Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Gyorsítást igényel Az új működési szabályok kimunkálása Befejezte munkáját az MSZMP KB Szövegszerkesztés, a számítógép segítségével Egy régi új város gimnáziuma Március elsejétől ismét városi rangot kap Szikszó. A megyeszékhelytől 15 kilométerre fekvő település több, mint húsz esztendeje saját gimnáziumába várja a tanulni vágyó fiatalokat. Nemcsak a környék, hanem Miskolc nyolcadikosai is szívesen választják a Szepsi Csombor Márton nevét viselő intézményt középiskolájuknak. (A gimnáziumot bemutató írásunkat a 4. oldalon olvashatják.) Mérlegen megyénk 1988. évi termelése Megtartották a Matyó Termelőszövetkezetben a küldöttgyűléseket Mezőkövesden, s ezeken adtak számot a tavalyi munkáról. Berták András főkönyvelő olyan év eredményéről számolt be, amelyről ő is azt mondta, hogy „bízvást kívánhatnánk magunknak az elkövetkező évekre is ilyet.” A főkönyvelő elmondta, hogy a szövetkezet kifizetett több mint tizennyolcmillió forint többletköltséget, .ebből a költségvetés tizenötmillió forint volt, így a termelőszövetkezetben mindössze 3 millió forint maradt ebből. A szakember szólt arról, hogy a pénzügyi' színvonal szinten tartása is igen komoly feladat a szövetkezet számára. Ugyanakkor nagy gondtól szabadult meg a szövetkezet .közössége: utoljára terhelte éves eredményüket a szarvasmarhaágazat felszámolásának és a termelésének vesztesége, mintegy ötmillió .forintban. A három év alatt végrehajtott szerkezetváltozás befejezésével évi harmincmillió forint (!) hitelfelvételtől mentesült a termelőszövetkezet. (Ez jelenlegi kamatszinten kétmillió forintot jelent, és nem képződik a termelésből évi 3-5 millió forint veszteség.) A szövetkezet jelentősen növelte műszaki színvonalát készpénzes és lízinges vásárlással, összesen 33 millió forintot fordított állóeszköz-beszerzésre. (Folytatás a 3. oldalon) a természetbeli Szervestrágyo-szóráshoz rakodik a gépi Kedden reggel, a KB székházéban — Berecz János elnökletével — a párt agrár- politikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A testület elé tárt helyzet- értékelést, a különböző elgondolásokat — tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét — értékelve a felszólalók közül többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyék az elő- tex’jesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt. Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a jövőben is megtarthassa — fogalmazott Romány Pál. Számos felszólaló rámutatott, hogy hazánk, legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a világ fejlett országaival. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is minősítette. Burgert Róbert így fogalmazott: a vidék, s ezen keresztül az ország politikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szavazata is a tét akkor, amikor ' a reform törekvéseit kell a vidék nyelvére „lefordítani”. Maróthy László ezzel öszAz agrárpolitikai tézisek feletti vitával folytatta munkáját február 21-én az MSZMP Központi Bizottsága. (MTI-fotó) rárpolitikájuk kialakításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem szabad. A különböző alternatív szervezetek javaslataira más hozzászólók is reagáltak. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új földosztásnak. Szükség van viszont a tulajdonformák, a vállalkozások sokszínűségének megteremtésére, esélyegyenlőség biztosítására az egyéni, családi vállalkozásoknak is. Szabó István szerint a mezőgazdasági kamara koncepciója egyelőre nincs kidolgozva, s bár tudomásul kell venni, hogy az érdekképviseleti monopóliumok megszűntek, felhívta a figyelmet: a tsz-eknek egy sor szociálpolitikai , társadalompoliti - kai feladatot is el kell látniuk. A mezőgazdaság helyzetének megvitatásakor nemcsak egy ágazatról, hanem a falu, a vidék lakosságának életéről, hangulatáról, jövőjéről is szó van — hangsúlyozták többen. A téma tárgyalása tehát összefügg a településfejlesztési politikával is, azzal, hogy megmarad-e a falvakban a „képességmegtartó népesség”. Ezzel kapcsolatban Burgert Róbert kiemelte: a falunak kell termelési központtá, az integrált termelés fő szervezőjévé válnia. Meg kell fordítani azt a jelenlegi helyzetet, hogy a falu van alárendelve a nagyüzemnek. Egy másik összefüggést, pontosabban annak hiányát tette szóvá Maróthy László. Az MSZMP-nek jelenleg nincs aktív környezetvédelmi politikája — jelentette ki, rámutatva, hogy enéllkül pedig az agrárgazdaság megújulása sem lehet teljes, hiszen itt a többi között olyan kérdésekről van szó, mint a talajtermékenység fokozatos romlása, vagy a külpiac által is mind jobban igényelt környezetbarát ter- Ynékék gyártásának ösztönzése. Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. (Folytatás a 2. oldalon) szefüggésben leszögezte: a magyar vidék politikai tényező, s ekként szerepel most a testület napirendjén, de így tekintenek rá a legkülönfélébb alternatív szerveződések is. Ki kell mondanunk ezért — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP a vidék pártja is, amely országos fejlődési pályán akarja megújítani a mező- gazdaságot. Ennek szellemében kell készülni majd a választásokra is. Berend T. Iván ugyancsak már a jövendő választási kampányra tekintve foglalkozott e kérdéssel. Rámutatott: a párt propagandájában, így a majdan véglegesítendő tézisekben is nyomatékosabban kell és lehet szólni agrárpolitikánk sikeréről, és világos érvekkel kell politikai harcba szállni azokkal a mostanában megfogalmazott elképzelésekkel, amelyek valamiféle farmergazdaság megteremtésében vélik a fejlődés útját. A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok, alternatív szervezetek agTanácsi vb-ülés Miskolcon A miskolci tanács végrehajtó bizottsága tegnap újabb részletes vitát tartott a megyei város idei költség- vetéséről. Emlékezetes, hogy a miskolci tervről már az elmúlt esztendőben döntés- előkészítő vitaanyag készült, amelyről véleményt alkothattak a város tömegszervezetei, elmondhatták észrevételeiket a nagyobb üzemek és intézmények képviselői. A tanács az emlékezetes februári ülésen „első olvasatban” már határozott a tervről, most a konkrét számok kidolgozásán van a sor. A tegnap elfogadott javaslat ismét a tanácstagok testületé elé kerül, s a március 2-i ülésen mondják ki róla a végső szót. Nem túlzás, ha leírjuk: nem volt még működési, fenntartási és fejlesztési terv, amelyet ilyen sokan vettek volna szemügyre, amely ennyi nagyító alá került volna, mint az idei. A rendelkezésre átló pénz elosztása tehát valószínűleg az optimális arányokban történik meg. A baj viszont ott kezdődik, hogy a városi költségvetés majdnem öt- milliárdjábód csak a már meglevő intézmények fenntartására, a napi munka nélkülözhetetlen feltételeinek biztosítására és a már megkezdett középítkezéseik folytatására elegendő csupán. A városban nem kezdődhet meg egyetlen látványosabb építkezés és feltehetően egyetlen állami bérlakás sem kerül tető alá ebben az esztendőben. Mindenesetre biztató, hogy az előzetes elképzeléseknél 863 millió Ft-taltöbb bevételre számíthatnak a pénz felhasználásáról, elköltéséről határozatot hozó tanácstagok. Ezzel az összeggel majdnem ötmüliiárdra emelkedik a korábbi négymil- tiárd forint, ám a fejlesztési összegekből még így is el kell csípni közel százmillióit az intézmények fenntartására. A vb a tegnapi ülésen a terv' alapváltozata mellett döntött, azaz az abban felsorolt célok elfogadását ajánlja a tanácsnak. (u. .j.) Küldöttgyűléstől zárszámadásig
