Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. november 15., kedd Mino-gondok Tiszakesziben Grósz Károly Spanyolországba és Franciaországba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, 17-től 19-ig pedig Franciaországban tesz hivatalos látogatást Felipe González spanyol miniszterel­nök, illetve Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meghívására. (MTI) Agrár szakemberek aktívaülése Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) mellett, hogy Grósz Károly maradjon a miniszterelnök. (A számok azért nem stim­melnek, mert többen két nevet is mondtak, például úgy, hogy Nyers Rezsőt ja­vasolják, de hja nem lehet, akkor Németh Miklóst...) A javaslatokat a népfront főtitkára feljegyezte, s még a héten - továbbítja a Politi­kai Bizottsághoz. A képviselőcsoport ülésén Kádár László, a Budapest Bank megyei igazgatója tar­tott előadást Gondolatok pénzügyi politikánkról, pénz­ügyi helyzetünkről címmel. A képviselők számtalan kér­dést tettek fel az előadónak, akinek a válaszadásba „be­segített” Huszár István is. Mint elmondta, a kor­mányzati törekvések szim­patikusak, még akkor is, ha egyelőre a lakosság viseli a fő terheket. A gazdasági stratégia még elmarad a po­litikai változások és akara­tok mögött, a megvalósítás lassúbb ütemű a kívántnál. — Jelenleg nem tudok el­képzelni egy olyan jövő év.i tervet, amelyben a mostani ellátási szintet megtarthat­nánk — mondotta a HNF főtitkára. — Az adósságállo­mány öngerjesztő folyamattá vált. A legfőbb feladat még mindig annak megakadályo­zása, hogy adósságunk to­vább növekedjen (tehát egye­lőre nem a csölkkentésről van szó), hiszen a kamatterhek évről évre nagyobbak. 1972 óta beszélünk a struktúra- váltásról, ez még mindig nem indult be a kellő mér­-■nttj Mától egy hónapon keresz­tül újra a figyelem közép­pontjába kerül az egészség- védelem megyénkben. Az egy hónap alatti közel 600 rendezvénynek, előadásnak, kiállításnak legfőbb erénye talán, hogy nem kampány- szerű, hanem egy folyama­tos munka része. Az egész­ségvédelmi programhoz kap­csolódva kiemelt feladatnak tekintik a magas vérnyomás, az AIDS elleni harcot, de az előadások egy része 'kapcso­latos az egészségre nevelés, az életmódváltás, az egész­séges táplálkozási szokások kialakításával. E progra­mokról tájékoztatták a saj­tó képviselőit a megyei ta­nács egészségügyi osztálya, az Egészségnevelési Intézet, és az Egészségvédelmi Ta­nács vezetői tegnap délelőtt. Lapozgatva a vaskosra si­keredett programfüzetet, ta­lán legszembeötlőbb, hogy szakítva az eddigi hagyo­mányokkal, az előadások so­kasága mellett felfedezhe­tékben. Lényeges, hogy most legyen erőnk a társadalmi konfliktusok kezeléséhez — ebben az esetben 1989 90-ben lehet a gazdasági folyamatok mélypontja —, s utána for­dulhat meg a fejlődés trend­je. A képviselők megtárgyal­ták még az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról szóló előterjesztést is, majd a novemberi ülésszak előké­szítésével foglalkoztak. Végül meghallgatták Sebe Istvánná mezőcsáti képviselő felszólalását, aki arról be­szélt, hogy a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregységét csőd fenyegeti. A több gyáregy­ségből álló vállalat budapes­ti központja önállósulni akar, de a közös, 54 milliós veszteségből semmit sem vállal magára. Ha ezt így elfogadja a gazdasági, keres­kedelmi kormányzat, ak­kor a tiszakeszi üzem 800 dolgozója és a több mint 200 bedolgozó két hónapon belül elveszti kenj'erét. — Még csak nem is fe­nyegetőzhetnének azzal, hogy leállnak a munkával, hiszen nem lesz munka sem, ami­nek végzését megtagadhat­nák, hogy érvényt szerezze­nek álláspontjuknak. A dol­gozók zöme hat-nyolc álta­lánost végzett betanított munkás, akiknek nincs más. családjuk eltartását biztosító keresetforrásuk — mondta a képviselőnő. A megyei vezetők meg­ígérték, hogy közbenjárnak a gyár illetve a dolgozók ér­dekében. (szatmári) tünk néhány község, város rendezvényei között olyano­kat is, amelyek a gyakor­latban segítik, szemléltetik a különböző témákat. Még szimpatikusabbaik azok a programok, amelyek közös mozgásra, tornára invitálják a lakosságot. El kell ismer­nünk, hogy egyes rendez­vényekben olyan célzatos­ság is sejthető, amely egész­ségügyi' .kultúránkat bírál­va, divatbemutatóval, vásár­ral, bállal • köti össze az egészségügyi eseményeket, így talán könnyebben be­csalogathatják azokat is, akik egy ismeretterjesztő előadás kedvéért nem na­gyon mennének el az isko­lába vagy a művelődési ház­ba. Ilyen programot kínálnak a taktaharkányiák, a tásza- lúciak. az emődiek, az alsó- zsolcaiak, hogy csak néhá­nyat említsünk a senk jó pél­da közül. A rendezők, Bér­ezi Gusztáv idézetét válasz­tották a hónap mottójául, azt is kihangsúlyozva ezzel, hogy nem csupán az egész­ségügyi intézmények felada­ta az egészség védelme, ha­nem olyan ‘közös társadalmi összefogás kell hozzá, mely­ben a befogadó személye — az ember — az egyik leg­fontosabb elem: „Szeresd egészségedet, mert ez a je­len. Védd a kisgyermekét, mert ő a jövő. Őrizd szü­leid egészségét!!! — mert a múlton épül föl a jelen és a jövő.” (obe) A nemzetiségi törvény Nemzetiségi politikánk ér­telmében, s a humanizmus, az egyetemes emberi jogok szellemében is a nemzetisé­gek joga, hogy megőrizzék identitásukat — hangsúlyoz­ták a felszólalók a TIT Or­szágos Nemzetiségi Tanácsá­nak hétfőn Budapesten tar­tott ülésén, amelyen a nem­zetiségi törvény előkészítése során felvetődött kérdéseket vitatták meg. Dr. Samu Mihály tanszék- vezető egyetemi tanár beve­zető. előadásához kapcsolód­va elmondták: szükséges, hogy a törvényben rögzítsék a hazánkban élő nemzetisé­gek sajátos jogait. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szétszórtan élő nemzetisége­ket a beolvadás veszélye fe­nyegeti. Az asszimilációt csak úgy lehet megakadá­lyozni, ha a törvényben dek­larált jogaik érvényesülhet­nek, s a nemzetiségek élnek is ezekkel a jogokkal. Javasolták a többi kö­zött parlamenti nemzeti­ségi bizottság. valamint nemzetiségi államtitkárság megalakítását. Némelyek szerint a nemzetiségi kon­zultatív tanács — amely­nek megalakítását ajánlották — nem töltené be az érdek- védelmi funkciót. Fontos ugyanakkor, hogy a Műve­lődési Minisztérium nemze­tiségi osztálya a továbbiak­ban is fennmaradjon a nem­zetiségi oktatás és művelő­dés irányítására. A jogszabálynak szavatol­nia kell a nemzetiségi jogok gyakorlása^, feltételeinek megteremtését is. A nemzeti­ségek lakta településeken le­hetővé kell tenni, hogy a nemzetiségek anyanyelvükön tanulhassanak minden tan­tárgyat, használhassák anya­nyelvűket a hivatalokban, a bírósági tárgyalásokon csak­úgy, mint a házasságkötés­nél. Indokolt a többnyelvű közigazgatás bevezetése — hangoztatták az ülésen. A törvénynek szabályoznia kel­lene a magyarországi nem­zetiségek szövetségeinek sze­repét, jogosítványait. Lénye­ges, hogy ne egyesületnek tekintsék a szövetségeket — mondták többen is. Egyetér­tettek abban, hogy a tör­vény határozza meg: ki te­kintheti magát nemzetiség­nek. Ennek feltétele néme­lyek szerint a nemzetiségi származás. Mások szerint viszont kinek-kinek szuverén joga eldönteni: nemzetiségi­nek vallja-e magát vagy sem. (MTI) Sajtótájékoztatót tartottak november 14-én, tegnap - a KISZ Központi Bizottságá­nak budapesti székházában. Simon Miklós, az agitációs és propaganda osztály veze­tője ismertette az október 18. és 2C-a között, Székes- fehérváron megrendezendő országos KISZ-értekezlet várható programjait. Ezek szerint pénteken 14 órakor a Videoton oktatási központ­(Folytatás az 1. oldalról) nyeresége a kétmillió forin­tot nem éri el! A szövetke­zetek gazdálkodására jellem­ző, hogy kétharmaduk az el­adósodás és, a vagyonfelélés stádiumában működik. A mezőgazdasági üzemek adós­sága 3,4 milliárd forint. A jövő évi célokat már a fenti negatívumok is meg­határozzák. Erről dr. Majo­ros László a következőket mondta; Első fontos feladat a népgazdasági tervvel össz­hangban, a lakossági ellátás zavartalansága, a népgazda­ság belső egyensúlyára való törekvés, a mezőgazdasági termékek kivitelének növe­lése versenyképes árukkal, a növénytermesztés 3 százalé­kos termelésnövekedése, az állattenyésztés csökkenő ter­melésének megakadályozása, a kiegészítő tevékenységek 2—3 százalékos növelése. Megyénkben figyelembe kell venni a helyi sajátossá­gokat, a reális lehetőségeket. Meg kell közelíteni az ez Tegnap a kora délutáni órákban Szaniszló Sándor, a Borsod Megyei Teszöv el­nöke köszöntötte Miskolcon Szabó Istvánt, a TOT elnö­két az Akadémiai Bizottság tanácstermében. Az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a megye termelőszövetke­zeti elnökei előtt beszélt a mezőgazdaságunkat érintő problémákról, feladatokról. Előadása és az azt követő vita három téma köré cso­portosult. Szólt a mezőgaz­daság és a reform kapcso­latairól, a mezőgazdaság helyzetéről és megítéléséről, valamint a termelőszövetke­zetek érdekképviseletéről. Elmondta, hogy a refor­mot az MSZMP indította el 1987-ben, erre épült a kor­mány programja és a párt­értekezlet. . A reform szük­ségességét az is indokolja, hogy a társadalmi hatékony­sággal elégedetlenek va­gyunk. Most az analizálás idejét éljük, ez pedig még a párton belül is ellentmon­dásos — mondta, majd hoz­zátette, hogy a társadalom tőkéje nem kevés, de ezt ■nagy hitel terheli. Az álfá­jában plenáris üléssel kezdő­dik az első munkanap. Az „OKÉ” célja: javaslat­kialakítás a KISZ-en belüli változásokról. A szervezők hangsúlyozták: nem dönte­ni akarnak a KISZ jövőjé­ről, hanem az elgondolások megmérettetésére törekszc­évi termelési szintet a nö­vénytermesztésben, a szőlő­termesztésben pedig meg kell kezdeni az elfogadott szerkezetátalakítási program szigorú végrehajtását. Gyü­mölcstermesztésünkben a fajlagos hozamnövekedések mellett fokozni kell a táro­lási és a feldolgozási tevé­kenységet, az állattenyészté­sen belül a szarvasmarha- tenyésztésben 4—5 százalékos állománynövekedést kell el­érni, sertéstenyésztésben a a minőségi javítás, juhászai­ban legalább a szinten tar­tás az elérendő cél. Az elő­adó szólt még a termelési és a fogyasztói árak változásai­ról, az állami támogatások csökkentéséről, illetve meg­változott feltételrendszeréről, valamint a bérszabályozás­ról. Minderről időben pontos tájékoztatást kapnak me­gyénk mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemei. Az ák- tívaülés hozzászólásokkal, vi­tával zárult. lános elképzelés az volt, hogy a gazdasági reform megoldja bajainkat, de rá kellett jönni, hogy politikai reform nélkül nincs gazda­sági kibontakozás. A politi­kai reform lényege: kialakí­tani — akár intézményesen is — a konzultálás! lehető­séget a magyar néppel, azokkal, akik hajlandók politizálni, hajlandók fele­lősséget vállalni. A nép el­lenőrzése alá kell vetni a reformot. Ez lesz a politikai reform próbája. Az alterna­tív szervezetektől elvárható, hogy a szocializmust akar­ják és a módszerekben vitat­kozzunk. A pluralizmusról a TOT elnöke úgy foglalt állást, hogy a XIV. kong­resszus után kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy át­vezessük a társadalmat a többpártrendszerbe zökkenő­mentesen és anarohizmus nélkül. A reform gazdasági olda­la konkrétan érinti a szö­vetkezeteket is, hiszen a nyereségek igen nagy részét a termelőüzemektől vonják el a szabályzók. Adóssága­inkról elmondta, hogy a nek, s a kialakult vélemé- ményeket követően az ápri­lisban megrendezendő KISZ- kongresszuson dönthetnek véglegesen. Éppen ezérL meghirdetik a KISZ politi­kai platformját és a képvi­seleti programot. Döntenek a XII. kongresszus előkészí­Nyugatnak vagyunk eladó- sodva. Adósságunk döntő hányadát az ipar Okozta, a mezőgazdaság utolsó tizen­öt évi programja sikerült. Nem „szaladt el” a mező- gazdaságban dolgozók élet- színvonala, nem igaz, hogy drágán termelt ez az ága­zat, az idefordított összegek nem vesztek el a népgazda­ság számára. A mezőgazdaság helye a reformon belül meghatározó. Sikerágazat még akkor is, ha az utóbbi időkben látszó­lag stagnál. Száz forint ter­mékből harmincat exportra termel az ágazat. A TOT elnökének meggyőződése, hogy most még meg lehet menteni a mezőgazdaságot. Hisz’ hazánkban nincs más olyan népgazdasági ágazat, mely a mezőgazdaság nettó dollárkitermelését át tudná vállalni, tehát a termelést továbbra is fenn kell tartani. Szabó István nem titkol­ta: a politikai erózió elérte a magyar parasztot is, ezért azonban nem kell rá hara­gudni. A szövetkezetekben a vállalkozói érdekeltséget kell favorizálni, farmertípusú gazdaságot kialakítani Ma­gyarországon, mint például a skandináv országokban. Hiszen a tulajdonosokból bérmunkást csináltunk, a tu­lajdonosi szemlélet szinte tel­jesen kihalt. Gondolkodni kell azon is, hogy a jövedelme­ket a vagyon és munkavég­zés arányában kell a i jövő­ben szétosztani. A vállalko­zás pedig csak úgy vállalko­zás, ha nem hazaviszünk mindent (eszközt, állatot) és a mérleghiányt ott hagyjuk az államnak. A téeszek ér­dekképviseletéről elmondta, hogy amikor „puha kormány volt, puha volt az érdekkép­viselet is”. A TOT vélemé­nyét tolmácsolta: ha érde- sebb lesz a kormány, mak­roszinten a szövetkezetek ér­dekképviselete is érdesebb lesz. A TOT elnöke hozzá­tette, a jövőben olyan ér­dekképviselet a kívánatos, mellyel a kormány .tárgyal, melynek vétójoga van. A termelőszövetkezet alkalma­zottjairól szólva Szabó Ist­ván külön szakszervezet lét­rehozását látja célszerűnek. Kérte a szövetkezetek veze­tőit, ne féljenek a megúju­lástól, hiszen az mindannyi­unk boldogulását segíti elő. B. Sz. L. tésének és szervezésének módjáról, az értekezlet és a kongresszus közötti időszak feladatairól, valamint sze­mély! kérdésekről. Az ifjúsá­got érintő társadalmi, és gazdasági kérdések szintén a napirendi pontok között sze­repelnek. Mozgás, táplálkozás, életmódváltozás az életnek... Új tr Szabó István termelőszövetkezeti elnökökkel találkozott Tájékoztató az országos KlSZ-értekezletről "\ 1988. NOVEMBER 14-TÖL DECEMBER 18-IG Encsen, Arnóton és Miskolcon levő szaküzleteinkben számtalan árucikket: egyes kéziszerszámokat, háztartási termékeket és műszaki árukat vásárolhat KEDVEZMÉNYES ÁRON! Érdemes megtekinteni kínálatunkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom