Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Tlsztelt Hölgyem, Uram! OsösorbaTadóbevTási ZlTzlzTní Ti tékeiulnk T % e9y ZTeÍhtá',ha!ÓkTban 37 e3ységcsomagban melyhez tartozik meg a befizetési csekk és eqV előre címzett válaszboríték. 9V TeTZuuSOma9 pedia mmden lakóhelyéhez legközelebbi postahivatalban, az adóhatóságok- a (igazgatóság, adófelügyelöség és ügyfélszol­gálati irodánál), tanácsok ügyfélszolgálati irodáin erdekkepviseleti szerveknél beszerezhető, in­gyen. Kérjük, hogy a bevallást és az adóbefize­tést postán, ajánlottan adja fel. Ez díjmentes. További jelentkezésünkig Üdvözlettel: 0 A Stuttgart melletti Sindelfingen Pinceszínházában immár második alkalommal vendégren­dez Bodolay Géza, a szegedi szinház rendezője. A Pludersweilerni búcsú (Goethe nyomán) cimű vásári komédiáját. A díszleteket és jelmezeket Mira János tervezte. (MTI-fotó) Kiállítás Ózdon „Százéves az ózdi kórház” címmel nemrég időszaki ki­állítás nyílt az Ózdi Kohá­szati Üzemek Gyártörténeti Múzeumában. A kiállítást Nagy Károly iskolaigazgató- helytörténész nyitotta meg, aki egyedül végezte a nagy­szabású gyűjtő-, kutató-, és feldolgozó munkát. Beveze­tőjében emlékeztetett arra, hogy a kórház centenáriu­ma, valamint annak jegyé­ben, hogy az intézmény fel­vette dr. Almádi Balogh Pál nevét 1988. októberében Óz­don rendezték meg a X. borsodi orvos és gyógysze­rész napokat. A mostani ki­állítás valójában e tudomá­nyos ülés résztvevőinek ké­szült, azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben a kór­ház épületében helyezzék el. Az első kórházat Ózdon 1888-ban alapították, amely a gyártelep fejlődése, a munkásság számának növe­kedése nyomán öt évtized­del később már kicsinek bi­zonyult. Így került sor 1939- ben a mai kórház építésé­nek kezdetére. A kórház a II. világháború miatt csak 1949. október 16-án kezdhet­te meg működését 150 ágy- gyal, korszerű épületben. A kórháztörténeti kiállítás vit­rinéiben olyan tárgyi emlé­kek sorakoznak, amelyek valamilyen formában a gyó­gyítást szolgálták. Látható az 1888-as alapítási okirat, a korabeli felvételek pedig betekintést nyújtanak az in­tézmény életébe, elénk .tá­rulnak a gyógyítás eszközei, a kórházi berendezések. A képek mellett levéltári for­rások tájékoztatnak a gyó­gyítómunkát végző orvosok és a szakszemélyzet munká­járól. A dokumentumok 1870-től szinte napjainkig végigvezetnek a közegész­ségügy ózdi és város kör­nyéki fejlődésén, a zárótab- ilók pedig a kórház mostani életét, gyógyító tevékenysé­gét, valamint az 1988. októ­ber 14-i centenáriumi ün­nepség fotóit mutatják be. A kiállítás másik része a gyógyítás relikviáit tartal­mazza vitrinekben elhelyez­ve. Találhatók itt XVI. szá­zadból való és mai orvosi és gyógyszerészkönyvek, az egészséges életmódra nevelés tankönyvei. Láthatók gyógy­szerész- és bábaoklevelek, régi patikaedények, lábbal hajtás fogfúró, látszerész- doboz, bábatáska, századfor­dulóbeli mikroszkóp. A ki­állítás a kórház névadójára, dr. Almási Balogh Pál orvos tudós-akadémikusra is em­lékezik, aki e tájon. Nagy- harcán született, Kossuth és Széchenyi háziorvosa volt. Kerékgyártó Mihály Ismét számadáshoz érke­zett a magyar filmművészet: ma este Budapesten, a Kongresszusi Központban ünnepélyesen megnyílik a XXI: magyar filmszemle. Akik figyelemmel kísérték az első húsz szemlét, azok­nak azonnal szembetűnhet már a rendezvény nevében is egy olyan változás, ami igen jelentős tartalmi és szemléleti változást is jelöl. Eddig ugyanis játékfilm- szemlék voltak, korábban Pécsett és a fővárosban vál­takozva, az utóbbi években csak Budapesten. Játékfilm­szemlék, amelyek az egy év során született hazai játék­filmek szakmai mérlegelésé­re voltak hivatottak, ám az utóbbi években nemcsak resztvettek e fesztiválon do­kumentumfilmek is, hanem mindinkább domináns sze­replőkké váltak, fődíjakat hódítottak meg, bizonyítva, hogy ebben a kategóriában roppant nagy előrelépés, ha­ladás történt és a tényfeltá­ró, oknyomozó, non fiction művek összességükben nem­csak utolérték, hanem egyes években alaposan meg is haladták a játékfilmek átla­gát. Oktalan dolog lenne a jövőben is fenntartani a merev különválasztást; sora­kozzanak egymás mellé a szemlén a két műfaji kate­góriába tartozó alkotások, ám így szükségtelen a já­tékfilmes megjelölés, ezért lett a ma kezdődő sorozat egyszerűen, tömören, de ki­fejezően XXI. magyar film­szemle. Előzetes ismereteink sze­Utóbb többször szóba ke­rült már a nyilvánosság előtt az MSZMP értelmiségi jellegének erősítése. Úgy is, mint szükségesség, de — bízvást hozzátehetjük — úgy is, mint történeti tény, tehát erősödés. Ez utóbbira jel­lemző, hogy míg a felszaba­duláskor a kommunista párttagságnak csak egy-.két százalékát álkotta az értel­miség, napjainkban az MSZMP tagságának mintegy harmadát adja. Ez a statisz­tikai arányváltozás sokszo­ros növekedést jelent, ha arra gondolunk, hogy az összes taglétszám is több­szöröződött az évek, évtize­dek során. Tény, hogy a régiek közül nem minden kommunista nézte jó szemmel az értelmi­ség arányának ezt a gyarapo­dását a párt soraiban, és el­lenérzésük tovább is öröklő­dött a kétkezi dolgozók né­melyikére, akik ma sem ro­konszenveznek e folyamat­tal. Pedig természetes dolog­ról van szó. A természetel­lenes éppen az illegális időkben mutatkozó, nagyon alacsony részarány volt. Az .akkori viszonyok között azonban ez is érthető volt. Mint ahogy később érthető­nek és természetesnek tart­hatjuk a nagymérvű növe­kedést. Természetesnek azért, mert az értelmiség fogékony — más rétegeknél talán fogékonyabb is — a nemzet sorsa iránt. A refor­mok szükségességének felis­merésének útján is magáé­nak tudhatta a párt az ér­telmiség mind nagyobb ré­szének támogatását. Aztán a kényszerű megtorpanás e tekintetben is hozott vissza­esést. Am a felemásan lét­rejött reformlehetőségek legjobb kihasználását ese­tenként leginkább az alko­tókész értelmiségiek tudták egyes kollektívák számára biztosítani — amint azt pél­dául a kereskedelemben a Skála-Coop hálózat fejlődése tanúsította. De nagyüzemi mezőgazdaságunknak a nemzetközi élvonalba emel­kedése sem vált volna való­ra az agrárértelmiség áldo­zatos, hozzáértő igyekezete nélkül. S, ha már itt, a fejlesztő- sekinel tartufiik, jg eléggé általános .tapasztalat, hogy az új technikák, technoló­giák kezelése, üzemeltetése mind nagyobb szakértelmet követel. Nem kevés ma mél­áz olyan üzem, gyártósor, amelynek vezérléséhez, mű­ködtetéséhez több techniku­si és mérnöki képzettségű ember keill, mint fizikai munkás. Az is bizonyos, hogy a sokat emlegetett szerkezetváltás csak akkor hozhat közboldogulásra eredményt, ha ilyen techno­lógiák honosodnak meg egy­re nagyobb mértékben álta­la. Ez nemzetközileg is ál­talános tendenciája a fejlő­désnek. Ellene szegülni any- ny.i, mint lemaradni a tech­nikai haladásban, aminek a következményeit — népies szóval — nyögjük manapság is a gazdaság sok területén. A fejlett országok néme­lyikének kommunista pártja pedig önkritikusan beismer­te, hogy megkésve ébredt rá a technikai-technológiai fejlődés új követelményei­ből eredő, társadalmi válto­zások hozta, új feladatokra. Más szóval arra, hogy a klasszikus értelemben vett munkásosztály, mely a költővel szólva — harcban vasba öltözött az új technikai színvonalból adódó feltételeknek megfe­lelően átrétegeződott. »zelle mibb munka, kvalifikáltabb szakmai követelmények folytán ez az átrétegezodes az értelmiségi leHeg^mer veinek érvényesülését hozta "sSoSág, sőt annál * több már-már öngyilkosság lenné Itthon szembeszeguln az ilyen irányzattal mert ez a kor követelménye-^ szerűségé, aminek int furán, de igaz^ß szer mondva — meg kell adni magunkat. Mert nem tehe­tünk mást. Meghittebb korú nemzedékünk maga tapasz­talja például, hogy a számí­tástechnikához — amely a fiataloknak hovatovább már játékszere —, kevés kivé­tellel, mit sem ért. Nem megy tehát csodaszámba, hogy egyetlen emberöltőnyi időn belül új tudományok, új szakmák megtanulására kényszerülünk, s ezáltal a saját magunk értelmiségi jellege is erősödik. Hogyne erősödne akkor a párté! Éppen az lenne a baj, ha ez a felismerés még váratna magára. Ha mind bonyolultabb gazdasági, tár­sadalmi viszonyaink között nem a kiművelt emberfők révén akarnánk előre jutni. S egyáltalán: eligazodni. Ha csak egyénileg mondanánk gyermekünknek azt, hogy fiam, te többet tanultál, ne­ked ezt, vagy azt jobban kell tudnod. Ennek az igaz­ságát közösségilleg is valla­nunk kell, mert különben nem jutunk ötről a habra országosan. Ezt bizonygatva, egyáltalán nem tagadjuk sem a korral, sem a fizikai munkával járó tapasztalat szerepét, az ilyen önbecsülés fontosságát, de annak túl­hangsúlyozása sem jarhato út. Nem jutnánk rajta se­hova. Ezért — a kor köve­telményét és lehívásait megértve — nagyon termé­szetesnek tarthatjuk, hogy az értelmiségi jelleg a part bn is erősödik. Bonyolult világunkban eligazodni, s ,o ® ST« azt se feledjük, hogy a emberfők voltak. Magyar István rint a mától február 8-ig tartó szemlén harminchárom filmet szándékoznak bemu­tatni, mintegy 90 órányi időtartamban. Ennyi film még sosem szerepelt .a prog­ramban. Tizennégy ezekből dokumentumfilm. (Feltehe­tőleg e műfaj színe-java, ezért a borsod-miskolci né­zőben felvetődik a kérdés: vajon, mi jut akkor a kö­vetkezel miskolci filmfeszti­válra e kategóriából?) Sok ilesz az elsőfilmes rendező is, s viszonylag kis számban szerepelnek új műveikkel a kiemelkedő játékfilmes ren­dezek. Mint ez hagyomá­nyos, a szemlén az előző megméretés óta készült fil­mek szerepéinek. Most a 33 között 22 olyan található, amelyet a közönség még nem láthatott. Természetesen nem .lehet a teljes programot maradék­talanul végignézni a rövid idő alatt, meg az időátfedé­sek miatt sem. Viszont a szemlét kiegészíti még egy szakmai vita á mozgókép­kultúra helyzetéről és lehe­tőségeiről, egy nemzetközi sajtókonferencia és a zsűri nyilvános vitája is. A részt­vevőknek alaposan meg kell tervezni, mikor, min akar­nák, illetve tudnak részt venni. A szemle filmjei ha­marosan a közönség elé ke­rülnek az ország moziháló­zatában, az egész rendez­vényből kirajzolódó képről pedig, már korábban számot adnak majd az érdeklődők­nek a résztvevő filmes új­ságírók, kritikusok. (benetlek) Levéltári kiállítás Történelmünk híres személyeinek névaláírásai címmel kiállítás nyílt a Magyar Országos Levéltárban. Az időszaki kiállításon több mint 250 irat, levél, oklevél, leirat szerepel - fényképmá- solatok, metszetek, pecsétek társaságában a XV. század köze­pétől a XX. század közepéig terjedő időszakból. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1914. július 31-én, Bécsben kelt leirata Tisza István miniszterelnökhöz - parancsot ad az általános mozgósításra. 1989. február 3., péntek ^ Értelmiségi jelleg a pártban Emlékek a gyógyítás múltjából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom