Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. február 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 a Wallenberg Egyesület jelentése Ügy gondolom, nem sok olyan téma van manapság, amely akkora port vert fel, mint a miskolci alacsony komforttá lakótelep építésé­nek ügye. Szinte nincs már olyan sajtóorgánum, amely pro vagy kontra ne nyilvá­nította volna véleményét. Lapunk is többször foglalko­zott e témával. Röviden az előzmények: a Miskolc Városi Tanács 1989. február 2-i ülésén, melyen a pénzügyi költségvetési terve­ket tárgyalta, úgy döntött, hogy Miskolc határában, az úgynevezett Nádszögben, 160—180 lakásból álló csök­kentett komfortfokozatú la­kótelepet létesít, ahová olyan igényjogosult családok költöznek, akik most nagyon rossz körülmények között élnek. A döntés — mely nem végleges — elszabadí­totta az indulatokat. Febru­ár elején megalakult a Get­tóellenes Ideiglenes Bizott­ság (GIB), amely tiltakozóit a lakótelep építése ellen. Megkeresték a Raoul Wal­lenberg Egyesületei is, amely a kisebbségek érde­keit védi hazánkban. Az egyesület tényfeltáró bizott­ságot küldött a megyeszék­helyre, amely környezetta­nulmányt végzett, jelbntést készített, s ezt pénteken dél­előtt Budapesten, az Eötvös Klubban sajtótájékoztatón ismertették a megjelentek előtt. Idézet a jelentésből: „A telep felépítése egyszerre ’Ci­gány- és szegényellenes in­tézkedés lenne, bár kétség­telen, hogy elsősorban a ci­gány népességet sújtaná. A terv műszakilag is elfogad­hatatlan, és ellentmond az ésszerű lakásgazdálkodás legalapvetőbb elveinek. A huszadik század végén sem­mi sem indokolhatja, hogy az ország egyik legnagyobb városában zsúfolt, kicsi alapterületű, alacsony kom­fortfokozatú lakások ilyen tömegét hozzák létre.” Ladányi János, közgaz­dász-szociológus, a Wallen­berg Egyesület vezetőségének tagja, a kérdésekre is vála­szolva elmondta: A GIB ag­godalmait megalapozottnak látják. Nem lehet érdeke Miskolc város lakosságának, hogy százmillió forintot ilyen lakótelepre költsön, amikor mód van arra, hogy olyan megoldást találjanak, amely megfelel az érintet­teknek is. Több családot ke­restünk meg, s közülük egy sem akadt%lyan, aki szíve­sen költözne erre a telepre, ami megépítésekor még nem, de később bizonyára gettóvá válik. Nem fizikai, hanem pszichikai gettóvá. Ez nem oldja meg, csak el­napolja a gondokat. Tudjuk ugyan, hogy szüksége van a városnak szükséglakásokra, de akkor annál inkább ért­hetetlen, hogy ennél jobba­kat lebontottak Perecesen, amelyek ilyen célra alkal­masak lettek volna, s fel­újításuk is sokkal kevesebbe kerülne, mint az újak meg­építése. A Wallenberg Egyesület javaslata az, hogy határozza meg a tanács, kiket akar ide költöztetni, s akkor azoknak támogatás formájá­ban oda kell ezt a pénzt ad­ni, aki pedig képtelen' ön­erőből megoldani lakásgond­ját, annak valóban építsenek szükséglakást, de ne 30 800 forint négyzetméterenkénti áron, hanem jóval olcsób­ban. A spanyol hírügynökség tudósítójának kérdésére Horváth Aladár tanító, a GIB vezetőségi tagja el­mondta, hogy hétfőn dél­után találkoznak a Miskolc Városi Tanács tagjaival, akiknek elmondják aggodal­maikat. Ha az érvek ellené­re úgy döntenek a március 2-i tanácsülésen, hogy szava­zatukat adják e telep építé­sére, megpróbálják az or­szággyűlési képviselőkön ke­resztül a Parlament segítsé­gét kérni. (obe) Február közepén kapták meg a telefon-előfizetők először azt a számlát, amelyen már az új, emelt összegű alapdíj szere­pel. Sokan felháborodtak ezen, mondván: az áremelés febru­ár 1-jétől érvényes, s annak csak a következő számlában kellene megjelennie. Szerkesz­tőségünket megkereső olvasó­ink ugyanakkor elpanaszolták, hogy az erről, valamint a ha­vi húszforintos javítási átalány­ról, a készülékek megvásárol- hatóságáról szóló értesítést nem kapták meg. Ezért kér­tem Sztahura Lászlót, a Mis­kolci Postaigazgatóság vezető­jét, valamint Ombódi Béla távközlési igazgatóhelyettest, tájékoztassák az érdeklődőket a vitatott kérdésekről SZABÁLY VAN - ÉRTESÍTÉS NINCS — Az első. legkönnyebben tisztázható dolog, hogy mi­lyen szabály alapján kérik már a tárgyhónapban a te­lefonok alapdíját? — Valóban egyszerű a válasz. A 64,/2-es törvény alapján, ami ..Postatörvény” néven ment át a köztudat- ba. s amit rövidesen módo­sít az Országgyűlés. Ez a törvény követelésünk alap­ja — mondja az igazgató, s az asztalra teszi a jogsza­bály-gyűjteményt. Idézzünk tehát ebből: „Az előfizetési díj, továb­bá az áramkör és a kapcso­lási szám tartalékolásáért, járó díj előre, a helyi és tá­volsági beszélgetések díja utólag esedékes.” Eddig a törvény 38. paragrafusának ideillő része, reméljük, az eddig kétkedőket is sikerült meggyőzni a posta jogsze­rű eljárásáról. — Hogyan fordulhatott elő. hogy sok miskolci elő­fizető nem Ikapta meg a díjemelésről, a telefonok megvásárolhatóságáról szóló értesítést? — Itt valóban hibát kö­vettünk el. Hogy pontosan miként, utólag nehéz lenne megmondani — folytatja Sztahura László —, de amit elrontottunk igyekszünk helyre hozni. Február 24-én és 27-én minden érintett­nek ismét kézbesítjük a kis szórólapokat. Megjegyzem, hogy aki átutalási betét­számláról fizeti a telefont, az automatikusan megkapta ezt a cédulát. NE SZÍNEZZÜNK, NE PIROSÍTSUNK ..... .. .... — Új tételként szerepel az immár megemelt alapdíjban, hogy havi 20 forint ellené­ben a posta vállalja a ké­szülékeik javítását, cseréjét úgy, hogy ezért külön nem kell fizetni... — Igen, de ezt a pénzt sem muszáj fizetni. Ha va­laki megveszi a készüléket — az újat 1391-től 1716 fo­rintig terjedő összegért, a felújítottat ennek feléért —, az egyben lemondja az áta­lányt. Viszont, ha elromlik a telefonja, a javításért a meghatározott tarifa szerint fizetnie kell. — De hiszen aki telefont kap, az egyúttal megfizeti a készülék árát is! — Erről szó sincs, a tele­fonok a posta tulajdonában vannak. A jobb megértés kedvéért elmondom, miért fizet az új bérlő. Az első tétel a beruházási hozzájá­rulás, ez 8 és 12 ezer forint között van. A második té­tel a szerelés díja, ez 200- tól 5 ezer forintig terjedhet. Nyilván az fizet kevesebbet, akinek kisebb munkával be­szerelhető a készüléke. — Bocsásson meg az el­lenvetésért, de régebben kü­lön fizetni kellett, ha vala­ki mondjuk színes telefont kért. Már csak ezért is jog­gal gondolja az ember, hogy magáért a készülékért fize­tett ... — Valóban volt ilyen, de akkor sem az árat fizette meg a bérlő, a színért kért 300 forintnak korlátozó ha­tása volt. Egyszerűen kevés volt a színes telefon, ezért kértünk a beszereléséért többet. VÁLASZTHAT, DE HA NEM A POSTÁT, HÁT ... — Újdonság, hogy felso­rolják, milyen szabványos, de nem a postától vásárolt készülékeket használhatnak ezentúl a bérlők ... — Valóban, ezzel is lehe­tőséget teremtünk, hogy vá­laszthassanak az előfizetők — helyesel Ombódi Béla —. de még egyszer hangsúlyo­zom, csak a szabványnak megfelelőek lehetnek ezek a telefonok. Aki ilyet használ, az mondja le a havi húsz forint átalányt. — Ezek szerint nem ja­vítják meg ezeket a gépe­ket? — Nem. Nem azért, mert nem akarjuk, hanem mert nem vagyunk felkészülve az ilyen munkákra. Aki le­mond a javítási átalányról, és a mi készülékünkről, az vállalja azt is, hogy maga gondoskodik a megfelelő műszaki állapotáról. Válasz­tási lehetőséget kínálunk, s ezzel tulajdonképpen a sa­ját monopolhelyzetünket, kí­vánjuk csökkenteni. — Volt olvasóink között, aki úgy vélte, a havi húsz forint átalány fizetése során végül is az ő tulajdonába megy át a telefon ... — Én is kaptam ilyen hí­vást. Ennek semmi alapja, ez a díj csak javításra, fel­újításra, cserére szóló fede­zet. Ha javasolhatok, azt mondom, mindenki fizesse a havi húsz forintot, bérelje továbbra is a postától a te­lefont. Mert csak így vállal­juk, hogy mindig üzemképes lesz a készülék. Megjegy­zem: a választás a bérlő jo­ga. M. Szabó Zsuzsa Kevés az olcsó élelmiszer A kiskereskedelmi forgalom januárban 52,4 milliárd forint volt, ami fogyasztói áron 28,2 százalékkal több, összehasonlít­ható áron azonban csaknem 9 százalékkal keveseob. mint ta­valy az év első hónapjában. A terv csak 0,2 százalékos csök­kenést irt elő. így lényegesen kevesebbet vásároltunk, mint amire a kereskedelem számí­tott — állapítja meg a Keres­kedelmi Minisztérium jelentése. Az élelmiszerforgalom január­ban folyó áron 25,i százalékkal növekedett, amiben nagy szere­pe volt a lakosság áremelés előtti felvásárlásának. Az ár­emelést követő időszakban nagymértékben visszaesett a ke­reslet. Ruházati cikkekből 46.1 százalékos volt a forgalomnöve­kedés az egy évvel korábbihoz képest, s ez elsősorban a sike­res téli vásárral magyarázható. A vegyesiparcikkek forgalma 32.9 százalékkal nőtt, ám. mi­vel ez folyó áron értendő, nagyrészt az áremelkedések kö­vetkezménye. Januárban romlott az egyen­súly az élelmiszeripari termé­kek kínálata és kereslete kö­zött. A vevők elsősorban a vi­szonylag olcsóbb húsárukat és húskészítményeket, tejterméke­ket keresték. Ezekből azonban nem tudott elegendőt kínálni a kereskedelem. Visszaesett a sü­tőipari termékek vásárlása, ke­resettebbek lettek viszont a hosszabb ideig eltartható, kissé drágább kenyérfélék. Számotte­vően kevesebb fogyott konzer- vekből és különböző tartósító­ipari termékekből. mirelU áruk­ból. Az év első hónapjába.n burgonyából, zöldségből és gyü­mölcsből a szezonnak megfelelő, választékos kínálatot biztosítót» a kereskedelem. A budapesti szabadpiacokra januárban 0.5 százalékkal nagyobb mennyiséé került, s az árak 4.1 százalék­kal voltak alacsonyabbak, mini a múlt év azonos hónapjában. Javult a kereskedelem kínála­ta a ruházati termékekből, kon­fekció cikkekből sok helyű4* több volt a kelleténél, ám né­hány termékből, például férfi­öltönyökből, egyes alsóruházati cikkekből és rövidárukból to­vábbra sem kielégítő a válasz­ték. A januári tüzelő- és épí­tőanyag-ellátás — egyes cikkek­nél változatlanul meglévő hiány ellenére — kedvezőbb volt a ta­valyinál. (MTi) Jól hordtak a puskák Muflonok, őzek, szarvasok Ez a kép viszont mégsem a mi megyénkben készült. Az olasz vadászúr Zalakaros térségében, a galamboki Kis-Balaton Va­dásztársaság területén ejtette el a szarvasbikát, melynek trófeá­ját látjuk. Az agancs súlya 14,87 kiló. Ezzel az aranyérmes tró­feával a nemzetközi versenyen valószínűleg az első tíz között lesz. Elkészült az összesítés: a múlt évben hány nemesvad került terítékre a vadász- társaságok. valamint a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. A szá­rnak azt mutatják: sikeres, eredményes évet tudhatnak maguk mögött a vadászok. A terítékre került nagyva-- dák száma azt is mutatja, hogy a vadásztársaságok gondos gazdái voltak terü­letüknek. Minden vadász álma egy szép trófeájú szarvasbika el­ejtése. A nagy őszi vadász- esemény alkalmával a bor­sodi erdőségekben 310 agan- csos került puskavégre a golyóérett és selejtbikák- ból. A szarvasagancs meny­nyire kívánatos vadásztró­fea. bizonyítja, hogy a múlt őszön is mind a vadásztár­saságoknál, mind az erdő- gazdaságnál számos külföl­di vadász cserkészett a ne­mesvadra. A külföldi vadá­szok 170 szarvasbika trófeá­ját vihették haza — miután az érte fizetett díj a va­dásztársaságok kasszáját gyarapította. A szarvasteheneik és su­ták kilövésével együtt, több. mint ezer szarvas került te­rítékre. Különösen .értékes trófeájú egyedek estek a zempléni részeken a koro­nás nagyvadakból. Gazdag volt a teríték őzből is. Mint­egy 2000 őz került puska­végre. köztük 700 bak. Ezek­nek csaknem felét külföldi vadászok ejtették el. _ A vadászok megfigyelése szerint egyre inkább a * domb- és síkvidék vadja lesz az őz. Ez, a félénknek nevezett nemesvad mind ritkábban keresi az erdők sűrűjét, inkább a ligeter- rlőkben. csenderesekben ta­nyázik. A legszebben gyön­gyözött aganesú bakokat is a dél-borsodi részeken, va­lamint a Csereháton kap­ták puskavégre, Felsővadász, Gadna környékén. Csak kevesen dicseked­hetnek. mint vadásztrófeá­val. a mufloncsigával. Az 1930-as években a Bükkben, majd pedig a zempléni ré­szeken meghonosított ne­mesvad a csendes, turisták által nem háborgatott er­dőségeket kedveli. A múlt évben csaknem másfélszá­zat lőttek ki belőlük, de va­dászatát szigorú engedély­hez kötik. A muflonok el­sősorban az erdőgazdaság vadászterületein találhatók, ott esett belőlük a legtöbb, köztük félszáznál több csi­gás muflonkos. A számadás azt bizonyít­ja. hogy 3200-nál több ne­mesvad került puskavégre megyénkben az elmúlt év­ben. Ezekből több, mint fél- ezret ejtettek el a más or­szágokból érkezett vendég­vadászok. Kémiaórán A ,e,ad,:,t ű jód szüb,imáló?0- F L Wtf. Halló! Posta! Nem értiük egymást?

Next

/
Oldalképek
Tartalom