Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 47. szám 1989. február 24. Péntek Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Ma este bemutató Luxemburg grófja $ Csütörtökön este, azaz la­punk zártakor már láthatták az Egyetemi bérlet tulajdono­sai, ma este pedig a Bemu­tató bérlet \gazdái nézhetik, és feltehetően élvezhetik vé­gig a Miskolci Nemzeti Szín­házban Lehár Ferenc min­denkor nagy sikerű nagyope­rettjének, a Luxemburg gróf­jának előadását. Ezt a bemu­tatót, illetve előadássoroza­tot igen sokan várták; azok is, akik a korábbi miskolci bemutatókon már megismer­hették, s bizonyára azok az operettkedvelő fiatalabb né­zők is, akiknek még nem volt módjuk találkozni vele. A darab szinpadraállitásához vendégrendezőt hivott a szín­ház, Horváth Jenő személyé­ben, a legfőbb szerepeket pedig kettős, illetve hármas kiosztásban játszatja; a ze­nekart is felváltva vezényli Molnár László, illetve Kal­már Péter. Bemutató tehát ma este 7 órakor. Képünkön - előlegbe - a játék egyik kettőse. (Fotó: B. I.) Szőlő- és bortermelők egyesülete (Folytatás a 2. oldalon) Siffmann Zsolt műszerész a kórházak és sportolók által egyaránt jól hasznosítható KE-12-es er- gométert szereli. Majdnem egy éve együtt­működési szerződést kötött a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizott­sága és az ukrajnai' kamarai szervezet. Ennek első konk­rét eredménye volt, hogy ukrajnai vállalatok résztvet- tek a tavalyi miskolci ipari kiállításon. Az együttműkö­dés most azzal folytatódik, hogy régiónk mintegy fél­száz vállalata május 12—19. között bemutatkozik Ukraj­na fővárosában, Kijevbén. — Mai tanácskozásunkon beszéltük meg a részleteket — tájékoztatott bennünket tegnap Bihal Tamás kama­rai 'titkár. — A Kijevbe ké­szülő vállalatok közül mint­egy húsz a borsodi. A város ezer négyzetméternyi terü­letű vásári csarnokában 360 —400 négyzetméteren tar­tunk árubemutatót. Ez óriási lehetőség minden résztvevő számára, hiszen az ukrajnai piac nagy felvevőképességű. Érdekessége lesz a rendez­vénynek, hogy a csarnok másik oldalán, a mi kiállí­tásunkkal szemben, ukraj­nai cégek mutatják majd be saját, nekünk ajánlott ter­mékeiket. (Folytatás a 8. oldalon) Hosszú vajúdás után, feb­ruár 21-én végre megala­kult a Tokaj-hegyaljai Sző­lő- és Bortermelőik Egyesü­lete. Az egyesület alapítója lett valamennyi tokaj-hegy­aljai termelő- és szakszövet­kezet. az Állami Gazdasági Bor.kombinát, a Hungarovin Borgazdasági Kombinát, va­lamint számos magánterme­lő. A Tokaj-hegyaljai Sző­lő- és Bortermelők Egyesüle­téhez alapító tagként csatla­kozott a Teszöv és a Mé­szöv is. Az új, önálló jogi sze­mélyként működő szervezel célja többek között a tör­ténelmi borvidéken a szőlő­kultúra hagyományainak ápolása, az eredet- és minő­ségvédelem. a tudomány eredményeinek hasznosítása, a szőlő és bor hírnevének öregbítése, a termelési cé­lok és módszerek piacorien­tált összehangolása, s végül a tagok érdekképviselete. Az alakuló ülésen a résztvevők a borvidék területi arányai­nak figyelembevételével vá­lasztották meg kilenctagú el­nökségüket. s elnöküket, dr. Visóczki Lajost, kandidá­tust, a mádi Rákóczi Szak- szövetkezet elnökét. A fel- ügyelőbizottság elnöke Pisák (Folytatás a 2. oldalon) a Borsodi Bányász A miskolci városi sportcsarnok, ban megrendezett első osz­tályú ökölvívó csapatbajnoki mérkőzésen a Borsodi Bányász gárdája 19-7 (!) arányban nyert a nagy rivális, a Paksi SE ellen. A sajószentpéteriektől így a bajnoki címet már nehéz lesz elvenni. Képünkön a bol­dog öklözök láthatók. (Tudósi, tásunk a 7. oldalon.) Megyénkbe érkezett az igazságügy-miniszter Tegnap a kora délutáni órákban megyénkbe érke­zett — kíséretében feleségé­vel és dr. Szigeti Ágnes mi­nisztériumi igazgatási főosz­tályvezetővel — dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, igaz­ságügy-miniszter. A Mezőkövesdi Városi Bí­róságon fogadta dr. Szolyák Ferenc, a Borsod-Abaúj- Zempién Megyei Bíróság el­nöke. A miniszter a rövid láto­gatás során megismerkedett az ottani bírókkal és a bí­róság munkájával. A mai napon — a délelőt­ti órákban — a megyei párt­székházban fogadja a mi­nisztert Dudila József, az MSZMP Borsod-Abaúj­Zempién Megyei Bizottságá­nak első titkára és dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke. Ezt követően találkozik — a Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bíróság épületében — a megye helyi bíróságai­nak elnökeivel és bíráival. Délután a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Ál­lam- és Jogtudományi Ka­rának oktatóit keresi fel, szombaton pedig részt vesz az egyetem végzős hallgatói­nak doktorrá avatásán. A KB székhazában Grósz Károly és Laurent Fabius találkozója Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogad­ta Laurent Fabiust, a Fran­cia Nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén, csütörtökön érkezett ha­zánkba. Az MSZMP főtitkára és a francia politikus felidézték legutóbbi párizsi találkozó­jukat. Üdvözölték, hogy a magyar—francia felső szintű párbeszéd folytatásaként sor került a francia parlament elnökének látogatására. Grósz Károly tájékoztatást adott a gazdasági, politikai és ideológiai életben meg­indult reformról. Több Borsod megyei vál­lalat, szövetkezet és intéz­mény képviselője csütörtö­kön délután konzultáción vett részt a megyei pártszék­házban. Mint azt Deák Ist­ván, a megyei pártbizottság munkatársa bevezetőjében elmondta, szeretnének képet kapni a munkaerőképzés, il­letve -átképzés helyzetéről és a vállalati elképzelésekről. Kitért rá, hogy Borsod sa­játos helyzetéből fakadóan megyénkben a képzettségi szint nincs összhangban a követelményekkel, továbbá túlzottan magas a szakkép­zetlen munkaerő aránya. Gond az is, hogy pillanatnyi­lag a termelőüzemek nem tudnak arra választ adni, hogy néhány év múlva mi­lyen összetételű munkaerőre, -utánpótlásra van szükségük. A résztvevők közül sokan elmondták, hogy szinte min­den ágazatban, minden vál­lalatnál léteznek hiányszak­mák. A vegyiparban például, mint arról a BVK képviselő­je beszámolt, a vegyipari szakmunkás-utánpótlás biz­tosítása az egyik legfőbb gond. Hovatovább az is Kijevbe készülnek a régié vállalatai problémát okoz a vállalat­nak, hogy elnőiesedik ez a szakma, holott a négy mű­szak és az egészségre ártal­mas munkahelyek nem ked­veznek a nőknek. Az Özdi Kohászati Üze­mekben ma az a helyzet, hogy amíg a kohászatban nem érződik a stabilizáció, addig a képzésben sem tud­nak előrelépni. Elég nehéz­kes az átképzés, a tovább­képzés, ugyanis sokan ide­genkednek tőle, pedig egyik napról a másikra nagy szám­ban tudnának foglalkoztatni például gépi forgácsolókat, vagy géplakatosokat. Elhang­zott olyan vélemény is, mi­szerint a felnőttképzés vál­ságban van. A Zalka Máté Gépipari' Szakközépiskola igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a szakember- képzésnek meg kell előznie a gazdaságban végbemenő fejlesztéseket, beruházáso­kat. Volt, aki azt tette szó­vá, hogy sajnálatos módon a szülők egy része nagymér­tékbe;: befolyásolja a gyer­mekét a pályaválasztásban, amikor egyes divatszakma irányába tereli a figyelmét, nem törlődve azzal, hogy esetleg bizonyos idő múltán ez elhelyezkedési gondot okoz számára. A felnőtt továbbképzés egyik gátja, hogy sokan nem rendelkeznek általános isko­lai végzettséggel, de legalább ilyen nehézség az is, amikor az emberek nem vállalják egy-egy szakma elsajátítását. A Digépben nemrégiben há­romszáz dolgozóval beszél­gettek el, hogy beiskolázzák őket a különböző szakmai tanfolyamokra. Az eredmény elszomorító: mindössze 27-en a munkaerő-gazdálkodásról és az álképzésri

Next

/
Oldalképek
Tartalom