Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. november 10., csütörtök Párttitkárok értekezlete Ma temetik Buri Istvánt Keressük azt, ami összeköt A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Holczer József esperes-plébánost. Fotó: Fojtán L. — A keresztény hit nem­csak az egyén nemesítésére indít, hanem a mások szol­gálatára, a közjó előmozdí­tására is ösztönöz. Ezért őszinte párbeszédre törek­szünk az állam képviselői­vel az egyházi élet kiszéle­sítésének lehetőségeiről, az új adottságok közepette. Ahhoz ugyanis, hogy az egyház az egész társadalmat szolgálhassa, szükség van arra, hogy nagyobb mozgás­tere legyen, és a bizalom légkörében dolgozhasson. A fent idézett gondolat egy életpálya mottója is lehetne, hiszen Holczer Jó­zsef, címzetes esperes, a miskolci Nagyboldogasszony (minorita) templom plébá­nosa úgy gyakorolta keresz­tény hitét, hogy az egyén nemesítése mellett mindig törekedett mások szolgála­tára, a közjó előmozdítá­sára. Életútja — legalábbis az első évtizedek — . úgy kez­dődik, mint egy mese. Nyolcgyermekes család első­szülöttjeként, Balmazújvá­rosban látta meg a napvilá­got, 1928. október 30-án. Édesapja kis földjén gaz­dálkodott, s a fiúnak dol­goznia, segítenie kellett, ta­nulásra csak a munka után jutott idő. Magánúton tanul, és már 22 éves, mire le­érettségizik. De ekkor már nem áll meg, folytatja a ta­nulást, Egerben lesz teoló­gus, itt szentelik pappá 1955-ben. Nem könnyű évek ezek. Heves megyébe került káplánnak, elöljárója az a pap, aki Balmazújvárosban megkeresztelte ... Aztán Adácson, Gyöngyösön telje­sít szolgálatot, majd az egyházmegye vezetője, Bre- zanóczy Pál — aki akkor­tájt a magyar katolikus papi békemozgalom egyik veze­tője — az egri székesegy­házba hívja káplánnak. In­nen került Miskolcra 1965- ben, a Mindszenti plébánián káplán tizenegy évig. Ekkor kér plébániát, és a selyem­réti templom gazdája lesz. A plébániépület romos, a templom kívül-belül felújí­tásra szorul. Kénytelen megtanulni mindazt, amit egy építkezőnek tudnia kell, ha be akarja fejezni, amit elkezdett. Holczer József úgy vág bele a felújításba, hogy nincs pénze az építkezéshez, és csak a hívek támogatá­sára számíthat. Mikor ki­lenc évvel később helyét át­adja utódjának, a templom jelenlegi formájában, fel- ónt va készen áll, csakúgy, mint a plébániaépület. Itt kapott főpásztorától esperesí kinevezést, s a Nagyboldog­asszony plébánián a kerüle­ti papság, a hitoktatás és az egyházi iskolák diákjai­nak segélyezését felügyeli. Négy éve dolgozik állomás­helyén. ahol évente • meg­rendezi a fiatalok megyei, területi találkozóját, ame­lyen több száz diák hallgat előadásokat, tanulja meg, hogyan figyeljen másokra is. Brezanóczy Pál, Száva Já­nos, Rartal Ernő. Elöljárói és elődei is a papi béke­munkában. Holczer József az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának megyei elnöke. Régen, még az öt­venes években úgy mond­ták volna: békepap. S aki élt abban a korban, tudja mennyi fenntartás, sőt ne tagadjuk, ellenszenv kísérte munkájukat. Az alsópapság kezdeményezte ezt a moz­galmat, és a hívekkel, de a püspöki karral is meg kel­lett küzdeniük az elismerte­tésért. Békemozgalomban vesz­nek részt, de a szervezet fő célja az állam és az egy­ház viszonyán munkálkod­ni, ahogy XXIII. János pá­pa szavaira utalva mond­ják: nem, azt keresik, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt. Munkájuk ered­ménye évtizedekkel később, napjainkban mérhető: az egyház és állam kapcsolata jó. Lékai László prímássága óta már az egyházi hierar­chia is elfogadja, méltányol­ja munkájukat. Ez a munka sokat válto­zott az idők folyamán. Ma már inkább az egyház szo­ciális tevékenységét segítik. A társadalmi gondok, a széthulló családok, az alko­holizmus, kábítószerezés, a deviáns személyek — egy­szóval a szociális témák ke­rültek előtérbe. Ezért a mozgalomnak sokan már új nevet is ajánlottak — de- hát nem a név a fontos. Most az a tervük, hogy ezt a munkát maga az egy­ház szervezze, hogy olyan papokat is maguk mellé ál­lítsanak, akik eddig húzó­doztak ettől a feladattól. Döntsön a püspöki kar ab­ban, hogyan menjen tovább a mozgalom. Feladat van bőven, hiszen a fiatalokat segíteni- kell, hogy megta­lálják önmagukat, szociális munka is egyre több akad, és napjaink aktualitása az Erdélyből menekültek segí­tése is. (A Nagyboldogasz- szony plébánián gyűjtötték össze a hívek természetbe­ni adományait, ágyneműt, ruháikat, cipőket, mosógépet, rádiót stb.) — Az egyház ma sem kí­ván mást, mint hogy szol­gálhassa a közjót. Ennek a gondolatnak a munkása, elkötelezettje hat­vanadik életévén túl is a miskolci 'esperes-plébános. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a papi bé­kemozgalomban végzett ki­emelkedő munkájáért, az ál­lam és az egyház közötti kapcsolatok elmélyítésében, vállalt közreműködéséért Holczer József címzetes es­perest 60. születésnapja al­kalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tette ki. A kitüntetést — dr. Seregély István egri érsek jelenlétében — teg­nap adta át Budapesten Miklós Imre, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. Szatmári Lajos A megyei irányítású párt­szervek és -szervezetek első titkárai és titkárai találkoz­tak tegnap Miskolcon a me­gyei pártszékházban, .ahol tájékoztatókat hallgattak meg a politikai élet időszerű kér­déseiről. Elsőként Dudla Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a Központi Bizottság 1988. no­vember 1—2-i üléséről. Ez­után az esedékes pártfelada­tok sorában Faragó Lajos osztályvezető az új alterna­tív szervezetekhez, mozgal­makhoz való viszonyról, dr. Járai János osztályvezető pe­dig a pártgazdasági munká­val összefüggő kérdésekről szólt. Ezt követően Juhász Péter megyei .titkár a vá­lasztójogi törvénytervezettel összefüggő megyei pártbi­zottság! állásfoglalást ismer­tette a résztvevőkkel, majd a Párt belső életével kapcso­latos feladatokról tájékozta­tott. Végül a párttitkárok csoportos konzultáción vet­tek részt. Munkanélküli segélyről az SZMT-ben A Szcnlpéteri kapui temetőben ma délelőtt helyezik örök nyugalomra Buri István önkéntes rendőri. Temetése ka­tonai tiszteletadás mellett zajlik le. Buri István 1933. december 14-én született Hejöcsabán. A Lenin Kohászati Müvekben 1957-ben helyezkedett el. A gyár­ban fegyelmezett, kötelességtudó embernek ismerték meg, aki a rábízott feladatokat minden alkalommal pontosan vég­rehajtotta. Munkahelyén, ahol villanyszerelőként dolgozott, több alkalommal érdemelte ki a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Betegsége miatt 49 éves korában rokkantsági nyugdíjba helyezték. Ezt követően szabad idejének jelentős részéi az önkéntes rendőri szolgálatnak szentelte. Az avasi körzeti megbízotti csoportnál mint csoportvezető teljesített szolgá­latot, s fáradhatatlanul őrködött a biztonság megőrzésén, a rend fenntartásán. Szolgálati érdemeinek elismeréséül több alkalommal részesítették jutalomban, s a Kiváló Társadalmi Munkáért éremmel tüntették ki. 1988. november 2-án, szol­gálatának teljesítése közben, délután érte a halál. A belügyminiszter Buri Istvánt hősi halottá nyilvánította és soron kívül kinevezte rendőr alhadnaggyá. Családja, ba­rátai és a rendőrség ma vesz tőle végső búcsút. *• * * Ne a dolgozót terhelje...! Miután Básti János, az SZMT vezető titkára tájé­koztatta a tegnapi tanács­kozáson az iparági-ágazati szakszervezetek megyei ve­zetőit a legutóbbi SZOT- ülésen elhangzottakról, esz­mecsere kezdődött a mun­kanélküliség kezeléséről, és a munkanélküli segélyről. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal ugyanis egy vitaanyagot, valamint egy rendelettervezetet állított össze e témáról, amely tar­talmazza a munkanélküli se­gélyre való jogosultság alap­vető kritériumait. A hozzászólások jónéhány ponton eltértek a rendelet­től. Többen kifejezték meg­elégedettségüket, hogy vég­re nyíltan beszélünk a mun­kanélküliségről és azért is, hogy lesz munkanélküli se­gély. Hiányolták azonban a pontos definíciót, mert a jelenlegi meghatározások sók félreértésre adhatnak okot. A vitaanyagból hiány­zik a pályakezdőkről szóló intézkedés, pedig akár az általános, akár a szakmun­kásképzőben, akár a közép­iskolában, felsőoktatási in­tézményben végzett fiata­lok esetében előfordul már most és a későbbiekben még inkább, hogy rövidebb- hosszabb ideig nem tudnak elhelyezkedni. Az építők szakszervezeté­nek képviselője arról szólt, hogy először talán az új munkahelyek megteremtésé­ről kellene gondoskodni, s csak azután a korszerűtlent megszüntetni, s ’az átképzést megvalósítani. Azt is hely­telenítette, hogy a rendelet szerint a segélyalapot, mely 4—5 milliárd forint, a. dol­gozók hozzájárulásaiból akarják fedezni. Az adózás bevezetése, s az SZTK-járu- lékok felemelése után ugyan­is — szerinte — nem biztos, hogy akár a fizetésének 0,5 százalékát is szívesen fel­ajánlaná bárki. A bányászszakszervezet képviselője azzal kezdte mondandóját, hogy szerinte csak azért van munkanél­küliség, mert sokan munka nélkül is akarnak maradni. Hangsúlyozta, hogy a szer­kezetváltás során az alter­natív munkahelyek megte­remtésére nagyon oda kell figyelni, hiszen egy 15—20 évig palát válogató asszony nehezen tanulja meg majd a finom, apró műszerek, al­katrészek szerelését. A postások szakszervezeti képviselője arra hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét, hogy vigyázniuk kell a rendelet megalkotói­nak arra: a segély összege nehogy magasabb legyen, mint a dolgozók fizetése, mert ez feszültségeket okoz­na. Véleménye szerint a se­gélynek csak a munkakerü­lők örülnek majd, de az a dolgozó, aki egy vállalat, szövetkezet szanálása miatt került az utcára, s évtize­dekig becsülettel dolgozott, sértőnek, ledegradálónak ér­zi majd, hogy segélyből kell megélnie. A segély bevezetésének idő­pontja még most is bizony­talan, s remélhetően mire hatályba lép, a vitás kérdé­sek tisztázódnak. (obe) Értelmiségi kör Sárospatakon Két előkészítő tanácskozás után elkészült az alapító le­vél, és így pénteken este fél 7-kor a helyi .képtárban hi­vatalosan is megalakul a Sárospataki Értelmiségi Kör. A társaság független szerve­zetként közéleti fórumot kí­ván teremteni minden tenni akaró, gondolkodó ember számána, aki felelősséget érez a magyar nemzet és Sáros­patak város felemelkedé­séért. Az értelmiségi kör előadá­sok, vitaestek, találkozók szervezésével kívánja meg­teremteni az összhangot az országban, a térségben zajló Változások és a város kö­zött. Kisebb szakmai csopor­tok megalakításával pedig a város vezetőinek döntéselő­készítő munkáját szeretné segíteni, törekedve ezáltal a közélet egészséges kontroll­jára is. A Dél-borsodi Afész, Mezőcsát 1988. december 9-től 1993. december 8-ig ÖTÉVES SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE MEGHIRDETI AZ ALÁBBI EGYSÉGÉT: 124. sz. vegyes kultúrcikkbolt, Ernőd, Kossuth u. 2. sz. A versenytárgyalás 1988. december 8-án 9 órakor Mezőcsát, Vörös Hadsereg u. 26. sz. alatt levő tanácstermében lesz megtartva A pályázók részére bővebb információt 1988. november 28-tól adunk az ál'ész közgazdasági főosztályán Mezőcsát, Hősök tere 19. sz. A pályázat benyújtásának határideje: 1988. december 1. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint az elmúlt héten, szerdán Miskolcon, az avasi lakótelep egyik ABC- áruházában Gulyás Mihály, 22 éves, büntetett előéletű miskolci lakos lopást köve­tett el. Az áruház dolgozói tetten érték, s a lopásról jegyzőkönyvet vettek fel, de ennek aláírását Gulyás meg­tagadta. Ezért a bolt sze­mélyzete segítséget kért a közeli körzeti megbízotti irodától. Segítségnyújtásra rövide­sen két, szolgálatban levő önkéntes rendőr érkezett a boltba. Gulyás Mihály ek­kor aláírta a jegyzőkönyvet. Az önkéntes rendőrök kö­zölték vele, hogy további in­tézkedés végett előállítják a körzeti megbízotti irodába. Gulyás az önkéntes rend­őrök kíséretében útnak in­dult, de a bolt előtt két íz­ben tarkón ütötte az 55 éves, nyugdíjas, Buri István mis­kolci önkéntes rendőrt, aki ennek következtében a föld­re zuhant, s beütötte hom­lokát a járdába. Sérülésébe a kórházba szállítás közben belehajt. Gulyás Mihály el­szökött a helyszínről. A Miskolci Rendőrkapitányság akció alosztálya néhány órán belül elfogta őt, s előzetes letartóztatásba helyezte. Az eljárást folytatják ellene. Országos KlSZ-rétegtanácskozások KISZ-es középiskolások, egyetemisták, főiskolások és fiatal oktatók, valamint az élelmiszergazdaságban dol­gozó fiatalok tanácskoznak a hét végén péntektől kez­dődően arról, milyennek képzelik el az új szocialista társadalmi modellt és ab­ban egy megújult ifjúsági szövetség helyét, szerepét. E tanácskozások az orszá­gos KISZ-értekezletre való felkészülés jegyében zajla­nak majd. Gyorslista Nyeremény jegy/,ék az 1988. no­vember 8-án megtartott októbe­ri hatoslottó-tárgynyeremény­sorsolásról, melyen a hatoslottó- szelvények vettek részt. A nye­reményjegyzékben !az alábbi rö­vidítéseket .használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft). B Dácia 1310 ,TLX típusú sze­mélygépkocsira szóló utalvány. C „Otthon” lakberendezési utalvány (150 000 Ft). D Vásárlási utalvány (50 000 forint). E .Szerencse utalvány (30 000 forint). 0 000 601 F 5 084 578 F 0 017 054 F 5 10:1 031 H 0 033 507 I. 5 117 484 G 0 049 960 I 5 133 937 H 0 066 413 I 5 150 390 I 0 092 866 I 5 183 296 I 0 099 319 G 5 216 202 I 0 510 644 I 5 232 655 E 0 527 097 H 5 249 108 I 0 543 550 H 5 265 561 F 0 560 003 F 5 282 014 H 0 576 456 I 5 298 467 H 0 592 909 D 5 314 920 Di 5 002 313 G 5 331 373 G 5 035 219 II 5 347 826 H 5 051 672 B 5 364 279 H 5 068 125 H 5 380 732 H F Vásárlási utalvány (10 000 forint). G Vásárlási utalvány (7000 Ft). II Vásárlási utalvány (9000 Ft). I Vásárlási utalvány (4000 Ft). A nyertes szelvényeket 1988. november 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875. Budapest., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hiva­talos tárgynyereményjegyzék november 14-től megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a posta- hivatalokban. 5-397 185 F 5413 G38 H 5 430 091 H 5 446 544 G 5 462 997 G 5 479 450 E 5 495 903 I 5 512 356 H 5 528 809 G 5 545 262 I 5 561 715 D 5 578 168 I 5 594 621 D 5 611 074 H 5 627 527 H 5 643 980 E 5 676 886 H 5 709 792 H 5 726 245 F 5 759 151 H 5 808 510 H 5 824 963 I 5 857 869 G 5 874 322 I 5 890 775 I 5 907 228 I 5 923 681 I 5 940 134 H 5 956 587 I 5 973 040 I 5 989 493 1 14 446 335 1 14 495 694 D 14 545 053 G 14 561 506 E MEZŐKÖVESDEN JŐ ÁLLAPOTÚ, NAGY KITERJEDÉSŰ üzem és telephely eladó belterületen, közmüforgalomtól 1 percre, Dózsa György u. 38. sz. alatt. Üzemi helyiségek, irodák, szociális blokkok, összesen 5370 négyzetméter Ipari villany, vízellátás, szennyvízelvezetés biztosított. Olajkazános központi fűtés, valamint központi melegvíz-ellátás Van. Érdeklődni Budapesten, a 495-717-cs telefonon lehel

Next

/
Oldalképek
Tartalom