Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÍSZA M XLIV. évfolyam, 289. szám 1988. december 5. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Befejeződött a szakszervezetek országos tanácskozása Szombaton reggel Budapesten, az Építők székhazában folytatta munkáját a szakszervezetek országos tanácskozása. A küldöttek második napi tanácskozásán is részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormányt ezen a napon Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter képviselte. Az előterjesztett dokumentumok és Nagy Sándor szóbeli kiegészítése feletti vitában a .szakszervezeti mozgalom szinte valamennyi területét érintették a felszólalók. Az idő előrehaladtával — s ahogy a hozzászólásra jelentkezők száma is folyamatosan növekedett — szükségessé vált a felszólalások időtartamának további korlátozása. A küldöttek többször erősödő tapssal juttatták kifejezésre azt a véleményüket, hogy éppen beszélő társuk túllépte idejét, vagy szűk, parciális érdekek képviseletére használja fel a szónoki emelvényt. A dokumentumok feletti vitában felszólalók megerősítették: a szakszervezetek alapvető funkciója az érdekek képviselete és védelme kell, hogy legyen. A tagság egy része az eddigi bajok forrását az érdekvédelmi munka fogyatékosságaiban látja — mondta Paudits Sán- dorné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Fejér Megyei Bizottságának titkára. Ezért sürgős valtazások szükségesek a munkavállalók érdekeinek képviseletében, egyeztetésében. A szak- szervezetek számára legalább olyan fontos feladat a mozgalom egységének biztosítása, mint á markáns érdekvédelem, mert ha az erők szétforgácsolódnak, csökkennek az érdekérvényesítés lehetőségei is — hangzott el egy másik hozzászólásban. Szépe Lőrinc, a Pécsi Postaigazgatóság területi szak- szervezeti bizottságának titkára véleménye szerint a szakszervezetek erőit a jövőben teljes mértékben leköti majd a következetesebb, erőteljesebb érdekvédelmi tevékenység, lejárt az az idő, hogy a mozgalom amatőr módon minden, a szakszer-, vezetek alapvető funkciójához szorosan nem kapcsolódó kérdéssel foglalkozik. Bás- ti Jánosnak, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa vezető titkárának véleménye szerint azonban bérharc mellett a szakszervezeteknek önálló elgondolásaik kell hogy legyenek a foglalkoztatás, a szociális ellátás kérdéseiről is. (Folytatás a 2. oldalon) Pártértekezlet Ernődön Józan derűlátással December 31-ig a Miskolci Megnyílt a II hét vége megyénkben Galériában téli tárlat A mostanában zajló pártértekezletek mindenütt fontos állomásai a pártéletnek. Itt, ezeken konkretizálódnak az országos pártértekezleten megfogalmazott feladatok, itt válnak az egyes párttagok számára kidolgozott, kimondott személyes tennivalóvá. Az emődi kommunisták ennek tudatában, alulról építkezve készültek a párt- értekezletre. A küldöttek már előzetesen megkapták az állásfoglalás-tervezetet, amely a megszokottól is kollektívabb munkával készült. Nemcsak az alapszervezetekben vitatták meg. összeállítását megelőzően propagandistákkal, munkabizottságokban, értelmiségiekkel, pártonkívüliekkel is eszmecserét folytattak. Gyakran éjszakába nyúló beszélgetéseken gyűjtötték össze a véleményeket arról, ki, hogyan látja helyzetüket, feladataikat. A szombaton megtartott nagyközségi pártértekezletre 50 küldöttet választott Ernőd 200 kommunistája. Tanácskozásuk célja volt, feladataik meghatározása mellett az is, hogy a pártmunkát eddig irányító pártbizottság és végrehajtó bizottság helyett úgynevezett egytestületes bizottságot választanak. Az állásfoglalás-tervezethez Kasza István, a nagyközségi pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítőt. Tíz hozzászóló fejtette ki véleményét. Arra törekedtek, hogy reálisan, túlzások nélkül szóljanak helyzetünkről: kerülték a korábbi melldöngetö eredménycentri- kusságot, de a napjainkban sikké vált, mindent feledő, mindent lekicsinylő megnyilvánulásokat is. Változást, megújulást sürgettek, de felmutatták féltett, megőrzendő, tovább fejlesztendő értékeinket is. (Folytatás a 2. oldalon) A csipkéskúti ménesnél Topog és fújtat a csipkéskúti ménes. Bár csak néhá- nyuk fér az istállót lezáró két dorong mellé, azért mind a 33 „ló fő” erre pislant ki, a szabad ég felé. Szépen formált fejük orreimpája ritmusosan fehér párát csap ki az éles bükki levegőbe. Érzik, itt az idő, nemsokára kiszabadulhatnak téli vágtájukra. S tényleg: az akadályok lehullanak, paták csapta hóförgetegben távolodik a csapat a megszokott irányba. Boldogságuk határtalan. Egymással szemben, mellső lábuk térdére ereszkednek, — megfejthetetlen rítus ez a tánc —, majd állva folytatják a legények... Csodás látvány, jókor érkeztünk: — Naponta két alkalommal, reggel 8 és 12, valamint délután, 2 és 4 között övék a világ. — tájékoztat bennünket a Szilvásvárad! Állami Gazdaság főmérnöke, Egri Zoltán, majd folytatja: — Az anyakancákat (hetvenen vannak!) ilyenkor, télen „megfelelő demarkációs távolságban”, azaz, Szilvásváradon tartjuk. Legközelebb, majd tavasszal találkozik egymással a fiú- és lánycsapat. — Köztudott, hogy a világ egyik leghíresebb fajával, a lipicaival foglalkoznak. Hogyan került a Bükk- be az állomány? — Az ötvenes évek elején, Bábolnáról hajtották ide a ménest. Mint kiderült, ez a mészköves, dombos, száraz terep kitűnő környezet e faj számára. Olyannyira, hogy ma már a világ lipicai ménesei közül ezt, a szilvásváradit hasonlítják leginkább az eredeti állományhoz. Nem véletlen az sem, hogy a nemzetközi fogathajtó-versenyeken 1971 óta mindig az élmezőnybe tartoztak az innen kikerült lova'k. (Folytatás az 5. oldalon) Szabad az út, indulhat a ménes . . . „A kiállítást végigtekintve megállapíthatjuk, hogy a festészeti anyag a legjelentősebb, számban és minőségben egyaránt. A szobrászat ismét nagyon erős. Sajnos, a grafika nem városunk hagyományainak megfelelően van jelen” - mondta megnyitó beszédében szombat délelőtt dr. Kovács László, Miskolc város tanácselnöke. Az 1970 óta évente megrendezésre kerülő, országosan is elismert téli tárlat mostani kiállításán 170 munkát tekinthetnek meg az érdeklődők. Most, első ízben országos jellegét regonálisra cserélte fel: három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) művészei képviseltetik magukat. Ugyancsak újdonságnak számít, hogy 24 amatőr képzőművész is lehetőséget kapott a megmérettetésre. A kiállítás karakterét természetesen továbbra is a miskolci művésztelep alkotói adják. A tárlat kuriózuma. hogy a világhírű grafikusművész. a negyvenéves külföldi távoliét után nemrég Miskolcra hazatelepülő Szalay Lajos rajzait is láthatjuk a Miskolci Galériában. Az ünnepélyes megnyitót követően a legjobb alkotók átvehették a rendező szervek által felajánlott dijakat. Miskolc Város Tanácsának nagydíját Szalay Lajosnak ítélte oda a zsűri. Borsod- Abaúj-Zemplén megye díját Kunt Ernő, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának díját Nagy Gv. Margit, Nógrád Megye Tanácsának diját Földi Péter, Salgótarján Város Tanácsának díját Varga Éva, az ÉGSZI „Szin- va" Leányvállalat díját Pataki János, a Hazafias Népfront Borsod Megyei Bizottságának diját Jdszay Zsolt, a Lenin Kohászati Művek diját Mazsaroff Miklós, a Borsodi Szénbányák Igazgatóságának díját Seres János, a Miskolci Galéria díját pedig Feledy Gyula kapta. Táncparádé a sportcsarnokban Nagyszabású, látványos rendezvényen vehettek részt ezen a hét végén a miskolciak: tizenötödik alkalommal tartották meg a városi sportcsarnokban a formációs táncfesztivált. A hazai társastánc-mozgalom reprezentatív eseményén három előadásra kerüli sor: a versenyprogramokat péntek este és szombat délután, míg a gálát szombaton fél 8-tól tartották. Felvételünkön a trencsényi táncosok latin-amerikai bemutatóját láthatják. (Képriportunk a 8. oldalon.)
