Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 286. szám 1988. december 1. Csütörtök Ára: 1,80 Ft HUMBBKgigiBW A:?. MSZr/P' L 'rsoo- Abauj-Zempió;'] iVieaytv LW. oíP'áa^nok lapja Borsod-A baűf-Zemplén megye a Tervgazdasági Bizottság előtt A Minisztertanács Tervgazdasági Bizottságának tegnapi ülésén Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviseletében Ladányi József megyei tanácselnök és Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára vett részt. Folytatódott a Szovjetonió Legtelsóbb Tanácsának ülése Szerdán, a Parlamentben ülést tartott a kormány Tervgazdasági Bizottsága. A tanácskozás után Kunos Péter, a testület titkára, Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Ferenczi József, a Minisztertanács főtanácsosa tájékoztatta az újságírókat. A TGB annak a miniszter- tanácsi programnak az időarányos teljesítését tekintette át, amelyet a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt. Elsősorban Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Nógrád megye érintett, ezért e megyék tanácsi és pártvéze- tői részt vettek az ülésen. Az észak-magyarországi térség problémáinak közös megvitatása egyben azt is jelzi, hogy a TGB igyekszik a helyi problémákat összetettségükben, egy-egy országrész egészét illetően vizsgálni, megoldani. Az Országos Tervhivatal elemzése együtt foglalja ösz- sze a borsodi kohászat korszerűsítésével összefüggő rövid távú területfejlesztési és foglalkoztatási feladatok és a megyei hosszú távú regionális koncepció kidolgozásának eddigi eredményeit. A kohászati szerkezetátalakítás következtében megoldandó foglalkoztatási problémák Özdra és térségére koncentrálódnak. A jelenlegi koncepciót alapul véve, az Ózdi Kohászati Üzemeknél 1992- ig mintegy 5000 ember munkahelye szűnik meg, ezen belül 1990 végéig 1500—2000, 1991—92-ben pedig további 3000 munkahely. Készült egy másik változát is, eszerint, mind az ötezer munkahely felszabadítását 1990-ben hajtották volna végre, ám a Tervhivatal ezt az elképzelést — politikái okokból és a foglalkoztatási feltételek hiánya miatt — elfogadhatatlannak ítélte. Az elképzelések szerint az első szakaszban a már megkezdett beruházások elkészülése 500 ember számára teremt elhelyezkedési lehetőséget. További munkahelyteremtő beruházások gyorsított végrehajtása révén, 1990-ig újabb 1000—1500 ózdi foglalkoztatásáról tudnak majd gondoskodni, ám szükség lesz át- meneti megoldásokat nyújtó foglalkoztatáspolitikái eszközökre is. Szabályozó intézkedések is várhatóak, hogy a térség vonzóbb legyen a magánvállalkozások számára és a gazdálkodók is szíve* sebben fektessenek be. A jövő évtől meggyorsítják — részben meglévő források átcsoportosításával — a város legfeszítőbb infrastrukturális gondjainak megoldását. A megye másik, gyors beavatkozást igénylő területének a Tervhivatal Miskolcot és agglomerációs övezetét tekinti. Foglalkoztatási, infrastrukturális feszültségekkel kell szembenézni, s ez a térség hazánknak a környezeti ártalmaktól leginkább veszélyeztetett területeinek egyike. Az utóbbi időben a térségből megkezdődött a népesség növekvő mértékű elvándorlása is. Jelenleg mintegy kétezren nem tudnak elhelyezkedni, s a vaskohászat szerkezetátalakítására készített javaslat szerint 1991—92-ben az LíKM- ben mintegy kétezer dolgozó leépítésére kerül sor. Közben a munkaerőforrás — ha mérsékelten is — tovább növekszik, A Tervhivatal szerint az lenne kedvező, ha elsősorban a városba ingázókat „kibocsátó” településeken növelnék a munkahelyek számát, a városban pedig döntően az iparszerkezet korszerűsítése érdéké- ben szükséges fejlesztéseket hajtanák végre. A TGB ülésének több mint háromórás vitájában a felszólalók elismerték, hogy a legtöbb problémával Borsod és Szabolcs megye küszködik, településeik 40—50 százaléka elmaradott térségben található. Ezért például Borsod megye húsz százalékkal részesedik abból a 3 milliárd forintból, amelyet a Minisztertanács 1986-ban Tegnap délelőtt Miskolcon, az SZMT-székház színház- termében került sor arra a megyei értekezletre, amelynek napirendjén a körzeti lakóterületi pártmunka szervezeti megújulásának kérdései, a jelen, jövő ilyen irányú feladatai, a lakóterületi pártszervezetekben folyó politikai, ideológiai munka időszerű tennivalói szerepelték. A tanácskozás résztvevői — a lakóterületi, körzeti, községi, tsz-községi pá r,talap- szer vezet titkárai, a városi, közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárai és a lakóterületi szavazott meg — a VII. ötéves terv időszakára szólóan — az elmaradott térségek fejlesztésére. A szakemberek úgy ítélték meg a vitában, hogy az anyagi eszközök felhasználása mindenütt célirányos. Borsod megye sajátossága egyébként, hogy egyedül itt kell szembenézni egyidejűleg az elmaradott térségek okozta problémákkal és a szerkezetátalakítás növekvő gondjaival. A TGB világosan leszögezte: egy vagy két tervidőszak alatt nem lehet történelmi elmaradottságot felszámolni. Ezt a munkát össz- ikormányzati ügynek kell tekinteni — ilyen szempontból bírálatot kapott a posta, a közlekedési és az ipari tárca. Mindhárom megye vezetői megerősítették, hogy a felzárkóztatási program jó úton halad, a kormány kezdeményezése dicséretesnek minősíthető. Nagyra értékelhető az is, hogy az ötéves tervben előirányzott 3 milliárd forint most is 3 milliárd — nem sok ilyen, változatlanul maradt tétel van az ország költségvetésében ... A közeljövőben Borsodban is hosszú távon térségi programot, regionális koncepciót kell kidolgozni, ehhez továbbra is számításba vehetőek majd a központi források, s a helyi erők igénybevételére is számítani kell. politikával foglalkozó munkatársai — meghallgatták Juhász Péternek, a megyei pártbizottság titkárának az érintett témakört részletesen elemző, az ebből adódó munkamódszert, munkastílust, tehát, a feladatokat, célkitűzéseket meghatározó előadását. (A megyei pártbizottság titkárának az értekezleten elhangzott beszédére, annak részletes ismertetésére lapunkban a közeljövőben visszatérünk.) A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság.' első titkára. Az eddig csak kiegészítő szerepet játszott banki eszközök jelentősége is megnövekszik: várhatóan regionális bankot hoznak létre a különböző támogatási eszközök kezelésére. Szó van világbanki kölcsönökről is, amelyeket a szerkezetátalakítás társadalmi költségeinek mérséklésére, pályázat útján lehetne majd igénybe venni, várhatóan 1990-től. Ebből a forrásból elsősorban a feldolgozóipar támogatása várható, de részesülne belőle más, a gazdasági szerkezet átalakítását érdemben segítő terület, például a kereskedelem, az építés, a szolgáltatás, a turizmus is. Borsod megyében kísérleti átképzés: központ jönne létre. A Világbank vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a mező- gazdasági fejlesztési program keretében milyen segítséget tud adni a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásához. A Tervhivatal célszerűnek tartaná annak megvizsgálását is, hogyan lehetne Borsod megyében különleges gazdasági övezetek kialakításával is ösztönözni a külföldi és a hazai töke ideáramlását. Az eddigi vizsgálatok szerint Ózd térsége, a megye gazdaságilag elmaradott területe és esetleg Miskolc jöhet számításba. (Folytatás a 2. oldalon) Nemzetiségi problémák, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései uralták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszakának szerdai vitáját. Az ülésszak második napján a felszólalók véleményt mondtak az alkotmánymódosítási és a választási törvény egy hónapja országos vitára bocsátott tervezeteiről. Az egyik legnagyobb- érdeklődéssel fogadott felszólaló Arnold Rüjtel, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szombaton alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parlamentje által november 16-án elfogadott határozat egyes, a köztársaság szuverenitását: erősíteni hivatott pontjait. Rüjtel elmondta, hogy a köztársasági önelszámolás rendszerének bevezetése feltételezi a meghatározott önállóságot a gazdasági döntésekben, a társadalmi élet irányításában. A felszólalást ismertetve a TASZSZ hírügynökség megjegyezte, hogy Rüjtel egészében egyetértett a tervezetek javasolt módosításával. Az újból fellángolt azerbajdzsán—örmény ellentétek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fogadta Grant Voszkanjan felszólalását. Az örmény törvényhozás elnökségének elnöke kifejtette: a Kaukázuson túl kialakult helyzet azzal is összefügg, hogy az érvényben levő alkotmány nemzetiségi viszonyokat érintő cikkelyei nincsenek kellőképpen kidolgozva. Voszkanjan a véres szumgaiti események 'megfelelő politikai értékelését sürgette. Ha ezt kellő időben elkészítették volna — vélekedett az örmény politikus —, nem került volna sor a legutóbbi napok eseményeire. Elismerte ugyanakkor, hogy Örményországban vannak a feszültség fenntartásában érdekelt erők is. Az oroszországi föderáció miniszterelnök-helyettese, Va- szilij Kazakov a vitával foglalkozva megállapította: jogos nyugtalanságot kelt, hogy a tervezetek vitáját sok helyütt alkotmányellenes koncepciók propagálására használták fel. Mindez — mondta — nem segíti a szovjet állam megerősítését. Kazakov hangoztatta, hogy a demokráciát nem szabad az anarchiának felváltania. A vita csütörtökön délben folytatódik, amikor a szovjet törvényhozás két háza külön-külön szavaz az előterjesztésekről. ŰZ ÉSZAK és a miskolci rádió EDELENYBEN • Jó reggelt, derűs napokat, kellemes hetet, Edelény! Őszintén reméljük, nem leszünk kellemetlen, alkalmatlan vendégek: a megszokott barátsággal fogadnak ezentúl is, olyan melegséggel, amelyet sokszor tapasztaltunk az Önök kis városában és a várost övező meseszép falukban. Hosszú vendégeskedésre számítsanak: december 5-től, hétfőtől, a következő hét első napjáig rádióriporterek, újságírók és fotóriporterek „alkalmatlankodnak” majd városuk, községeik portáin. Kiváncsi népség a miénk: belekukkantunk tán még a fazekakba is... Kiváncsiak vagyunk, mert érdekel minket, hogyan élnek ott, azon a istenadta szépségű vidéken, ahová - jól tudjuk - a szépségen kívül kevés jutott, ha a földekre gondolunk Ám a föld alatt, az önök földjei alatt kincses bánya rejlik, amivel melegedni tudunk, hogy él jünk, élhessünk. Erdeikben vadak nőnek, kapitáli sok. És mi van még a bokrok sűrűjében, mi nő a haraszt alatt? Nemigen tudjak még. És azt sem, hogy azok az emberek, akik ezen a szép földön élnek, mikor, mit és hogyan gondolnak. . . Mi sajtómunkások az olvasók százezreinek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának kíváncsiságát visszük el Önökhöz: olyan lesz ez, mintha leveleket, sok-sok levelet írnának ismerősöknek és ismeretleneknek, mi pedig gondolataikat, leveleiket kinyomtatjuk, és eljuttatjuk. Kérjük, szivvel-lélekkel tudósítsanak!
