Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 6. szám 1989. január 7. Szombat Ara: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Állásfoglalás a fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban Ülést tartott a SZOT elnöksége Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolatban. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás született arról — ez egyébként a szakszervezet véleménye volt —, hogy önálló törvényben kerüljön sor a szabályozásra. Az elnökség egyetértett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint a sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fogadta el azonban azt, hogy csak a szakszervezet kezdeményezhet, illetve bonyolíthat le sztrájkot. Az ülésen az egyik legélesebben Vitatott kérdés fogalmi természetű volt, nevezetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni, hiszen ez jóval .szélesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárjá lei a szolidaritási sztrájk lehetőségét, s fenntartotta azt a véleményét is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárikapun kívülre terjedő ágazati, iparági sztrájkoknak is. A SZOT elnöksége egy ellenszavazattal, a módosító indítványokkal együtt egyetértett a törvényjavaslattal. A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége tudatában van annak, hogy a népgazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibontakoztatásának elkerülhetetlen feltétele a piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ártámogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett .központi árintézkedések rendkívül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Ezt a véleményüket az elmúlt hónapokban a szakszervezetek több ízben a nyilvánosság előtt Is kifejtették. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reál- jövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervék az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéséket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására, és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvényeik szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmék nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő színvonalú újratermelésének fedezetét. Ezért a szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására, valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szákszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányítóinak kell megteremteniük a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmék elérésének feltételeit. A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén, valamint az OnszáAz SZMT állásfoglalása a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa és az iparági-ágazati középszervek képviselői megyénk szakszervezeti tagsága és lakosai nevében tiltakozásukat fejezik ki a kormány által bejelentett áremelések, azok szerkezete, de leginkább mértéke ellen. Teszi ezt azért, mert a különböző áruféleségek és szolgáltatások árának emelése, a reálbérek csökkenése és mindezek vonzatai - a tervezett kompenzáció ellenére - a lakosság minden rétegének életszínvonalát az elviselhetőség határáig csökkenti. Megyénk lakosságát mindez azért sújtja különös mértékben, mert az egy főre jutó jövedelmek országosan az utolsók között van, munkanélküliséggel küzdünk. Lakosságunk 1/4-e eddig is létminimum szintje alatt élt. Az elmúlt években az infláció mértékének megfelelő kompenzáció elmaradása és az a tény, hogy az áremelés ismét megelőzi a bérek emelését, tovább csökkenti a dolgozók biztonságérzetét. Követeljük, hogy a kormány arányosabb teherviselést alakítson ki a gazdasági szféra, az állami szervek és a lakosság között, továbbá tanúsítson mérsékletet a létbiztonságot tovább csökkentő intézkedések megtételénél. Támogatjuk azt a törekvést, hogy a SZOT a kormánnyal történő tárgyalásai előtt továbbra is a szervezett dolgozók bevonásával alakítja ki álláspontját. SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANACSA gos Érdekegyeztető Tanács ülésén született megállapodások a korábban tervezett, a szakszervezeteik által elfogadhatatlan nagyságú reálbércsökkenést jelentősen enyhítették. Az országos szakszervezeti tanáfcskozáson elhangzottakkal összhangban a mozgalom minden rendelkezésre álló eszközt fel kíván használni a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért, a megállapodások betartásáért. Az áremelkedések társadalmi ellenőrzése érdekében a SZOT továbbfejleszti információs rendszerét és lépéseket tesz a megélhetési költségindex számításának megszervezésére. Amennyiben a vállalati-intézményi bérfejlesztések nagysága, az elhatározott kompenzáció mértéke és a tényleges fogyasztói áremelkedések együttes alakulása nem biztosítja a megállapodásban rögzített reálbér- és reáljövedelem-szintet, akkor a SZOT elnöksége újabb tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, illeive az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. A SZOT elnöksége fontosnak tartja, hogy a vállalatok és intézmények gyorsítsák meg az ez évi bérmegállapodások munkálatait és tájékoztassák a dolgozókat a várható béremelések mértékéről. Az elnökség jogosnak^ ítéli a dolgozók széles körű felháborodását a tervezett jelentős áremelkedések hírére. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási hullám, mely tömeges munkabeszüntetésekbe torkollik és veszélyezteti az ország gazdasági, politikai stabilitását. (MTI) Itt készül a trappista. A kádakból az aludt- és felapritott tej sajtformákba kerül, majd ezeket a hosszú présberendezésbe rakják. Ezután következik a sózás, csomagolás és a 21 napos érlelés. A Feta és az arabok Elkészülni, vigyázz, Az alapanyag és a végtermék minőségét egyaránt ellenőrzik Hajrájához érkezett a Mezőkövesdi Sajtüzem bővítése, aminek eredményeképp a tervek szerint március 31-től duplájára nő az üzem tároló- és termelőkapacitása. Jól tudjuk, hogy a tej és tejtermékek ára jelentős mértékben emelkedik. Minden valószínűség szerint a sajtok iránti eddig sem túl nagy kereslet tovább fog csökkenni, itt mégis beruháznak. (Folytatás a 2. oldalon) Boltokban jártunk Nincs felvásárlási láz, pedig... Áremeléseikre .'készül az ország. Az már biztos, hogy a medicinák ánaiit átlagosan 80 százalékkal emelik, s az is szóbeszéd (vagy már több is) tárgya, hogy hétfőtől jó néhány élelmiszerért jócskán többét keU .majd fizetni, mint eddig. Áremelések megalapozott, vagy megalapozatlan híre előtt általában mindig felvásárlási láznak lehetünk tanúi. Aki csak teheti, akinek csak van egy kis tartaléka, az bepakol, spájzol. Körülnéztünk a boltokban tegnap, Iki, mit, s mennyit vesz. Majd’ mindenből azonos kép fogadott. Margarint, lisztet, sajtot, mosóport halmozott kosarába nagyon sok vevő. Cziiáky Károly, a Vörösmarty úti Csemege igazgatója ezzel szemben azt mondja: — Ninos különösebb fel- vásárlási láz. Forgalmunk nem több, s nem kevesebb, mint január elején szokás. A tapasztalat az, hogy a vásárlók a karácsonyi, szilveszteri ünnepékre ki'költe- kezték, még a jól értesülteknek sincs elég pénzük felhalmozásra. Persze, akad olyan, aki egyszerre tíz margarint rak kosarába, vagy Öt-tíz kiló cukrot blokkoltak A margarin szavatossági ideje 42 nap. Ha ennyi idő alatt valaki megeszik belőle tíz darabot, vagyis 2,5 kilót, ám tegye. Ha viszont nem, akikor megavasodi'k, s kidobja. (Folytatás a IS. oldalon) ■
