Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

1989. január 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Egészség-higiéné A gyógyító káposztalevél Emlékek a múltból A divat múzeuma vés- és a konfekciótörténeti ki­Nem igazi újdonság, hiszen már az ókori ember ismerte, a római légiók orvosai pedig amolyan univerzális szerként használták. Azután - mint any- nyi más érték - évszázadokra a feledés homályába merült, mígnem a modern természet­gyógyászat ismét rangjára emelte. Nyugat-Európában or­vosi intézményekben alkal­mazzák jó eredménnyel, ide­haza egyelőre a népgyógyászat szolgál biztató példákkal. E gyógymódnál a káposzta nem ízletesen elkészített étel, hanem friss és nyers állapotá­ban felhasznált külsőleges bo­rogatószer. Minél zöldebb, nedvdúsabb és vastagabb a le­vél, annál hatásosabb. Ha már kiszáradt, gyakorlatilag érték­telen. Tudományos vizsgála­tokkal kimutatták, hogy gyógy- ereje a test számára mérgező nedvekkel szemben tanúsított energikus „vonzódásában” rej­lik, azokat magához szíva sza­badítja meg a testet kóros el­változásaitól. A gyógyításnak ezt a módját a bőrön át való tisztulásnak nevezi az orvoslás. Hatékonysága meglepően széles körű. Eredményesen al­kalmazható többek között csa­lánkiütés, ekcéma, orbánc, na­- hogy egy történelmi fáma szerint Baselben 1474-ben egy kakas tojást tojt? A baseljek boszorkányként megégették a csodálatos baromfit.- hogy Velence virágkorá­ban a cölöpváros asszonyai az­ért hordtak a vállukon préme­ket, hogy a bennük összegyűlt bolháktól könnyűszerrel meg­szabaduljanak?- hogy II. Vilmos német csá­szár egyik karja hibás volt? Gépben hordta, s ha lóra ült, nem tudta azt féken tartani. (A leleplező adatot maga I. Fe­renc József császár említi em­lékirataiban.) gyobb fájdalmas sebfelületek, izomreuma, bélbántalmak, asztma, bénulások, övsömör és más sömörfélék, ízületi reuma, aranyér, nátha, tályogok, láz, csípőfájdalmak, bronchitis ke­zelésére, illetve kitartó és szak­szerű alkalmazásával e bajok gyógyítására. A káposztának mindezeken felül normalizáló hatása van a testhőmérséklet­re, a túl alacsonyra és a lázra vonatkozóan egyaránt. Eredményes használatának néhány fontosabb szabálya: Ha széles borogatást készí­tünk - mellkasra, hasra, hátra, vállra, a leveleket egyben hagy­juk. Megmosásuk után eltávo­lítjuk a levél kiálló szárát, majd a levéllemezt a bordák összetö­rése érdekében befőttes üveg­gel meglágyítjuk. Az elvéko­nyított levelet a testrészre való helyezés előtt kissé megmele­gítjük, majd a káposztafej felé néző, tehát belső oldalával a bőrre rögzítjük. Ha csupán kisebb területet készülünk beborogatni, a leve­lekből hosszabb-rövidebb csí­kokat vágjunk, majd a már is­mert módon helyezzük a beteg testrészre. Sebek kezelésénél vigyáznunk keli arra, hogy a le­vél erei a sebfelületcn fájdal­hogy régebben pókhálóból készítették az egyes optikai mű­szerek fonálkeresztjét, sőt, erre a célra speciális pókfajtá­kat is kitenyésztettek?- hogy a kínaiak ha azt akar­ták, hogy a szamár ne ordítson, követ kötöttek a farkára? A szamár ugyanis ordítás közben ide-oda lengeti a farkát.- hogy Európában csak a 18. században kezdtek a ruhára zsebet varrni? Addig ugyanis tarsolyok szolgáltak a legszük­ségesebb eszközök tárolására.- hogy a „fiaskó” szó abból ered, hogy hajdan a közönség a mat ne okozzanak. Ilyen ese­tekben az oldalerek közötti csí­kokat használjuk elsősorban, vigyázva, hogy a seb mindenütt érintkezzék a káposztával. A csíkokat tetőcserépszerűen he­lyezzük el, hogy a keletkező vá­ladék közöttük szabadon eltá­vozhasson. Kerüljünk el min­den gyűrődést, mert ez fájdal­mat okozhat. A borogatásokat rendszerint reggel és este cseréljük, de ne­hezebb esetekben gyakrabban. Sebek kezelésekor a beteg ele­inte húzó fájdalmat érez, ez a káposztának a beteg nedvekre gyakorolt hatásának a kö­vetkezménye, tehát a gyógyu­lási folyamat megindulásának a jele. A test belsejében mélyen lévő rendellenességekre is hat a borogatás, ha azt rendszeresen és kitartóan alkalmazzuk. Több hazai tapasztalat iga­zolja már, hogy a káposztalevél igen jó eredménnyel gyógyítja a makacs ekcémát, az izom- és ízületi bántalmakat, segít a bélbajokon, lázas betegsége­ken. Az eredmény gyorsabb és tartósabb, ha e gyógymódot méregtelenítő diéta, gyógytea fogyasztása és a reflexológia is támogatja. Kulin Imre bukott színész nyakába babér- koszorú helyett fiaskót, üveget akasztott? Innen a kudarc fenti elnevezése. — 1700-ban még heves sajtó­vita folyt arról, hogy hasznos-e a fogak tisztítása? Eladdig ugyanis csak a fürdőmester tisz­tította az előkelők fogait — közös fogkefével.- hogy a legsúlyosabb érc­pénz Svédországban volt for­galomban, a 17. században? A 10 talléros átmérője 82 cm, s a súlya 22 kg volt. Meg-, fel- és lejegyezte: Kárpáti Béla Egy évvel ezelőtt nyitották meg Budapesten a Textilipari és Ruházati Múzeumot, őse egy húsz évvel ezelőtt létreho­zott kiállítás volt, melyet - ak­kor - a fővárosi Technika Házá­ban mutattak be. Igen nagy közönségsikert kapott a kiállí­tás - emlékezett a múzeum ve­zetője Oszetzky Gábor, majd elmondta, hogyan alakult a ké­sőbbiekben a kiállítás sorsa. Nagy volt az érdeklődés, mégis sokáig kellett várni, amíg újból a közönség elé ke­rülhetett a gyűjtemény, mely­nek ekkor az óbudai zsinagóga adott otthont. Itt is időszaki ki­állításokat láthatott a közön­ség, de a rendezőknek sikerült összeszedni a múzeum alapját képező saját gyűjteményt is. A véletlen segített a múzeum je­lenlegi helyének a kialakításá­hoz: 1975-ben megszűnt a Ha­zai Fésűsfonónak egy buda­pesti gyára, amely Angyalföl­dön, a Rajk László-Ipoly-Go- gol utcák határolta telken mű­Varrógép 1870-ből ködött. Az egykori gyár alkal­masnak látszott arra, hogy benne állandó múzeum létesül­jön, s az ötlethez az illetékes minisztérium is hajlandó volt jelentősebb összeggel hozzájá­rulni. Múlt századi szövőgép Azért hozták létre a múzeu­mot, hogy bemutassa a textil­ipar teljes egészét, történeti korszakait, fejlődési fokait, ágazatait: a fonást, szövést, ki­készítést, kötés-hurkolást és konfekcionálást. Jelenleg a szö­állítás látható. A tervek szerint rövidesen a látogatók elé kerül a fonást bemutató kiállítás is. Időszaki bemutatót is ren­deznek a múzeumban. Tavaly a hazai kötő-szövő ipar százéves jubileumára emlékezve régi. de még működő gépeket és termé­szetesen modern termékeket láthattak az érdeklődők. S van egy „leánymúzeumuk" is. a pá­pai Kékfestő Múzeum; az ot­tani bemutatón, az ötvenes években megszüntetett, két­száz éves hagyománnyal ren­delkező kékfestő céhnek az 1700-as évek végéről származó eszközei és termékei láthatóak. A budapesti múzeum tervei között olyan viselettörténeti ki­állítás is szerepel, amely az 1480-1930 közötti divatot mu­tatja be a látogatóknak. Ehhez a Magyar Divatintézet és egy olasz cég ad majd segítséget. H.Sz.Gy. Ki hitte volna- hogy a kínai orvosok (né­hol még ma is) óriási szövetba­bát hordtak magukkal beteglá­togatáskor, mert a kínai nők nem hagyták magukat megvizs­gálni? Így a betegek a babán mutatták meg, hogy hol fáj ne­kik.- hogy a „kravátli” szó (mely magyarul nyakkendőt, nyakra- valót jelent) a horvát katonák sáljárói kapta a nevét, és 1660- tól használatos a köznyelvben?- hogy régen a színészeket (pl. 1799-ben, Hamburgban) nem kifütyülték, hanem kiásí­tották?- hogy a radírgumi 1775-ben Párizsban jelent meg először a kereskedelmi forgalomban, és darabonként 4 frankba került? Eladdig a radírozásra csak ke­nyérbelet használtak.- hogy a régi Rómában fog­vájónak a sündisznó tüskéjét használták? Később mézgás fá­ból és ezüstből készült fogpisz- kálókat árusítottak.- hogy a jegygyűrűt egyes or­szágokban nem a bal, hanem a jobb kéz gyűrűsujján hordják? Azt hitték ugyanis, hogy innét az erek egyenesen a szívhez ve­zetnek. (E hiedelmen alapszik egyébként a bal kézen hordott gyűrű szimbóluma is.)- hogy a „karát” szó mint mértékegység a kenyérfa mag­jának arab elnevezéséből szár­mazik? A középkorban ugyan­is az arab ékszerkereskedők a kenyérfa magját használták súlyegységül, azt hívták „ki- rát”-nak. Ennek módosult hangváltozata a nemesfémek­nél használatos „karát” szó. BARRE, VERMONT, USA: A Dezotell család hároméves kislánya egy megtermett holstein tehénke társa­ságában várja Plymouth típusú gépkocsijukban a vásárlásból visszatérő gazdát. A találékony farmernek nem kis ügyességre volt szüksége, hogy kocsijába „invitálja” négylábú utasát (TELEFOTO) FORRÓ TÖRPE A Nagy Medve csillagképben, tőlünk 300 fényév­nyire van egy halvány csillag, amely 2,29 napos perió­dussal változtatja a fényességét. A csillagászok érdek­lődését intenzív kék színképe keltette fel, ami nagy hő­mérsékletre vall. Még érdekesebb, hogy a csillag szín­képében olykor erős elnyelési vonalak, máskor erős emissziós (kibocsátásra valló) vonalak jelentkeznek. A kalifornai egyetem csillagászai a színképelemzési mérések alapján arra a következtetésre jutottak: a megfigyelt csillag voltaképpen kettős rendszer, és a megfigyelt változásokat az okozza, hogy a nagyon for­ró, fehér törpe csillag hevíti hidegebb társát, kísérő­jét. Minthogy a forró csillag főként ibolyántúli fényt sugároz ki, jobbára megfigyeihetetlen a Földről. A hi­degebb kísérő felfogja a forró törpe ionizáló fényára­datát, és újra kisugározza a fényt. Az észlelt legna­gyobb fénysugárzás tehát a hideg kísérő besugárzott felszínéről indul ki, az erős emissziós spektrum pedig a fehér törpe „feldolgozott” sugárzásának számlájára írható. Az amerikai csillagászok becslése szerint a forró csillag hőmérséklete elérheti a százezer fokot, valószínű tehát, hogy az eddig ismert legforróbb fehér törpe. Kitűnő alany lehet a csillagok fűtőhatásának és a rendkívül forró fehér törpe csillagok természetének tanulmányozására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom