Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
1988. december 20., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A részvényesek bíznak a miskolci cementben 1,5 milliárdos alaptőke a HCN Rt.-nél Ma is jól emlékszem azokra a hetekre, amikor befejeződött a iHejőcsabai Cementgyár felújítása, ott ;voltam tizenkét éve az új HCM avatóünnepségén is. Vajon ki merte volna még ,csak megjósolni is akkor, hogy alig egy évtized múlva új cégtáblát kap az ország legkorszerűbb cementgyára, s 1988. november 1-től részvénytársaságként működik majd?! Boltavatás Arnóton Adatszolgáltatási próbamérés a BÉM-nél Előrelépés a környezetvédelemben Lapunkban több alkalommal foglalkoztunk a Borsodi Ércelőkészítő Mű szerkezet- átalakítási és környezetvédelmi törekvéseivel. Nem véletlenül említjük együtt a kettőt, hiszen esetünkben a szerkezetváltás legtöbbször együtt jár a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével is. így például a közvéleményt és a szakminisztériumot is élénken foglalkoztatja az egyik veszélyes hulladék, a galvániszap ártalmatlanítása. Nagy Istvánnal, a HCM Rá. ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, mimo- tivóllta einnek a lépésnek a megtételét, miért volt szükség a magyar cememtipar átszervezésére? Köztudott ugyanis, hogy a változások nem csupán a rniiisIkoQc'ialkat érintették. — A Cement- és Mészművek Miskolcon, Beremenden, Vácott, Bélapátfalván, Lá-' batlanon és Tatabányán üzemeltetett gyáraikat —tájékoztat a múltról Niagy István. — E gyárak közül a miskolci és a beremendi működött a legeredményesebben, viszonylagosan nagy önállóság méllett. Ez azonban nem terjedt ki a pénzügyi területre. Magyarán: a két legnagyobb gyár csak megtermelte a nyereséget, azt befizette a közös kasz- szálba, amelyből elosztották. Természetesen úgy, hogy jusson belőle a gyengéknek is. Ez viszont azt jelentette, hogy mi álig kaptunk vissza valamit a nyereségünkből. A mái, gyorsuló, világunk, a változó gazdasági környezet is több rugalmasságot, a szervezet korszerűsítését követelte a Cement- és Mészművéktől. El kellett dönteni; hogyan tovább? Szóba került a tröszti szervezet kialakítása ás. Ám a Pénzügykutató Rt. helyzetelemzése, átvilágítá- isos vizsgálata álapján az derült ki, hogy a beremendi és a miskolci gyár önállóan áis életképes. így született döntés a részvénytársaság, a HCM Rt. megalakításáról. Ugyanezt az utat választotta Beremend, sőt december 1-től a Cementes Gépipari Javító Vállalat is. — iKikből jött létre a részvénytársaság ? — Mindjárt tisztázhatom azt is, hogy a .hejőcsabai cementgyártók nem szakadtak el a Cement és Mész- művektől. Az 1,5 milliard forint alaptőke (a mái magyar termelő Rt.-k közül egy sem rendelkezik ilyen jelentős tőikével!) legnagyobb részvényese a tizenöt közül az anyavállalat. Célul tűztük ki, hogy külső érdeklődőik 40 millió forint értékű részvényt jegyezzenek. Ez az elképzelés minden várakozást felülmúlóan sikerült, hiszen csák a Budapest Bánik Rt. 25 millió forint tőkét .invesztált be a HCM Rt.-be. A többiek — ÉPFfcj, Bükkvidéki Vendéglátó Vál- lalllát stlb. — 100 ezertől 5 millió forintig. Legkisebb részvényesünk Miskolc Város Tanácsa. — Ök miért léptek be? — Ügy gondolom, nem csupán a pénzét akarja kamatoztatni a tanács, hiszen akkor nagyobb értékű részvényt jegyeznék. A kevés pénzükkel is beleszólhatnák ugyanis a HÓM Rt. elképzeléseibe, dolgaiba. Mindenről a közgyűlés dönt ugyanis, ahol a részvényesek tőkéjük arányában képviseltetik magukat szavazatokkal. Nos, a tanácsnák ugyan nem lesz nagy szavazati aránya, de élmondhátják véleményüket (például a környezetvédelmi tevékenységről és így tovább), s ezzel befolyásolhatják, akár .meg is nyerhetik dlképzeléseilknek az erősebb társaikat. A példát persze korántsem azért mondtam, mintha mi sem foglalkoznánk megfelelőén a környezetvédelemmel, hiszen annák színvonala még nyugati mércével mérve is magas, s ez irányú tevékenységünkért, az UNESCO is kifejezte elismerését. — Ha már említette a közgyűlést, szóljunk röviden a részvénytársaság többi szervéről. — A közgyűlés az Rt. legfelsőbb szerve, amiben mind a 15 részvényes képviselteti magát, s mint már mondottam, tőkéjük arányának megfelelő szavazattal. A főbb részvényesek hat delegáltjából állt össze az igazgatóság, amelynek elnöke vagyak, s jómagam töltöm be az ügyvezető igazgatói tisztet is. A gazdálkodás ellenőrzésére, a törvényesség betartására ügyel a négytagú felügyelő bizottság. — Milyen változást hoz, vagy már hozott a cement gyár életében ez az átalakulás? Hogyan érinti például a dolgozókat? — Ügy gondolom, hogy az egyik jelentős változás a bérgazdálkodásban jelentkezik majd. Eddig a bért ugyanis a vállalóit központilag osztotta el az úgynevezett „nagykalapból”.. Amibe hiába mi dobtuk bele az egyik legnagyobb nyereséget, nem ennék arányában kaptunk lehetőséget bérfejlesztésre. Ez természetesen csák mérsékelten tette lehetővé a teljesítmények bérben történő elismerését. Most viszont adott a lehetőség, hogy a teljesítményeket és a fegyelmezett munkát honoráljuk. Az tűztük ki célul, hogy aki nálunk dolgozik, a főmunkaidőben szerzett jövedelméből is meg tudjon élni. Nagyok a követelmények, de nagyok a lehetőségek is. Osztani azonban csak az év után tudunk. Ilyen szempontból a részvénytársaság megalakulásának időpontja nem a legjobb volt, de megoldjuk, hogy ez ne üssön vissza a jövedelmek alakulására. Létszámunkat nem csökkentjük, sőt a termékszerkezet-átalakítás, a termelés bővítése miatt még veszünk fel dolgozókat a HCM Rt- be. Nem akárkiket. Nálunk nem maradhat meg az, aki munkaidőben iszik, aki fegyelmezetlen. Viszont a becsületesen helytállóknak érezniük kell, hogy olyan közösség tagjai, ahol érdemes megmaradniuk. — IEmlítette |a termékszerkezet-váltást. iMt változik Hejőcsabán? — A Cement- és Mészművek öt évre bérbe adta az ingatlanokat, valamint a gépek és berendezések egy résziét. Utóbbiak másik része pedig alpontként átkerült hozzánk. Mi ezeket és a majd új fejlesztések nyomán belépő termelőesziközö- két a lehető leghatékonyabban szeretnénk kihasználni, hiszen ez az egész kollektíva közvetlen érdeke is. Fő termékünk továbbra is a köznapi értelemben vett építőipari cement, ám szeretnénk másfajta cementeket is előállítani, amit csak mi gyártunk. Ilyen például a szulfátálló cement. Amikor pedig kevesebb cementre van szükség, dolgozóinkat más termékek előállításával foglalkoztatjuk, például oltott mész, kőliszt, vagy a már fentebb említett különleges cementek gyártásával. — iMagyarországon hamarosan tőzsde is lesz. Ennek működése kihat-e majd a HCM Rt-rc? Forgalomba ke- rülnek-e például jHCM Rt.- részvények? — A január 1-jén életbe lépő Társasági Törvény ezt' lehetővé teszi majd. Mi azonban tőkeemelést csak a későbbiekben várunk. Tervezzük azonban az úgynevezett dolgozói részvényesek kibocsátását. Egy ilyen részvény mondjuk tízezer forintot érne, ,s a HCM Rt. adná ingyen, vagy kedvezményes áron, jutalomképpen, olyan dolgozóinak, akiknek tevékenysége leginkább kihat az eredmények alakulására. Ennek forrása a tartalékalap lenne, s hiszem, hogy jól kamatozó kötvények lennének, mivel tulajdonosaikat még jobban érdekeltté tennénk a részvénytársaság sikeres működtetésében. Ám ha később emelkedik a tőkénk, elképzelhető, hogy idegenek is vásároljanak majd HCM Rt.-részvényt. — Mikor tartja közgyűlését a részvénytársaság? i — Valószínűleg március végén, amikor az igazgatóság előterjeszti a gazdálkodás eredményességét is elemző beszámolóját. Mér említettem, hogy nem megfelelő időpontban alakult meg a részvénytársaság. Ám ennek ellenére bízunk abban, hogy az idei év két utolsó hónapját is eredményesen zárjuk, s márciusban lesz mit elosztani a részvényesek között. — Befejezésül hadd érdeklődjek la cementipar többi gyárának sorsáról. — Beremend velünk együtt lett részvénytársaság. A két Rt. kölcsönösen jegyez január 1-itől részvényeiből 200 .millió forint értékűt, s ez még szorosabb együttműködést tesz lehetővé. December Intői részvénytársasági formában működik a Hejőcsabai Cementipari Gépjavító is, 170 millió forint indulótőkével. Itt is részvénytulajdonosok vagyunk. Ismert, hogy Tatabányán leállt a cementgyár, Vácott jelentős beruházás folyik, amelynek egyik forrása a Cement- és Mészművek osztaléka a részvénytársaságoknál. Lábatlanban pedig osztrák— magyar vegyes vállalat alakult a mészgyártásra. Ügy gondolom, hogy ezek, a változások az egész magyar cementipar még eredményesebb és hatékonyabb működését eredményezik már a közeljövőben is. Nyikes Imre — Tény, hogy ez is foglalkoztat bennünket — mondja Lippai István innovációs főmérnök — ám tervünkben mindenképpen megoldandó feladatként szerepel a lakosság által sokat bírált „nagy .kémény” porkibocsátásának csökkentése is. Ez az elképzelésünk találkozik a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium véleményével, illetve elvárásaival, akiktől sok segítséget kaptunk és kapunk. Ráadásul a megvalósítás anyagi hátterének biztosítása egyben szorosan kapcsolódik a galvániszap megsemmisítéséhez. Ez a munka most új szakaszához érkezett. — Amennyiben .. ? — A Szilikátipari Kutató Intézet már korábban elkészítette a portalanítás terveit. Ám a leválasztó egységek kapacitásának és műszaki paramétereinek kiválasztása igen pontos adatokat feltételez, hiszen csak így lehetséges a szűrök beépítése során a jelenlegi porkibocsátás drasztikus csökkentése. Ezért — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium engedélyével és támogatásával — az elmúlt napokban adatszolgáltatási próbaméréseket végeztünk. Most a szakhatóságok vizsgálják ■ az emisszióváltozás mértékét, a szakemberek pedig a termék használhatóságát. A kapott mérési eredmények alapján kezdődhet majd az elvárt környezetvédelmi feltételek megteremtését szolgáló beruházás elindítása, s ezt követi majd a már rendelkezésre álló technológia bevezetése és a galvániszap üzemszerű ártalmatlanításának megkezdése. Életművek intelmei A humanizmusról Közhelyet mondok azzal, hogy karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor azonban nemigen lehet ettől eltekinteni.. Azért sem, mert nagyon igaz, amit róla egy osztrák költőnő, intelmül szinte felkiáltva közöl: „Tisztelet a közhelynek! Évszázadok során fölhalmozott bölcsesség az!" Valóban évszázadok során vált a karácsony a szeretet és az örök megújulás ünnepévé, olyanná, amelyhez hasonlóan gazdag jelentésű ünnepünk nemigen van más. Az bizonyos, hogy minden jelentést — egyházit és világit egyaránt — mi, emberek adtunk neki, mi tettük és tesszük oly meghitté, bensőségessé. Bízvást mondhatjuk róla azt is, hogy leginkább egyetemes emberi ünnep a karácsony. Ennek okán alighanem most a legidőszerűbb szólnunk a, humanizmusról, amely az emberi haladás és kultúra fejlődésének talán legnagyobb vívmánya, magáért az emberért. Irodalmi és társadalmi mozgalomként bontakozott ki a reneszánsszal egyidejűleg, a „sötét középkor" ellenében. A korai polgárság kialakulásának olyan velejárójaként, amelynek előzményei az ókori kultúrákban megvoltak már, kiteljesedése azonban túlmutat magán a polgári társadalmon is. A humanizmus ugyanis az ember szabadságát, az emberi méltóságot hirdető világszemlélet; ezen alapuló magatartás. Nyilvánvaló tehát, hogy bármennyire a polgári fejlődés szülötte is, a kizsákmányolásra épülő polgári társadalomban nem tejesedhet ki minden emberre nézve valóságosan és maradéktalanul. Voltaképpen ugyanúgy nem, ahogyan a polgári jogegyenlőség, amelyről a nagy francia író, Anatole France írja ezeket az epés gúnnyal fogalmazott sorokat: ,,A törvény a maga felséges egyenlőségében a gazdagoknak és a szegényeknek egyaránt megtiltja, hogy a híd alatt aludjanak, az utcán kolduljanak, és kenyeret lopjanak." Köztudomású, hogy a szegények erre bizony a fejlett kapitalista országokban is kisebb-nagyobb számban rákényszerülnek. Ez tehát már rájuk nézve egyáltalán nem jelenti a humanizmus kiteljesedését sem. önként adódik a kérdés: reménytelen dolog lenne ilyen kiteljesedésben bizakodni? Nincs okunk ezért borúlátásra. A humanizmussal tudniilik ugyanaz a helyzet, mint o polgári fejlődés legtöbb nagy vívmányával, amit például a nagy francia forradalomnak ez a jelszava hirdet: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Jobb nevű mai francia gondolkodók is vallják, hogy nagy forradalmi eszméik, eszményeik megvalósulása a jelenben is tart, és akik előrelátóbban ítélik meg történelmüket, azok csak a kapitalizmust meghaladó társadalmi rendszerben látják lehetségesnek azon eszmék és eszmények minden emberre kiteljesedő megvalósulását. Ilyen társadalom pedig - mai ismereteink szerint — a szocializmus, illetve majdan a kommunizmus. Az utóbbi még néhány nem- zedéknyi távolban van, a jelen realitása a szocializmus. Ez sem kifejlett formájában, hanem épülőfélben és megújulóban, már ahol a megújítására törekednek. Ahol ezt látjuk, mindenesetre annak is tanúi vagyunk, hogy a humanizmus nemes szelleme hatja át e megújulást. Fogalomkörébe tartoznak az emberi jogok, amelyek érvényesülése mind teljesebb és mind több garanciát kap a demokratikus szocializmus reformjaiban. Ez ma már nemzetközileg is elismert tény. S ha a legalapvetőbbre, az élethez való jogra gondolunk, mindenekelőtt kell méltányolnunk azokat az igen jelentős kezdeményezéseket, amelyeket a szovjet külpolitika a béke esélyeinek növeléséért vállalt és teljesített, illetve a közeljövőben is egyodalúan teljesít. A szocializmus reformját megvalósító országok belpolitikájukban, jogállamiságuk megteremtésében is a humanizmus messzemenő érvényesítésére törekszenek. A sztálini modellnek nevezett örökség felszámolásával emberközpontú szocialista rend építésén fáradoznak, amelyben az emberi méltóság és alkotókészség kiteljesedhet. E reformerek humanizmusa — mint Thomas Mann írta — „már politikum, már lázadás minden ellen, ami az ember eszméjét bemocskolja, megbecstelení- ti." A szocializmus új útkeresői együtt vallják, e nagy német Íróval, hogy „a humanizmus . . . kezdettől fogva az ember ügyéért, földi érdekeiért küzdött, életörömért és gondolatszabadságért, és azt tartotta, hoqiy az eget potom áron átengedhetjük a verebeknek." Magyar István Arnót új lakótelepén ABC-áruházat nyitott tegnap, hétfőn az Unió Afész. A 300 négyzetméter alapterületű boltban 2 millió forint ér- kű árukészlet várja a vásárlókat.
