megkövesedett élőlé­nyekre, a virágok, a leve­lek lenyomataira — mondja, és olyan szeretettel beszél tíz-tizenhat millió év üzene­téről, mintha még ma is él­nének ezek a kövületek. Pedig „csak” egy megkö­vesedett fatörzs, egy gyökér alakja emlékeztet rá, hogy szinte hihetetlen, de valaha tápanyagot szállítottak az ugyancsak érdekes felépíté­sű levélnek, vagy büszkén viselte gazdája azt az agan­csot is, amely ma már meg­kövültén bizonyítja az élet ezer arcát, millió évekkel ezelőtt is. A látványtól nem lehet szabadulni. Annyira jelen­téktelennek érzi az ember magát a kőzetek, a kövüle­tek előtt, hogy az elmúlás már eszébe sem jut. Hisz’ mi az a pár év, amit egy ember ezen a Földön meg­él? Itt évmilliókban gondol­kodhatunk, behunyt szem­mel, akár az egész Zemplé­ni-hegység élőlényeit láthat­juk: Rátkán a Koldu-hegyen valaha gejzír működött, a hőforrás állandóan párolgóit és a’szilícium besűrűsödött. Mindez nyomon követhető az ott talált leleteken. Talál­ható itt üvegopál-(hialit), kvarcitbánya, fenyő-, juhar­levél lenyomatai tufitban, kvarcitban. A szomszédban, a tállyai kőbányában pedig kalcedon, hialit, üvegopál. Megkövesedett mamut-láto- szárcsont és dendrit. Encsy György magyarázza is a lai­kusnak, hogy az utóbbi úgy keletkezett, hogy mézopál­ban áradt szét a mangán- óxid, azt beszínezte, így ala­kult ki a magyarul is meg­nevezett mangánfácska, vagyis a dendrit. Leírhatatlan a természet formagazd agsága! És mind­ez ilven töménységben és egy helyen: Telkibányáról kvarckristályokat, tűzönéit, füstopált és viaszopált. őriz­nek a vitrinek — millió évek lassan kialakult kén- ződményeit. És nincs vésel Erdőbényéről töredékes pál- malevél-lenyomatok diató- más földben, s esv felha­gyott. kőbányából csodálatos szfero-sziderit gazdagítja a gyűjteményt. Erdőhorvátiból kaleedonos * telér. iásois. klóropál, Sárospatakról cin- nabarit került elő. Kovács­vágásról egy páratlan ritka­ságot őriz a gyűjtemény: ti­zenhatmillió évvel ezelőtt élt csíbor megkövesedett ma­radványát. Hozzá képest „gyerekkorban” van a Me- gyaszóról begyűjtött faopál, melynek testvérét a monoki Tetlinke-hegy őrzi. És ho­gyan mutassuk be a színeit a Szerencsen talált „hidro- hematitos festésű achát raj­zolatú kovás tufit”-nak? Ezt mind-mind látni kell, hogy elgondolkodhassunk a tér és az idő végtelenségén, hogy megköszönjük a sorsnak még azt a kis kegyességét, „hogy hozzánk, percre bár, de nyájas volt az ég ". Ah­hoz az élőlényhez, aki a ter­mészet ajándékaiból csak pár ezer éve használta pél­dául a kékedi obszidiánt. Csak napjainkban csiszolja az itt „termett” féldrágakö­veket, melyekből a szenve­délyes gyűjtő itt, Tállyán maga készít ékszereket, és melyeket vendégkönyve ta­núsága szerint egy dakota­indián törzsfőnök is megcso­dált. A lenyűgöző látvány szinte megbénítja, de el is gondolkodtatja a látogatót: apró emberi gyarlóságokon tegye túl magát, gondolkoz­zon el e csodálatos mozgás­formán, az élet keletkezé­sén és múlandóságán, emel­kedjen felül a kicsinységén, és szenteljen áhítattal né­hány percet a varázsnak, hogy átutazó é Földön épp­úgy, mint a hal, a dalos ár­vaszúnyog, vagy a szilfale­vél, amelyet most már örök­ké az anyag zár be: a kőzet, a hegyek gyomra. Encsy Györgyöt sokan fel­keresik, s ez anyagi világ­ban leginkább a csiszolt fél­drágakövek előtt faggatják, mi mennyibe kerül. Vendég­könyvébe, mintegy intelem­ként írjuk Benjámin László figyelmeztető — lelket me­lengető — sorait: „Az élet szép, vidám ajándék Az elmúlás is szép, de bús Itthagyja rongyait a koldus Itthagyja kincseit a dús.” Bekecsi Szabó László Életművek intelmei Egy ógörög a barátságról Az ókori görögök jelesei közt is a legjelesebbek egyikeként tartja számon az utókor Démokritoszt, aki időszámításunk előtt 460—370 között élt, S ko­rának legnagyobb materi­alista filozófusa volt. A lexikon szerint „zseniális előremutató elképzelésre, az anyag atomos szerkeze­tének megsejtésére építette egész .filozófiáját”. Kora legnagyobb utazójának is tekinthető, amire utal ez a mondása: „Bölcs ember számára minden föld lak­ható: mert nemes léleknek hazája az egész világ.” Valószínűleg igaza van eb­ben, bár egyéni alkaton, is múlik, hogy az ember tényleg így találja-e. Mert ugye, nekünk is van egy közmondásunk, mely sze­rint mindenütt jó, de leg­jobb otthon. E sokat látott Démokri- tosz máshol azt mondja: „Nem érdemes élnie annak, kinek egy derék barátja sincs.” Fölöttébb elgondol­kodtató ez az állítás. Élet- fontosságú szerinte, hogy az embernek legalább egy derék barátja legyen. Nem akármilyen, hanem derék, amit egy másik mondásá­val magyaráz is: „Egyet­len értelmes ember barát­sága többet ér, mint az összes értelmetleneké.” Nyilván ebben is igaza van. Gyakorta egy ilyen kapcsolat becsesebb akár a testvéri köteléknél is. Te­mérdek példa van rá, hogy vér szerinti testvérek kö­zött nem alakul ki olyan bensőséges bizalom, az egymásra tartozó dolgok­ban oly közvetlen és meg­hitt beavatottság, amilyen a „derék” barátság velejá­rója. Érthető hát Démokrí- tosztól, hogy ezt életfon­tosságúnak tartja. Próbáló időben pedig kü­lönösképp nagy a derék barátság jelentősége. Efféle időszakok meg szinte vál­togatják egymást a tizen­éves kortól úgyszólván mindvégig. Az életkor vál­tozásával természetesen változik egy-egy baráti kapcsolat tartalma is, de valójában mindig olyan sokrétű lehet, hogy csak átlagsémákkal jellemezhető az egymást követő életsza­kaszokban. Kétségtelen például, hogy tinédzserkor­ban a két nem közötti pár- kapcsolatok kérdésköre a leggyakoribb téma, de nem egy ifjúnak már 11—12 évesen valamely művészeti ág az életeleme, öregkor­ban jellemző a régi szép időkre emlékezés, rosszabb esetben az „itt sajog, ott fáj” panasza, de említhető volna olyan agggastyán is, aki napjainkban politikus­ként valósággal újjászüle­tik. Általában huszonéves kortól — de élőbbről is, későbbről is — számítható az úgynevezett férfibarát­ság, amelynek tartalmai már nemcsak ezerképp sok­rétűek, hanem felnőtthöz méltó komolyságúak is. Ha pedig a démokritoszi derék jelző akként is ráillik, hogy értelmes emberek ba­rátsága, akkor felöleli a nagybetűs Élet minden te­rületét. Olyan bonyodal­makban is támaszt, útba­igazító vagy legalább biz­tató segítséget nyújt, ame­lyekben az egymaga vias­kodó kiúttalanságot vél, erőn felüli megpróbáltatást gondol. Ilyen helyzetekben sajnos, egyre inkább bővel­kedik az élet. A hétköz­napok rohanó tempójában az egyszerű munkatársi, emberi szolidaritás bizony sok esetben léket kap, zá­tonyra fut. Végzetesen pél­dázzák ezt a hazánkban oly gyakori öngyilkosságok, amelyek bekövetkeztekor kollégák és rokonok dijb- benten idézik fel az áldo­zat olyan kijelentéseit, cél­zásait. amelyeket „ha ko­molyan vettek volna”, ta­lán nem történt volna meg, ami már jóvátehetetlen. Ennyire életbevágóan fontos gyakran a démokri- toszian derék barátság. Az ilyen kapcsolat persze nem­csak életet menthet, ideg­összeroppanást vagy más egészségi károsodást előz­het meg, hanem az ember produktivitására is serken­tőleg hat. Az alkotó mun­ka szellem; műhelyeiben különösen nagy — s nap­jainkban egyre nagyobb — ennek a „doppingoló” ha­tásnak a jelentősége. Az ilyen műhelyekben dolgo­zóknak mind bonyolultabb viszonyok között kell ki­igazodniuk, kiismerni ma­gukat. Leginkább talán a sokszínűén kibontakozó eszmeáramlatok megítélése teszi próbára az embert, s ez gyakorta nehéz válasz­tás elé is állítja. Egy-egy szellemi műhely kollektívá­jának teljesítményére tehát ma hatványozottan idősze­rű az a démokritoszi inte­lem is, mely szerint „Csak egyetértéssel lehet nagy dolgokat véghezvinni”. Egyetértésre jutni pedig csak baráti eszmecserékkel lehet. Minél derekahb ba­rátság, jellemzi e diskurzu­sokat, annál szilárdabbá alapozzák az egyetértést, annál több nagy dolog véghezvitelét lehetővé té­ve egy-egy szellemi alkotó- műhelyben. Magyar István Évmilliókkal ezelőtt... Ezek a levelek itt lengedeztek a „fe­jünk” fölött. Mezőőrök továbbképzése Halra, vízre vigyázzatok...

Next

/
Oldalképek
Tartalom