Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

1989. január 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Miért festet az LKM új vezérigazgatója? Stabil megélhetést ígér a kohászat Festik a Lenin Kohászati Müvek vezérigazgatói szobáját, így új lakója még régi irodájából intézi a gyár ügyeit. Tolnay Lajos 1989. január elsejétől az LKM első embere, megelőzően műszaki igazgató volt itt. A gyár csaknem 220 éves történel­mében még nem volt arra példa, hogy ilyen fiatal ember (40 éves) ült volna a vezérigazgató székében, s az is példa nél­kül álló (ha csak az utóbbi évtizedeket nézzük), hogy nem kí­vülről hozott vezetőt állítottak a kohászat élére. Szakember, kohász került erre a posztra. — Nem lett volna egy si­keres, szerencsés lépés, ha ismét egy politikus alkat veszi át az LKM vezetését — mondta 'beszélgetésünk elején. — A mostani gazda­sági helyzetben arra már nincs idő, hogy egy kívülről jött ember egy, másfél éviig ne csináljon mást, csak is­merkedjen a gyárral. Igaz, most szóba se került ilyen variáns, eléggé egyértelmű volt, hogy gyáron belül kell megoldani az utódlást. — És az ön személye is ilyen egyértelmű volt? — Azt hiszem, igen. Ami­kor felkértek a vezéntgazga- tóságra, egy percnyi gondol­kodás nélkül vállaltam. Utá­na .kezdtem csalk meditálni, milyen nagy fába vágtam a fejszémet... — Kétségtelen, hiszen nem leányálom kohászvezér­nek lenni. Elődje belerok­kant ebbe, az tő elődje ön­gyilkos lett . . . — Rossz előjelek valóban, ám vélem, ésszerű munlka- megosztássál elkerülhetők a bajok. Nem szeretnék vál­toztatni eddigi élettempó­mon. Reggel hétre járóik, délután öt, fél hat, mire ha­zakerülök. Így volt ez ko­rábban is, s remélem, így lesz ezután is. — Egyáltalán: miért vál­lalta el? A pénz, a presztízs motiválta? — Az előbbi nem, hiszen elégedett voltam a jövedel­memmel. Nem sókkal lesz több a pénzem. Azt viszont nem tagadom, hogy a ná- győbb presztízs kecsegtetett. Meg hát, egy nehéz helyzet­ben levő iparág egyik kulcs­fontosságú gyárát fellendí­teni, megtisztelő feladat. Eg.v ilyen felkérést nem szábad visszautas!tani, élni kell ve­le. És bizonyítani. Egyéb­ként nincsenek illúzióim, tudom, a kolbászát nem lesz a népgazdaság húzóágazata. — Azt tudom, hogy volt már itt a gyárban acélgyár­tó, beruházás irányításában részt vevő iszakember, keres­kedelmi igazgató, műszaki igazgató. Igazán mindent tu­dó . . . — Ezt nem mondhatnám. Például gazdasági igazgató nem lettem volna. Amihez legjobban érték, az az acél­gyártás, s rendelkezem a külkereskedelem terén is bi­zonyos ismeretekkel. Doktori értekezésemben a hazai nagyberuházások tapasztala­tait vetettem össze a külföl­diekkel. — Már elnézést: miért fes­tet? Nem felelt meg az elődje irodája úgy, ahogy volt? Tán a bútorokat is ki­cseréli? — Függetlenül az igazgató­váltástól, ráfért már az iro­dára a festés is, a bútorcse­re is. Lassan tíz éve, hogy utoljára festették itt, a bú­torok is két vezérigazgatót kiszolgáltak már. Muszájból csináltatom. — Az ielmúlt évben nye­reséges volt a cég, de azt hiszem, a tavalyi munka az idén már kevés lesz ... — Kevés. Csalk a közgaz­dasági környezet úgy 'válto­zik az idén, hogy majd két­milliárd forinttal romlik az eredményünk. Ha hagy­nánk ... Ám tudom, hogy a vállalat egyként azon lesz, hogy nyereségesek marad­junk. Még mindig vannak belső tartalékaink. Kevesebb emberrel jobb minőségű ter­méket kívánunlk produkálni. Persze, ehhez az is kell, hogy szakmailag megerősödjön az LKM, mert bizony az utóbbi években alaposan le­degradálódott kohásznak lenni. Megítélésem szerint a jövő útja csak a vállalaton belüli önelszámolás, decent­ralizálás, hatáskörök, fele­lősségi köröik és intézkedési lehetőségeik összhangjának megteremtése. Csalk a de­centralizált irányítási rend­szerben biztosítható az, hogy megtörik vállalatunk köz­ponti szerveinek ma még meglevő bürokráciája, a túlzott hierarchikus felépí­tést egyenlő partnereik ko­operációja váltja fel. — Említette a decentrali­zálást, az LKM viszont ma már egy tröszt vállalata,- te­hát centralizálták, közpon­tosították a kohászatot. Nem ellentmondásos ez? — Csak látszólag. A tröszt nem különálló szervezet, ha­nem a tagvállalatok összes­sége. Az LKM felelősséggel tartozik tetteiért, a tröszt a szerkezetátalakítást vezény­li, s megakadályozza egy visszarendeződés esetleges bdkövetkezését. Van egy vaskohászati koncepdió. En­nék ismeretében azt kell hirdetnünk, hogy ennél a vállalatinál stabil megélhe­tésre számíthat mindenki, aki tisztességgel dolgozik, vállalja a képzés és átkép­zés feladatát, azt a belső mobilitást, amelyre egyre nagyobb szükség lesz, amit érdekeltséggel és megegye­zéssel .'ki kell alakítanunk. Ulésy Sándor (Folytatás az 1. oldalról) van szó. A szisztéma érvé­nyes a külföldi gyógyszerek­re is, azok ára persze ma­gasabb, és így a térítési díj is magasabb, mint eddig volt. A licenc alapján ké­szült Trental például 1134 forintba kerül a jövő héttől, s 20 százalékát kell téríteni, ez .is 226 forint. — Kérem, soroljon fel né­hány közismertebb gyógy­szert, hogy tudjuk, mire szá­mítsunk. — A vényköteles Seduxen 14,60-ba, a Dolor 15,30-ba kerül. De vannak gyógysze­rék, amélyék termelői ára, tehát a „fogyasztói ára” is alacsonyabb lesz, ilyen a Demalgon, amelynek új ára 2,50. — Továbbra -is lesznek Vény nélkül kapható gyógy­szerek? — Igen. Az eddig'ielkinék körülbelül a fele. És itt már érzékelhető az új intézkedés egyik fontos célja. Évente 0 —10 százalékkal több gyógy­szer fogyott az elmúlt évti­zedben, a befolyt térítési díjaikat nézve. Óriási ná­lunk a gyógyszenpocséikolás, és nagyon sokan indokolat­lanul szednek olyan gyógy­szereket, amelyekhez köny- nyen hozzájutnak, és olcsók. (Az altatókat, nyugtátokat továbbra is orvos írja fel!) A 100 darabos Dipanikrln vény nélküli ára 72,70 lesz. Ezt az orvos is felírja, így 14,50-ért kapja meg a be­teg, de nem biztos, hogy olyan gyakran sorakozik érte a rendelőkben, mint ahányszor eddig olcsón meg­vette a patikában. Mindenki reméli, hogy csökken végre a gyógyszerfogyasztás. — Mi változik a Galenusi laboratórium készítményei­nél, vagy a patikákban elő­állított „házi” készítmények­nél? — Itt lesznék talán a leg­nagyobb változások. Az energia- és anyagköltségeket, a munkadijat eddig az ál­lam dotálta, mostantól ma­gisztrális készítési díjat és expediáló díjat is számítunk, és ez nem kevés Erre azért volt szükség, mert az önálló­vá vált társadalombiztosítás­nak a jövőben a 43 százalé­kos munkavállalói és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból kell gazdálkodnia, és a fel­adatai továbbra is nagyok. A poroknál 10 csomagig 10 forint a magisatrá'lásd díj, afölött darabonként 1 forint, a szemcseppéknél 5 grammig 15 forint, és ha ennél töb­bet kér a beteg, tovább emelkedik a díj. Ha orvos írja fel a magiiszftrális gyógy­szereket, a beteg egységesen 20 százalékot térít, vény nél­kül 100 százalék a térítési díj. Térítenünk, kell továb­bá a csomagolóanyagokat, a dobozok, zacskók, kupakok árát. — Igaz, hogy profilbővítés várható a gyógyszertárak­ban? — Most készül egy rende­let. Nem hiszem azonban, hogy kozmetikumokat is be­viszünk a patikákba. Csakis az egészségmegőrzéshez kap­csolódó eszközök tára bővül­het véleményem szerint. Az új árak, a vények elszámo­lása nagyon nagy munkát ró a gyógyszerészekre. Külön­leges pénztárgépeket vásá­rolunk, és mivel a pénztáro­sok munkája nagyban meg­változik, a korábbinál sóikkal fontosabb és bonyolultabb lesz, nem elképzelhetetlen, hogy képzett gyógyszertári asszisztensek ülnek a pénz­tárgépek mögé. — Mi újság most a gyógy­szertárakban? — Mától megkezdjük a megye mind a 105 patikájá­ban a leltározást. A gyógy­szertárak egybarmadában még 9-e előtt végzünk, másutt 9-e után folytat­juk. Minden gyógyszertár aj­tajára kifüggesztjük, hol ikapható legközelebb gyógy­szer, hol van ügyelet. Rossz napok járnak ránk, mert az influenza a gyógyszerészeket sem kíméli, és a forgalom óriási. Felszabadítottuk a tartalékráktárunfcat is, fo­lyamatosan dolgozik a Ga­lenusi labor, újabb gyári cso­magok is érkeznek, reméljük, nem lesznek pótolhatatlan hiánycikkek a járványos időszak végéig. — Most, amikor elérte a reform a gyógyszerforgalma­zást is, mit vár az új évtől a gyógxrszertári központ igazgatója? — Én inkább kívánni sze­retnék nagyon jó egészséget megyénk lakosságának. Lévay Györgyi Az egyesület értük (is) szerveződik. Szőlőtermelőkért, kik sokat (áradoznak, mig elérkezik a jókedvű szüret... Lesz-e egyesülete Hegyaljának? EÉM csalija a Kopasz-liegy árnyékáhan Hajlamosak az alkura A Tökaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát (is) tudja, hogy termelőnek, fel­dolgozónak ritkán azonos az érdeke. Az elmúlt szüret­egyeztetés igazolja azonban, hogy mostanság mindkét fél hajlamos az alkura. Mert llétezi'k egy közös érdek, mely árnyékolja és betakar­ja az apró és egyéni ütkö­zéseket, s ez maga Tokaj- Hegyalja. A történelmi bor­vidék múltja, jelene, jövő­je. Mái és holnapi hírneve, hagyománya és kultúrája. Ezért a toorkombinát két év­vel ezelőtt kezdeményezte először, hogy a közös érdek talaján, az itt élő szőlő- és bortermőtök hozzanak létre egyesületet. Az ötlettel azo­nosultak a társadalmi szer­vák éppúgy, mint a terme­lőik. Ä majdani jogi szer­vezet gesztorságát elvállalta a tokaji tanács, a szerve­zés, mint kiderült, hálátlan szerepét pedig a kombinát. Nos, hogy milyen nagy az érdekilődés, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a smúlt év végén megtelt a tokaji művelődési ház nagy­terme, hogy a résztvevők hivatalosan is megalakítsák a Tckaj-hegyaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületét. A jelenléten túl az egyesületet megalakító szándékot igazo- lló szavazást egyértelművé tette, hogy akkor és ott vég­re valóság lesz az álom.. Am egy-kettőre felborult a rend, s kiderült, a demok­ratizmus és a törvény oly­Eddig jól teleltek a veté­sek, bár a kalászosok jelen­leg valamivel fejletleneb­bek, mint tavaly ilyenkor. A hótalan télben kedvező, hogy erősebb fagy nem ká­rosította a növényállományt. A hótákaró hiánya inkább kor-olykor ellentmondhat egymásnak. Amikor ugyanis az alapszabály megvitatásá­ra került volna sor, a Te- szöv élnöke ellentétes ja­vaslattal élt. Huszonhármán mellette A demokratizmus talaján szerveződő egyesület alap­szabályát ugyanis véleménye szerint demokratikus elven szerveződő alapszabály-ké­szítő csapatnák .kell megfo­galmaznia. Következéskép­pen a majdani egyesület tagjainak kell megválaszta­nia az alapszabály készíté­sére felkért különféle érde­kek képviselőit, hasonlókép­pen a .vezető tisztségviselők megválasztását segítő jelölő­bizottságot. Jóllehet, a Te- szöv javaslatát támogatta a résztvevők zöme, 23-an pe­dig az egyesület aznapi megalakulása mellett, s az előterjesztett