Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! á*. í *?■* ''s í§7\ ar \* a műszaki haladásért Lőrinci László és Kovács Ferenc aláírják az okiratot. Gazdasági fejlődés nem képzelhető el műszaki haladás nélkül. Ám ehhez pénzre van szükség, az oktatásban is. Vagy talán itt a leginkább. Hiszen a kutatások, az ismeretszerzés, a külföldi tanulmányutak el­engedhetetlen feltételei a technikai előrelépésnek, s így ezek anyagi támogatása a jö­vő biztosítéka. Ezt ismerte fel a Magyar Hitelbank Rt. (MHB), amikor alapítványt létesített a műszaki felsőoktatás fejlesz­tése, és a műszaki haladás elősegítése érdekében. Az alapító okirat aláírá­sára tegnap került sor a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemen, ahol Lőrincz László, az MHB ügyvezető igazgatója, illetve dr. Ko­vács Ferenc, az egyetem rektora látták el kézjegyük­kel a dokumentumot. Az együttműködési megállapo­dás értelmében a kimagasló teljesítményt nyújtó hallga­tók, oktatók támogatására évente másfél millió forin­tot biztosít az MHB, még­pedig a benyújtott pályáza­tok alapján. Évente húsz hallgató részesülhet a 60 ezer forintos támogatásban, a fennmaradó összeget pe­dig egyéb kutatásokra, az oktatói munka elősegítésére adják. Mint Lőrincz László el­mondta: — Megfelelő felkészültsé­gű műszaki szakemberek nélkül sehol a világon nincs gazdasági fellendülés. Hi­szünk abban, hogy a fiatal ság képzésébe fektetett ösz- szeg hosszabb távon jól ka­matozik majd. (dk) Hajrában a kereskedők Az új esztendő első napjaiban sem pihenhet­nek a kereskedők, noha ők az év végét is megle­hetősen túlhajszolton zár­ták, a november óta tar­tó be- és felvásárlás mi­att. Igaz akkor azt mond­ták, nem volt olyan nagy a forgalom mint az előző esztendőben, de azért nem panaszkodhattak. Ha visszagondolunk a tavalyi évre, akkor januárban arról számolhattunk be, hogy mindent átáraznak a boltosok, hiszen a ter­mékekre rákerül például az áfa. (Folytatás az 5. oldalon) Sajtótájékoztató az OTP-nél Betétek, kamatok, lakáshitelezés Követelmény, Hogy a lakossági megtakarítások kamatai bizto­sítsák a betétek reálértékének megőrzését. Kereskedelmi bankká alakulnak Az idén tovább folytató­dik hazáinkban a bankre­form, amelynek keretében fokozatosan integrálódik, egységessé válik a bank- rendszer. A változások eb­ben az évben, már az esz­tendő elejétől jelentősen érintik az Országos Taka­rékpénztárt, amely — eddi­gi feladatainak megtartása mellett — üzileti alapon mű­ködő kereskedelmi bankká alakul. A változásokról, s ezzel együtt a betétek, ka­matok, lakáshitelezési felté­telek módosulásáról tegnap az OTP sajtótájékoztatón számolt be. Sokaikat érint az OTP ka­matpolitikájának átalakítá­sa. Ez azzal függ össze, hogy az űzlek bankiként működő pénzintézetnél a hitelek ka­matainak fedezniük kell a betétekre kifizetett kamatot, az ügyleti ráfordításokat, s nyereséget is kell realizálni. Ugyanígy követelmény nap­jainkban az is, hogy a la­kossági megtakarítások ka­matai biztosítsák a betétek reálértékének megőrzését. Erre az OTP már eddig is gondot - fordított, hiszen amíg a hitelek kamata át­lagosan 3,5 százalék volt, a tartósan lékötött betétek ka­mata újabban már elérte, illetve meghaladta a 15 szá­zalékot. A lakosság által fi­zetett kedvezményes kamat és a hitelt folyósító pénzin­tézetet reálisan megillető kamat küllönibözetét a "Költ­ségvetés viselte, s ezzel évente mintegy 10 milliár­dos, vagy még nagyobb, ta­valy például már 31 milliár­dos támogatásiban részesítet­te az otthonteremtőket. (Ilyen célra ebben az éviben már 40 milliárd forint kel­lene!) Ez a támogatási rend­szer azonban már nem tart­ható fenn, s ezért az OTP — a PM és az MNB tudomá­sulvételével — 1989. január 1-jétől a lakáscélú hitelek kamatát évi 18,5 százalék­ban határozta meg, s költ­ségeinek fedezetére további évi 1 százalékot számít fel. A hitelkamatok növekedése miatt, azok ellensúlyozására az állam azonban jelentős nagyságú törlesztési támoga­tást ad. A sajtótájékoztatón el­mondták, hogy 1989. február 1-jétől az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletet lép­tet életbe a takarékbetétek­ről. Ez továbbra is messze­menően védi, biztosítja és garantálja a betétesék joga­it. Rögziti, hogy a takarék- betétek visszafizetéséért az állam helytáll, a betétékre és a kamatra vonatkozó kö­vetelés nem évül el, s a ta­karékbetét továbbra is tit­kos, mentes mindennemű adó alól. A takarékbetét ka­matát kamat-jövedelemadó terheli, ám ezt az OTP 1989-ben is magára vállalja. A betétöknél várható kedve­ző változásokat az OTP — nyeresége terhére — már január 1-jétől alkalmazza. A lekötött betéteknél a látra szóló betét kamata évi 2 százalékról évi 8 százalék­ra nő. Az 1 évre lekötött betét kamata évi 13,5, a 2 évre lekötötte 14, a 3 évre lekötötte pedig 15 százalék. Emelkedik az átutalási beté­tek kamata: a számla hóvé­gi egyenlege után az eddigi 7 helyett 10 százalék kama­tot fizetnek. A lakáscélú megtakarítások feltételei nem változnak, de az 1989. évi kamatok magukban fog­lalják az eddigi 4 százalék prémiumot i's. Kedvező vál­tozás következett be az élet- biztosítással kötött nyugdíj- előtakarékossági betétnél is: a betétes befizetéseiből 20 százalékot, évente legfeljebb 7200 forintot adókedvez­mény címén levonhat a sze­mélyi jövedelemadójából. A KST-betéték kamata az idén évi 5-ről 8 százalékra emelkedik, s ezt visszame­nőleg fizetik. Döntés szüle­tett a gépkocsi-fedezeti számlán szereplő összegek kamatozásáról. Egy éven be­lüli gépkocsi-kiszolgálásnál ez változatlanul 2 százalék, egy éven túli várakozásnál azonban már évi 6 százalék. A sajtótájékoztató egyik legérdekesebb része volt a lakáshitelezések változása. Mint fentebb már említet­tük, az évi 18,5 százalékos kamat és 1 százalékos ke­zelési költség mellett folyó­sított hosszú lejáratú új hi­telek törlésztésénél a gyer- makek számával arányos támogatás jár. A támogatás mértéke az első 5 évben a legjelentősebb. Az első öt évben az 1 gyermekes csa­ládok 40, a 2 gyermekesek 70. a 3, vagy több gyerme­kesek 80 százalékos támoga­tást Ikapnak a törlesztés visszafizetéséhez. A második öt évben a támogatás mér­téke felére csökken, a 11— 15. évben pedig a támogatás mértéke egységesen 15 szá­zalék. A törlesztési támoga­tás az 1 gyermekeseknél 300 ezer, a 2 gyermekeseiknél 400 ezer, a 3 gyermekes csalá­doknál pedig 500 ezer forint (Folytatás a 2. oldalon) Bányaomlás Kányáson Hárman a homok alatt Szerdán 12 órakor, vágathajtás közben, omlás történt a Nógrádi Szénbányák kányási aknájában, a XII. siklói bánya­mező 26-os frontfejtésének előkészítő vágatában. A kányási akna geológiai adottságai kedvezőtlenek, sújtólég-, víz- és gáz- veszélyes. A vágatot a beomló homok 8 méter hosszon tel­jesen betemette. A három bányász — László Sándor csapat- vezető vájár, Bódi Gábor vájár és Oláh László II. föld alatti szállító — sorsa még ismeretlen. A bányamentők azonnal megkezdték a felkutatásukat. A szerencsétlenség hírére a helyszínre érkezett Horváth Ferenc ipari minisztériumi ál­lamtitkár, Ncuberger Antal, az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnöke. Zsákay János, a Nógrádi Szénbányák miniszteri biztosa és Skoda. Ferenc Nógrád megyei rendőr­főkapitány. A bányában rekedt, s valószínűleg az omlás alá került bányászok életben maradásának a szakemberek sze­rint kevés az esélye. 7----

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom