Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

1989. január 3., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Vegyes vállalat: komplett gyártórendszer-}- marketingtapasztalat Élénkülő piaci munka az ÉMV-ben Az Északmagyar országi Vegyiműveikben az elmúlt napákban hagyták jóvá a vállalat rövid távra szóiló kibontakozási programját. E program végrehajtása során nagy szerepet kap a keres­kedelmi munka, hiszen a vállalat termékeinek nagy hányadát külföldi piacákon értékesítik. E programhoz - 'kapcsolódó napi feladatokról érdeklődtünk Bonnyay Pé­ter kereskedelmi vezérigaz­gató-helyettestől és Sántlia Pál főosztályvezetőtől. — Együk fontos felada­tunk most, hogy a növekvő export mellett javítsuk a ki­vitelünk gazdaságosságát — mondja a vezérigazgató-he­lyettes. — Az*, elmúlt évben 12 millió daliára növeltük a tőkés exportunkat, Bár ja­vulnak a gazdaságossági fel­tételek, a nyugati export— impart egyenleg még nega­tív. Azaz, igen nagy meny- nyiségben vagyunk kényte­lenek különböző alapamya- gdkat vásárolni tőkés pia­con, mert ezeket a szodi'alís- ta országokban nem lehet beszerezni. — Az export további nö­velésében látjuk a megoldás kulcsát — teszi hozzá Sán- tha Pál. — E szállítások fo­kozása érdekében minden lehetőséget kihasználunk. Nemrégiben vettünk részt például az egyik fejlesztő kollégánkkal, dr. Nagy Jó­zsef kandidátus, fejlesztési csoportvezetővel Angliában, az évente sorra kerülő leg­nagyobb nemzetközi növény- védőszer-konferencián. Ezen a rendezvényen a Ghemol­(Folytatas az 1. oldalról) Az esztendő első munka­napján, hétfőn a kora dél­előtti órákban dr. Szegedi Lászlótól, a Borsod-Aibaúj- Zemplén Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetőjé­től érdeklődtünk.-*• Arra számítottunk, hogy megrohannak bennün­ket, ezért a megyei tanács munkaügyi osztályával egye­temben megerősítettük vidé­ki kirendeltségeinket, egye­bek között elláttuk őket megfelelő nyomtatványokkal és természetesen informáci­ókkal is segítettük munká­jukat — közölte az iroda igazgatója. — Mire alapozták a vár­ható nagy érdeklődést? — A legfrissebb adata- 1 nlk szerint a megyében mint­egy kétezer-batszázan ke­resnek valamilyen munkale­hetőséget. A legtöbb mun­kanélkülit, hatszázhetvenet Miskolcon tartjulk nyilván, a megyeszékhelyet Ózd követi több, mint félezer állásnél­külivel. — Mégis, tegnap délelőtt tíz óráig a Munkaügyi Szol­gáltató Iroda miskolci köz­pontját mindössze ketten keresték jel munkanéllcüli- segély-ügyben. — Ennek a két személy­nek is nyomban nemet kel­lett mondani, hiszen jogo­sulatlannak bizonyultak a segélyre. Az emberek álta­lában tájékozatlanak, nem ismerik a feltételeket. — Éppen ,ezért beszéljünk róluk! Kiket illet meg a munkanélküli-segély? — Mindenekelőtt tudni kell: munkanélküli-segélyre az a személy jogosult, aki­nek a munkaviszonya egy évnél nem régebben szűnt meg. Továbbá igazolnia kell, hogy az utóbbi három esz­impexszel karöltve, immár hetedük éve vagyunk je­len, és elmondhatom, a ke­reskedelmi vállalat mindent megtett a magyar növényvé- dőszer-gyártó vállalatok si­keres szereplése érdekében. Ezen a seregszemlén mi ösz- szesen 4 millió dollár értékű üzletet kötöttünk, ennyit még soha sem sikerült, ez derűlátásra ad ökot. — Hosszú távú szerződések­kel igyekszünk biztosítani a vállalatunk számára a stabil piacokat — mondja Bony- nyay Péter. Az elmúlt há­rom évben öt jelentősebb szerződést kötöttünk, 3—5 éves időtartamra. A hatodik ilyen szerződést várhatóan még az idén brazil céggel kötjük meg. Ez kezdetben félmillió dollár, de néhány éven belül körülbelül egy­millió dollár értékű expor­tot jelenthet majd a válla­latunknak. Ezzel a hosszú távú szerződéseink aránya meghaladja majd a tőkés országokba szóló szállítása­ink 30 százalékát. A Szovjetunióban évente mintegy 30 millió rubel ér­tékben adunk el növényvédő szereket — mondja a vezér­igazgató-helyettes. — .El­mondhatjuk, hogy bizony ezen a piacon is éleződik a verseny, ahogy a szovjet gazdaság is egyre nyitottabb lesz. Azzal, hogy a Szovjet­unió egyszerűsítette a ke­reskedelmi kapcsolatáka.t, lehetővé vált, hogy gyárak­kal, vállalatokkal közvetlen kapcsolatokat építsünk ki. Mi egy Üzbegisztán! vegy­ipari vállalattal igyekszünk tendőben legalább 18 hóna­pot dolgozott. S ez még nem minden. A feltételek között szerepel az is, hogy a se­gélykérő vállalja: a Munka­ügyi Szolgáltató Irodával szoros kapcsolatot tart, s ha megfelelő munkahelyet részére felajánlanak, azt nem utasítja el. — S ki nem jogosult a munkanélküli-segélyre? — Aki munkaviszonyban áll, továbbá, aki öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra jogo­sultságot szerzett; önálló keresettel, illetve egyéb jö­vedelemmel rendelkezik, és annak havi összege eléri a mindenkori .minimális bért, vagy a munkaerő-közvetítő-szervezettel nem vállal ja az együttműködést. — Az érintettek számára az sem mellékes, hogy mi­lyen lesz a munkanélküli- segély összege? — A munkanélküli-segély mértékét az utolsó munka­hely átlagkeresete alapján állapítják meg, annak figye­lembevételével, milyen be­jegyzés szerepel a munka­könyviben. Ha például, a munkaviszony megszűnését jegyzik be, azaz a munkál­tató mond fel, vagy egyéb, a dolgozó önhibáján kívüli Ok idézi elő a munkanélkü­liséget, a segély mértéke a bruttó átlagkereset 70 szá­zaléka lehet hat hónapon keresztül. Ugyanez, ha a dolgozó mondott föl, 65 szá­zalék, ha kilépett bejegyzés szerepel a munkakönyvijén, a segély mértéke 60 száza­lék. (Mindez azokra nézve méltánytalan, akik önhibá­jukon kívül váltak munka- nélkülivé — szerk.) — Feltétlenül meg kell említeni, hogy a munkanél- Ikülii-segély összege időben is változik, az első fél év gyümölcsöző kapcsolatot ki­építeni, kölcsönös termék- szállításra. — Milyen többletmunká­val jár a szovjet piac meg­tartása, netán újabb terü­letek meghódítása? — Azzal, hogy a szovjet piacon megjelenhettek a konkurens cégék, ez a tény tőlünk is megköveteli a fo­kozott piaci munkát, a rek­lám- és propaganda-tevé­kenységet, a vevőszolgálatot. A Chemolimpexszel igyek­szünk mindezt megvalósíta­ni, a szerviztevékenységgel együtt. Ügy véljük, belátha­tó időn belül a szovjet piac is igen kemény területté vá­lik valamennyi magyar vál­lalat számára. — Éppen ezt célozza a ki­bontakozási programunk — teszi hozzá Sántha Pál — hi­szen a vállalat számára lét- fontosságú lesz a piacorien­tált fejlesztés, a termelés, a vevőszolgálati és a marke­tingmunka. Mintha erre rímelt volna, az elmúlt napákban a vál­lalat vezetése egy NSZK-be- 11 céggel együtt — hőszige­telő épületburkoló anyagok gyártására — egy vegyes vállalat alapítása mellett döntött. Az új vegyes válla­lat előnye, hogy a techno­lógiát adó NSZK-beli cég a komplett gyártórendszerrel együtt olyan üzemszervezé­si és marketingtapasztalato­kat hoz az ÉMV-hez, ami az elkövetkező három év alatt megtérülő beruházás­ban további értéket jelent­het. után, mindhárom esetben tíz százalékkal csökken — mondta a továbbiakban az iroda vezetője. — Az előzőekben már szó volt róla, hogy tiz igény be­jelentésével a munkaügyi, illetve \a |munkaerő-közvetí­tő ,szervezethez kell fordul­ni. Esetünkben ja i Borsod Megyei Munkaügyi Szolgál­tató Irodához, és a megyé­ben [levő tíz városi kiren­deltség illetékes a munka­nélküli-segély jogosságának elbírálásában. — Természetesen ehhez szükséges a személyi igazol­vány, a munkakönyv és tartozékainak bemutatása. A munkanélküli-segélyre való jogosultságot az egyén igé­nye alapján a Munkaügyi Szolgáltató Iroda állapítja meg. Külön is hangsúlyo­zom, hogy a rendelkezés ér­tőimében a munkanélküli- segély megállapításához el­engedhetetlen a munkáltatói igazolás, amit a dolgozó ké­résére egyetlen vállalat, in­tézmény, vagy szövetkezet sem tagadhat meg. — Végezetül, szeretném eloszlatni azt a téves néze­tet, hogy a munkanélküli­segélyt a helyszínen, azaz a Munkaügyi Szolgáltató Irodáiban fizetik. Mindössze a jogosultságot állapítjuk .meg, de a kifizetés az OTP-n keresztül történik. * Tegnap déli tizenkét óráig Borsod megyében összesen harmincnégyen jelenteik meg a Munkaügyi Szolgáltató Irodán és kirendeltségein munkánélkü 11,s egély -ügyb en. Ózdon egyetlen ügyfél sem fordult az illetékeseikhez. L. L. — Minek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben a társadalom, a párttagság fi­gyelmének középpontjába került a politikai kultúra kérdése? — A társadalmi-politikai viszonyok radikális változá­sának mai időszaka vélemé­nyem szerint az 1945 utáni, vagy az 1956—57-et követő évekhez hasonlítható, ami­kor a korábbi időszak poli­tikai nézeteivel, gyakorlatá­val és kultúrájával kellett gyökeresen szakítani. Része­sei vagyunk egy új egyesü­lési, gyülekezési törvény ki­alakításának, a különböző önszerveződések gyarapodó megjelenésének, napirenden van az új alkotmány kidol­gozása, a választási rend­szer, a kormány feladatkö­rének és szerepének módo­sítása és még sorolhatnám a változás különböző állomá­sait. Azt viszont látni kell, hogy a változások először mindig a kulturális, társa­dalomtudományi szférában jelennek meg és aztán to­lódnak át a politika terüle­tére. A változások jellem­zője, hogy azok a demokrá­cia szélesedésé, a politikai pluralizmus irányába mu­tatnak, ami az egyénektől egészen más politikai kultú­rát igényel, mint amit az elmúlt évtizedek során gya­koroltunk. Felnőtt egy új generáció, amelynek mások a történel­mi tapasztalatai, más politi­kai’ értékei vannak, mint az előző korosztálynak. Erre le­het példa akár a KISZ kö­rül zajló viták, akár más ifjúsági szerveződések — FIDESZ, Unió a Demokrati­kus Szocializmusért, TDDSZ, stb. Az új generáció más­fajta politikai kultúrával rendelkezik. Ebből, illetve a társadalmi környezet meg­változásából következik, hogy az idősebbeknek is szakíta­niuk kell a korábban meg­szokottá vált politikai kul­túrával. Ennek igénye nyo­mon követhető pártállástól függetlenül a tömegtájékoz­tatásban és az egyre erőtel­jesebb közvéleménykutatás­ban. Napjainkban az is tapasz­talható, hogy egyes hagyo­mányos szervezetek — pél­dául leginkább a KISZ, a szakszervezetek — tartalmi munkájukat tekintve „kime­rültek”, s az ott részt vevők nem látták a politikai cse­lekvés értelmét. Így nem is akartak a korábbi módon e szervezeteken belül politi­zálni. Az aktivitás hiányá­nak alapvető áka nem az egyén felkészületlensége, né­zeteinek alapvető változása volt, hanem többnyire a szervezet bürökratizálódása, szervezésképtelensége. Azok az egyének, akiket ezzel mintegy távol tartot­tunk az aktív politizálástól, most a nyíltság, a demok­ratizálódás szélesedésével helyet találnak a különböző mozgalmakban, politikai cél­zatú egyesületekben, példá­ul a Demokrata Fórumban, a TDDSZ-ben, a Bajcsy-Zsi- linszkv, a Veres Péter vagy más társaságokban. — Egyáltalán mit takar a politikai kultúra fogalma? — A politikai tevékeny­ségnek az a módja, amely a társadalom politikai rend­szerében, mint egyéni — vagy csoportos — magatar­tásforma jelenik meg. Ma­gában foglalja a politikai rendszer működésével kap­csolatos szubjektív eleme­ket, a politikái, jogi, erköl­csi ismereteket, megítélése­ket, normákat, hagyományo­kat, az egyén politikai akti­vitását, a műveltség, a tu­dás meglévő szintjét. Utób­bi nem egyszerűen' iskolá­zottságot jelent, mivel a po­litikai kultúrában az érzel­mi beállítottság, a történel­mi meghatározottság, a cso­port-, réteg- és osztályér- dek, tehát a körülvevő kör- * nyezet is megjelenik. A politikai kultúra érté­kelése, egyes elemeinek meg­ítélése koronként változó. De a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan az egész is állandó változáson megy ke­resztül. — Miként lehet befolyá­solni a politikai magatar­tást? — Az egyének politikai magatartását a politikai kul­túra három, viszonylag jól elkülöníthető szintje befo­lyásolja. A politikai irányítás kul­túrája gyakorlatilag az ál­talános politikai irányítás megalapozottságát, a társa­dalmi változásokhoz, igé­nyekhez való alkalmazko­dás képességét, dinamizmu­sát jelenti. A másik szint a vezetés kultúrája, tehát hogy milyen intelligenciával, szak­mai, politikai ismeretszinttel képesek a döntés végrehajtá­sát megszervezni. Az előző esetben a program, az irány kijelölése, míg utóbbinál a végrehajtás lebonyolítása a döntő. Nem szorul különö­sebb bizonyitásra, hogy a ve­zetés politikai kultúrája nap­jainkban felértékelődött. A harmadik elem, a befogadó, a résztvevő tömeg szakmai, politikai kultúrája, művelt­sége, előítélete, politikai magatartása. E folyamat nem csupán politikai, jogi, gazdasági ismeretekből, sza­bályok betartásából áll, ha­nem a szuverén állampol­gárok döntési folyamatban való részvételéből is. — Napjainkban az alaku­ló, formálódó közélet milyen új értékeket kíván? A politikai kultúra szem­pontjából a környezet, a de­mokratizálódás, a nyíltság, a sokszínűség nagyon fon­tos. Változik a társadalmi vélemény, például a szoba­lista demokráciáról, a párt­egységről, vagy azon belül a platformszabadságról is. Korábbi időszakot elemez­ve a szociológusok azt is ta­pasztalták, hogy nálunk a szabadság, egyenlőség esz­méje — más polgári demok­ratikus államok kultúrájá­hoz viszonyítva —, kisebb értékkel bírt, mint a nyu­galom, a jólét, a biztonság. Ez nyilvánvalóan összefüg­gésben volt az 1956-ot kö­vető konszolidációs politi­kával, amikor éppen ezek az értékek kerültek előtér­be, így a politikai vezetés is a tartósításukra helyezte a hangsúlyt — még akkor is, amikor az gazdaságilag nem volt alátámasztva. A politikai rendszer meg­újításával, a demokrácia, a véleménynyilvánítás és cse­lekvési szabadság szélesedé­sével párhuzamosan fejlődik a politikai kultúra is. En­nek során alakulnak ki, épülnek be az egyéni és társadalmi tudatba azok az új értékek, amelyek a mai követelményeknek leginkább megfelelnek. — Az új értékek, maga­tartásminták i kialakulása nem egyik napról a másik­ra megy és nem zajlik vi­ták, ideológiai, politikai küz­delmek nélkül. Vitakultú­ránk mennyire teszi az egyént alkalmassá a válto­zásokban való részvételre? — A párbeszéd, mint tár­sadalmi érintkezési forma, napjaink politikai viszonyai között, szinte létkérdéssé vált. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy a párbe­széd résztvevői partnernek fogadják el egymást. A köl­csönösség elve, a tolerancia, az értelmes kompromisszu­mokra való készség a poli­tikai . élet velejárója kell hogy legyen. 1956 után az ideológiai, napjainkban a politikai pluralizmus megje­lenése szükségszerűen felté­telezi a más nézetek és vé­lemények, ideológiák és moz­galmak iránti toleranciát. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a tolerancia a viták során nem mindig, vagy csak különböző mér­tékben nyilvánult meg. A viták másik szükség- szerű követelménye a komp­romisszumra, a kölcsönös megegyezésre való hajlam. Korábban sajnos a komp­romisszum kifejezés — ha­zánkban és más marxista gyakorlatban is — valami­féle pejoratív, negatív ki­fejezést takart, aminek szem előtt tartásával elvetettük az ésszerű, szükségszerű kompromisszumot is. Egyre nyilvánvalóbb ma már, hogy csak a kulturált vita, a reá­lis politikai értékelés te­remtheti meg az ország ki­bontakozása érdekében való társadalmi méretű, új stí­lusú együttműködést. (MTI _Press) Pusztai; Sándor H ajdú Gábor ili-seflély irá A Békés Megyei Gyógyszertári Központ laboratóriumában 1 A-féle olyan gyógyszert gyártanak, amellyel országos hiányt pótolnak. Ezt a munkát - a megye gyógyszertárainak ellátására - a Chinoin Gyógyszergyárral közösen, ipari kooper ációban végzik. Politikai kultúránkról BESZÉLGETÉS DR. TÓTH ISTVÁNNÁL, AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA MÜVELÖDÉSPOLITI KAI TANSZÉKÉNEK VEZETŐJÉVEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom