Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja m m Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Ország- gyűlés következő ülésszakát 1988. december 20-án, kedden 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: Miskolc felszabadulásának 44. évfordulója tiszteletére tegnap és ima koszorúkat helyeztek el a város különböző pontjain található szovjet hősi emlékművek talapzatán, illetve a hősi sírok fejfájánál. A kegyelet és a megemlékezés koszorúit, virágait, a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, valamint a városlakók képviselői helyezték el az emlékművek talapzatán. a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására, a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására, az illetéktörvény módosítására, Perecesen tegnap délben néhány percre leállították a forgalmat. A szovjet hősi emlékműnél mumkásőrök és ifjúgárdisták adtaik díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a bányász-fúvószenekar hangjaira lépték a koszorúzók az emlékműhöz, majd helyezték el azon az emlékezés virágait. A koszorúzók sorát itt gyermekek zárták. Fotó: Balogh Imre a Társadalombiztosítási Alapra, a szakképzési hozzájárulásra és a Szakképzési Alapra, a Polgári Törvénykönyv módosítására, a külföldiek magyarországi befektetésére, az Alkotmány módosítására; az egyesülési jogra, valamint a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 1988. évi 23. törvényerejű rendeletét. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jém hatályba lépő’, a gazdasági társaságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szó'ló, korábban hozott törvényerejű rendeleteket. A felszámolási eljárás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől .a gazdasági társaság bejegyzése cégjegyzékben kötelezővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, illetve a tanácsi szak- igazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni, a módosításra került .törvényerejű rendeletben foglaltak szerint. Az Elnöki Tanács a továbbiakban a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendeletet is módosította annak érdekében, hogy a kincstár- jegy a jövőben újabb, korszerűbb formában is megjelenhessen. A testület személyi (kérdésekben határozott, bírákat mentett fél és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. Miskolc felszabadulásának évfordulóján Koszorúzások a szovjet hősi emlékműveknél A megyei párt-végrehajtóbizottság napirendién — a megyei párttestület munkamódszere és munkarendje — a vállalatok és szövetkezetek műszaki fejlesztésének feltételrendszere Tegnap Dudla Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület megvitatta a megyei pártbizottság munkamódszerére és munkarendjére 'kidolgozott javaslatot, mely hangsúlyozza: a megyében kialakult politikai, társadalmi és gazdasági Viszonyúk, tendenciák szükségessé teszik, hogy a megyei pártbizottság munkamódszerét és munkarendjét hozzáigazítsa a változó körülményekhez. Ennek során a fő figyelmet egész tevékenysége színvonalának, irányító munkája minőségének és egyben módszerének, döntési és tájékoztatási rendszerének javítására fordítja. A javaslatot, mely részletesen tartalmazza, illetve meghatározza a megyei pártbizottság hatáskörét, tagjainak feladatait, a testület munkaimódszsrét és munkarendjét, a soron következő pártbizottsági ülés elé terjesztik. Egyben felikéri a végrehajtó bizottság a pártszerveket, szervezeteket, hogy a dokumentumtervezettel kapcsolatos észrevételeiket, további javaslataikat december 14-ig juttassák el a megyei pártbizottság pártós tömegszervezetek osztályára. Ennek érdekében a pártbizottság munkamódszerére és munkarendjére kidolgozott javaslat teljes szövegét hétfői lapszámunkban közreadjuk. Megtárgyalta a párt-vég- rehajtób'izottság a vállalatok és szövetkezetek műszaki fejlesztésének feltétel- rendszeréről szóló tájékoztatót i.s, melynek részletes ismertetésére, illetve a vitában elhangzottakra ugyancsak visszatérünk. Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása Pénteken Budapesten, ai építők székhazában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag * képviseletében 1098 szavazati küldött vesz részt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és a társadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezzék soraikat, tisztázzák és egyértelműen fogalmazzák meg nézeteiket, törekvéseiket, a szakszervezeteknek egymáshoz és más szervezetekhez való viszonyát. A megújuló társadalom csak megújult, a tagság által irányított és a tagság érdekeit, céljait szolgáló szakszervezeti mozgalmat tud elfogadni. . A küldöttek ezt követően megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és "java-olt napnend- jét: a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásának fő irányairól, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapelveiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez írásban eljuttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban leszögezte: az országos tanácskozásnak a társadalomban felgyülemlett feszültségek, a szakszervezeti tagság által régóta igényelt változások ismeretében, a legutóbbi időben lezajlott széles körű vita tapasztalatainak birtokában kell meghatároznia az átalakulás, a változás fő irányait, az ehhez kapcsolódó politikai, szervezeti és egyéb feltételeket, az érdekvédelmi, érdek- képviseleti munka legalapvetőbb kérdéseit. — A szakszervezeti mozgalom megújulása, útkeresése kapcsolódik a hazánkban ez év májusában megindult politikai változásokhoz. Azokhoz a változásokhoz, amelyeket mind külföldön, mind itthon azóta is sokan, sokféleképpen minősítettek — hangot adva a szimpátiának, az egyetértésnek, a támogatásnak csakúgy, mint a kétkedésnek és az aggodalomnak, helyenként néhá- nyan az ellenérzésüknek is. Természetesen a szakszervezeteknek is megvannak minderről a saját tapasztalatai. Azt látják, hogy néhány hónap alatt több dolog történt ebben az ország-’ ban, mint korábban hosszú éveken keresztül. Azt is látják, hogy a politikai vezetés elkötelezett a gyökeres változások, változtatások mellett, hogy dinamikusan pró- ■ bál hozzányúlni a felgyülemlett társadalmi, gazdasági, politikai problémák megoldásához. Azt is látják, hogy a legnagyobb ellenfél az idő. amely kérlelhetetlen múlásával sürgeti a megfogalmazott szándékok, a megvalósult törekvések és a korábbról ittmaradt, ma is működő mechanizmusok között feszülő ellentmondások feloldását. Annak is tudatában vannak, hogy egyelőre áthi-' dalhatatlan szakadék tátong a társadalomban kialakult érthető és jogos igények, és a ránk maradt súlyos, gazdasági, politikai örökség szabta szűk mozgástér között. Mindezen túl azt is tapasztalják, hogy jelen vannak társadalmunkban olyan csoportosulások is, amelyek a valóságos helyzettel nem számolva, irreális követelésekkel és programmal fellépve, nem a gondok megoldását, hanem — szándékaik szerint vagy attól függetlenül is — a válság elmélyülését. mozdítják elő. Végül. (Folytatás a 2. oldalon) ŰZ ÉSZAK i IW és a miskolci rádió EDELENYBEN $ Ahogy csütörtöki lapszámunkban már jeleztük, a jövő hét Edelény jegyében telik, legalábbis lapunk és a miskolci rádió szándékai szerint. Munkatársaink vendégségben jártak a város vezetőinél, megfordultak üzemekben és termelőszövetkezetekben, iskolákban és egészségügyi intézményekben. Tudósítanak arról, hogy milyen gondot, milyen örömet vállal magára, aki Edelényben, vagy a környékén éli le az életét. Tudjuk: a szép táj, a természeti adottságok csak keret, s akinek napi gondjai vannak, észre sem veszi ezeket a szépségeket. Tudjuk: a környék munkaképes korú lakosságának 55 százaléka nem talál munkát lakóhelyén. Tudjuk: az Edelény környéki bányák kapacitása túljutott delelöjén. Nem könnyű itt (sem) az élet. De azt is tudjuk, hogy az e tájon lakó emberek szeretik városukat, nem restek áldozatot hozni érte. Sokan mondják: Edelény csak nevében város. Valóban, sok minden hiányzik ahhoz, hogy a városias feltételek mind meglegyenek. Ám az emberek, Edelény polgárai, kinyitották pénztárcájukat, s ebből lett víz, telefon, gáz. Ha riportjainkban, tudósításainkban tetten érhető ez, a lokálpatrióták odaadó küzdelme városukért, nem dolgoztunk hiába!
