Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

1988. december 1csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Miért csökkent lapunk oldalszáma? Tóth Béla, Miskolc, Szeles u. 76. sz. alatti olvasónk levélben fordult lapunk gazdájához, a megyei pártbizottsághoz, s an­nak vezetőjéhez. Ebben felve­ti, hogy az Észak-Magyaror- szág ez év augusztus 13-tól az ismert papírhiány miatt min­den második szombaton a ko­rábbi 16 oldal helyett csupán 8 oldal terjedelemben jelenik meg. Ez - írja Tóth Béla - min­den olvasót több szempontból is hátrányosan érint. Hiszen kevesebb lett az olvasnivaló, még kevesebb hely jut hirdeté­sekre, amelyekre olykor másfél hónapot is várni kell. Ráadásul az újság ára sem csökkent, ami olvasónk szerint egyenlő az áremeléssel, hiszen ugyanazért a pénzért kisebb terjedelmű la­pot kap. Olvasónkat joggal bosszantja a kényszerű, de remélhetőleg csak átmeneti oldalszámcsök- kenés. Mint ahogyan bennün­ket is. Hiszen mi is megszoktuk a szombati 16 oldalakat, ami­kor mindig arra törekedtünk, hogy valami pluszt is nyújtsunk lapunk olvasóinak, amire hét­köznap nemigen volt lehetősé­günk. Gondolunk itt például - hogy csak egy konkrétumra hi­vatkozzunk - a négyoldalas, te­matikus, megkedvelt összeállí­tásainkra, amelyek augusztus 13-a óta bizony megritkultak. S bennünket - a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat méginkább ezt mondhatja el-is bánt, hogy az eddiginél is kevesebb hely jut a hirdetésekre. Különösen a lakossági apróhirdetések meg­jelenésének ideje növekedett meg és ez joggal bosszantja ügyfeleinket. Mindez azonban kényszerű helyzet következménye. Ma már úgyszólván mindenki előtt közismert, hogy az importból beszerzett újságrotációs papír 1988. cvre szóló megrendelésé ­Jól szórakoztunk nek teljesítését a szovjet szál­lító 10 százalékkal - saját, belső ellátási zavaraira hivat­kozva - csökkentette. Ez nem csupán a megyei lapkiadást érintette hátrányosan, hanem még olyan országos lapokat is, mint például a Rádió és Televí­zió Újság, amelynek oldalszáma jóformán felére zsugorodott. Egyébként nem csökkent en­nek és a többi újságnak sem az ára . . . Az okok közül most hadd hi­vatkozzunk csak arra, hogy a végrehajtott oldalszámcsökken- tés önmagában még nem bizto­sította volna a jelenlegi lapter­jedelmet, szükség volt arra is - a fentebb említett 10 százalékos importszállítás-csökkenés miatt - hogy tőkés relációból szerez­zük be az újság előállításához szükséges papírt. Ennek kilo­grammonkénti ára pedig három­szorosa a megszokott, de már csak kevesebb mennyiségben hozzáférhető szovjet rotációs papírénak! Ami a helyi lapkia­dás számára azt jelenti, hogy az oldalszámcSökkentés mellett is nemhogy kevesebb, hanem több az előállítási költsége az Észak- Magyarországnak. S befejezésül még csak any- nyit: mind a lap gazdája, mind a lapkiadó és szerkesztőségünk bízik abban, hogy csak átme­neti állapotról van szó. Azon vagyunk, hogy az oldalszám- csökkenést minőségi munkával, jobb, érdekesebb cikkek közlé­sével pótoljuk. Ami pedig a hirdetéseket illeti, bevezettük az olyan - maradékpapír-fel- használásával készülő - hirde­tési mellékletek megjelenteté­sét, mint volt például a tegnapi, szerdai lapunk melléklete, hogy ezzel is csökkentsük a várakozá­si időt. Addig is amíg a helyzet jobbra nem fordul, olvasóink megértését, türelmét kérjük. Killián-hét Diósgyőrben A Killián György Gimnázi­umban már évek óta hagyo­mány a Killián-hét rendezvény- sorozat. Mindig december első hetében zajlik le, városunk fel­szabadul ásá n a k é vford u 1 ó j á - hoz kötődve. Ennek keretében a szerdai önkormányzati napon az iskola irányítását a diákigaz­gató veszi kezébe. S hogy ki lesz az igazgató, az a Killián- hetet megelőző csatározások során dől el. Az idén minden eddiginél színesebb, ötletdú- sabb korteskedésnek lehettek tanúi az iskola tanulói és taná­rai. Négy jelölt tört az igazgatói szék felé: Főnix (IV. B),Tacsek (IV. C), Pixi (IV. D) és Bubi (IV. E osztály). Mindegyik jelölt mögött ter­mészetesen ott állt teljes váll- szélességgel az osztály, s pró­bálta a választókat maga mellé sorakoztatni. Főnixék a titok­zatosság fátyla mögé rejtőztek, s a választók kíváncsiságában bíztak, s a két kezük által készí­tett kenyeret kínálták. Tacse- kék ingyep büfével, színes állat- kavalkáddal, saját videofilm­mel, tanárrablással, a menzán nyújtott elsőosztályú kiszolgá­lással, jósdával és több humo­ros programmal rukkoltak elő. Pixiék legnagyobb showja az egér-derbi volt, ahol az ege­rekre fogadni is lehetett, akár egy igazi lóversenyen. Hatva­nas évek divatbemutatója, a szünetekben színvonalas zene­szolgáltatás és büfé emelte a versengés színvonalát. Pubiék a Pub-clubbal, video-clipekkel, tetszetős néptánccal és egy fe­ledhetetlen olimpiai esemény, Egerszegi Krisztina győzelmé­nek felelevenítésével harcoltak a voksokért. Egerszegi Kriszti­nát természetesen Pubi alakí­totta. Az iskola minden tagja még péntek délben leadta sza­vazatát. A jelképes iskolakul­csot végül is Tacsek, azaz Gyar­mati Tamás vehette át. A szerdai önkormányzati na­pon neves vendégek látogat­tak gimnáziumunkba: Kollarik István pénzügyminiszter-helyet­tes, Kamarás István, a Volvo- cég magyarországi képviselője és Medgyesi Judit, volt váloga­tott kosárlabdázó, akik vala­mennyien a Killián György Gimnáziumban érettségiztek. Rendezvényünket divatbe­mutató, Ki mit tud. tanár-diák- meccsek, diszkó, s az elsősök hagyományos tréfás avatása szí­nesítették. A Killián-hét - amely ezúttal is feledhetetlen élményt nyúj­tott diákoknak, és tanároknak egyaránt - holnap, azaz péntek este a szalagavató-ünnepéllyel zárul. Killián György Gimnázium a hét krónikása Az illetékes válaszol Lapunk november 10-1 számában Villányi Jánosné, miskolci olvasónk kifogásolta, bogy a Miskolci Közle­kedési Vállalat autóbuszai gyakran a járdaszigettől távol állnak meg a megállókban, s emiatt az időseknek nehéz a le- és felszállás. Olvasónk panaszára Zimmermann Ferenc vál­lalatigazgató válaszolt: ,,. . . Sajnos tényleg előfordul — akár a járművezetők hibájából is-, hogy a buszok nem a kiemelt sze­gélytől előírt távolságra állnak meg. A szabálytalanság oka azonban leg­többször az, hogy a csuklós autóbu­szokkal a gödrös út, a rosszul kiala­kított megállási öböl. vagy például szabálytalanul parkoló járművek miatt nem lehet előírásszerűén meg­állni. Az oktatásokon nyomatéko­san felhívjuk autóbuszvezetőink fi­gyelmét a megállási előírások betar­tására, ha pedig felelősek a szabály­talanságért, meg is büntetjük őket.” Újságtépdesők Edelényben November 11-én kézbesíté­sem során elfelejtettem be­tenni a Magyarország című he­tilapot az egyik kedves megren­delő postaládájába. Háromne­gyed egykor mentein a gyer­mekemért a bölcsődébe s mivel onnan nem lakott messze az il­lető és én közben észrevettem mulasztásomat, elhatároztam, hogy pótolom azt. Amikor odaértem, olyan látványban volt részem, mint még soha, amióta csak postás vagyok. A Gagarin út 11. szám alatti há­romemeletes házban a postalá­dákból valaki (vagy valakik) ki- húzgálta és összetépte az újsá­gokat, vagy például a Képes Újságot egyszerűen elvitték. Érthető megdöbbenésem, hiszen mindjárt arra gondol­tam, vajon nem engem gyanú­sítanak-e majd?! Pedig én igyekszem lelkiismeretesen el­végezni mindig a munkámat. S ha netán valamikor mégis téve­dek, ha csak tudom, pótolom a mulasztást. Három kiskorú gyermeket nevelek, s nincs pénzem arra, hogy ilyen huli- gánkodók, vagy újságtolvajok miatt én fizessek. Hiszen annak is igaza van, aki megrendeli, ki­fizeti, de nem kapja meg az új­ságot, s azután jogosan köve­teli. Őszintén remélem, hogy a leírtakból valaki (vagy valakik) magára ismer és nagyon elszé- gyelli magát. Talán még az ello­pott újságot is visszajuttatja. Aki pedig ilyen újságtépdesést, újságlopást észlel, jelentse fel az illetőt. Zsák Ferenc hírlapkézbesítő Edelény, Postahivatal Körömi kérdőjel Hatvan év - együtt! Az elmúlt napokban nem mindennapi évfordulóhoz érkezett Mis­kolcon Koza Karolina és Varga István élete. Ezelőtt hatvan évvel fogadtak egymásnak örök hűséget. S noha nehéz évtizedeket él­tek meg, mindig együtt maradtak, esküjükhöz híven. Házassági évfordulójuk alkalmából fia, lánya, három unokája és két déd­unokája köszöntötte az idős házaspárt. Kívánjuk nekik mi is, hogy éljenek továbbra is boldogságban, egészségben! Községünkben ivóvízhálózatot épített a Hernádnémetiben szé­kelő körzeti vízműtársulat. Mondanom sem kell, hogy mindenki örült, mi, a Felszabadítók útján lakók is. Még az sem fájt volna na­gyon, hogy 19 000 forint hozzájárulást kell fizetni. Ha ... ha él­vezhetnénk a vízvezeték előnyeit. Sajnos, ez nem így van. Mer' amíg ugyanis némely utcában, például a Zrínyi utca 9. szám, vagy 15-17. szám között két csap is van, addig a mi utcánk­ban, ahol 15 lakás található, egy sincs. Panaszkodtunk a vízműtár­sulatnál, hogy mi miért nem kaptunk csapot, amire a válasz ez volt: létesítsen saját költségén a tanács. így azután vagy 140-160 méterről hordjuk a jó ivóvizet, vagy isszuk a régit, ásott kínjainkból. Annak ellenére, hogy ivóvízvezeték-liálózat épült Körömön. A körömi Felszabadítók útján lakó 15 család nevében: Rontó Attila Szerkesztői üzenetek Berccz György, Mezőkeresztes: Hegyi József eljuttatta hozzánk le­velet. s az abban foglaltak ismerte­tésére hamarosan visszatérünk. Bakó Lajosné, Taktaharkány: Bármennyire is egyetértünk Önnel, s mi is felháborodtunk, levelét nem közölhetjük, hiszen mi nem vol­tunk jelen a bizonyításra szoruló esetnél. Be kellett volna írnia a Vásárlók könyvébe, vagy - s ezt még mindig megteheti - a boltot felügyelő szervnél panaszt tenni. Gál István, Miskolc: Valószínű­leg mi is tévesen kaptuk a műsort, de az elírásért így is elnézést ké­rünk. Szerény véleményünk: akkor sem vesztett volna sokat, ha egyál­talán nem látja a számunkra meg­szégyenítő görög-magyar mérkő­zést . . . Üres hirdetőtáblák sm Ki tudná megmondani mennyit költünk megyénkben is hirdetőtáblák készíttetésére, bérlésére. Egy darabig nincs is baj, ám azután egy idő elteltével összetörik az üveg, eltűnik a reklám, s a drága műtárgy üre­sen árválkodik az utak mellett, vagy városaink utcáin, járda­szélein. Mint például az, ame­lyet Miskolcon „kapott le” a fo­tóriporter. De készülhetett volna a felvétel megyénk más, sőt, talán akármelyik városá­ban is . . . (F. L. felvétele) Varrd meg magad! Főállású anya vagyok, apró kislányom ruhatárának össze­állítása az irreálisan magas gyermekruha árak miatt nem kis gondot okoz. Kevés sikerrel próbálkoztam a mostanában megjelent Varrd meg magad! és az Egy kettőre kész című ki­adványok alapján önállóan megvarrni gyermekem ruháit. Nagyon megörültem, amikor olvastam a Vörösmarty Műve­lődési Ház hirdetését, amely­ben gyermekruha szabás-var­rás tanfolyam indításáról tájé­koztat bennünket. Szinte ajtóstól rohantam a házba, ahol kitörő örömmel fo­gadott a vezetőnő, mert én vol­tam az első. Most is beigazoló­dott a mondás, mely szerint egy fecske nem csinál nyarat, ugyanis sokáig kettesben be­szélgettünk, s csak később je­lent meg másik két vállalkozó kedvű anyuka, illetve nagyma­ma. Lehangoló volt, hogy a lel­kesedés, a nagyon jó ötlet ér­deklődés hiányában csődöt mond. Szabóné Nagy Júlia, a ház vezetője különösen el volt ke­seredve, hiszen egy székesfe­hérvári, hatalmas érdeklődés mellett beindított tanfolyam adta neki az ötletet, s joggal re­mélhette, itt is akadnak majd vállalkozó kedvű kismamák. Ez egy kísérleti jellegű vállal­kozás lett volna, a szokásostól eltérően nem szabásminta­szerkesztéssel indulva, hanem a Burdából és egyéb divatla­pokból a szabásminták elol­vasása, áttétele az anyagra, anyagismertető, cérna-anyag­párosítás és egyéb alapvető szakmai fogások ismertetése szerepelt a tervek között, ami­ket a divatlapok nem közölnek. E tanfolyam alapján terveztek egy kismama szabás-varrás fog­lalkozást is, ahol a MÁV-nál dolgozó anyukák varrhatnak majd gyermekeiknek divatos darabokat. (Jövő januárban in­dítják - ha lesz kinek . . .) Péntekenként a vállalkozó kedvű anyukák és nagymamák készíthetnek karácsonyi meg- lépetést a kicsiknek, varrhat­nak Barbie-babaruhát, csinál­hatnak apró kabalákat, bábfi­gurákat. párnákat, babaházat, várat, s a szükséges anyagokat a ház biztosítja. Mátyás Imré- tté, a Fazekas Általános Iskola vállalkozó kedvű pedagógusa vezeti a foglalkozásokat, a var­rást Bodnár Lászlóné irányítja. Amíg hallgattam Szabóné Julika lelkes terveit, azon gon­dolkodtam. vajon mi lehet az oka. hogy ötlet, akarat, vállal­kozó kedv. lelkesedés van, fel­készült vezető is akad, csupán az érdeklődés hiányzik. Kis időráfordítással nagy örömet szerezhetnénk szemünk fényé­nek. sikerélményt önmagunk­nak. Tény, hogy könnyebb be­menni egy üzletbe, megvenni méregdrágán gyermekünk ru­háit, mint viszonylag olcsó anyagokból nekünk tetsző dol­gokat elkészíteni. De ennyire gazdagok lennénk, ennyire ké­nyelmesek? A gyermekruha szabás-var­rás tanfolyamot jövőre ismét meghirdeti a Vörösmartv Mű­velődési Ház. Aczél Éva Nyugdíjasokat köszöntöttek Lapunkban nemegyszer adunk hírt különböző vállalatok nyud íjas találkozóiról. Valaki netán azt mondhatná, unalmas már a téma. De hát mondhatjuk-e azoknak a kedves levélíróknak, akik sokak ne­vében köszönik meg, hogy vállala­tuk nem feledkezett meg róluk: írja­nak másról?! Aligha, hiszen ezek a levelek legalább annyi szerctetet hordoznak, mint az a gondoskodás, anú megírásukra készteti a nem­egyszer már észrevehetően reszkető kezeket. Két ilyen levelet kézbesített szer­kesztőségünkbe az elmúlt napokban is a posta. Az egyik arról számol be, hogy a llcjőcsabai Cementgyárban száz- hatvanan gyűltek össze az üzemi ét­kezdében. hogy a viszontlátás örö­mével köszöntsék egymást, majd meghallgassák Bukhár István szb- titkár köszöntőjét, Márkus Dezső személyzeti és szociális igazgatóhe­lyettes tájékoztatóját az idei esz­tendő gyári eseményeiről. A kiadós vacsora után pedig Kovács Gábor és zenekara szórakoztatta a találkozó idős résztvevőit. S amint arról Szűcs Lászlóné be­számol levelében, egy kori dolgozói­kat köszöntöttek a Miskolci Vízmü­veknél is. A nyolcvan ünneplő leg­többje több évtizeden át dolgozott vállalatánál, ugyanazon a munka­helyen. Sokan már akkor elmentek nyud íjba, amikor még nem is az a Grósz György volt az igazgató, aki most tájékoztatta őket mindarról, ami a Miskolci Vízművek jelenlegi dolgozóit foglalkoztatja, amivel a maiaknak törődniük, helyenként küszködniük kell. Természetesen itt is jutott idő a régi élmények feleleve­nítésére is, majd pedig az ünneplés­re, az egymásnak örvendezés per­ceire. S úgy gondoljuk, nemcsak itt, és nemcsak a HCM-nél. hanem azok­nál a vállalatoknál is, ahol ugyanígy megrendezték az. idei őszi. téieleji nyugdíjastalálkozókat, vagy még ezután kerül sor rájuk. ny - s — Összeállította: Nyikes Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom