Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
\ 1989. február 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 A. Tóth József: A fekete kutya. Jeles napolj „Ai olyan napot, melybe* évsíáiadok óta állandósult hiedelem vagy „okos fűződik, Jelet napnak nevezik.*? Az Ágota csak hangzásban rokon az Áigines névvel. Az Ágota voltaiképp az Agatha megfelölő je, mely nevet a 'híres angol 'bűnügyi regényírónak Agatha Chnis- tie-nék nevéből ismerünk. Az Agatha görög eredetű s azt) jelenti: a jó. Egy statisztika szerint 1067-ben Magyarországon 217 újszülött kapta az Ágota nevet. Az első számon tartott Ágota a keresztény ökör leghíresebb szentjei közé tartozott. A szicíliai Catania városéiban, született, előkelő szülőik gyenméfce fiatalon lett Krisztus híve, s ugyancsak hamar a kéjvágyó helytartó Quintianus mesterkedésénék célpontja. -Dec.ius császár keresztény üldöző rendeletét kihasználva a szépséges Ágotát letartóztatta 'és egy hírhedt örömtanyára vitette. Ott az intézmény tapasztalt vezetőnőjének kellett volna „átnevelnie” a lányit, ám ez nem sikerült. Ekkor Ágotát bíróság elé állították,. -s válogatott 'kínzások sorát kellett elszenvednie. Többek Ágota között levágták a mellét, ám a következő éjszakán — a legenda szerint — megjelent Szent iPéter és meggyógyította. Ám a kínzások nem szűntek, ,s Ágota 250-ben meghalt börtönében. Szent Ágota tiszteletét az Indította el, hogy szülővárosa, Catania, a véntanúságának első évfordulóján csodásán megmenekült az Etna kitörésétől. Az történt, 'hogy a város Iákéi a vértanú sírjáról elhozott fátyollal vonultak a mindent megsemmisítő lávafolyam elé, amely február 5-én csodák csodájára megállt. Azóta a népek Ágota segítségét tűzvészek és földrengések ellen kérik. Ő az ércöntőik, a kohászok és a bányászok védőszentje. A középkorban az úgynevezett .segítőszeniek között tartották nyilván. Főleg a mell'betegek fordulták hozzá. Székás volt Ágota napján kenyeret szenteltetni. Az e napon megszentelt kenyeret egyes szlováklakta vidékeiken a háztető alá tették, hogy az épületet a tűzvész elkerülje. iVliszont például az alföldi 'Nagykörű községben az e napon szentelt kenyérből egy darabkát vízbe tesznek, s ez megmutatja, hogy hol található vízbefúlt ember. Megyénkben Hercegkút fogadott ünnepe Ágota napja. Ugyancsak ezen névünnep jászsági népszokása, hogy ikörülsöprik az ólakat, házakat méghozzá gonoszűző célzattal. Á hagyomány szerint ugyanis ez a cselekvés megoltalmazza a emberi hajlékot a középkor egyik legveszedelmesebb természetű sorscsapásától, a tűzvésztől. Ma tehát Ágota napja vagyon-, jelessógét Ilosvaii Selymes Péter (A-baújszántó -egykori híres iskolamesterének) -sorai igazolják: „Jó és já.níbor mindenkoron lészen az Ágota” (hajdú i.) (január 14—tői 31-ig) APROPÓ: GEREVICHÉK! A Gerevich-család 1917- iben Kassáról költözött a fővárosija. Id. Gerevich Emil a kassai reálgimnázium igazgatója volt. Piai közül a legidősebb, Aladár (a vívódinasztia „megalapítója”), Tibor, a művészettörténész egyetemi tanár, mint a római Magyar Intézet igazgatója, az ún. „római 'iskola” (Szőnyd István, Álba Kovák (Vilmos, Molnár C. Pál, Vitt Tibor, Doma- norszky Endre és Hincz Gyula !tartoztak ide — többek között) megalapítója, Géza, aki miniszteri tanácsos lett, és Zoltán, kinek fia G. László is régész és művészettörténész a fővárosban. Id. Gerevich Aladár 1920. áprilisában nyitotta meg az első vívótermét Miskolcon, majd a Grand Szálló, a Vigadó, s a két gimnázium tornaterme szolgáltattak pástot híres vívóiskolájának. A neves sportember több, mint 3 évtizeden át nevelte Miskolc és Borsod vívófoaj- nolkaát. Az ő • iskolájából nőttek ki országos, majd olimpiai bajnokok: Spiry, Feig-1, Pillér, majd Benedek és a' Győry fivérek, Hercz, Horváth Z. Vajda, Póka, Vadnay, Fekete i(a későbbi főispán) és még solkan mások! Or, Gerevich Tibor olasz- országi kapcsolatai révén Miskolc gyakran fogadhatott olasz mestereket is, mint Orestét, Pulittint, Renato Anselmit és Santellit; következésképpen a Gerevich-is- kofe. vívóstílusa is a ma1930. jan. 14-én dr. Mikszáth Kálmán főispán adta át a jki- tüntetést Miskolc város 1930. évi kardvivó-bajnokának, ifj. Gerevich Aladárnak. gy-a-r—olasz hagyományok 'együtteséből épült fel. Gerevich mester volt a legdrágább párbajvezető is országszerte. Aki párbajozni alkar, fizessen! — vallotta ő is, s amíg -Debrecenben 30—40 pengőért „paukol-ták” a duelilálókat, ő 80—90 pengőt is elkért a felkészítésért. Emlékét sók tanítvány őrzi ország- és világszerte. 1947-ben a hadifogságból -hazatért Emil fi'a rendezett nevére emlékversenyt. Tibor fia is amatőr vívó volt (BVSC), s még -if jókoráiban Aladár szúrta ki bal szemét (ő családjával az NSZK-ba települt, s ott is halt meg.) 'Legnagyobb -sikerét azonban legjobb tanítványában, Aladár fiában érte el, aki (egyetemi tanár nagybátyja teljes anyagi támogatását élvezve) minden idők legsikeresebb vívójaként (34 magyar, 14 vtilág- és 7 olimpiai aranyérmével) elnyerte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemérmét 1988-ban. Az idős mester porckopása miatt 1947-től már gyengélkedett. s kedvenc kutyáival (a Betyárral meg a Sárival) sétálgatott a miskolci utcákon, a Szepessy laktanyában fenntartott szobájába visszavonultan élte utolsó éveit. Sírja a Mindszenti temetőben van. * Az 1930. jan. 17-i újsághír szerint a lillafüred—egri mű- út építése alkalmával, Felső- tánkány határában, a Barátréten ráakadtak a karthausi barátok hajdani (14—15. szd.) kolostorának alapjaira. Lakói á mohácsi vész utáni időkben pusztultak el. 200 év múlva Barkóczy Ferenc egri érsek újból felépítette, s betelepítette ide a mezítlábas nazarénus barátokat. 10 év után a rendet feloszlatták, s a kolostor teljesen elpusztult. 1920. jan. 17-én Miskolcra érkezett ifj. gr. Andrássy Gyula, hogy átvegye a belsővárosi (északi kerületi) képviselői- mandátumát. 1934. jan. 18-án Reisinger Ferenc a Ház folyosóján megverte Meskó Zoltán -nyilas képviselőt, mert „vörös patkányokénak nevezte a szociáldemokratákat, (A mentelmi bizottság máj. 30- án Reisinger mentelmi jogát felfüggesztette.) 1926. jan. 23-án halt meg Damó (iDevi-ts) Oszkár író, újságíró és filmrendező, a Reggeli Hírlap, Hétfői Újság és az Ellenzék c, miskolci lapok szerkesztője, mintegy 20 film és -több száz novella írója. („Elévült” sírhelyén, a Mindszenti temetőben ma Róde László síremléke áll.) 1920. jan. 29-től Miskolcon 600 embert rendeltek rf. (rendőri felügyelet) alá. Az 1931. jan. 31-én kel-t főszolgabírói jelentés szerint a perecesi bányatelepen támadt elégedetlenség, mert a Baross-akná vezetősége egy új függőakna építéséhez német bányászokat akart alkalmazni. Elhelyezésük érdekében 67 bányászcsalád lakását felmondta. A Baross- akna bányászai ún. „francia mintájú”, azaz fordított sztrájkra- készültek, miszerint a gyárakat és a bányákat elfoglalták. (E gyárfoglaló mozgalomra azonban nem került sor. mert a vezetőség retirált.) Kárpáti Béla A színeknek motivációs hatásuk is lehet -egyes lélekbúvárok tanítása szerint; különösen figyelmet ébresztő az 577 milliimik- ron hullámhosszú sárga szín jelenléte. Semmi 'különös nincs tehát óbban, hogy -megakad a szemem a könyvesboltok kirakatában és az újságosstandok mustrát kínáló kötetei között egy citromsárga borítású könyvön. Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya c. újdonság megjelenésével egyidőb^n várom a dr. Habsburg Ottó közreműködésével készült és bemutatásra váró dokume-ntumfümet, melynek címe: „Isten ^akaratából.. Szó sincs Habsburg-restaurációról; áléir- zelmes, olcsó nosztalgiázásról, -csak az 'történt, hogy újraértékeljük történeti tudatunknak egy-egy szelvényét. Vibrál még a sárga 'szín a belső látásom látómezején, -és -működésbe hozza emlékezésem mechanizmusát. Mennyi mindenhez kötődött az ingerszó: Ferenc József? „Ferenc Jósika, az apostoli király szereti a reg- r.ultát..vagy .......Elherva-sxt Ferenc Jósk a”; tucatnyi daltörédékben -idéződ,ik föl a neve, de a- tiszteletébresztő Impressziók vizuálisan -is -megjelennek. Megszámtál'batait- lan falusi p-arasxtház konyhájában, tisz-ta- szobájába.n rivalizáltak a politikai nagyságól?, iá házbelső szenilképcivel. A bodrog-ikö- zi 'Zemplénagá-rdtól a saljó-völgyú Bánrévéig, vagy -azon túl i-s- B-ereíkén át a Cisenmos- ■ny-a-vöiligyiig a hon polgári, alattvalói érzel- méket tápláló színes nyomaitok mélyen bevésődték három-négy generáció emlékezetébe. A térdeplő, és a háború mielőbbi 'befejezéséért könyörgő apostoli király i-maszö- v-ege, vagy 'a Hadúr és a szövetséges hatalmaik uralkodóinak 'társaságában merev tekintettel nézett szembe a -családdal a -hadnak élt családfő, vagy fiú fényképe. Közös sors, közös áldozat? H'a az emlékezet -mélyére is süllyednek a társadalmi 'tudatot meghatározó -tárgyi és szellemi emlékék, néha még felvillan 'bennünk, idősebbekben a Habsburg-ház családfája. Mostanában: nem kell hunyorítanunk és fél szemmé! nézegetnünk történelmünknek erre a szakaszára; ha szót ejtünk róla, hallgassunk a -történészekre! Aztán hallgassunk arra az íratlan történelemre, amely a száj- hagyományban maradt fönn. Tudom, ez utóbbi -sóik szubjektív elemet hordoz, -mégis késztetést érzek arra, Ihogy az unálfcodóház- hoz fűződő személyes kapcsolatok néhány epizó'dját felelevenítsem. Á „két lábon 'járó” történetem formálói nem az lakadémi- kusók politikai -tendenciáikkal polírozott szemüvegén keresztül nézték az eseményeket, hanem a maguk null-dioptriás oku'lá- réján képezték lé a külső világ történéseit. Nosza, lássuk a medvét! * 1960. január első napjaiban népszámlálási biztosként vettem nyilvántartásba Érsek Bözsi Kálmán 84 éves nádasdi lakos adatait. No, nem úgy', 'ahogyan a régi kérdőívek 'kérdéseire megszülettek a válaszok: „Van-e bányája, és hol fekszik?”, — „Nincs, és az ágyban, fekszem!”, hanem -célszerű kérdések feltevésével. Beszélgetés iközben kiderült, hogy Kálmán bácsi minit tényleges katona, személyesen is -találkozott a császárral, mégpedig Lemberg -mellett, annak a kerék erdőnek a közelében, amelyről később így énekelték: Lemberg mellett van egy kerek erdő, Abba’ vagyon egy gyászos temető, Abba* fekszik százhúsz magyar baka, Eltemette gyászos Galicia. 1896-ban egy tábori misét celebráltak, amikor a keménykötésű nádasdi katona együtt imádkozott a Hadúrral; erre a találkozásra min-dig büszkén emlékezett vissza. Egy kicsit engem is megihatott a nádasdi zsellérfiú találkozásának az emléke; a hatalom megtestesítőjénék a felidézése a 34-es baka részéről, alki nem kis öntudattal emlegette, hogy az ezred zászlójának a -szalagját Auguszta (Viktória német császárné ö Felsége hímezte saját kezével. S míg folyt az áldozás, Bózsi Kálmán a nádasdi Kerékberekben fekvő kétvékás kru-mplhföldjére gondolhatott. * De mire gondolhatott a Felség? -Arra bizonyosan nem, hogy ihűség-es katonái Rozsnyó és Jolsva utcáin az 1887-es háborús jövő dalát énekelték, az orosz-osztrák ellentét kiéleződése -jegyében: Ferenc Jóska, mér1 kend olyan szomorú, Tán biz azér', mer* megszólalt az ágyú? Ne féljen kend, édes, kedves királyom, Megmutatjuk a muszkának, ki a legény a gáton. A-rról sem ligen morfondírozott, hogy a nép emlékezetében Oly elevenen élő Rudolf trónörökös halálának ürügy-én már Felvi-' dék-szerte rém-ítgetilk a népet a Rozsnyói Híradó közlése szerint: „1890. -Panoptikum cégér alatt egy Scheer nevű polgártárs látványos 'képékkel díszített bódét állított fel városunk főterén, amelyben a panorámás képeken kívül többek közt a ravatalon fekvő Rudolf trónörökös vía-szalsakját -mutogatja 10 krajezár belépti díjért. Hogyan engedhetik meg a szerencsétlen végét ért -trónörökös diákjának ilyetén képpend vásárra hurcoltetását?” * Talán 'irigyelhette a Felség a mise egyházi-én ékei alatt József nádor -unókájált, József főherceget, akit a cigányok patrónu- suiknak tekämtettek, mert így született róla -egy- alkalmi dalocska '1899-ben: Isten, Isten, de rossz világot, élünk, Dei'la, devla ergya vosz vito resztián, Fölséges Ür, de szegények is lettünk! Upruno raj amen bare csoresztján! Nem kell senkinek a magyar nóta, Nakampe mekaszke ungriki gyili, Ki szerette, békét hagy régóta. Ako kamlia oda is mukja szmiri. 1* 1962-ben ismét utaltak informátoraim Ferenc Józsefre. Kovács Antal 85 éves nyugdíjas csendőr tiszthelyettes -adott erről számot; „1898-ban vonultam be Marosvásárhelyre a 62. gy, e.-hez, a léniésókhoz. Aztán a vasúti ezredben dolgoztam Kornai- búrgtaan. Nyá-ron mindig felmentünk Bécs- be, ott jó volt, igaz,, hogy feszesen kellett állni az őrségben. Mindennap jött le Őfelsége, Ferenc József. Ment a rózsafái -közé. Azokat babrálta, meg a dudvákat szedegette ki közülük. Csak rettenetesen szerette az italt. A szája le volt fittyedve; Károlynak is olyan szája volt. A Felség senkiihez nem szólt egy szót se, sáros volt a keze, úgy tartotta fölfelé, amikor ment föl a lépcsőn. Őfelsége a kabinetirodába nem ment be soha, csak a -trónörökös 'járt be helyette.” I* A trónörökösről 1969-ben mesélt nekem a borsodnádasdi Boza Nagy József, 34-es baka, 2. zszl., 6. szd., alki Boszniában szolgált a kritikus időben, 1914. június végén. Átadom neki a szót: „Megkezdődött a nagy -hadgyakorlat Szarajevó mellett, ahol szemlét ita-rtott Ferenc Ferdinánd. Jött a küldőn-e a tragédia hírével, fújták az alarmot. Semmiféle rend ... csak futólépésbe mindenki úgy, ahogy tud. Először a helyszínre -mentünk, a-ho'l a gyilkosság történt. Volt ott nagy kavarodás, a török nemzetiségűek tüntettek a imagyarök mellett. Kiáltozták: Zsi- vió Fránya József! Éljen Ferenc József! .Zs-i- v-ió 'borba! Él-jen a háború! A szerb -negyedben a törökök mindent kli-hordtak az utcára, és ott törtek, zúztak -mindent. Beállítottak őrségbe, és ott láttam, amikor két gyászlkocsl elvonult előttem, mindkettőbe hat szép fekete ló vcűt befogva. A várágyú- fcat -is megszólaltatták a gyász jeléül. Majd visszavezényeltek Rogaticára.” i * A Gerő-féle könyv olvasását és a dokumentumfilm megtekintését nem ‘helyettesíthetik ezék az információik; de talán mégsem haszontalanok. S hogy a búcsú is stílusos legyen, eme történelmi „lecke” végén jó -lenne, ba a szavaik és a tettek, a magyar valóságban nem szakadnának el egymástól 1989 őszére, „mire a levelek lehullnak", mi is elmondhassuk borsodi dialéktu&ban, a közhellyé vált diagnózist: „Minden .matyón szép, minden natyon jó, mindennél meg fa- tyok elégedve!” Nemesik Pál
