Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1989. február 8., szerda hászát és a mezőgazdaság (Folytatás a 9. oldalról) n. 1. IPAR Szerepe hosszabb távon is meghatározó marad a megye gazdasági életében. Elsősorban a meglevő termelési bázisokra alapozva, azt megújítva kell a merev és egyoldalú termelési struktúrát, s differenciáltan elavult és viszonylag nehezen konvertálható termelési kultúrát, a nagy alapanyag- és energiaigényességű, környezetszennyező technikát és technológiát átalakítani, va-- lamint az új, korszerű tevékenységeket meghonosítani. A kívánatos fejlődés iránya: a nehézipar részarányának csökkenése, a kis- és középüzemek számának, a feldolgozóipari tevékenység arányának növekedése. Fokozódnia kell a népgazdasági ágak közötti, valamint az ipari centrumok ps a gazdaságilag elmaradott térségek közötti együttműködésnek. a) A szénbányászatban megkezdődött a termelési szerkezetátalakítás, a magas fajlagos kitermelési költséggel működő aknák gyorsított leművelésre kerülnek, csökken a mélyműveléssel termelt szén volumene, megindult a lignitbányászat fejlesztése. A szépbányászat térségünkben betöltött szerepét alapvetően meghatározza majd a dubicsányi bányanyitás ütemének alakulása, a 'bezárásra ítélt aknák leművelése. b) Kőzetvagyonunk és ásványi nyersanyagaink jelentősek, hasznosításuk szintje viszont alacsony. A kőzetfeldolgozás mesterségbeli és használatbeli kultúrája megtalálható a megyében, a tradícióik feleleveníthetek. A kőzetfeldolgozás alacsony, vagy közepesen kvalifikált munkaerők foglalkoztatására alkalmas. Regionálisan, kis méretekben, speciális termékekre szakosodott formában valósítható meg. Ásványi nyersanyagok helyi erőforrásaként a perlit, kaolin, zeolit, anyag és féldrágakövek jelölhetők meg, melyek lehetőséget adnak a gazdaság bővítésére, illetve új ágak meghonosítására. A féldrágakövek, díszítőkövek felhasználási területe bővíthető. Márvány-, riolit-, tufa-, andezitbányászatra Rakaca és Szendrő térségében kőfaragó ipar alapjai teremthetők meg. c) A vaskohászat fejlesztésének alapvető céljaként fogalmazható meg, hogy a Tervgazdasági Bizottság döntését követő intézkedések révén tartósan működőképes kohászat jöjjön létre, amely a jelenleginél kisebb, de korszerűbb kapacitással, a piaci igényekhez igazodó termékszerkezettel stabil eleme a megye gazdasági életének. Ehhez átalakítási, fejlesztési programra van szükség. A kohászat szerkezetátalakításából adódóan jelentős számú munkahely szűnik meg, létrejött a Borsodi Vaskohászati Tröszt. d) A gépipar jelentős szerepet játszihat megyénkben az iparszerkezet átalakításában, ehhez azonban elengedhetetlen termékszerkezetének korszerűsítése. A gyártmányszerkezet ma többnyire elavult, a piaci igényektől elmarad, a műszaki fejlesztésre, az alkotó, szellemi munkára az indokoltnál kevesebb figyelem jutott, van egy jelentős meg- késettség a fejlődésben. A termékszerkezet korszerűsítése, új tevékenységek, technológiák meghonosítása, egyes tradicionális elemek felelevenítése szolgálja a gépipar sokszínűségének megteremtését. Az elmozdulás több irányú lehet: háttéripari termékek gyártása, mezőgazdasági gépek és alkatrészek, vegyipari gépek .gyártásának bővítése, bonyolult szerszámok, háztartási és kerti kisgépek gyártása. Jelentős lendítőerő lehet a megye kis és nagy gépipari vállalatai számára a gépjárműprogramhoz való csatlakozás. E' téren meghatározó a Borsodi Gépkocsi Társulás tevékenysége, amely a térségben szervező erővé válhat, különösen, ha. a kormány elszánja magát, és támogatja a hazai gépkocsi- gyártás létrehozását. Műszeripari, híradástechnikai és elektronikai termékek gyártásának bővítésére, bevezetésére elsősorban Óz- don, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen biztosíthatók a feltételek. Ezekben az iparágakban lehetőséget látunk bedolgozói rendszer kialakítására is. e) A vegyipar megyénk — jelenleg — legkorszerűbb iparága. Fejlesztésének fő iránya továbbra is a feldolgozottsági fok növelése, a meglevő alapanyag és félkész termék .bázisra alapozva. A versenyképesség megőrzése megkívánja, hogy a megye vegyipari vállalatainál a legkorszerűbb feldolgozási technológiák valósuljanak meg. A megye iparszerkezetének javítása indokolja, hogy a nagyvállalati vegyipari beruházások mellett, ahhoz illeszkedően több kisvállalat, közös vállalat, kooperáció jöjjön létre a részfeladatok ellátására, vegyipari alapanyagok feldolgozására stb. Az ágazat ilyen módon tudna szerepet vállalni a foglalkoztatási gondok .megoldásában is. Ma a vegyipart nagy környezeti kockázattal járó termékszerkezet jellemzi. Meg kell vizsgálni a több természetes anyagot felhasználó technológiák fejlesztési lehetőségeit, a természetes anyagok felhasználásával készült termékek értékesítési lehetőségeit. f) A könnyűipar részaránya a megye ipari termelésében az indokoltnál alacsonyabb, szerepük a nők foglalkoztatásában elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségekben jelentős, de nem nélkülözhetők a megye nagyobb városaiban sem. A már megindult területi átrendeződés részéként azzal számolunk, hogy megyénkben további textilipari kapacitások jönnek létre új üzemek telepítésével, illetve a meglévők bővítésével, a már meglévő eszközállo- ■ mány is folyamatosan korszerűsödik. g) Űj, progresszív tevékenységek megyébe telepítése kívánatos, mert a húzóerő szerepét, a népgazdasági szinten kiemelten kezelt fejlesztési irányokhoz való csatlakozást ez töltheti be. A következő tíz évben azonban jelentős nagyságrendet új bányanyitás, illetve a gépjárműalkatrész- és részegységgyártás jelenthet. Beindult a biotechnikával előállítható növények gyártásszintű megvalósítása. Az elektronika, a robottechnika megjelenése periférikusán, szigetszerűen várható. 2. ÉPÍTŐIPAR Az építési igények változásaihoz, a piaci igényekhez igazodó építési módok és szervezetek megjelenésére számítunk. A nagyobb építőipari kivitelező vállalatok decentralizálása, a szétszórtan jelentkező kisebb nagyságrendű építőipari munkák kapacitáshátterének megteremtése érdekében építőipari kisszövetkezetek megalakulása várható és ösztönözhető. A magánlakás-építés arányának növekedése miatt az igényekhez igazodó anyagokat, technológiákat célszerű fejleszteni és forgalmazni. Az építőipari verseny mellett a háttéripar. (építőanyagipar, szállítás) versenyének kialakulását is szükségesnek tartjuk. A magánlakás-építést végző kisiparosok számának növekedését a kapacitáshiány indokolja. 3. A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI tevékenység — alárendelt szerepét — korrigálni szükséges. A mezőgazdaság hátrányos .helyzete és a megye — ilyen szempontból — kedvezőtlen adottságai ellenére, kiemelt feladatnak tartjuk visszaállítani a mezőgazdaság és annak fontosabb ágazatai rangját és szerepét a gazdaságban. A mezőgazdasági, élelmi- szeripari tevékenységben is alapvető a piac termélés- szabályozás szerepe, a nemzetközi fejlődési irányokhoz való igazodás, a versenyképesség. Feladatunk az agrárpotenciái fenntartása, kihasználása és fokozása oly módon, hogy erőforrásaink megújulását hosszú távon is ~ biztosítsuk. Ösztönözzük az ökológiai körülményeknek megfelelő termékszerkezet, racionális földhasználat és ennek megfelelő értékrend felé törekvést, a mezőgazdaság és az ipar közötti természetes munkamegosztás kialakítását. Elősegítjük a földtulajdonosi érzetet erősítő szervezeti formák létrehozását, a személyi feltételek biztosítását. A visszatérően veszteséges, eladósodott mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági stabilitásának megteremtését, a mezőgazdaság versenyképességének fokozását szolgálja az elfogadott új megyei agrárkoncepció. Különösen nagy hangsúlyt kap a piaci igényeket kiszolgáló, a megye ökológiai adottságait figyelembe vevő termelési szerkezet kialakítása, a káderpolitikai gyakorlat megújítása, a korszerű érdekeltségi rendszerek és áz új szervezeti formák keresése. Az a célunk, hogy a szocialista szövetkezetekhez integrálva a termelés és fejlesztés kockázatából az egyén az eddigieknél többet .vállaljon, jövedelme függjön az általa befektetett tőke és végzett munkájának eredményességétől. A formák sokszínűségére van szükség (pl. szakszövetkezetek, szolgáltató jellegű mezőgazdasági szakszövetkezetek, leányszövetkezetek, mezőgazdasági kisszövetkezetek). Az új szövetkezési formákban a tevékenység belső vállalkozási szerződéseken alapul. Adott helyen azt tartjuk magasabb rendű szövetkezési formának, amely biztosítja a föld gazdaságos megművelését és az ott dolgozó emberek megélhetését. Mindezek figyelembevételével a fejlesztés fő irányait az egyes termelési körzetek adottságainak, ökológiai körülményeinek megfelelő termelési szerkezet kialakítása jelenti. Az állattartó telepek, illetve a fajta megválasztását a piaci, agrokörnyezeti szempontok határozzák meg; vágó- és tejhozamú marha-, sertéstenyésztés mellett a juhászat fejlesztésére, baromfi — főként lúd — tenyésztésére, kisállat, prémesállat tartására alkalmas természeti adottságaink hasznosítását tartjuk kívánatosnak. Jó lehetőségeink vannak a vadászatban és a halászatban (Tokaj és Gelej halászati lehetőségei, a vadászatban az erdőgazdálkodás kapcsán megteremthető adottságok). Fel kell éleszteni teljesen elfelejtett művelési módokat is, például ártéri gazdálkodás, nádasok hasznosítása. Az erdőgazdálkodásra alkalmas területek hasznosítása, a termékek . és környezetvédelmi funkciók iránt növekvő igény egyaránt arra ösztönöz, hogy tervszerűbbé tegyük az erdőművelési munkát, szorgalmazzuk az erdő- felújításokat és új telepítéseket. A gazdasági hasznon túlmenően ez a tevékenység új munkahelyek létrehozására — tágabb értelemben deviáns rétegek foglalkoztatására is — lehetőséget ad. A -kitermelt faanyag nagyobb arányú ipari hasznosítása, az eredmény javítása szükségessé teszi a szárított fűrészipari termékek mennyiségének növelését, bútoripari félkész és késztermékek gyártását. Az élelmiszeriparban választékot bővítő, a korszerű táplálkozást szolgáló -magas feldolgozottsági fokú. -minőségi termékek termelésének irányában szükséges elmozdulni, szoros integrációban az alapanyagtermelőkkel. Különösen fontosnak tartjuk a mezőgazdasági és élelmi- szeripari tevékenység továbbfejlesztését szolgáló — szektorálisan és alapanyagaiban egymásra épülő, az integrációt hasznosító — üzemi körök kialakítását, áz erdőgazdaságban pedig a feldolgozóipari ágazatokkal kialakított integrációt. Az integráció egyben munkahelyteremtő lehetőségeket is rejt. A háztáji gazdaságok szilárd részei a mezőgazdasági termelésnek, ökológiai és ökonómiai kísérletekkel kéll megalapozni, a magángazdaságok létesítését a megye egyes területein. . Megfontolandónak tartjuk egy olyan kísérleti terület kijelölését, ahol a „fenntartható fejlődés” alapelvének megfelelő mezőgazdasági és ipari termelés kialakítására kerülne sor, erre a tudományos és anyagi háttér megteremtése lehetséges, partnereink vannak. A biotechnika, biotechnológia eszköztárának széles körű hasznosítása, beépülése a termelésbe számottevően javítja a termékek előállításának hatékonyságát. Továbbra is szükség van a helyi lehetőségeknek jobban megfelelő kiegészítő ipari és szolgáltató tevékenységek fejlesztésére. 4. IDEGENFORGALOM Az idegenforgalmi értékek nagy száma, a fejlesztések hatékonyságának követelménye szükségessé teszi, hogy a meglévő lehetőségeket jobban kiaknázzuk. Területileg kialakultak és adottak azok a körzetek, amelyek legnagyobb látogatottságúak: Miskolc — bükki térség, Tokaj- Hegyalja, zempléni térség, Aggtelek és környéke. Ezen területek kiemelése változatlanul indokolt, nem szorítva ezzel háttérbe azokat az egyéb területeket, ahol a helyi és nem helyi erőforrások mobilizálhatók. Idegenforgalmi adottságainkat elsősorban a belföldi és a szocialista forgalom kielégítésére alkalmazzuk. A tőkés idegenforgalomban a gyógy-idegenforga- lomnak, illetve melegvízforrásoknak és a barlangterápiás lehetőségeknek lehet szerepe. Komplexszé kell tenni a mezőkövesdi hőfürdő szolgáltatását, bővíteni a miskolctapolcai barlangfürdőt a Termál Szálló megépítésével, jobban kihasználni az aggteleki barlangrendszer kedvező klimatikus lehetőségeit. Hasznosítani szükséges a vadásztatásban lévő adottságainkat. Éhhez az elszállásolási lehetőségeknek is bővülnie kell. A tőkés idegenforgalom további térnyerésére ad lehetőséget a szőlő- és borkultúra hagyományainak megismertetése. Ennek központjaként Tokaj város szerepelhet, megépítve itt is a színvonalas szálláshelyeket. A kereskedelmi szálláshelyszám növelésének esvik lehetősége a, magántőke bekapcsolása. A meglévő kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználását növeljük. Ez elérhető egyrészt a szervezettség színvonalának emelésével (utazási irodák, gazdálkodó szervezetek közötti hatékonyabb kapcsolatrendszer; eredményesebb, színvonalasabb propagandamunka), másrészt a szolgáltatások (szauna, mini golfpálya, szolárium stb.) minőségi fejlesztésével. A meglévő, az eddigiekben más célra hasznosított szállásbázisokat célszerű bevonni az idegenforgalmi vérkeringésbe, kereskedelmi szálláshelykénti üzemeltetésbe (munkásszállók, SZOT-szállók, -üdülők, oktatási intézmények hasznosítása), sajátos üdülési formát jelenthet a falusi üdülés intézményesített kereteinek kialakítása. Nagy lehetőséget látunk — elsősorban a külföldi működő tőke bevonásával — a különböző kastélyok kúriák, vadászházak, pihenők átalakításában, felújításában, idegenforgalmi célú hasznosításában. Meg kell mozgatni a nem kereskedelmi szervek tőkéit, létesítményeit is az idegenforgalmi fejlesztések érdekében. A borsodsziráki tsz-hez, a Tokaj-hegyáljai Állami Gazdasághoz, a Miskolci Vízművekhez hasonlóan egyéb gazdálkodó szervek bázisainak, szabad pénzeszközeinek idegenforgalmi célú hasznosítását szorgalmazzuk, segítjük. Az idegenforgalom fejlesztésének lényeges feltétele az, hogy milyen az adott település környezettisztasága, rendezettsége. E területen kiemelt feladata van a helyi tanácsoknak. A feladatok megvalósításában jelentős szerepe van . a megyei idegenforgalmi bizottságnak is. A közlekedési feltételek javítása (pl. az autópálya Miskolcig történő megépítése) ugrásszerűen növelné a tőkés relációjú idegenforgalmat. III. A gazdaság modernizálása, a szerkezetváltás szükségszerűen felszínre hozza a lakosság szociális biztonságának megőrzésével kapcsolatos kérdéseket. FOGLALKOZTATÁSÉS SZOCIÁLPOLITIKA Megyénk társadalmi szerkezete, a lakosság életszínvonala tükrözi és követi a gazdasági élet és a település- struktúra jellemzőit, változásait. A kedvezőtlen folyamatok az utóbbi években felgyorsultak. A gazdasági szféra nehézségei következtében a foglalkoztatottak átlagbérének, átlagkeresetének növekedése elmarad az országostól. A megélhetési gondokat fokozza a foglalkoztatás növekvő bizonytalansága. A népesség egyre nagyobb hányada hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A következő években a demográfiai folyamatokban a kedvezőtlen tendenciák — várhatóan — jellemzőek maradnak. A megye lakónépessége tovább fogy. A gver- mekkorúak aránya csökken, növekednek ugyanakkor a munkahely és lakás iránti, s az időskorúak speciális ellátása iránti igények. A cigánylakosság aránya 1995-re közel 13 százalékra növekszik. de az elmaradott térségi területeken (Encs, Ede- lény) és Ózd városban ezt jóval meghaladja. Lakosságunk alacsony jövedelmi színvonala lényegesen nem változik, differenciálódik. A foglalkoztatás színvonala csökken. A kofoglalkoztato kepessegenek csökkenése miatt, valamint a munkába lépő fiatalok számának következtében, a következő években újabb foglalkoztatási feszültségekkel kell számolni. Munkanélküliség alakulhat ki elsősorban a pályakezdő fiatalok, a nők, valamint a szakképzetlen, deviáns személyek körében. Ezek levezetésére a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer bővítésével, hatékony felhasználásával szükséges felkészülni. Nő az aktív keresőkre jutó eltartott és inaktv lakosság. A lakosság egészségügyi állapotában. iskolázottságában csak hosszabb távon számíthatunk előrelépésre. A devianciák visszaszorítására is csak nagyobb időtávon vannak esélyeink. A veszélyeztetett gyermekek, a testi és szellemi fogyatékosok, a csökkent munkaképességűek elhelyezése, oktatása, foglalkoztatása — egyelőre még növekvő számuk miatt — további terheket fog jelenteni. Az állami szociálpolitika átfogó felülvizsgálata napirenden van, de annak kihatásai még jórészt ismeretlenek. Megyei szinten a szociálpolitika eszközei szűkösek és kiegészítő jellegűek. Szükség van az átfogó megyei szociálpolitikai feladatok meghatározására, s ezek alapján arra, hogy a megyei tanács, a helyi tanácsok . bővítsék a szociálpolitika eszköztárát, intézményrendszerét. A feladatok együttműködést és koordinációt tételeznek fel. Támogatni kell az olyan jellegű helyi törekvéseket, amelyek a rászorulók szociális helyzetének javítására, társadalmi munka szervezésére, az otthoni gondozásra, szociális étkeztetésre, segélyezésre, a gyógyszerellátás, az utazási feltételek javítására, a tanszerellátás biztosítására. gyermeküdültetésre stb. irányulnak. A megyében a szociálpolitika homlokterébe: — a foglalkoztatás szociálpolitikai eszközökkel is történő megvalósítását, illetve a munka nélkül maradók megélhetésének biztosítását, — a veszélyeztetett gyermekek segítését, a devianciák kezelését, — a lakáskörülmények javítását, — a cigánylakosság beilleszkedésének, iskolázottsági, foglalkoztatottsági színvonalának növelését, erre önálló programkészítést, — a rászoruló időskorúak, betegek, egyedül élők gondozási, segélyezési igényeinek kiépítését szükséges állítani. IV. A MEGYÉN BELÜLI MIKROKÖRZETEK SAJÁTOS FEJLESZTÉSI FELADATAI A megyében .meglevő gazdasági és társadalmi feszültségek mélysége, jellege, kialakulásának meghatározó tényezői megyén belüli területegységenként eltéréseket mutatnak, így a problémák kezelésmódja, a feladatok sorrendje térben és időben is eltérő. A gondokat, a lehetséges fejlődési irányokat a programban csak jelezzük, konkrét megfogalmazásukra az ott élők illetékesek. * A megyei pártbizottság ezúton is köszönetét fejezi ki azoknak, akik részt vettek a koncepció kidolgozásában. így: Alföldi László, Aradi Mária, Balabán Péter, dr. Barta Imre, Bihall Tamás, dr. Csornai Zoltán, Demjánné Dombóvári Márta, dr. Förster Gyula, Gulyik Zsolt, Gyulai Jván, Iva- novics Fcrencné, Stumfné Lelik Edit, dr. Kapros Tiborné, Káli Sándor, Lőrincz László, Major János, dr. Makai Tibor, Martossy György, dr. Menyhért Béla, dr. Miklós Imre, Molnár László, dr. Nagy Aladár, dr. Páczelt István, Pál József, dr. Sivák József, Szabó György, Szabó Györgyné, Szaniszló Sándor, Szunyogh János, Szűcs Erika, dr. Vincze János és Zödi Imre elvtársaknak.
