Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
1988. december 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hogyan és miből élünk? Napjainkban különösen aktuális a kérdés, hogyan élünk, miből élünk jövőre, s a reménykedéshez jókora adag bizonytalanság, szorongás tapad. Az idei esztendő két számjegyű inflációt és 3 százalékos fogyasztáscsökkenést hozott. Ilyen méretű inflációra, fogyasztáscsökkenésre nem volt példa a legutóbbi 30 évben. De sajnos mindkét kellemetlen jelenséggel találkozunk jövőre is. Az infláció jelenlegi mértéke már a szociális elvisel- hetőség, a gazdasági kalkulálhatóság és a meghatározott keretek között tarthatóság határán van. Nem alaptalan tehát a jövővel kapcsolatos félelem és bizonytalanság: a gazdaságpolitika borotvaélen táncol. A központi irányítás szabályozó zsilipjei könnyen átszakadhatnak a spontán inflációs gerjedés öntörvényeinek feszítő nyomása alatt. Jól működő piaci mechanizmus hiányában a kézben tartott inflációnak sincs igazán nyertese. (Megfigyelhetjük, hogy az árszintemelkedés hatására például nem bővül az árukínálat, nem csillapul a felvásárlási láz.) Az esetleg elszabaduló inflációs „pokol” pedig még a jól működő piacot és gazdaságot is szétzilálja. A tőkés viszonyok között a gazdasági válság hatására — lehetett az infláció akár két számjegyű is, az 1970-es években a költekezés nem nőtt, sőt inkább a szokásosnál kisebb volt, a kínálat pedig nagyobb. A szocialista termelési viszonyok között azonban a tapasztalatok szerint az állampolgárok, szervezetek menekülnek pénzüktől. A gazdasági válságjelenségek felerősítik az adott társadalmi formációra jellemző jegyeket. A tavalyi év derekán például már a beharangozott két számjegyű infláció hírére is felbolydult a piac, a lakosság értékét vesztő pénzét egyszerre kívánta értékálló javakra átváltani. A vásárlási láz hatására eltűntek a tartós fo-, gyasztási cikkek, az építőanyagok az üzletekből, az ingatlanárak pedig az égig szöktek. Az ingatlanszerzés korlátozása ellenére a telek, a lakás, az üdülő a felhalmozás, az értékmegőrzés legfőbb eszköze lett. (Az arany, a műkincs vásárlására csupán szűkebb körnek telik.) Az egyébként megtakarítható személyi és vállalkozási jövedelmeket vagy pazarló módon felélik, iuxusfogyasztás- ra (például utazásra, autócsodák vásárlására) költik, vagy a pénzek az ingatlan- és lakáspiacra zúdulnak. Az építőanyag, a telek, a lakás sajátos áru, elemi szociális szükséglet kielégítésére és felhalmozási célokra egyaránt szolgál. A magas, már- már megfizethetetlen árak, az ellátási gondok részben ebből adódnak. A jól működő, fejlett árutermelő gazdaságban a szabad jövedelmek tőkévé válnak, s oda áramolnak, ahol a legjobb hatásfokkal hasz-’ nosulhatnak. Az építőanyag, a lakás, a telek iránti felfokozott kereslet áremelő hatását csillapíthatná például, hogy a konjunktúra kihasználása, az építő- és az építőanyag-ipar, az ingatlanforgalmazó, parcellázó, közmű- vesítő tevékenység fejlesztésére vonzza a megtakarításokat, köztük a magántőkét. Ezzel szemben ma is azt tapasztaljuk, hogy a magánvállalkozásokban képződő többletjövedelem is jobbára kikerül a gazdasági vérkeringésből, tulajdonosaik felélik, illetve vagyontárgyakba fektetik azt. Végül is minden lakossági jövedelem a piaci mérleg egyik serpenyőjébe kerül. Aligha csodálkozhatunk tehát azon, hogy a mérleg átbillen a keresleti oldalra, s a fogyasztó az eladó kegyeiért versenyez. A lakosság persze eligazodik ebben a feje tetejére állított világban. Saját érdekeinek megfelelően cselekszik, de az irracionális helyzet olykor irracionális lépésekre készteti. A lakosság eladósodása az inflációval egyenes arányban növekszik, miközben megtakarítása egyre csökken. A személyi jövedelmeken belül a hitelfelvételi többlet 1970-ben 2,2 százalékot. 1980- ban 5,4, 1984-ben 6,7, 1987- ben 8,8 százalékot ért el. A pénzmegtakarítás üteme 1979 —1982 között, megtorpant, majd ismét felfelé ívelt, mígnem 1987-ben csökkent. Nehezebben élünk, mondhatjuk, ám' csak részben magyarázat ez a tudatos költekezésre, a tudatos eladósodásra. A bizalom- és távlatvesztés, a jövőtől való félelem a meghatározó motiváció. A körülményeket, a gazdaság- politikát kell megváltoztatni, a világot a fejéről a -talpára állítani. Ezt szolgálja például a piacépítés, egyebek között az import fokozatos liberalizálása, a lakossági vámok jelentős csökkentése. vagy az úi társasági törvény, amely januártól feloldja a .korlátozósokat, és megszüntet minden hátrányos megkülönböztetést a különböző szektorok között, magánszemélyek akár vállalatot, részvénytársaságot is alapíthatnak. A lakossági megtakarítások új formája a letéti jegy, a maximalizált kamatláb Í8 százalék, így az évi tiszta hozam adólevonás után 14,4 százalék lesz. Ez magasabb a-lakossági betétek és kötvények kamatánál. (A betétek,- nél ugyanis nem tudni még, hogy marad-e jövőre is a 4 százalék kamatprémium.) A letéti jegy a kötvénnyel szemben a névérték visszafizetését garantálja. A kötvény- és betéttulajdonosok meglevő bizonytalanságát felerősíti az új forma. A költekezés-megtakarítás dilemmájával küszködő állampolgár csak azt érzi: megint az ő kontójára kísérleteznek. Miért érzékelné, hiszen nem érti, nem tudja, hogy a letéti jegy fontos lépés az OTP monopóliumának felszámolására. a lakosságivállalati pénzpiac (hitelezés, kamatláb) egységesítésére. A betéttulajdonost egyébként sem közgazdasági elméletek, piacépítési elképzelések izgatják, hanem saját megtakarításait szeretné biztonságban tudni. Mindenekelőtt a jövedelmek igényes megszerzésétől, az eredményes munkától függ az áruellátás kiegyensúlyozottsága, az infláció csillapítása és kiszámíthatósága. Tartós, kiemelkedő teljesítmények azonban csak akkor születhetnek, ha a jövedelmek megszerzésében s ésszerű, jövőre tekintő fel- használásában hatásos érdekeltség motiválja a cselekvést. (MTI-Press) K. J. 3ó tanácsok karácsony előtt Kiscsomag - nagy öröm Gyakran előfordul, hogy jártamban-keltemfoen ismerősökkel találkozom és a kölcsönös sablonérdeklődés szavai után, ismerve postai múltamat szakmai dolgok után érdeklődnek. Ilyenkor félreállunk beszélgetni, kicsit diskurálni. Nemrég egyikük azt kérdezte: hogyan lehet ajándéktárgyat küldeni újdonsült osztrák ismerősének karácsonyra?' Bizonyára a novemberi bevásárlóroham alkalmával kötődött barátságuk — gondoltam. Ezt hosszadalmas így elmesélni — mondtam, de majd alkalomadtán megírom. Nos, ez az alkalom elérkezett, meghallottam, hogy az ajándéktárgyak kiküldhető értékét 1500 Ft-ra emelték fel és az osztrák sógoróknak küldhető kiscsomag súlyhatárát egy kilogrammról. kettőre emelték fal. Mi a kiscsomag? — Jogos a kérdés: mi az, hogy kiscsomag? — Semmi-' képpen sem az a kisméretű csomag, amit belföldre adnak, fel és a posta — hogy méreténél fogva jobban vigyázhasson rá — postazsákban szállít a feladástól a kézbesítésig. A szállítólevélen, csomagon az ilyen csomagot „Z”-jelzővel jelölik. A kiscsomag így egybeírva postai küldeményfajta, melyet itthonról csak külföldre, vqgy onnan ide lehet küldeni. Hazai viszonylatban nincs bevezetve, ezért nem ismert eléggé a lakosság körében. Pedig igen célszerű, praktikus küldeményfajta, ugyanis a levélnek és a kisméretű, kis értékű csomagnak a keveréke. Mit lehet és mit nem? Mit lehet és milyen feltételek" mellett a" kiscsomag- ban küldeni a levélén kívül? Nos; családi fénykép újságárusoknál vásárolt sajtótermék, 1957 óta kiadott könyv (ha nem pornó, vagy államellenes). Küldhető házilag készített, vagy kereskedelmi forgalomban vásárolt ajándék jellegű’ tárgy (ha annak mennyisége a vámszabály szerint nem kereskedelmi jellegű), amelynek a hazai forgalmi értéke az 1508 Ft-öt nem haladja meg. — Feladható 500 Ft értékig élelmiszer, hazai gyártmányú itóka (bor kivételével), újabban csokoládé bevonatú szaloncukor, desszert fenyőfadísz, csokoládéfigura. — Élelmiszerként nem lehet kiküldeni kávét, teát, kakaót, déligyümölcsöt, importból származó italt, húskonzervet, no meg — akárhogyan is kérik — mű- és természetes belet a hurka- kolbásztöltéshez. — Nem küldhetők az egyébként is kiviteli tilalom alatt álló tárgyak; pénz, értékpapír, bélyeg, nemesfém- és muzeális értékű tárgyak. Ezenkívül tilos kis- csomagban küldeni; gyógy-, mosó- és mosogatószereket, folyékony, króm és paszta), valamint babaápolási szereket és dohányárut. Papírzsebkendőt, egészségügyi papírt ha itthon kapható is, nem küldhető. Tilos mindennemű kötött alsóruháza- ti cikket küldeni, de a feleség által kötött sálat, kesztyűt igen. Fényképezőgépet, filmfelvevőt és vetítőt, valamint barkácsgépet ugyancsak felesleges feladni, nem is szabad, külföldön van elég belőle. Autószifont és habszifont még ha szívesen vennék is, nem lehet küldeni. Gondos csomagolás — A kiscsomag kiküldésének' feltétele az egy példányban kiállított magyar A Sojó völgyében meghúzódó, mindössze két utcából álló falucska Dubicsány. A községet a 14. században a Rátörd nemzetség birtokolta. Figyelemre méltó épülete a Vay család hajdani kastélya. Jelenleg a Volán Vállalat üdülője. 1892-ben Bortha Arnold, vásárolta meg, s csupán vadászat alkalmával lakta. 1922-ben épült újjá a kastély, neoreneszánsx stílusban. Kép és szöveg; Fajtán László V • HÍli Emlékkiállításra készülnek A szegedi Móra Ferenc Múzeum a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szegedi csoportjának támogatásával emlékkiállítást rendez a nyáron 44 éves korában autóbaleset következtében elhunyt Zoltáníy István szegedi íestö- müvész alkotásaiból. A szervezők szándéka szerint a szegedi Horváth Mihály utcai képnyelvű vámáru-nyilatkozat és a vámjelzőcédula, mindkettő pár fillérért kapható a' felvételi munkahelyen. -Célszerű ezt is otthon tartani, mint az egyéb postai feladóvevényeket (ajánlott, csomag, utalvány, távirat stb.) — Mielőtt feladnánk a csomagot, gondosan burkoljuk be, tekintettel a szállítási távolságra, a tartalomra. Átköthető zsineggel, ragasztószalaggal. A címzés legyen pontos, olvasható. — Ami a postaköltséget illeti, ez a négy súlyfokozattól függ. Lehet a csomag negyed-, fél-, egy- és két- kilós, a viteldíja annak megfelelően 20, 40, 70, vagy a ■kétkilósnál 120 Ft, amit bélyegben rónak le a küldeményen. — Végül két jótanács: kérjünk ajánlási szolgáltatást, megéri, mert a feladásról igazolást adnak, Rece- pissét (így hívják ezt jó kétszáz éve), a kézbesítésnél pedig az átvételt mindenütt írásban elismertetik. Elveszés esetén kártérítést fizet a posta. A másik jótanács: ha a címzett bélyeggyűjtő, szerezzünk neki külön örömet azzal, hogy magunk ragasszuk fgj a bélyeget a kiscsomagra és kérjünk figyelmes bélyegzést a felvevő postáskisasszonytól, fgv lesz a kiscsomagból nagy öröm. _ . Kamody Miklós tárban 1989 februárjában és márciusában bemutatják a két- évtizedes művészpálya keresztmetszetét, a lehető legteljesebb képet adva a sajátosan egyéni alkotó törekvéseiről. Ezért a közgyűjteményekben található müvek mellett keresik a magánszemélyeknél levő festményeket is. Kérik azokat, akiknek birtokában Zoltánfy- festmény van. hogy postai lapon. vagy levélben jelentkezzenek. az alkotás adatainak megjelölésével. december 15-ig. a következő címen: Szuromi Pál művészettörténész. 6720 szeged. Somogyi utca 13. <MÍTI) Keresek egy ' - ..." \ m « - - ' ■ ta*p „.n.» M .»on ä&wwm; ä í gyerek még nem »Oktatta meg a fényes, fehér csússza- pást. Szeszélyes az idő. Szeszélyes a kor. A parlamenti látványos attrakció után a kormány és a szakszervezet csatázott) haltelepítés miatti tilalom riasztja a horgászokat a nyéki és mályi tavakon. Az óvodában húsz forintot kérnek a Mikulás- csomagért és ai ünnepségért, a Távhö löt, a vasút nem késik, a közbiztonság olyan, amilyen. |É| De itt á télről és a hóról ■ van sió.- Láttam havat, ormányos kotrógépet, narancssárga ruhás lapátotokat, alkalmi szánkólókat, de nem tátjám hóembert. Otyat, amelyiknek répa ai orra, szén a kabátja gombja, laiék a kalapja, s seprű támaszja ai oldalát. Tudom én, hogy n városban nehezen beszerezhetőek a kellékek. Tudom, hogy a bérház asszonya inkább tili-tolit használ, mint cítokseprűt. Tudom, hogy szénhez hem juthat a központi fűtéses lakások lakója. És a zöldség sem olcsó. . . Am azt nem értem, hogy miéit fogyatkozott meg o játékos kedv... Hová lett a ho■' " ' v: - ■ ,-no fudens? Lusták vagyunk lehúzni a kesztyűi? Féltjük kéxühket a «alakos hótól? Hova lettek a hóemberek? Keresek égy hőembert. Keringek erre-árfö, Vodászierü- letem szüle. Egyik kezemben bevósórtószatyor, másikban a gyerek keze. Felgöngyölíthetnék egy jókora gombócot, ha lenne rá időm, ha lenne hoz- iá kedvem, Ha segítene valaki, Cekkeretnel letenni nem merem, mert ellopják. A srácot nem hagyhatom egyedül, mert o játszótér mellett, lépésnyire tölünk zúg a forgalom, S különben is, a televízióban most kezdődik Nils Holgersson. iobb a meleg szoba, a békés és csendes lelki emigráció- Nem ad tip- oet a hajdani együttjótszá- sok nosztalgikus emléke sem? Keresek egy hóembert. Állok az obiak előtt, háttal a televíziónak. Szemüvegem koccan az üvegen. Csábit a fagyos fehérség, marasztal a langymeleg szoba. Menjek? Maradjak? Az időjárási prognózis enyhülést ígér. Elolvad j ho? Most kellene nekivág- ii! Hátha találnék a környéken egy hóembert? Vogy, mivel futja még o hóból és j kurázsiból, építhetnek is egyet, Brackó István
