Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

1988. december 31szombat ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 13 dec. 15-dec. 31-ig 1932. dec. 18-án avatták fel Lcvay József, Vadnay Károly és Dóczy Gedeon emléktáblá­ját. A Lévay-ünnepségen el­hangzott Szigethy Ferenc sajó- szentpéteri papköltő verse Lé- vayról, ugyanő tartotta az em­lékbeszédet is. 1957. dec. 20-án adták át a Tiszapalkonyai Hőerőmű első gépegységeit. 1541. dec. 21-én a sajószent- péteri dec. 6-i részgyűlésük után (amelyen az északkeleti vármegyék hűséget fogadtak 1. Ferdinándnak), újabb rész­gyűlést tartottak Miskolcon, amelyen az északkeleti várme­gyék intézkedést sürgetnek a garázdálkodó katonaság ellen, nehogy jobbágyaik a török hó­doltsági területre szökjenek. 1950. dec. 21-én avatták fel a miskolci pedagógus kultúrott- hont (a mai Déryné u. 3. sz. alatt). 1920. dec. 22-i újsághír sze­rint (MN) tervbe vették 4 bér­palota építését a Búza téren (a mai Kun Béla üti bérházakról van szó). 1940. dec. 22-én avatták fel az új diósgyőr-vasgyári mun­kásotthont (ma: Bartók Béla Művelődési Ház). Az építke­zés költsége mintegy 150 000 pengő volt. Az avatóünnepsé­gen felszólaltak: Kerner Antal, Csacsovszki József, Pintér Já­nos, Peyer Károly, Szakasits Árpád és Rónai Sándor. 1920. dec. 24-én jelenti a Miskolczi Napló, hogy Borsod megyében 270 holdat ajánlot­tak fel vitézi telkek céljára. Az egri káptalan 165, Kovács Gyula abodi földbirtokos 15, Melczer László ónodi 13, Vav Elemér alsózsolcai, Radvánsz- ky Kálmán sajókazai, Odelsa- chi Lóránt vattai, gróf Erdődy és Kóburg herceg edelényi földbirtokosok 15-15 holdat ajánlottak fel a Nagyatádi föld­reform keretében kiosztandó vitézi telkek céljára, melyeket a Borsod megyei vitézi szék fog majd kiosztani. (A kiosztandó földek jelentős részét - már - zsidó birtokok kisajátításából nyerték, így pl. a sajókazinci- barcikai Lichtsein Dezső és László birtokaiból.) 1883. dec. 25-én a református líceum ifjúsága fáklyás zenével köszönti Jókai Mórt és fiatal fe­leségét, Nagy Bellát Miskolcon. 1913. dec. 25-én nyílt meg Weidlich Pál csemegeüzlete „a fekete kutyához” címzetten, a novemberben átadott Weidlich- palotában. A céget 1756-ban alapították, s egészen az álla­mosításig volt Miskolc legnívó­sabb csemegeüzlete. 1913. dec. 28-i újsághír sze­rint a diósgyőri vasgyárban készültek a felújított Lánchíd új láncai. A 3274 db láncszem sú­lya összesen 2500 tonnát lelt ki. 1918. dec. 28-án nevezték ki Balogh Zoltánt Borsod megyei és Reisinger Ferencet Miskolc városi főispán-kormánybiztos­nak. A lap szerint Reisinger- ben a város „tisztán látó, erős kezű, hivatott vezetőt kapott, akinek határozott és a nehéz időkben kétszeresen is értékes népszerűségére, gyors intézke­déseire, megfontoltságára és komolyságára rendkívül szük­sége van a törvényhatóságnak”. Apropó: Reisinger Ferenc! A törvénysértő perek sorában áldozatul esett miskolci szociál­demokrata képviselő munkás­ságára vonatkozó iratok még feldolgozásra várnak (eddig hozzáférhetetlen anyagok vol­tak). Rehabilitálása sürgető fel­adatunk. Az 1880-ban Pusztahidvégen született. Mezőkövesden iskolá­zott asztalosinas már 16 éves ko­rában bekapcsolódott a (szociál­demokrata) munkásmozgalom­ba. 1905-ben került Miskolcra, mint a famunkások szakszerve­zetének vezetőségi tagja. Innét hamarosan az SZDP helyi veze­tőségébe választják. 1908-ban még a munkásbiztosítő pénztár számtisztje, 1912-ben megin­dítja a Miskolci Munkás Újság­ot, amely 1913. álig. 9-től a he­lyi SZDP-pártszervezet heti­lapja lesz. Éles, bátor ellenzéki hangvételű cikkeivel sok hívet szerez a lapnak. 1914-ben, a húsipari sztrájk után megalakítja a város húscl- látási szövetkezetét, amellyel (dr. Nagy Ferenc polgármester hathatós támogatásával) meg­alapozza a város híressé vált közélelmezési üzemét, s amely a háborús években országos mintája lesz a közélelmezés­nek. (Ez lesz az érdem, amely­nek révén Nagy Ferenc a Káro­lyi-, illetve a Berinkey-kor- ntány közélelmezési államtit­kára, majd minisztere lesz.) A háborúban Reisinger is tí­zes honvéd (szakaszvezető), 1918 januárjában a megalakuló munkaközvetítő hivatal elnö­ke, novemberben megszervezi a több mint 1000 főből álló nemzetőrséget, mely nemcsak Miskolcon, de vidéken, sőt: Debrecenben is (!) rendfenntar­tó segélycsapat volt. Sokan vi­tatják a proletárdiktatúra alatti (kormánybiztos-főispáni) tevé­kenységét. Tudni kell, hogy - mint hangoztatták 1918 áprili­sában -, a csehek „csak abban az esetben jönnek Miskolcra, ha itt kommunista zavargások támadnának”. Reisinger, mint a város első számú vezetője - a csehektől akarván megvédeni a város országos hírű eredmé­nyeit -, „még korainak” vél­te a kommunizmus bevezetését. Áprilisban, a tanácsválasztá­sok után ő lesz a 20 tagú intéző- bizottság elnöke. S mint ilyen­nek, itt is volt egy zseniális „hú­zása”: a megromlott „fehér pénz” helyett (melyet a keres­kedelem már nem fogadott el) szükségpénzt adott ki 1,2,10 és 20 koronás címletekben. Fede­zetéül előírta a 2000 K értéken felüli ékszerkészlet beszolgál­tatását. Sokan vádolták a bu­kás után azzal, hogy elsikkasz­totta az ékszereket: Nos, eze­ket a volt direktórium aug. 11- én hiánytalanul visszaszolgál­tatta tulajdonosaiknak'. Nem véletlen, hogy a fehér­terror törvényszéke előtt (mert aug. 1-től 7 hónapig börtön­ben, I hónapig pedig Hajmás- kércn internálótáborban robo­tol) és 1920. ápr. 27-én. az ún. ötös bizottság előtt másodszor is felmentik „tizenkilences bű- nei”-nek felelőssége alól. E felmentéseket, és- jelleg­zetesen szoedem - bolsevizmus- ellenességót (no meg Borbély- Maczky tízes honvéd barát­ságát) nem bocsátotta meg a „második proletárdiktatúra”. S azt sem, hogy 1922— 1939-ig volt szoedem-programmal Mis­kolc országgyűlési képviselője. Mint képviselő radikális ellen­zéki, sőt forradalmi demokrata és vakmerő antifasiszta volt. A Bethlen-, majd a Gömbös-, il­letve a Darányi-kormány poli­tikájának harcos kritikusa, a nyilas „ébredők”-nek a tcttlc- gességig merész ellensége volt (Meskó Zoltánnal a ház folyo­sóján. Festelich Sándor gróffal a Korona előcsarnokában vere­kedett össze.) 1945 után 47-ig belügymi­nisztériumi államtitkár, majd az Országos Erdészeti Felügye­lőség vezetője lesz. 1949-ben koholt vádak alapján bebör- tönzik. 1955-ben szabadult, és 1964. dec. 26-án (miután reha­bilitálták) Halásziban halt meg. Felesége 1920-tól több mint másfél évtizeden át volt a városi és falusi szociáldemok­rata nőmozgalom vezéregyéni­sége. Győri kapui házuk gyak­ran volt találkozóhelye a vá­ros baloldali értelmiségének. Ő 1944. jan. 15-én halt meg. Munkásságuk értékelése még adóssága városunknak. Kárpáti Béla KRITIKA FÖLDALATTI . . . . . . egységbe tömörültek a vakondok megfejteni, mik azon okok, melyek miatt nem látnak jóelőre a jövőbe Gondolkoztak . . ., . . . föloszlottak ÖREG NÁRCISZ szeretek aludni magam mellett szeretek álmodni velem ébredni magam mellett ha rámmosolygok elönt a vágy de ez a hideg tükör a szirmok lassan lehullnak imádott fejemről ÖRÖK Hiába a gúny, a maró az örök város akkor is Róma Igazán jó show ha olvasod, mit írt Shaw szava, mint a sav mar, csíp. mint a só. SZERELEM Teréz! A Te rézbőröd! Az ember csak néz! Te! KÖR Így szól a krónika: élt egy lány, Mária S mi a diagnózisa? Hát nimfomária! ATYAI Inti fiát a cirkuszi ponty: pontyporontyom forogj jól a porondon! HIT Tévedni emberi dolog- — bőgte fennsőbbsége biztos tudatában a szamár NÁSZ Apropó, Pó apó Mikor lesz már apró Pó?-búgta kacéran Adria Földközi úr egy sátán csak heverek az ágyán éhesen, hát folyjon belém Ön édesem! REGGELI IMA Uram! Mindennapi bosszúságunk add meg nekünk ma, hogy holnap legyen végre egy nyugodt napunk M. Kiss Csaba Van képünk hozzá! A megújulás jegyében a képarchívumun­kat is kitakarítottuk. Az egyik szekrény mö­gött leesve néhány MTI-fotöt találtunk, ezek eddig emiatt nem voltak láthatók a lapban. Sajnos a fotókhoz tartozó eredeti képaláírá­sokat nem találtuk meg a szekrény mögött, ezért kénytelenek voltunk magunk kitalálni a képek szövegét. Mentségünkre szolgáljon, hogy mindezt már szilveszteri hangulatban tettük. A pluralizmus jegyében több képalá­írással is szolgálunk minden fotóhoz, s ezzel a demokratikus választás lehetőségét is fel­kínáljuk. Mindenki saját szakállára dönthet, melyik tetszik a legjobban. Tessék válasz­tani! a) Stadinger István: Szavazásra teszem fel a kérdést: megfésülködjek vagy sem? b) Stadinger István: Ha még sokáig nem lesz szavazógép, meg kell tanulnom összeadni! a) „Szeretnénk, ha szeretnének” b) Németh Miklós: Még mindig fáj a fejed a Lóránt utca miatt? a) Akit az adóprés megnyomott... b) Most futhatok a pénzem után! a) Sztukalin szovjet nagykövet: „Mologyec!” b) Sztukalin szovjet nagykövet: Mintha a jobb oldala dagadtabb lenne! a) Most mi a teendő, Vlagyimir lljics? b) A finálét azért még megvárom ... a) Elég a púderból! b) „Letörlöm a könnycseppet az arcodról”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom