Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
1989. január 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Van-e lovoie a szakcsoportnak? Milyen lehetőségeket tudnak biztosítani a sárospataki vonzásikörzetben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek a lakosság másodlagos jöve- vedelemszerzésére ? Él-e a lehetőségekkel .a lakosság, s e tevékenységek jövedelemtermelő 'képessége a jelenlegi pénzügyi helyzetben megfelelő-e? Mennyiben szolgálják a különböző itenme- lési módok a közös gazdaság, Illetve :az egyéni 'Vállalkozóik érdekeit, céljait? Megvalósul-e a közös ikoc- kázatvál'lalás vagy ikiszolgáil- tatottsági viszony á'll-e fenn? S végül. Milyen lehetőségek Ikiiaiakításáit tervezik a piaci viszonyoknak megfelelően ia mezőgazdasági üzemdk? E kérdésekre keresett választ a Sárospataki iNépi Ellenőrzési Bizottság, amikor is a vonzás- körzet mezőgazdasági üzemeinek szervezésében a bérleti, a részes és a szakcsoport termelés gyakorlatát, a továbbfejlesztés lehetőségeit vizsgálta. A nyolc nagyüzemet érintő vizsgálódás során a NEB arra a megállapításra jutott, hogy a háztáji földön való termesztés a legelterjedtebb egyéni művelődési forma. A gazdaságok általában a bérleti konstrukciót lis előnyösnek tartják, csupán két termelőszövetkezetben lelhető fél a részes művelés. A részes műveléstől való idegenkedés valószínűleg a helytelen jogsz|abály-éntel- mezés következménye. Kedvezőtlen termőhelyi adottságon gazdálkodó termelőszövetkezeteknél ugyanis egyértelműen előnyösebb a mel- léltaf ogllalkozásúak részes művelése.^ !A Bodrogközi Állami .Gazdaságban az illetményföld-juttatáson tál a vállalkozói típusú művelés az elterjedt, ebben a formában a gazdaság, csupán költségeit számolja fel, a teljes bevétel a vállalkozó kistermelőé. S kaik azok, akik a föld művelésére vállalkoznak? (Nos, ia vizsgálatból kitűnik, hogy a főfoglalkozású kistermelők száma elenyésző. Mellékjövedelem- szerzésre elsősorban a helyi lakosok vállalkoznak, közülük :is elsősorban azok, akik főfoglalkozásukban kenyerüket fizilkai munkával keresik meg. A különféle egyéni művelési formák 'kialakítását elsősorban a gazdaságok kezdeményezték, s mindenhol az a vélemény tükröződött, hogy a nagyobb kockázat mellett a nagyobb nyereség is a vállalkozóké legyen. A nagyobb nyereség, illetve a nagyobb nyereség lehetősége ugyanis a termelőiket gondosabb munkára, hosszabb távú gondolkodásra készteti. Minden gazdaság partneriként mutatkozik a művelési 'módok kiszélesítésében, viszont a kistermelőik összetételiében változást nem remélnék az üzemék. Az okoik összetették. Ma, Magyarországon az egyéni művelés a nagyüzem technikai hátterére épül, mivel itthon nem készülnek, külföldről pedig nem hoznak be Ikistenme'lés- re alkalmas, reális áron beszerezhető gépéket, eszközöket. Az ipari árak dinamikus emelkedése ugyanakkor tartózkodóvá teszi a vállalkozóikat, csakúgy, mint az állandó sulit termékháborűfc. (málna, nyúl tojás). Mire számítanak mégis a jövőben a nagyüzemek? Nos, elsősorban a szakcsoporti formák további bővülésre, bár .az dlasztiszkaiak a kistermelőik egyéni gazdálkodásának bővítését tervezik. Illetve terveznék, hiszen a bizonytalan állami támogatósak a folyamatot lassítják, illletve megrekesztilk. A .Bodrogközi 'ÁG például szélesítené a kihelyezett tehenek tartására szervezett szakcsoportját, ám állattartásra vállalkozó nem akad. A jövőt illetően a nagyüzemük nem éppen optimistáik. A legjóblb szándékaik ellenére .sem bíznak a szak- csoporti termelés növekedésében. Tény ugyanis, hogy séhol sem Indult meg a .tömeges kistermelés a fced- vezőnék mondott jövedelem- adózás hatására. A változást csak a jövedelmezőség, a szabályozórendszer stabilitása, 'intetve a piaci 'kiépítés együttesen hozhatja. Apropó, piac. A NEB-vizsgálatból kitűnik, hogy a gazdaságokhoz kapcsolódó kistermelés .termékei majd’ ugyanazon piacon találnak gazdára, minit az integráló mezőgazdasági nagyüzem termékei. Az áru értékesítését a gazdaságok mindenhol elvállalják, de háztáji vagy bérelt művelés esetében nem zárkóznak el az egyéni értékesítés engedélyezésétől sem. S hogyan támogatják a nagyüzemek a kapcsolódó kistermelőiket? iNos, saját forrásból sehogy. Pénze erre a gaz das agaknak nincs. Ám önköltséges szolgáltatást biztosítanak, a betakarítás után gyors elszámolást ígérnék, mellékterméket (szakmát) Ingyen adnak, az értékesítés érdekképviseletét pedig mind jobban szélesítik. bea Gyáravatás előtt próbaüzem (Folytatás az 1. oldalról) Elismerően nyilatkozott új gyáráról a Chinoin vezérigazgatója. A Miskolc közelében, a Csanyik völgyében, az egykori Kriptongyár helyén felépült injekcióampulla-töltő és -csomagoló gyárat tegnap tekintette meg Bihari István. Kétségtelen, soha jobbkor nem létesült még gyár a megyeszékhelyen, mint most, ezekben a munkanélküliséggel fenyegető években. Igaz, nem sokan, mindössze két- százvalahányan dolgoznak majd itt, de érettségizett lányok és asszonyok (zömmel), akiknek elhelyezkedése különösen problematikus volt. Jelenleg mintegy kilencve- nen serénykednek a steril környezetben, tisztítják a gépeket, készülnek a próba- gyártásra. Ha minden a tervek szerint halad, akkor az NSZK-beli szerelők két-há- rom hét múlva életet lehelnek a gépekbe- Előbb úgynevezett száraz, majd desztillált vizes próbát tartanak, de márciusban már ampullákat töltenek. Az impozáns üzem, — amely erdők ölében épült — évente 150 millió darab, 1, 2, 5 milliliteres ampullát képes megtölteni különböző injekció oldatokkal. A beruházás költsége 1,2 milliárd forintra rúgott, a gyár világbanki hitelkonstrukció keretében valósult meg. A világ egyik legkorszerűbb gyártó-, töltő- és csomagológépsorát szerelték fel', óránként nem kevesebb, mint 18,5 ezer, 1 és 2 milliliteres ampulla kerülhet le a gépekről. Az új gyár ünnepélyes avatását előreláthatóan az első negyedév végén tartják. I. S. A zempléni táj hagyományokban rendkívül gazdag vidék. Mo- tivumkincsét őrzi a hollóházi és a sárospataki agyagmű- vesség is. Szorgos kezek munkája nyomán készülnek a szebbnél szebb kerámiák az Épitőanyag-ipari Vállalat Sárospataki Kerámiaüzemében. Több mint félezer termékük közül már jó néhány ismert, és keresett a piacon. Az elmúlt évben mór Franciaországba is szállítottak diszművázákat. A régies, hagyományos formáktól a modernebbekig számtalan variáció megtalálható, s a változatosságot a nagy figyelmet igénylő kézi festés is biztosítja. (Laczó József felvételei) Magyarországi borrendek Hajósi Orbán Borrend A rendekhez illő öltözetben. .. Középen dr. Sümegi József, az Orbán Borrend nagymestere. Május huszonötödiké még messze van, a sfölökben még csak itt-ott csattognak a met- szöollók, a szőlősgazdák azonban ilyenkor is gyakran emlegetik Orbánt, mivel azzal még nincs megmentve a szüret, hogy jó és szakszerű a metszés, ott van még a fagy, és azon meditálnak a gazdák; vajon érdemes lesz-e, vagy egyáltalán lehet-e fagyra biztosítani? Mert Orbán még „behabarhatja a babot” május végén is. Hajós-Vaskút szőlőtermesztői talán azért is választották Szent Orbánt borrendjük névadójául. A Hajósi Orbán Borvend 1985-ben alakult. Nevét Szent Orbánról, a szőlészek védőszentjéről 'kapta, akinelk a fagyoktól 'kell megvédenie a szőlőt. A borrend segítője, pártolója a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát. A nagyüzem és partnerei az Alföld déli részén, nem messze a Hunéitól, a Dunántúlon Tolna megyében, valamint a Mécsük nyúlványain termelnek szőlőt, körülbelül négyezer hektáron. A Dél-Alföldön elsősorban síkvidéki, míg a Dunántúlon főleg domboldalaikra telepített szőlőültetvények 'találhatók. A régebbi ültetvényekre a hosszú ideje termesztett magyar fajták, vagy a helyi adottságokhoz remekül alkalmazkodó régi jövevényfa jtálk a jellemzőik, mint például az Izsáki Sár- fehér, Ezerjó, Kövidinka, Kadarka, Oportó, míg az utóbbi évtized telepítéseinél az olyan világfajtáik dominálnak, mint a Rizlingszilváni, Ghardonnay, 'Muscat Ottonel, Ca'bemetek, vagy a Merlot. A Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát borainak közös jellemzője, hogy az átlagosnál jobb vagy kiváló éghajlati 'körülményék, Italajadottságok mellett, korszerű termesztési technológiával termesztik azok alapanyagát. A Hajós és Vaskót között elterülő szőlőtermesztési, borászati körzet domborzatát és ballajminőségét tekintve igen változatos, mert a vidéken adott egymásnak randevút a Duna mellett húzódó mélyebb, egykori árterület, a Duna—Tisza közének futóhomokos vidéke, és a Bácskából felnyúló, értékes talajtípus. Az éghajlat — a tipikus alföldihez viszonyítva — kedvezőbb, ment .itt már valamelyest kevésbé zord a tél, nyáron többet süt a nap. E szerencsés tenmészeti adottságok, az itt ólt és élő emberek szorgalma, és talán Pannóniának — az egykori Római Birodalom határának — közelsége is közrejátszott abban, hogy a szőlőtermesztés és -borkészítés története a régi múltba nyúlik visz- sza. Sajnos, történelmünk viharai nem csupán viruló szőiőkultúránkat, de az ezekkel ‘kapcsolatos írásos emlékek jó részét is elsöpörték. A török kori adókönyvvek, az úgynevezett defterek már egyértelmű írásos emlékek, s jelzik, hogy akkortájt melyik részen, milyen szőlőterületek voltak. Persze a törökök uralmának azért végeredményben a szőlőültetvények ds áldozatul estek. De talán szép szimbólumként is felfogható, hogy e vidéken milyen szorosan összekapcsolódott az ember és a szőlő sorsa. Míg a török unalom egyenlő volt a lakosság és a szőlő kipusztulásával, addig a 'kalocsai érsekség által az 1720-as években megkezdett benépesítés együtt járt a szőlő reneszánszával. A szőlőtermesztés, borkészítés — kisebb-nagyohb visszaesések ellenére — állandóan fejlődött, de a legnagyobb lökést kétségtelenül a múlt század utolsó negyedében jelentkezett fi- loxéravész jelentette, amikor a szőlőtermesztés jó időre gyakorlati lag az Alföldre korlátozódott. E környék nem csupán a bortermelésben, de a borkereskedésben is fontos szerepet játszott. Mindenekelőtt .Baját .kell kiemelni, alhal sokáig utcanevek is utáltak a városban folyt, igen élénk kereskedésre (Borrév utca). Űjjáéledt, feltámadott a sző'lészkedési, borászkodási kedv, s véle együtt a hajósi pincefalu. Az emberek kedvvel ápolják szőlőiket, gondozzák pincéiket, érlelik boraikat. Gombamód szaporodnék a kitatarozott vagy újonnan épített présházak, pincék. Ezernél is több a borospince, éttermék, panziók hívják és várják a vendégeket nemcsak az Orbán-napi borünnepre, de az év minden napján. S a szervezők, a hírverők között is első a vidéket képviselő Hajósi Orbán Borrend. ) A hosszúhegy! borok a Német Szövetségi Köztársaságon kívül eljutnak Ausztriába, Svájcba, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Japánba és a szocialista országokba is. A borok mellett a vállalat szállít hazai és export piacokra hagyományos és itankerjesz- tésű technológiával készült pezsgőket, továbbá vermutokat is. Az egyik kedvelt bor, a Cabernet Sauvignon francia eredetű, de szinte az egész világon elterjedt fajta. A történelmi múlttal, jó termesztési adottságokkal rendelkező hajósi 'körzetben termelt fajta nem terem sokat, de kiváló minőséget ad. A szőlő szüretelése, a feldolgozás, az erjesztés, bőrke? fi és, a hordós, majd palackos érlelés évszázados 'tradíciók szerint történik. E bor fogyasztását elsősorban a hortobágyi palacsinta, babfőzelék, halászlé, grillcsirke, zsírosabb sült szárnyasok, töltött tyúk, pirított máj, pörköltek, bifsztek. vadoecse- nyék, sajtok mellé ajánljuk. (bekecsi)