alapszabály el­fogadására voksoltak. (Az előírás szerint, ha önálló jo­gi személyként egyesület alakul, akikor az csak egy elfogadott alapszabály tala­ján jöhet létre, más szóval, ha létrejön az egyesület, ak­kor már nincs mód alapsza­bályt alkotó közösség meg­választására.) Ha most va­laki azt hiszi, hogy ezúttal a többség akarata döntött, az nagyon téved. A törvény ugyanis kimondja, az egye­a talaj vízháztartásában okoz gondot. Az elmúlt hó­napokban is folytatódott a mezőgazdaság számára 'ked­vezőtlen, viszonylag száraz, csapadékszegény időjárás. Novemberben az országban átlagosan 40—60 milliméter­sület megalakításához már tíz fő szándéknyilatkozata és akaratnyilvánítása is ele­gendő, .jelen esetben pedig huszonhármán az egyesület megalakítására voksoltak. A szavazás után szinte megdermedt a művelődési házban, a levegő. Hát lehet­séges, hogy a demókratizá- lódás jegyében egy kisebb csoport a többség nevében, de akarata ellenére meg­alakítsa a közös nagy ál­mot: az egyesületet. Míg a teremben lassan oldódott a döbbenet, a kisebbség igen étténken azon vitatkozott, hogy a továbbiakban ők hu­szonhármán zárt, vagy nyílt ülésen folytassák egvesüíet- alákító munkájukat. ...a királyok bora Az első felocsúdó hango­san tépelődött: jó-e vajon Hegyaljának, ha nem egy, hanem majd több egyesület működik? Mert ilyenformán több lesz, az nem kétséges. Jó-e a szőlőművelőknék, bor­termelőknek, ha erejük meg­oszlik, ha nem egymásért, hanem egymással viaskod­nak? A válaszadásra már nem került sor. Hamar le­csillapodtak ugyanis a ke­délyek. Hogy miért? Azért, mert a leszavazott .kisebb­ség mérlegelvén lehetőségei­ket, lemondott az egyesület­alapítás jogáról a többség kedvéért. S főként Hegyal­jáért. S immár teljes egyet­értéssel új bizottságokat sza­vaztak meg, úgymint: alap­szabály-készítő bizottságot, s jelölőbizottságot, melyeknek tagjai most járják Hegyal­ját. Termelőtől termelőig, borásztól feldolgozóig. Gyűj­tik az ötleteket, javaslato­kat, hogy minél szélesebb és szélesebb kört felölelve, végre tényleg megvalósul­hasson a terv: a Tokaj- hegyaijai Szőlő- és Borter­melők Egyesülete, amelynek segítségével (is) a gazdák közös akarattal és összefo­gással visszaszerezhetik a tokaji bor rangját, igazol­ván a mondást: a tokaji manapság is a borok kirá­lya, a királyok bora. Balogh Andrea rel kevesebb csapadék hul­lott, mint '87-ben. Mivel de­cemberben sem huMott je­lentős eső, hó — ami esett, az is igen szeszélyes elosz­lásban — az elmúlt év ha­sonló időszakához képest a talajból átlagosan 50—60 milliméter víz hiányzik. Kü­lönösen a déli országrésze­ken okozhat ez a későbbi­ekben gondot. (MTI) Jól teleltek a vetések Hajdanán, s nem is olyan régen egy fiaskó tokaji ex­kluzív ajándéknak számított. Aztán volami tártén», mert ma a termelők relativ ár-, a fogyaszték pedig minőség- vesztésről beszélnek. Kétségtelen tény, a tokaji borok presztízse úgy kül-, mint bethonbon csökkent. A terme­lők az elszenvedett piaci vereségért főleg a borkombi­nátot hibáztatják, amely monopolisztikus helyzete okán - szerintük ~ évekig visszaélt hatalmával. Igaz persze, hogy közben a borkombinát tárolóhelyeket, feldolgozó- kot épített, óm a termelők erre azt mondják, hogy kó- rukta. föltehet csendes bóiogatássol jelzik, hogy közvet­ve ötért hasznukra is. Etekkel ö létesítményekkel ugyan­is Hegyaljo gazdagodó«. Az a Hegyatja, amely mikro­klímájával, természeti adottságaival egyedülálló a vilá­gon. Kincse, a tokaji bor termelése 70 ezer embernek ad ilyen, vagy olyan színvonalon megélhetést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom