Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. február 4., szombat Mintha nem is lenne aluljáró a Tiszai előtt Közlekedésbiztonsági akciók (Folytatás az 1. oldalról) Az egész országra kiterjesztett műszaki ellenőrzések Borsodban további vizsgálódásokkal egészülnek ki. A rendőrség az eddiginél is nagyobb figyelmet fordít a szabálysértők kiszűrésére. Az idei januári baleseti statisztika élén a személykocsi- vezetők állnak, mint gyors- hajtők, mint elsőbbség megadásának elmulasztói, de nem hallgatható el az sem, hogy a gyalogosok baleseteinél minden harmadik ittas volt. Ez a .terminológia elég általánosító ahhoz, hogy pontosabban a történitek mögé lássunk, ezért a sajtótájékoztatón is inkább a súlyos részegség fogalmát emlegették. (Több gyalogost ugyanis úgy gázoltak el, hogy az úttesten feküdtek alkoholtól eszméletlen állapotban.) Ezt a helyzetet a közlekedésrendészet elfogadhatatlannak tartja, ezért szigorítja, sűríti közúti ellenőrzéseit. Pónus Ferenc rendőr alezredes hangsúlyozta, a sajtótájékoztatóra azért került sor, hogy megyénk autósait ne érje váratlanul a gyakori és szigorú ellenőrzés, aminek célja nem a büntetés, hanem, a közlekedők egyetemes (műszaki-forgalmi) biztonságának megteremtése. N. J. Uj amerikai Start-küldöttségvezető Richard Burt, jelenlegi bonni nagykövet lesz az amerikai küldöttség vezetője a Szovjetunióval a hadászati fegyverek korlátozásáról folytatott Start-tárgyalásokon — jelentették be csütörtökön Washingtonban. A 42 éves diplomata ismert katonai szakértő: már igen fiatalon Londonban, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének helyettes vezetője volt, majd a 80-as években a külügyminisztérium katonapolitikai főosztályának vezetője, ezután európai kérdésekért felelős miniszterhelyettes. Burt a Reagan-kormányok idején a fegyverzetkorlátozás következetes hívének számított. Személyében a szovjet küldöttség kemény, de az ésszerű kompromisz- szumra hajló, egyúttal a szakkérdéseket jól ismerő partnert kap a várakozások szerint nyáron folytatódó genfi tárgyalásokon. Levél a nagykövettől felnél az örményeknek nyújtott segítségért A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B.-A.-Z. MEGYEI BIZOTTSÁGA, MISKOLC Tmletl Elvtársak! Az Örményországot sújtó, szörnyű elemi csapás órájában Önök az együttérzés és a humanizmus érzésétől in- efittatva jelentős támogatást nyújtottak a károsultaknak. Szovjet-örményország népe, a szovjet emberek sohosem feledik e jótettet, melyben ragyogóan jutott kifejezésre országaink népei nemzetköziségének és testvériségének éltető ereje. Fogadják őszinte hálánkat és köszönetünket nemes és önzetlen cselekedetükért. Budapest, 1989. január Tisztelettel: Borisz Sziukalin,a Szovjetunió magyarországi rendkívüli • és meghatalmazott nagykövete 0 Központi Statisztikai Hivatal jelentése - a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetén! (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5—1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növéked’ett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfitermelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mező- gazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal Külgazdaság A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az idegenforgalom aktívuma , lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően ja- 'vult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban — tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett, az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésorszá- gok piacain 'értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. Az export növekményének jóval nagyobb részét adták anyagjellegű és mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékek, mint ipari késztermékek. Hozzájárult a nem rubelelszámolású egyenleg javulásához a hazai fel- használásra és továbbértékesítésre behozott áruk meny- nyiségének mintegy 7 százalékos mérséklődése is. A csekisebb volt, mint 1987-ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energia-felhasználásban a szén és a szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált villamos energiáé emelkedett. Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok, Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbehozatal hatszázalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a félkésztermékek importja fokozódott, míg a konvertibilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően. Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehasonlító árpn 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987-ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987. évinél. i kapcsolatok rearány 1,3 százalékos javulása is szerepet játszott, a nem rubelelszámolású egyenleg javulásában. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A nemzetközi idegenforgalom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek száma — 18 millió fő — öt százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból érkezők száma ennél nagyobb mértékben. 15 százalékkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal emelkedett. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szeresét. Há- rommillióan az osztrák határon léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazások élénkülése döntően az Ausztriába és kisebb részben az NSZK-ba irányuló, úgynevezett bevásárlóturizmusból adódott. Az idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubelelszámolásokban jelentősen nőttek. A lakosság jövedelme és fogyasztása 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzottakkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértéiben csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4—4,5 százalékkal. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mintegy 8800 forintra emelkedett. A nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlag- kereset 6800—6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve, 6—7 százalékos reálbércsökkenést jelez. Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt, 16 százalékkal több; mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1-jével végrehajtott — a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — családi pótlék-emelésből adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. . 1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan kb. havi 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4—4,5 százalék- hal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül, a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd forint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. r Ellátó—szolgáltató ágazatok (infrastruktúra) A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A közúti közlekedés fej-. lődését elsősorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, köi’ülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a kétütemű motorral üzemelő típusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygépkocsi-állomány átlagos életkora mintegy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen belül a lakás- telefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7000-rel, a nyilvános állomásoké 1300- zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely — fő- és mellékállomás — jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 500 bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátó- helyeké csökkent. A magán-kiskereskedők és -vendéglátók száma mintegy 1300-zal. 33 100-ra emelkedett. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 20 500 hálózati egysége és a 159 000 kisiparos jelentős része végzett. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal kevesebb. Mind az állami, mind a magámerps építések .mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami támogatással — 45,5 ezer lakás épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. A közüzemi vízművek ivóvíz-kapacitása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító-kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 százalék, a közcsatornával ellátottaké mintegy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt, A felszín alatti vízkészletek minőségét továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 évben gyorsuló szennyeződési folyamat. Az év folyamán az általános orvosi és gyermek- orvosi körzetek száma 59- cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lényegesen nem változott. Az -egy körzeti orvosra és körzeti gyermek- gyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1880-ra csökkent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600- zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. A megbetegedési helyzet fő tendenciái -1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változatlanul magas a felsőlégúti betegségek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A krónikus betegségek között továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Eddig az országban 17 AIDS- es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni helyek száma a? év végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988 89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközép- iskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban résztvevők száma 446 ezer fő, 19 «zerre! több az egy évvel korábbinál. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharmada nappali tagozaton.
