Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

1989. január 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hazai tájakon Nagyesztergár Földszintes kastély Már Szent István és Szent László törvényeiben és ko­rabeli ókleveleikben olvas­hatunk magyar falvaikról, faluilakókról. A magyar falu­rendszer a nomád eredetű téli szállás állandóvá való fejlődésével jött létre. Való­színűleg ez az átalakulás azért történt gyorsan, mert a magyarság téli szállása már a honfoglalás előtt is rendelkezett faluszerű voná­sokkal; maga a falu szavunk ugor eredetű. Ilyen, már az Árpád-házi királyok idejében kialakult, sóik ezer társához hasonló, szokványos falu Nagyeszter­gár. Különösebb jellegzetes­ség nélküli, ezért tipikus. Első okleveles említése 1270- ből való. A középkoriban több nemesi család birtokol­ta, s Esztergár volt a neve, amélyet onnan kapott, hogy lakosat a ‘királyi uradalmak esztergályosai voltak. Mint több község azon a vidéken, ahol a Bákonyl erdőik ki­fogyhatatlan lelőhelyei vol­tak a kiváló minőségű, jól alakítható fának. A száza­dok folyamán ez a failü is — a többi királyi birtokhoz hasonlóan — nemesek kezé­be került, s lakosai szaporo­dásával vált Kiísesztergárra és Nagyesztergárra. Birtoko­sai között voltak királyi adományozás folytán már 1401-től a faiszi Ányos-osa- lád, s később az Esterházyak is. A török háborúk alatt, 1588-ra élnéptelenedett. A törökök kiűzése után az Ányos-osalád 1751-ben né­niét jobbágyokkal újratele­pítette. 1850-ben az Ányosok bir­tokában levő Ktt'sesztergár- nak 200, Nagyesztergárnak 654 lakosa volt. Kiiseszter- gárt ékkor pusztának nevezi Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című, 1851-ben megjelent művé­ben, ami itt nem valami­lyen lakatlan helyet, hanem azt jelenti, hogy cselédség által lakott uradalmi, gaz­dásági központ volt Ányos Farkas és Móric tulajdoná­ban, a Zirchez tartozó mai Kiardosréten. Ha Nagyeszt er gént szokvá­nyos falunak neveztük is, valamiben kiemelkedik sok falutársa közül. Itt született a ma is álló Ányos-kúriában, 1756. december 28-án Ányos Pál, aki elégiáival megnyi­totta a magyar szentimentá­lis költészet műfaját, az ak­kori időkben modernnek tartott költők sorát. Tizenöt évesen belépett az egyetlen magyar alapítású római ka­tolikus szerzetesrendbe, a pálosok közé. Ekkor cserél­te fel a 'kereszteléskor kapott István nevet Pálra. Nagy­szombatban, ahol főiskolai tanulmányait folytatta, Bar­csai Ábráhám testőr ezre­des fölismerte tehetségét, és további költői munkára ösz­tönözte. Közben Ányost 1780- ban pappá szentelték. Ek­koriban ismerkedett meg a német szentimentális lírával, amely erősen hatott a ter­mészeténél fogva melankó­liára hajló ifjúra. 1781-ben a Nyitra megyei Felsőele­fántra helyezték, a pezsgő Pest-budai városi életből egy eldugott falu magányos pá- losrendi kolostorába. Itt vált igazi lírikussá, elsőként a megújuló magyar nyelvű iro­dalomban. Ám, a II. József császár erőszakos intézkedé­sei feletti hazafias felhábo­rodása politikai verseket csal élő tollából. Hevesen támadja az uralkodót, akit ő nevez először Kalapos Ki-- rálynalk hasonló című versé­ben. Ekkor már tanár — 1782 óta' — Fehérvárat!, a pálosok gimnáziumában. Nagyesztergár kiváló szü­lötte. Ányos Pál, rendkívül fiatalon, 27 esztendős korá­ban, 1784. szeptember 5-én halt meg, tüdőbajban. A faluról szólva érdemes megemlíteni katolikus plé­bániatemplomát, amely a hí­res építész, Fellner Jakab tervéi szerint, de már an­nak halála után épült, 1796 -98-ban. Különösen a főol­tár 18. századból való Ma- donna-lképe szép munka. A falunak az Ányos-kúri- án kívül — ahol 1770. óta kis házlLkápolna szolgálta az Anyós-família lelki épülését — van még egy valamikor szép, de ma már rendkívül elhanyagolt állapotú, föld­szintes kastélya. Nagyesztergár azonban — s ebben is osztozik sok ma­gyar falutánsánalk sorsában — hovatovább nem lesz meg­található helységnévtárunk­ban. 1984. január l-jével a szomszédos Zirchez kapcsol­ták. Még néhány generáció, s Ikülön, önálló létezésének az emléke is kihullik az idő rostáján, s Magyarország is­mét szegényébb lett egy ősi falunévvel, és történelmünk egy — bár .parányi — darab­jával. Csonkaréti Károly Egészséges körülmények között testhőmérsékletünk 36 —37 °C körül mozog, en­nél magasabb már megvál­toztatja az ember közérzetét, anyagcseréjét, és egyáltalán a teljesítőképességet. Az agyban egy szabályozórend­szer működik, mely télen és nyáron biztosítja az állandó hőmérsékletet. Hideg hatására a máj és az izomzat anyagcseréje fo­kozódik, így a szervezet megpróbálja az optimális hő­mérsékletet kémiai úton sza­bályozni, a mellékveséből a szokásosnál nagyobb meny- nyiségű adrenalin kerül a vérbe, és ennek következté­ben felgyorsul a szívműkö­dés és a légzés. Hosszasan a hideg leve­gőn tartózkodva azonban előfordulhat, hogy a „fűtés­lehűlés” egyensúlya meg­bomlik, és megindul a test lehűtése. Sokan ezt szeszes itallal px-óbálják ellensúlyozni, ám az alkohol rontja a hőszabá­lyozást. Nagy hidegben a légzés és a szívműködés gyengül, eszméletvesztéssel is számolni kell. Kevesebb veszéllyel jár, ha csak egy testrész, illetve felület hűl le. Ezt a köznyelvben fa­gyásnak nevezik. Akár a nagyfokú lehűlés, akár a fagyás mértékét több ténye­ző befolyásolhatja: a termé­szeti tényezők közül a hő­mérséklet, a páratartalom és Ki viszi el a balhét? A megyei tanács közlekedési osztálya? Az Északterv? A Miskolci Közúti Igazgatóság? Az Észak-magyar­országi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság? A Köjál? Úgy tűnik a balhé, a Köjálé, rájuk zúdul most az átok. Hogy miért? Azért, mert a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Köjál adott engedélyt Miskolcon, a Petőfi téri új Sózok között áthaladó 26-os út eme siokaszán, a kör- nyékén lakókat érő zaj terhelési szintjének megemelésé­re. így aztán megvalósulhat ugyan az öt éve húzódó be­ruházás, de... Miről is van szó? 1983-ban született a terv a Petőfi tér átépítésére, pénz viszont nem volt a megvalósításra. Később lett pénz, de a környezetvédő hivatal tiltakozott, mert 1985-ben az Északterv megbízás alapján lakóházakat tervezett az építendő főút közvetlen közelébe! Nehéz el- hinni hogy o tervezők ne ismerték volna a vonatkozó zajvédelmi előírásokat... Mindenesetre a tervet elfő- gadták, s ha a környeietvédők nem lépnek koxbe, mar ni út is megépült volna. A házak már állnak, és jovore az új útszakaszon is dübörög majd a forgalom; az Estük» magyarotszágí Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ugyanis több megbeszélés, tárgyalás és levélváltás után beadta a derekát. Az időközben összegyűlt aktákkal az érintett felek megkeresték a megyei Köjál főorvosát, aki­nek módjában áll a kórt felmentést megadni a környezet­és egészségvédelmi értékek betartása alól. Azzal a mo­mentummal, hogy a Köjál, amelynek feladata a lakosság 2gé$zségvédelme tenne, hozzájárult a zajszínt öt decibetes emeléséhez, lapunk Is foglalkozott. Ezután dr. Tokacs Sán­dor, az intézmény főigazgató főorvosa elmondta, hogy ők csak a végén csöppentek az ügybe, s sajnos pont ök adhatnak felmentéseket, ókkor, ha a környezetvédelmi hatóság is hozzájárul. A Köjál egyáltalán nem foglalko­zik a lakossági zajterhelésekkel, vizsgálata nem hozzátar­tozik, a döntés joga o törvények értelmében mégis az ö kezében van. Tény, hogy Miskolcon a földrajzi adottságok miatt ne­héz új utakat építeni, különösen a belvárosban. Az vi­szont elkerülhető lett volna, hogy sok ember felháborod- jón, tapasztalván, o hivatalok hosszadalmas ügyintézését. Tény, hogy a Petőfi téren, oz új út mentén sok ember él majd örök keserűséggel drágán vásárolt új lakásában, ló lett volna, ha az illetékesek a hallgatás és felelősség­vállalástól félő tilifőli, presztízsféltés helyett őszintén tájé­koztatták volna a lakókat még a lakásvásárlás előtt a várható körülményekről; (ha már ifyén leheletlen tervet fogadtak el az illetékesek), s a nagy zajt, sionnyezést figyelembe véve esetleg értékcsökkentéssel adják el a les* káSOka'- M. K. Cs. Szünidőben — táborban Nem könnyű felülni a magas lóra. Ha a tá­borról készített videofilmeket majd levetítik a gyerekeknek, lesz mire emlékezniük. A téli szünet mindig eltelik, de nem mindegy hogyan. Ha hó borítja a környéket, ha lehet a közelben korcso­lyázni, akkor könnyű megfelelő programot találni, ám ha valahol mindkettő hiányzik, akkor rém unalmas tud lenni ez a pár nap szabadság. Van aki a tévéhez, vagy a vi­deóhoz menekül, van, aki a számítógép elé ül. Ózdon bővítették a választékot, ugyanis a Liszt Ferenc Művelő­dési Központ két tábort hirdetett meg a vadászat, illetve a horgászat iránt érdeklődő gyerekeknek. Dombóvári Pé­ternek, a művelődési központ igazgatójának azonban hosszabb távú célja van a táborral. — Egy, a központ mellett működő úttörőcsapat létre­hozását tervezgetem, éppen ilyen érdeklődési körökre szerveződött rajokkal. Egyre több lehetőség adódik a megszokottól eltérő, az isko­lán kívül alakuló úttörőcsa­patok létrehozására. A me­gyében tudomásom szerint ez lenne az első ilyen kez­deményezés. A megyei út­törőelnökség biztatásával a jövő évi terveinket már ezek alapján készítjük. Most, a téli szünet öt nap­jára szervezett két tábor tematikáját szakemberekkel, az ózdi II. Rákóczi Ferenc Vadásztársaság és a helyi horgászegyesület tagjaival közösen állítottuk össze. Igaz, az influenzajárvány meg­ritkította sorainkat, de azért 20—20 iskolással rendben zajlottak a programok. — Mit tanultatok az el­telt néhány nap alatt? — érdeklődtem a gyerekektől, akik, ahogy a Putnoki Egyet­értés Tsz-t megközelítette buszunk, egyre izgatottab- bak lettek. Ott ugyanis lo­vaglás vár rájuk. — Már láttunk videofilme­ket az erdőről és különböző állatokról, találkoztunk va­dászokkal. Űk megmutatták fegyvereiket, annak műkö­dését, az egyik délelőtt pe­dig lőttünk is. Igaz, légpus­kával, de így is csak a? egyik srác találta el ezt a kis fémlapot... — Én pedig az azt tartó oszlopot döntöttem le a lö­vésemmel. — nevetgélt egy szőke kislány, Simon Krisz-; ti, s kiderült, hogy négyen is vannak a gyengébb nem képviselői közül. — A szüleimmel sokat túrázunk, szeretem az erdőt és mindig érdekelt a vadá­szat. Ezért vagyok itt. Igaz, ez az első táborom, de ha nyáron lesz folytatása, oda mindenképpen el szeretnék jutni. Az egyik nap a szent- simoni vadászháznál a vad­etetőket töltöttük fel, utána pedig őzpörköltet készítet­tünk, kint a szabadban. A vadászok azt ígérték, hogy a jelmezbálra és a „Vadász ki mit tud?”-ra mindenféle bőröket hoznak, és abból készíthetünk majd jelmeze­ket magunknak. Nem nehéz a horgászokat megkülönböztetni a többiek­től. Orsókat, horgokat néze­getnek végig az úton. — Kinek van a legjobb szerelése? — Péter bácsinak! — vagyis Horacsek Péternek, a horgászegyesület elnökének a szerelése a legszuperebb, * a tábort is ő vezeti. — Nem baj, hogy nem le­het most horgászni? — Bizony jó lenne, de vékony a jég az Arlói,-ta- von. Azért így is rengete­get tanultunk már. Például azt, hogy orvhorgászat he­lyett jobb gyermek-, vagy ifjúsági jegyet váltani, no és megismertük a szerelése­ket, a jó kapáshelyeket. A tábor végén pedig letehet- jük a horgászvizsgát, ez is benne van a befizetett há­romszáz forintban. — A délutáni programo­kat a „puskásokkal” együtt töltitek. Nem csábítóbb a vadászat? — Az túlságosan drága. Míg egy jó közepes horgász­szerelés maximum 5 ezer forintba kerül, a vadászok­nál egy puska 20 ezerbe, s akkor még a kiegészítő kel­lékek nincsenek benne. Mi inkább maradunk a peca- botnál. — Lovagolni azért szíve­sen jöttetek... — Természetesen, bár még nem ültünk lovon. Többet azonban már nem lehetett kérdezni a gyere­kektől, megérkezett a busz, irány az istálló... Kép és szöveg: Nagy Zsuzsanna Szervezetünk és a hideg Az alkohol nem segít a széljárás, az egyéniek kö­zül pedig ,a tápláltság, az erőnlét, az egészségi állapot, és az öltözködés. Nem szabad elfelejteni, hogy fagyásos sérülés nem­csak nagy hidegben, hanem enyhébb időben is előfordul­hat, sőt akkor is, ha vala­milyen vizes ruhadarab van rajtunk. A test me­lege a réteges öltözködéssel őrizhető meg a legjobban. Nedves időben a külső réteg lehetőleg vízhatlan legyen. Télen vastag, nagy pórusú, sötétebb színű szövetruhák­ba, illetve kabátokba öltöz­ködjünk. A cipőket lucskos, nedves időben célszerű na­ponként váltogatni, illetve éjjel jól kiszárítani, hogy a láb bőrének párájától átned­vesedett felsőrész megszik­kadhasson. Óvakodjunk a szűk cipőtől, mert akadá­lyozza a vérkeringést, így 'könnyebben megfagy a láb. Ugyanez vonatkozik a kesz­tyűre is. A leírtait alapja ff a szabadban dolgozó szere­lőknek, munkásoknak, utcai árusoknak kell'különösen vi­gyázniuk, és védekezniük a fagyás ellen. Jó, ha ismerjük a fagy­ártalom tüneteit. A fagyártalomnak legin­kább a kéz és a láb ujjai, és a kiálló testvégeik vannak kitéve, ezeken a helyeiken ugyanis a vérkeringés nem olyan erőteljes. Fagyás áll­hat be ott is, ahol a vér áramlását szorosabb ruha­darab, például cipő, csizma akadályozza. A fagyás három stádiu­mát különböztetjük meg. Az elsőben az erek összehúzó­dása miatt a bőr halvány, érzéketlen lesz, majd kékes- pirossá válik, időnként visz­ket. A testrészek hűvös ta­pintásúak, esetemként gyen­gén duzzadtak. Amennyiben a hideg hosz. szabb ideig hatott a bőrre, hólyagok képződnék, és ez már másodfokú fagyás. A hólyagokat zavaros savó töl­ti ki, és ha véletlenül ezek megnyílnak, akikor már a fertőzés veszélye is fenyeget. A harmadfokú fagyáéra nagymértékű elhalás jellem­ző, a testrészek erősen meg­duzzadnak, fekélyeik kelet­keznek. Mi a teendő fagyás ese­tén ? Segítségnyújtásnál a fa­gyott testrészt igen óvato­sán, púha ruhával dörzsöl­jük, majd a halvány szín megszűntével meleg ruhá­val gondosan betakarjuk. Vi­gyázni kell a kiálló testré­szeknél arra, hogy azokat egy esetleges erősebb dör­zsöléssel ne roncsoljuk, illet­ve le ne törjük. A fagyott területet tilos hirtelen me­leg vízbe mártani, netán erősebb hőhatásnak kitenni, mert ezzel súlyos szövetká­rosodást okozhatunk. A fel- melegítés 18—30 Celsius-fo- kos fürdővel történjék, fo­kozatosan. Alkalmazhatunk hasonló hőmérsékletű ka­millateás borogatást is, mert ez jó hatással van a sejtek állományára, felszív­ja a váladékot, csökkenti a gyulladással járó feszülést és fájdalmat. A fürdővizes kezelés után igen hasznos lehet a gyógy­szertáraikban kapható fag’y- kenőcs használata. A segít­ségnyújtó műveletek után mindenképpen tanácsos a sérültet orvosnak is meg­mutatni. Hűvös, hideg hónapokat élünk, ezért mérlegeljük reá­lisan és gondosan szerveze­tünk egészségi állapotát, el- lená 1 lóképességét, és ennek ismeretében döntsünk a té­li öltözködésről, túrákról, sportról, és a szabadban végzett munkáikról. A hideg kellemetlen hatásai így megelőzhet őek. Dr. Soproni László Orvhorgászból • r 10 horgászt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom