Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 27. szám 1989.február 1. Szerda Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Változások ói a Kossuth Gimoázioio H uszonkét osztály­ban több mint 800 diák tanul a miskolci Kossuth Gimná­zium és Óvónői Szakkö­zépiskolában. A társa­dalom igényeinek meg­felelően természetesen itt is változnak az okta­tómunka formái. A gim­náziumi képzés specia­lizálódik, az óvónői szak­közép pedig egyre in­kább a pedagógusi pá­lyához nyújt felkészítést. A középiskolát bemutató írásunkat a 4. oldalon olvashatják. Óra a számítástechnikai laborban 1 és Ért köriek fogdába? (5. oldal) Népi ellenőrök tapasztalatai A Sárospataki Városi Ta­nács 1985. június 26-án ki­lencfős Népi Ellenőrzési Bi­zottságot választott. Az .az­óta eltelt három és fél év munkájáról számolt be leg­utóbbi ülésén a testület. Er­re az időszakra a társadal­mi, politikai, gazdasági élet mélyreható változásai a jel­lemzőek, így a népi ellen­őrzéssel szembeni igény is megváltozott. Hatékonyabbá vált a munkájuk azáltal, hogy je­lentősen csökkent a kötele­zően előírt országos és me­gyei vizsgálatok száma. Ily módon lehetőségük nyílt a sárospataki gondok megol­dását célzó, saját tervezésű témavizsgálatok számának növelésére. Üjszerű eleme a népi ellenőrzésnek, hogy a városok bekapcsolódnak or­szágos érdeklődésű vizsgá­Tiszta (elegendő) a 9 Hamarosan emelik a vízdijat megyénkben is. Ez nemcsak a közületeket, vállalatokat, hanem a lakosságot is érinti. A vizet szolgáltató és a szennyvizeket kezelő vízmüveket gyakran vá­dolják azzal, hogy az áremeléssel „saját malmukra hajtják a vizet”. Márpedig a hallgattassák meg a másik fél is elv során kiderült, hogy ez nem egészen igy van. Beszélgetésünkben többek között erre is kitért a Borsod Megyei Vízmüvek Vállalat igazgatója. (Lapunk 3. oldalán.) Képünkön pedig a Sátoralja­újhelyi Vízmüvet mutatjuk be, amelyet 1806-ban építettek, s még ma is üzemel. latokba, mégpedig úgy, hogy a helyi sajátosságokat tárják fel, amit aztán helyileg is hasznosítani tudnak. A sárospataki népi ellen őrök 1985 nyara óta 25 té­ma- és egy célvizsgálatot folytattak le: eközben 148 egységet vizsgáltak. A jobb előkészítő munkával, a cél­irányosabb programokkal lehetővé vált a vizsgálati napok számának csökkenté­se, kevesebb népi ellenőr kevesebb napot tölt el a vizsgálattal. A vizsgálatok kiterjedtek ipari, mezőgaz­dasági üzemekre, a kereske­delemre, valamint szociális és kulturális témákra. Igye­keztek úgy elkészíteni mun­katervüket, hogy az szink­ronban legyen elsősorban a városi vezeté^ előtt álló fel­adatokkal. A népi ellenőrök az el­múlt években Sárospatakon is kiemelt figyelmet fordí­tottak a személyi felelőssé­gi rendszer érvényesítésére, a hiányosságok konkrét sze­mélyekhez kötött kapcsola­tának feltárására. Mint a beszámoló során megállapí­tották, a népi ellenőri mun­kának ez a legnehezebb, legneuralgikusabb pontja. (Még mindig nagy a tole­rancia.) A feltételezhetőnél kevesebb felelősségre vonást kezdeményez a belső ellen­őrzés, a felügyeleti ellen­őrzés, így érthető, hogy a népi ellenőrök is félve nyúl­nak ehhez a dologhoz. A bizottság a beszámolá­si időszakban húsz, közér­dekű bejelentéssel és hu­szonhárom panasz kivizsgá­lásával foglalkozott. A kis­városi jelleggel magyaráz­zák, hogy a közérdekű be- jentések több mint 70 (!) százaléka névtelenül érke­zett. Annak ellenére, hogy a bizottság nem tud olyan esetről, hogy a bejelentővel szemben hátrányos megkü­lönböztetést alkalmaztak volna, vagy jogvédelmet kellett volna biztosítani szá­mára. A lakosság zárkózott­ságával magyarázható, hogy Sárospatakon az átlagosnál kevesebb a bejelentés, a pa­nasz, és hogy mindössze egy- közérdekű javaslat érkezett a népi ellenőrzésre. l. gy. A megye tanácsai 15,8 milliárddal gazdálkodhatnak Hogyan hasznosítható a csanyiki KISZ-iskoía? A megyei tanács tegnapi ülésén megtárgyalta és elfo­gadta a megye 1989. évi költségvetését. Már az e témá­val foglalkozó vb-ülés után, majd egy külön cikkben is­mertettük az idei terv főbb pontjait, és helyet adtunk az SZMT állásfoglalásának is. így most a terv felvázolása helyett a vitában elhangzott vélemények legfontosabb rész­leteiről számolunk be. A szóbeli kiegészítőt Sán­ta László, a tanács pénzügyi és tervosztálya naiv vezetője tartotta, aki bevezetőben részletesen elemezte a tava­lyi esztendő eredményeit, s utált arra a gazdasági, tár­sadalmi helyzetre is, amely­ben az új terv alternatíváit megfogalmazták. A lényeg: a megye tanácsai ebben az esztendőben f5,3 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A már korábban ismertetett alapváltozat, elfogadását ja­vasolta (ennek egyik legfá­Átadtók a „vezérkari tisztek” megbízólevelét Tegnap délelőtt az LKM vendógházábon levő törzshe­lyükön Tóth Lajos, a Borsodi Vaskohászati Tröszt elnök­vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, ho­gyan indult be a tröszti szervezet kiépítése, milyen elkép- zésekkel vágnak neki a nagy munkának. Bevezetőül szólt arról, hogy a célokat annak ide­jén a Tervgazdasági Bizott­ság és az LKM, az ÖKÜ és a BÉM tröszti szervezetbe történő összevonását előké­szítő miniszteri biztosi kon­cepció megjelölte. Ám az azóta eltelt hónapok alatt is sok minden változott, az idő új követelményeket is támasztott a tröszti szerve­zettel szemben. Így például a vaskohászati szerkezetvál­tás előkészítése és véghezvi­tele, mint fő feladat mellett jelentkeztek gazdálkodási, kereskedelmi-marketing és műszaki-fejlesztési feladatok is. Ennek megfelelően, e hármas tagozódás jegyében áll fel a tröszt. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a trösztön belüli leg­erősebb, s talán legjelentő­sebb irányító részleg a gaz­dasági szervezet lesz. Fel­adataiba tartozik —i egye­bek között — a tervezés, a döntések előkészítése, a gaz­dasági elemzések köre, a struktúraváltás pénzeszkö­zeinek előteremtése, és így tovább. A kereskedelmi és marketingszervezet egye­bek között a vállalatokon belüli kereskedelmi és ár­politikai elképzelések egysé­gesítésével, vagy például az export—import feladatok ko­ordinálásával, míg a mű­szaki-fejlesztési szervezet a fejlesztésekkel, a környezet- védelmi feladatokkal, az energiagazdálkodással, a kar­bantartási tennivalókkal fog­lalkozik. Ez utóbbihoz kapcsolódó­an mindjárt megjegyezte az elnök-vezérigazgató, hogy a fejlesztési koncepciók kiala­kítása jnár tavaly megtör­tént, most- finomításukról kell beszélni, amely. rpunká- val belátható időn belül el­készülnek. Ez a hosszútávú program mélységében jobban betekint a lehetőségekbe, mint a miniszteri biztosi koncepció. Lényegük, hogy a három vállalat legfőbb ér­tékeinek meghagyására, a gazdaságtalan területek le­építésére alapozza a fejlesz­tési elképzeléseket. így pél­dául számít az LKM kom­binált acélművére, az ÖKÜ dróthúzóművére, a hidegáru­termelő részlegekre, vagy például a BÉM alapányag- bázisaira. Alapvetőnek tart­ja Tóth Lajos a volumen­szemlélet és -hatás felszá­molását, a termékek feldol­gozottsági fokának és minő­ségének határozott fejleszté­sét. Ugyancsak alapvető, hogy a tröszt működésének átmeneti szakaszában, a ki­lencvenes évek elejére meg kell teremteni azokat a fel­tételeket, amelyek egy új, még szélesebb körű ipari csoportosulás előkészítését jelenthetik. Döntő kérdés, hogy mivel foglalkozzon a tröszti szer­vezet három vállalata, az­az mit gyártsanak, hiszen csakis a piac által igényelt, elismert, jó áron értékesít­hető termékek jöhetnék szó­ba. Ezzel kapcsolatban meg­tudhattuk, hogy az össztevé- kenység körülbelül 70 szá­zaléka kapcsolódik a vasko­hászathoz, míg a 30 száza­lék más jellegű lesz. Ám a vaskohászaton belül is profilváltásra van szükség. Ez gazdaságtalan tevékeny­ségek felszámolásában, és egy, laposáét gyártó, évi mintegy 200 000 tonna kapa­citású keskenyszalag-hen- gersor telepítésében nyilvá­nul majd meg legmarkán­sabban. Ennek előnyeit rész­letesen is taglalta a tájé­koztató. A hengermű mint­egy 800—1000 embert fog­lalkoztathat majd Diósgyőr­ben. Ózdon viszont a me­tallurgiai fejlesztés kérdései érdekesek. Belátható időn belül ilyen célú beruházá­sokra nem kerülhet sor, s két-három év múlva is a szovjet—magyar államközi szerződések tükrében kell vizsgálni majd a lehetősé­geket. Bejelentette Tóth Lajos, hogy mivel a három vállalat fenntartási költségei igen nagyok (3 milliárd forint kö­rül mozognak), megkezdő­dött egy, a térség beruházá­si és karbantartási dolgait egy kézbe fogó közös válla­lat előkészítése. Ennek épí­tőipari, gép- és villamos­szereléssel foglalkozó válla­latok lennének a tagjai. Kezdetben csak a tröszt vál­lalatait látná el az új vál­lalat. később külső vállala­toknak is dolgozhatna. A tröszti elképzelések megvalósításához legalább 5—6 milliárd forintra lenne szükség — mondotta az el­nök-vezérigazgató. — Ez a pénz ma nincs meg, hiszen az állam segítségére ilyen szempontból jelen időszak­ban nem számíthat a me­gye. Ezért a trösztön belül kell tartalékokat feltárni és felhasználni. Ehhez fontos az egységes tröszti gazdál­kodási szemlélet kialakítása. S ha ez megtörtént, a tröszt belső dolgai már rendezet­tek, akkor lehet csak elvár­ni — ezt az időpontot az idei év első felének végé­ben jelölte meg —, hogy a banki szervek, elsősorban a Magyar Hitelbank, s a kül­földi működő töke részt kér­jen a tröszti fejlesztések fi­nanszírozásából. S erre ezek annak dacára is hajlandó­ságot mutatnak, hogy a vas­kohászat a múlt iparága, mert termékeire viszont ma is, holnap is szükség van még, (Folytatás a 3. oldalon) jobb pontja a fejkvóta össze­gének 40 százalékos csök­kentése). azzal a kiegészítés­sel, hogy hitelek felvételével is biztosítani kell 14 telepü­lés (Baktakék, Fancsal, He- jőbába, Hejőpapi, Nemes- bikk. Hidasnémeti Tornyos- németi, Girincs, Göncruszka. Önöd, Muhi, Bodrogolaszi, Sárazsadánv és ’Györgytarló) vízműtársujati programjá­nak beindítását. Továbbá el ke.ll dönteni, hogy a miskol­ci és ózdi lakásépítés fej­lesztését, vagy középiskolák (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom