Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

1989. február 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Lakások a Sajó-parton - rózsadombi áron \ Nehéz időket élünk. Bevé­teleinkből egyre kevésbé tudjuk fedezni felmerülő, szükséges .kiadásainkat. Többször át kell gondol­nunk, hogy mi az, amire pénzt adunk ki. így van ez családonként, településen­ként és országosan is. Most kell igazán a .higgadt, előre­látó bölcsesség ahhoz, hogy jól sáfárkodjunk a ránk bí­zott talentumokkal. Persze, hajlamosak vagyunk a pénzszűke miatti kapkodás­ra. a mindenáron való taka­rékosságra, amely olykor éppen pazarláshoz, felesle­ges pénzkidobáshoz vezet. Melyik szülő nem járt még úgy, hogy gyermekének az olcsóbb nadrágot vette meg, és pár hét múlva, amikor az használhatatlanná vált, és új kellett helyette, akkor jött rá, hogy olykor az ol­csóbbnak tűnő valójában a drágább. Feltehetően a városi ta­nács pénzeszközeinek szű­kössége késztette arra a ta­nács tagjait, az apparátus dolgozóit, vezetőit vagy más irányító szerveket, hogy ala­csony komfortfokozatú la­kások építésére gondoljanak. Kevés a pénz, sok a lakás­igénylő, az összkomfortos lakás drága, épüljenek hát alacsony komfortfokozatú lakások — feltehetően így okoskodhattak. De, vajon tényleg olcsóbb megoldás lenne — a Sajó-partra ter­vezett, — alacsony komfort- fokozatú lakásokból álló te­lep megépítése? Olcsóbb-e az építésekor kifizetendő fo­rintokban, és a varosra há­ruló majdani következmé­nyeiben ? Nézzük előbb a számokat! A városi tanács 1989. évi költségvetési tervjavaslatá­ban a végrehajtó bizottság azt javasolja, hogy ne épül­jön az éven' Miskolcon egyetlen összkomfortos taná­csi bérlakás sem. Javasolja ugyanakkor a végrehajtó bi­zottság 50 „CS”. azaz csök­kentett komfortfokozatú la­kás megépítését, amelynek teljes költsége 57 millió 440 ezer forint, vagyis lakáson­ként 1 048 800 forint. A leg­újabb tájékoztatás szerint 94 lakásnak kellene meg­épülnie ez év végéig, ame­lyek költsége 99 069 000 fo­rint lenne. Vagyis egy lakás 1 0501)00 forintba, azaz négy­zetméterenként 30 800 forint­ba kerülne. Milyenek lenné­nek ezek, az egymillió fo­rint fölötti összegből épülő lakások? Egyszobása^ 34,2 négyzet- méter alapterületűek, udva­ri űrgödrös árnyókszékkel ellátottak. A telepen egy bolt és egy úgynevezett kö­zösségi létesítmény épülne, de nem lenne orvosi rende­lő. óvoda, iskola. A telepen a későbbiekben 160—180 la­kás megépítésére lenne mód. Miért ilyen magasak a költ­ségek? Miért kerül e laká­sok négyzetmétere annyiba, mint Budapesten a rózsa­dombi ingatlanoké? Elsősor­ban azért, ment a szóban forgó, Sajó-parton levő te­rület erősen talajvizes, egy része kifejezetten mocsaras. Az építkezés előtt fel kelle­ne az egészet tölteni. Elterjedt az a hír, hogy a városi tanács azért ragasz­kodik e tervhez, mert a te­lep építésének költségeit tel­jes mértékben a megyei ta­nács fedezné, s ha nem épül meg ez a telep, akkor a város egy nagyon jelentős anyagi támogatástól elesne. A más pénzéből, még ha az a mi megyénk pénze is. nem kell sajnálni ezt a pa­zarló költekezést — véleked­hettek némelyek. Ma azon­ban már világosan tudjuk, hogy szó sincs arról, hogy a megyei, vagy esetleg az or­szágos költségvetés finanszí­rozná e telepet. Arról van szó csupán, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplón Megyei Ta­nács minden, Miskolc vá­ros területén megépülő ta­nácsi bérlakáshoz nyújt 600 ezer forint támogatást. Füg­getlenül attól, hogy hol épül. és milyen komfortfokozatú lesz az a lakás. Tehát, ha a belvárosban, vagy az Ava­son építene a tanács össz­komfortos lakásokat, ahhoz is megkapnánk a megyétől lakásonként a 600 ezer fo­rint támogatást. De Mis­kolc Város Tanácsa ilyen lakások építését nem ter­vezi. Egyébként a tanács szá­mításai szerint 1989. évi ár­folyamon egy összkomfor­tos. több szobás lakás meg­építése például az Avas dél­nyugati részén 1 367 000 fo­rintba kerülne, a Sajó-par­ton egy 1 szobás, udvari ár­nyékszékes lakás 1 069 000 forintba. Ez . persze bruttó költség, benne van a feltöl­tés. útépítés, no, de, ha nem épülne ez a telep, nem me­rülnének fel ezek a költsé­gek sem. A terület jelenleg mező- gazdasági művelésű. A ko­rábbi tervek majdani ipari üzemek helyéül jelölték ki. Mi tehát az olcsóbb meg­oldás? Miskolcon 8000 la­kásigénylést tartanak nyil­ván. Az igénylők jelentős része, anyagi helyzete miatt, tanácsi bérlakásra jogosult. Nagyon sokan várnak cseré­re. szeretnének komforto­sabb, emberibb lakáshoz jut­ni. Miért kell hát nagyon drágán, nagyon rossz helyen, alacsony komfortfokozatú házak építésére költenünk városunk kevéske pénzét? Miskolcon tényleg nincs elég alacsony komfortfokozatú lakás? Úgy tudom, nagyon is sok van, és nagyon sokan szeretnének ilyen lakások­ból magasabb komfortfoko­zatúba költözni. Olyanok, akik fizetni is, használni is tudnák. Miért nem nekik építünk, s az ő megüresedő lakásaikat használjuk fel, ha egyszer már úgyis megvan­nak ezek a lakások, és ál­lítólag nagy szükség van ilyenekre városunkban. Ha kellenek a kevésbé komfortos lakások is, akkor miért bon­tanak angol WC-s, meg­üresedett lakásokat, azon a címen, hogy korszerűtlenek. Miért árusítja a tanács a valódi érték töredékéért la­kásállományát, ha egyszer tudjuk, hogy ma. és a rom­ló gazdasági körülmények miatt a jövőben még inkább nagy szükség lesz szociális alapon juttatható, szeré­nyebb bérű lakásokra? Mis­kolcon 30 körüli az elavult városrészeknek a száma. Több ezer az elavult lakás. Vajon 1989-ben a lakásépí­tésre rendelkezésre álló szűkös pénzeszközöket arra kell koncentrálni, hogy lét­rehozzunk még egy, már megépülése pillanatában is avultnak tekinthető város­részt? Attól tartok, túl drá­ga árat kellene fizetnünk ezért. De nemcsak a költ­ségvetésünkből ez évben ki­fizetendő forintok formájá­ban. hanem távolabbi követ­kezményeiben is. Nyugdíjas paradicsom, avagy a bűn melegágya? Mert hát kik költöznének majd erre a telepre? Nem is tudom. Annyiféle, ellent-' mondó nyilatkozat hangzott már el, hogy szinte lehetet­len eligazodni. Az Észak- Magyarország című lap ja­nuár 7-i számában olvasha­tó a városi tanács elnöké­nek nyilatkozata, melyben arról szól. hogy a Sajó-parti telepet használják majd fel azoknak a családoknak az elhelyezésére, akik jelenleg összkomfortos lakásokiban laknák, de az együttélés normáit sérti a viselkedé­sük. továbbá azokat, akik hosszú ideje nem fizetnek lakbért, aztán azokat, akik a belvárosban nem megfele­lően viselkednek, és például az újságban is megjelennek levelek, amelyekben az ő eltávolításukat kérik, meg arra a célra is szolgálna a telep, hogy a Széchenyi és Blaha Lujza utcákon folyó felújítás miatt kiköltözteten- dőket itt lehetne elhelyezni. A Magyar Hírlap február 16-i számában viszont a ta­nácselnök már arról biztosí­totta olvasóit, hogy „a Sajó- parti telepre csak az költö­zik majd, aki minden erő­szak nélkül elfogadja a la­kást”. Csakhogy felmerül a kérdés: az „antiszociális” elemek, a bérfizetés elmara­dása miatt bírósági ítélettel jogcím nélküli lakáshaszná- lóvá minősítették, meg azOk, akiknek a belvárosi lakását felújítják, majd önkéntesen választják lakóhelyükül a Sajó-partot? Ez azért nem valószínű. Aztán: a Magyar Hírlapban a tanácselnök azt állítja, hogy ez a telep „elő­relépés annak, aki ma fás­kamrában húzza meg ma­gát. nyolcadmagával”. Ki­csit később viszont ő maga azt mondja, hogy „négy-hat­gyerekes családot ide nem lehet elhelyezni, ez termé­szetes”. Épp e napon, a Déli Hír­lapban, az építési osztály vezetője elutasította még a gondolatát is annak, hogy nagy családok költözzenek a 34 négyzetméteres lakások­ba. mivel így egész biztos, hirtelen~ tönkremennének ezek a lakások. E helyen ol­vasható a itanácselnök-ihe- lyettes asszony kijelentése is, mely szerint akarata el­lenére senkit nem kénysze­rítenek ide. A tanácselnök végül a Magyar Hírlapban úgy foglalt állást, hogy „Az érvényes jogszabályok alap­ján ajánljuk föl a lakást a lakásra várók számára ...” Az érvényes jogszabályok szerint az 1 szobás lakás 1 —2 személy jogos lakásigé­nye mértékének felel meg. Tényleg nekik kínálják majd fel? Kispénzű nyugdíjasok, egyedülállók telepe épül a Sajó-partra? Semmit nem old meg, de legalább drága. A szóban forgó telepen 50. de a legfrissebb elkép­zelés szerimt is legfeljebb 94 lakás épülne ebben az év­ben. A lakbérfizetési hátra­lék miatt jogerős bírói íté­lettel jogcím nélkülivé minő­sített családok száma ma több. mint ez a lakásszám. És vajon rövid időn belül, a munkanélküliség növekedé­se, az életszínvonal csökke­nése miatt hányán lesznek, akik nem fizetnek? És a Sajó-parton levő lakások bérét fogják majd fizetni? Akik szétszedik Perecesen a felújított lakásokat, azokat, ha ideköltöztetik, nem sze­dik majd szét? Akik ma is nehezen járatják óvodába, iskolába gyereküket, innen majd fogják utaztatni őket? Akiknek ma is rossz az egészségi állapota, közegész­ségügyi helyzete, milyen lesz az orvos nélküli telepen? Valószínű, hogy rövid időn belül azok lakóhelyévé vál­na ez a „csökkentett kom­fortfokozatú”, infrastruktú­rával rosszul ellátott, a vá­rostól kieső részen fekvő, és már megépülése előtt rossz­hírűvé vált telep, akik a legrosszabb helyzetűek, akiknek a társadalomba va­ló beilleszkedése valamilyen okból meghibásodott. Sokan vannak, ma is az ilyen hal­mozottan hátrányos helyze­tű emberek. Egy helyre tö­mörülésük, kirekesztettsé­gük előre vetíti annak ár­nyát. hogy bővítetten újra­termelődnek, esélytelenné válnak a társadalom többsé­gének szintjéhez való fel­zárkózásra, ők maguk, és gyerekeik is. Miskolcon 10 —15 ezer cigány nemzetisé­gű él. Egy település terüle­tei sosem véletlenszerűen népesülnék be. A társadalmi különbségek leképeződnek lakóhelyi különbségekben, elkülönülésben, szegregáció­ban is. A jobb helyeken „a jobb” anyagi, foglalkozási,' műveltségi, családi helyzetű emberek laknak, a rosszabb helyeken „a rosszabb” hely­zetűek. Más a káderdűlő, az avasi lakótelep és a Béke­szálló társadalmi összetétele. Eltérő e helyeken a cigány­lakosság aránya is. A Sajó- parton előreláthatóan na­gyon magassá válhat a rossz helyzetű cigánylakosság ará­nya. Előáll az etnikai ala­pon elkülönülő lakóterület, vagyis a gettó. Gondjaitól nem szabadul meg a város, ha felépül ez a telep. A ba­jokat csak tovább szaporí­tanánk. s ráadásul milyen drágán! Kedves Városatyák, Vá­rosanyák, Városlakók! • Van már nekünk Avas­déli lakótelepünk, szétcsú­szott tornateremmel. Vannak spontán módon kialakult nyomortelepeink. - Voltak utólag el'hibázottnak bizo­nyult várospolitikai dönté­seink. Gondoljuk meg még egy­szer, hogy felépüljön-e a Sajó-parti telep. Ma még nem késő, ma még nem kezdődött meg a terület elő­készítése sem. Miskolc népképviseleti szerve, a városi tanács, március elején hoz döntést ebben az ügyben. Én hi­szem. hogy győz az előrelá­tó bölosesség. Dr. Pankucsi Márta A szerkesztőség megjegyzése: az alacsony komfortfokozatú lakások építésének terve nemcsak városunkban, de — a tö­megkommunikáció jóvoltából — országszerte eltérő vélemé­nyeket váltott ki. Vannak — nem is kevesen —. akik ellen­zik, s vannak, akik igent mondanak az építésre. A vélemé­nyek tehát e témában is — mint manapság annyi másban — megoszlanak. Ezért dr. Pankucsi Márta cikkét vitairat­ként közli a szerkesztőség. Szovjet újságírócsoport először járt a krasznojarsz- 'ki országrész ebben a távol­eső zugában, hogy saját sze­mével lássa meg azt, ami­ről olyan sokat beszélnek Nyugaton. 'Azok, akik so­hasem tették még lábukat ide, makacsul állítják, hogy a Jenyiszej partján hatalmas radarállomás van és ez a rakétaelhárító-rendszerekre vonatkozó megállapodások durva megszegése. Kívülről a radarállomás látványa megfelel a már ko­rábban bejelentett morató­riumnak, félbeha*gyott épít­kezés benyomását kelti: be- deszkázott ablakok, beren­dezések hóval befújt konté­nerekben. Pontosan ez a kép fogadta egy évvel ezelőtt is az amerikai kongresszus tag­jait, akik azért látogatták meg az állomást, hogy meg­győződjenek róla: az objek­tum nem sérti-e meg a ra­kétaelhárító-rendszerekre vo­natkozó megállapodásokat. Azóta itt minden válto­zatlan, de a rádliólo'kátor- állomás sorsáról most dön­töttek. Az objektumot át­alakítják a világűr békés felhasználására alakult nem­zetközi együttműködés köz­pontjává. A létesítmény tudományos értékét a látogatást köve­tően az újságírók ,maguk is megítélhették. A rádiófrek­venciás hullámsávban mű­ködő radarállomás lehetővé teszi az ionoszférában vég­zett kutatásokat, még mág­neses viharok idején is, ami­kor a műholdas távközlés nagyon nehézzé válik. Előbb azonban be kell fe­jezni az építkezést és a berendezések összeszerelését, egyszóval a munkát, amely­nek célja a krasznojarszlki objektum területén létesülő nemzetközi együttműködési központ. Egy NSZK-beli kereskedőcég is érdeklődik □ képességvizsgála­toknál alkalmazott pszichológiai műszerek után a Struktúra Szer­vezési Vállalattól, amelynek ez lenne az első exportszállítmá­nya konvertibilis elszámolású piacra. A formatervezett készülé­kekhez elektronikus számolóegység és komplett szoftvercsomag is tartozik. A Struktúra az idén csaknem 20 millió forint érték­ben állít elő pszichológiai műszereket, ennek mintegy kéthar­madát szocialista országokba exportálják. A műszereket első­sorban laboratóriumok, pályaválasztási tanácsadók, sportpszicho­lógusok és rehabilitációs vizsgálótokat végző orvosok használják. (MTI-fotó) Bányász szocialista brigádvezetők küldöttértekezlete * Tegnap, a vállalat miskolci székházában tartották kül­döttértekezletüket a Borsodi’ Szénbányák Vállalat szoci­alista brigád vezetői, újítói, bányamentői, munkavédelmi őrei. A tanácskozók több fontos kérdésben döntöttek és foglaltak állást. A küldöttek elfogadták az 1989. évi „Élüzem” cím el­nyerésének feltételeit részle­tező pályázati kiírást. Tava­lyi munkája alapján 3—4 üzem pályázik eséllyel az „Élüzem” kitüntetés elnyeré­sére. Pályázati anyagukat márciusban értékeli a szak- szervezeti bizottság. E doku­mentummal együtt fogadták el a küldöttek az idei esz­tendei szocialista munkaver­seny irányelveit. A tanácsko­zók úgy döntöttek, hogy az 1989. évi vállalásokat a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 70. évfordulója tiszteletére teszik meg, a vál­lalat cselekvési programjá­val összhangban. A tanácskozók egyetértési jogkörrel foglaltak állást a szocialista brigádok pályáza­tával kapcsolatban. Ügy dön­töttek, hogy 1988. évi mun­kájuk alapján négy kollektí­va pályázza meg a Szákma Kiváló Brigádja kitüntetést. Ezek: a Miskolci Bányaüzem Lyukó-akna „Gagarin” komplex frontfejtő brigádja, a Miskolci Bányaüzem, Lyu­kó akna „Gagarin” F-gé- pes elővájó brigádja, a Bükkaljai Bányaüzem Szeles­akna „Május 1” F-gépes elővájó brigádja, s a Bükk­aljai Bányaüzem, Edelény IV-es akna a „Petőfi Sán­dor” kézi jövesztő elővájó- brigádja. A Mákvölgyi Bá­nyaüzem, Rudolf-akna „Sal- lai Imre” brigádjának pályá­zatát erre a címre nem ter­jesztik fel, ők a Vállalat. Kiváló Brigádja kitüntetést kapják. Amennyiben az ága­zati szervek nem hirdetik meg a Szakma Kiváló Bri­gádja kitüntetés pályázatát, az előző négy brigád is a Vállalat Kiváló Brigádja ki­tüntetésben részesül. A tanácskozók egyetértet­tek azzal, hogy ugyancsak a Vállalat Kiváló Brigádja ki­tüntetést kapják az alábbi kollektívák: „Szamuely-bri- gád (Bükkaljai Bányaüzem. Szeles-akna), „Sztahanov” brigád (Szuhavölgyi Bánya­üzem, Feketevölgy akna), „Béke” brigád (Mákvölgyi Bányaüzem Rudolf-akna), „Gagarin” brigád (Szuhavöl­gyi Bányaüzem, Feketevölgy akna), „Petőfi Sándor” bri­gád, (Szuhavölgyi Bánya­üzem, Feketevölgy-akna), „Petőfi Sándor”-brigád (Put- noki Bányaüzem, Mocsolyás- akna), „Auróra” brigád (Put- noki Bányaüzem, Mocsolyás akna), „November 7” brigád (Mákvölgyi Bányaüzem, Ru­dolf-akna), „Kulich Gyula” brigád (Bükkaljai Bánya­üzem, Edelény IV-es akna), „Kandó Kálmán” brigád (Mákvölgyi Bányaüzem, Ru­dolf-akna), „Vörös' Október” brigád (Mákvölgyi Bánya­üzem, Rudolf akna), „Bláthy Ottó” brigád (Miskolci Bánya­üzem, Lyukó-akna), „Május l”-brigád (Miskolci (Bánya­üzem Lyukó-akna), „Oszta- penko” brigád (Farkaslyüki Bányaüzem Farkaslyuk-ak- na), MSZB brigád (Válla­lati Központi Üzem), „Le­nin” brigád (Vállalati Központi Üzem), Kun Bé­la brigád (Vállalati Központi Üzem), „Konstruktív” brigád (vállalati igazgatóság), „Péch Antal” brigád ((Miskolci Bá­nyaüzem, Lyukó akna), „Esztó Péter” brigád (Bükk­aljai Bányaüzem, Igazgató­ság). A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetést kapják: „Blaha Béla”-brigád (Putno- ki Bányaüzem Putnok akna), KISZ ifjúsági brigád (Put- noki Bányaüzem, Mocsolyás akna), „Neumann János”- brigád (Bükkaljai Bánya­üzem, Szeles-akna), „Augusz­tus 20.” brigád (Szuhavölgyi Bányaüzem Feketevölgy- ákna), A szocializmusért brigád (Szuhavölgyi Bá­nyaüzem, Feketevölgy­akna}, „Pattantyús” bri­gád (Miskolci Bányaüzem^ Lyukó-akna) és a „Petőfi Sándor”-brigád (Vállalati Központi Üzem). A kitüntetéseket és jutal­makat a brigádok, a május 1-i ünnepségeken kapják meg. A tanácskozás véleményez­te és elfogadta a Borsodi Szénbányák Vállalat 1989. újítási feladattervét is. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom