Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. február 27., hétfő Grósz Károly interjúja (Folytatás az 1. oldalról) cél, nem pedig meglévő eredmény. — Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vo­nást körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszme- rendszert, megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném — nem biztos, hogy mindenki egyetért velem —, hogy a szocializmus egy vegyes tu­lajdonú társadalom, amely­ben az állami, a szövetkezeti és magántulajdonok egy­aránt jelen vannak — de az állami, és szövetkezeti tu­lajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető je­lenségnek tartom, hogy meg­szünteti az emberek esély­egyenlőtlenségét. A Központi Bizottság nemrégi ülésével kapcsola­tos kérdésre rátérve — amely 1956 jellegét is meg­vitatta, valamint a kormány azon döntését is, hogy a ké­sőbbi bírósági tárgyalás fő­szereplői megjelölt sírban nyugodhatnak — Grósz Ká­roly megemlítette, hogy Nagy Imrének, valamint legközelebbi munkatársai földi maradványainak elte­metése humanitárius meg­gondolásokból indokolt. Harminc év után egy szo­cialista rendszernek elemi kötelessége, hogy Nagy földi maradványait méltó keretek között hántolja el anélkül, hogy minősítené az elhuny­tat. Ez nem politikai reha­bilitáció, ez minden egyes embernek kijáró emberiessé­gi gesztus. Ha az események történelmi kutatása indokolt, akkor természetesen meg kell vizsgálni azokat a kö­rülményeket is, amelyek kö­zött elítélték Nagy Imrét. Az MSZiMP főtitkára nem ért egyet azokkal az érté­kelésekkel. amelyek szerint a gazdasági reform lendüle­tét vesztette. A reform 20 évvel ezelőtt kezdődött. Mai nehézségeink egyik oka, hogy a politikai reform va­lójában el sem indult. 1982 —1983-ban a gazdaság mély­ponton volt, a vezetők a napi feladatok megoldására koncentráltak, s háttérbe szorult a koncepció kidolgo­zása. A gazdasági reform — tette hozzá Grósz Károly — továbbra is jól halad, ezt bizonyítja a Központi Bi­zottság e heti ülése is, amely arra vállalkozott, hogy kor­szerűsíti, megújítja az ag­rárpolitikát. A két évvel ez­előtt bevezetett bankrend­szer is jól vizsgázott, jelen­tős az új adórendszer, a társasági törvény, s a Par­lament hamarosan elfogad­ja a külföldi beruházások védelméről szóló törvényt. Folyamatban van az inflá­cióellenes program kidolgo­zása. illetve egy olyan gaz­dasági mechanizmusé, amely alkalmazkodni fog a világ­piachoz. — Magyarország az Euró­pai Gazdasági Közösséggel, és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazda­sági tömörüléssel együttmű­ködésre törekszik. Ez Tá­vol-Keletre ugyanúgy vonat­kozik. mint Európára — mondotta Grósz Károly. — Ami az európai Közös Pia­cot illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud minket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az Európai Gazdasági Kö­zösség Nyugat-Európa poli­tikai közösségének alapjait vetette meg. Ebben a poli­tikai közösségben egy szo­cialista állam rendszeride­gen. Mi tehát nagyon szo­ros gazdasági együttműkö­désre törekszünk, nyitottak vagyunk, minden síkon ke­ressük a hatékonyabb együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Másrészt Magyarország­nak szüksége van a KGST- re. Nekünk egy jól működő KGST kell — mutatott rá Grósz. — Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST­ért fogalmazódtak meg. Ami a nemzeti kisebbsé­gek helyzetét illeti — tért át Magyarország pártvezető­je a következő kérdésre —, két felfogás létezik. Az egyik, hogy a szocializmus természetéből adódóan meg­oldja a nemzetiségi problé­mát. Nekünk nem ez a ta­pasztalatunk. Mi tehát a másik felfogást valljuk, mi­szerint minden ország veze­tésének megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő nemzetiségiek jogainak szavatolására. A gyakorlat a szocialista or­szágokban eltérő, attól füg­gően, hogy kik melyik ál­láspontot vallják maguké­nak. Szerintem a nemzeti­ségi kérdés csak történelmi távlatban, tudatos és terv­szerű munka eredményeként oldódik meg — Magyarország és Jugo­szlávia között hasonlóságot elsősorban az eredmények­ben és a nehézségekben lá­tok — tért ki Grósz a két­oldalú együttműködésre a két szomszédos ország kö­zött. Gazdaságaink nem elég korszerűek, késve alkalmaz­kodtak a világban zajló vál­tozásokhoz. — A két ország politikai kapcsolatai valóban igen jók, példamu tatnak. Sokat fejlődött a gazdasági együtt­működés, s amit különösen nagy értéknek tartok, hogy igen erősek az állampolgá­rok közötti kapcsolatok. A gazdaság területén kívána­tos lenne a kooperációs együttműködés bővítése. Kereskedelmi forgalmunk jobban bővülhetne, ha a hangsúlyt a termelési együtt­működésre helyezhetnénk — emelte ki Grósz Károly. — Stipe Suvarral, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága Elnökségének elnökével va­ló találkozótól az MSZMP főtitkára a két ország belső kérdéseiről kölcsönös, mély­reható tájékoztatást, vala­mint a még gyümölcsözőbb együttműködés elősegítését várja — mondotta többek között Grósz Károly. Zárszámadás Sajóhidvégen Egy kisszövetkezet nagy nyeresége A mezőgazdasági tevé­kenység sikerét meghatáro­zó „mérleg” az elmúlt évek­ben jócskán megbillent. Az .egyik serpenyőt ugyanis a mezőgazdaság által felhasz­nált ipari eredetű anyagok olykor több száz százalékos áremelése, a bérek és köz­terhei. a társadalombiztosí­tási járulék növekedése, a költségvetési kapcsolatok egyre fokozódó terhei „állí­tották” mélyre. A másik serpenyőben viszont csak a mezőgazdasági termékek rendkívül szerény és mér­téktartó áremelése szerepel. Nem kétséges, megyénk me­zőgazdasági üzemeinek mér­legében akár súlyos egyen­súlyi zavarok is keletkezhet­tek volna, ha ... Ha az el­múlt évek tapasztalatainak okán a legtöbb termelőszö­vetkezetben nem történtek volna belső átszervezések, nem lettek volna hatékony­ságnövelő intézkedések, és főleg, ha az 1988-as eszten­dő időjárása a mezőgazda­ság számára nem lett vol­na kedvező. Az időjárás változása te­hát mindenféle csúcstechni­kák alkalmazása, és szigorú technológiai fegyelem mel­lett. még ma is meghatároz­za egy-egy mezőgazdasági üzem sikerét. Ilyen formán nincs semmi csodálkoznivaló azon, hogy szövetkezeteink zárszámadó ünnepségeinek főszereplője az időjárás, an­nak elmúlt évi értékelése. Hasonlóképpen történt ez az elmúlt hét végén Sajóhidvé­gen is. A ihelyi Rákóczi Termelőszövetkezet ugyanis csak 1600 hektáron gazdál­kodik. Szinte családi szövet­kezés keretében, hiszen tag­jainak száma 227„ ám kö­zülük már 150-en nyugdíja­sok, vagy járulékosok. A szövetkezet tevékenysége ha­gyományos, azaz növényter­mesztést, állattenyésztést vé­geznek, no, és természete­sen az úgynevezett alapte­vékenységen kívüli üzeme­ket tartanak fenn. Az ipari és műszaki főágazat jelenti a biztonságot, az időjárás változásának kitett gazdál­kodásban. A Sajóhidvégi Rákóczi Termelőszövetkezet idén ün­nepli fennállásnak 30. évfor­dulóját. A 29. zárszámadá­son. pénteken Vadas József, a szövetkezet elnöke, a kö­zös gazdaság történetének legnagyobb nyareségéről, 8,7 millió forint, mérleg szerin­ti eredményről adott számot. A sikereket az elnök a ta­gok elszántságával, fegyel­mével. munkaszeretetével magyarázta. A tagok pedig Vadas József rátermettségé­vel. akit tisztújítás kereté­ben. újabb öt esztendőre egyhangúan megerősítettek elnöki székében.- (bea) Mi okozta a tegnapi port Miskolcon? (Folytatás az 1. oldalról) Ezt „etetésnek” véltük. Ám az Országos Meteoroló­giai Intézet Miskolci Főál­lomásán megerősítették a hírt: — Szeged—Békéscsaba— Szolnok térségében óriási szélvihar dúl. Onnan a déli, délkeleti, délnyugati szél Borsod térsége felé hozza a port igen nagy sebességgel. A legutolsó mérési adatunk szerint a szél sebessége 10 méter másodperc, amire csak igen ritkán, nagy viharoknál van példa Miskolcon. Felhívtuk az OMI Szegedi Főállomását is. — Csak megerősíthetjük a miskolci kollégák állítását — mondták 11 óra körül. Itt is teljes sötétség volt még egy órája is, azaz nem is sötét­ség, hanem inkább rózsaszí­nes-szürkés maszlag. Tíz órakor állt el a szélvihar, most már, hál’ istennek, esik az eső, s ez leköti a port. Egyébként nem csupán e térségben keletkezett a ha­talmas mennyiségű por, hi­szen hozzánk is nagy meny- nyiség érkezett a déli szél­lel. Mi legfeljebb csak to­vább hizlaltuk a porfelhő­ket ... Mindezt tegnap jó né­hányszor el kellett monda­nunk a telefonon érdeklő­dőknek. S mi más tanácsot is adhattunk volna, mint amit mi is csináltunk: jó erősen bezártuk az ablako­kat ... Már ismét világos volt, de még mindig csöngött a két ügyeleti telefon. Most már a kirándulók mondták el, hogy a hatalmas porfelhő el­érte a Bükköt is. Volt olyan rész, ahol szabályosan sárga sáreső esett, beborítva a ki­rándulók ruháját, az autó­kat. Aztán eleredt Miskolcon is az eső, megkötve az óriá­si riadalmat keltő port, le­mosva a já'rdákat, a háza­kat, a járműveket... — ny — s — Pártértekezlet az LffM-ben A politizáló pártszervezett a jövő (Folytatás az 1. oldalról) politizálás. A változást azon­ban — tette hozzá — nem az üzemi pártpolitikai mun­ka gyengítésével, hanem azt megőrizve és megújítva kell elérni. Foglalkozott a szóbeli ki­egészítő az országos szintű reform-retorikával is. Ezzel kapcsolatban Dobozy Zsolt hangsúlyozta, hogy az LKM kommunistái egyetértenek a politikai intézményrendszer megreformálásával, a sztáli­ni modell elvetésével, de ugyanakkor az is vélemé­nyük, hogy az ez irányú re­form eltorzul. Az LKM kommunistái — folytatta — támogatják a demokratiz­mus kiszélesítését, a társa­dalmi nyíltság ás nyilvános­ság erősítését, a jogállami­ság feltételeinek megterem­tését. de csak a szocializ­mus keretei között. Szóbeli kiegészítője végén szólt nemzeti ünnepünkről is. Az LKM pártbizottsága nevében azt javasolta, hogy a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár kollektívája együttesen csat­lakozzon Miskolc Város Ta­nácsa elnökének azon fel­hívásához, hogy ünnepel­jünk együtt március idusán, március 15-én. Szimbolizál­ja ez az ünnep a nemzet és a város egységét. Az előterjesztéseket igen érdekes vitában értékelték, véleményezték, egészítették ki a küldöttek. Húszán szól­tak hozzá, s noha kétségkí­vül akadtak unalmas, ter­melési tanácskozás ízű fel­szólalások is, helyenként felizzott a terem légköre, s egymás után kértek szót az úgynevezett „egyperces” hozzászólók is. A felsőbb pártszervek képviseletében először Tí­már Vilmos kért szót. Az egy hete lezajlott Miskolc városi pártértekezlet — utalt a tanácskozásra — je­lentős fordulat kezdete volt, egy új útra való ráállás le­hetősége. Innen most már előre kell nézni, rendezni lehet a sorokat. A pártárte- kezlet által elfogadott prog­ram alkalmas arra, hogy mellé és mögé felsorakozza­nak, saját programjaikkal kiegészülve a helyi párt- szervezetek is. A sztálinista modell elvetése egyben új politikai gondolkodásmódot jelent, amely a gyakorlat­ban a pártirányítás helyett a politikai befolyásoltságot, vagy a parancsolás helyett érveink elfogadtatását, az­az: a politizáló pántmozgal- mat helyezi előtérbe. Most — mondotta — a legfonto­sabb szavaink hitelének visszaszerzése. Ez nem nél­külözheti olyan kérdések feltevését sem. hogy ki a felelős a máért, mit vállal­hat a múltból a pánt, a tag­ság? E nagy horderejű kér­désekre a történelmi bi­zottság munkájának lezárá­sa után adhatunk végleges és megnyugtató válaszokat, s erre, vagy ebbe épülve, ez év végén, vagy a jövő év elején el kell készíteni egy miskolci helyzetértékelést is. Ám a kollektív felelősség elvét máris elutasíthatjuk: nem minden párttag felelős a múltban történt hibákért. Dudla József a megyei pártbizottság nevében kö­szöntötte a diósgyőri kohá­szok pártértekezletét, s mi­vel tizennyolcadiknak ka­pott szót, volt mihez kap­csolódnia, az idő haladtának ellenére -is mind érdeke­sebbé váló vitában. Azzal kezdte, hogy véleménye sze­rint a tanácskozás alkotó módon járul hozzá a me­gye pártmozgalmának mun­kájához, gazdagítja és erő­síti azt. S noha az LKM párttagságának útkeresése nyilván tartalmaz sajátos vonásokat is, a fő irányok egybeesnek a megyei párt- bizottság irányvonalával. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután részlete­sen szólt az 1986 novembe­re óta eltelt időszak azon történéseivel, amelyek során elindult a gazdaság, majd — a tavalyi májusi pártérte­kezlet után — a politikai intézményrendszer reformja. A kettőnek — mutatott rá — egymás mellett, egymás­ra hatva kellene haladnia, A többpártrendszerről, a pluralizmusról a vita során elhangzottakhoz kapcsolód­va, az MSZMP kezdemé­nyező szerepét hangsúlyoz­ta. A párttagokban is van igény a többpártrendszer iránt — mondotta —, hiszen az politikai versenyhez ve­zet. s az MSZMP-nek en­nek során kell kivívnia ve­zető szerepét. Ha ezt csak deklaráljuk, nem érünk vele semmit, a társadalom ma már nem fogadja el az ilyen kinyilatkoztatást. Ami pedig a többi pártot illeti, a hozzájuk való viszony akkor alakul majd ki vég­legesen, ha ezek a pártok bejegyeztetik magukat, nyil­vánosságra hozzák program­jaikat. Foglalkozott Dudla József a lakóterületen végzendő .pártmunkával és a pártsgy- séggel is. Olyan időszak előtt állunk — figyelmezte­tett —, amikor a kommu­nistáknak mindig szolgálat­ban kell lenniük, gyárban és gyárkapun . kívül egy­aránt. Másodlagos, hogy hol párttag valaki, ahol felada­ta van, ott kell dolgoznia, politizálnia. A pártegység­gel kapcsolatban pedig ar­ra hívta fel. a figyelmet, hogy az egység megbontásá­ra irányuló törekvések je­lentik ma a legnagyobb po­litikai veszélyt. Nem baj — mondotta —, ha a párton belül különböző szellemi irányzatok is élnek, hiszen ez lényegében a platform­szabadságot jelenti. Ám az alapkérdésekben egységnek, összhangnak kell lennie. A vita lezárása, a hozzá­szólóknak adott válasz után a küldöttek választottak. Az LKM új pártbizottságá­nak titkára ismét Dobozy Zsolt lett. A helyettesi poszt­ra jelölt Csíki Csaba és Ta­tai János közül az utóbbi kapott több szavazatot, így ő lett Dobozy Zsolt helyet­tese. Ny. I. Magnó rá dió-csere akció AMÍG a KÉSZLET TART! CA-W30 AIWA magnórádió CS—250 AIWA magnórádió RR-1100 Grundig magnórádió 17 400 Ft 11 100 Ft 13 400 Ft vásárlása esetén 1 db használt rádiót vagy magnetofont 2500 FORINT ÉRTÉKBEN BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ, AMÍG A KÉSZLET TART! Régi ár Új ár Sokol 308 rádió 1 270 Ft 950 Ft RD 5686 autórádió-magnó 6 900 Ft 4500 Ft A 341 autórádió 1 460 Ft 1100 Ft EA 7386/S erősítő 10 800 Ft 8100 Ft Aiwa 220 rádiómagnó 13 400 Ft 7900 Ft N 9704 rádiómagnó 10 000 Ft 6000 Ft Neiwa 2 rádió 719 Ft 550 Ft RM ,5642 rádiómagnó 8 530 Ft 6400 Ft R 601 rádió 2 090 Ft 1700 Ft VEF 206 rádió 1 110 Ft 850 Ft CENTRUM * ■ Várja Ont a MISKOLCI ÁRUHÁZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom