Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. november 4., péntek A VÍZ GRAFIKÁJA Elkészült a Mitológiai eociklopédia Elkészült, s- a jövö héten már kapható lesz a Mitológiai enciklopédia a Gondolat Kiadó ez évi legnagyobb vállalkozása. A kétkötetes munka a Szovjetunióban 1980-ban megjelent, A világ népeinek mítoszai című könyv magyar fordításaként lát napvilágot. A magyar kiadás egyike a könyv legelső külföldi változatának. Az enciklopédia mintegy 4100 szócikkben nyújt áttekintést a témakörről. Bemutatja a távoli népek és a kisebb kultúrák mítoszait is, így a többi között az abházok, az adigék, az ajnok, a baskírok, a vietnamiak, a grúzok, a jávaiak, és az etiópok vallásos elképzeléseiről is olvashatók fejezetek. Részletesen ír a már ismert mitológiákról, s a legújabb kutatások eredményeire támaszkodva korrigálja és korszerűsíti az eddigi ismereteket. önálló tanulmányok foglalkoznak egyebek között az irodalom és a mitológia, valamint a történelem és a mitológia viszonyával. Ságvári-napok Szép hagyománya a miskolci 30. számú, Ságvári Endréről elnevezett általános iskolának, hogy minden évben megrendezi a névadóról elnevezett kulturális napokat. A kedden reggel kezdődött programban először a gyerekek kaptak szerepet, a diákönkormányzat jegyében. Órákat tartottak, kívánságműsort adtak az iskolarádióban. Délután dr. Csorba Csaba, Bócz Sándor, valamint az iskola egyik tanára: Gallus Tünde előadását hallgatták meg. Az Excelzior és a Szendvics együttes koncertje zárta a keddi programot, Szerdán reggeltől a rajok vetélkedtek, délután a kicsik Az erdő királya című filmet tekintették meg, a felsősök „Múlt nap” címmel a reneszánsz korba álmodták, játszották vissza magukat. Este „reneszánsz” bálon mulattak. Záróaktusként csütörtökön ünnepélyes csapatgyűlésen emlékeztek meg az iskola névadójáról. Igazoltan hiányzó pedagógusok Kétszázhatvan állás betöltetlen Felmérték és összegezték megyénk gyermekintézményeiben, az óvodától a középiskoláig a pedagógusok létszámát. Mint a megyei tanács vb. művelődési osztályának összesítéséből kiderült, megyéink általános és középiskoláiban több, mint 260 pedagógusállás betöltetlen. Hiányzik például 45 alsó tagozatos tanító, 104 általános iskolai tanár, valamint 71 középiskolai tanár. Ezek a számok sok mindent takarnak. Például azt, hogy a középiskolákban, amelyeket most ér el g demográfiai hullám, 120 fő részére tudnának foglalkoztatási lehetőséget nyújtani. Továbbá azt, hogy hiányszakma a nyelvtanár, bármely idegen nyelvről is legyen szó. Néhány középiskolában, mint Mezőkövesden, Mezőcsáton, szinte megoldhatatlan problémát jelent a nyelvtanár hiánya. Ugyancsak a hiányszakmák között tartják nyilván a kémia, technika, továbbá az ének-zene, valamint a rajzszakosokat is. Az új tanévet a nappali tagozaton végzett pályakezdők közül 282-en kezdték meg megyénkben. Ám itt is nagy a szóródás. A kiírt helyekre például legkevesebb pályakezdő jelentkezett Ózd környékére, továbbá a nevelőotthonokba. így aztán nem csoda, ha a helyi lehetőségek széles skáláját vették igénybe, az oktatás zavartalanságáért. Érdekes dolgokat mutat a .statisztika — ami egyúttal lehetőséget ad a jövőre vonatkozó következtetések levonására is. Ilyen például, hogy csaknem 400 nyugdíjas pedagógust kell foglalkoztatni, hogy a hiányt kitöltsék. Elgondolkoztató, hogy megközelíti a 400-at a képesítés nélküliek száma is. Ha a megyében a 3-tól 18 évesekig a gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozók több, mint 13 ezres létszámút nézzük, akkor nein sok, de ha azt vesszük számításba, hogy éppen az iskolakezdők tanulnak tőlük, akkor bizony már nem ilyen kedvező a helyzet. Az is intézkedést sürgető lény, hogy a gyesen lévők száma meghaladja az 1800 főt, őket is helyettesíteni kell. Ennek pedig bérvonzata is van. Szabálytalan útinapló (3.) Szemtől szemben a peresztrojkával A saslik-szindróma Tudós professzoraink talán elnézik nekem, hogy munkájukba belekontárkodom, de ezt a saslik-szindróma elnevezést én találtam ki, tudván, hogy a szindróma tünetcsoportot, a betegségre jellemző tünetegyüttest jelent, a betegség pedig a sashikkészítéssel függ össze. A saslikról annyit kell tudni, hogy fűszeres, hagymás, nyársra tűzött, parázs fölött kisütött bárányhússzeletekből álló étek, Szovjetunió- szerte közkedvelt csemege. Moszkvai szállodánk svédasztal-rendszerű éttermében — mint később kiderült — egy leningrádi mérnök és egy alma-atai közgazdász telepedett le mellém. Amikor megtudták, hogy magyar újságíró vagyok, élénk beszélgetésbe kezdtünk. Telük hallottam először elmarasztaló .kritika formájában a saslikkészítés furcsa módjáról. Második alkalommal Ki- jevben a városi tanács elnökhelyettese ugyancsak részletesen beszélt a saslik- ról. Végül is akkor állt ösz- sze bennem a saslik-szindróma képe, amikor Ukrajna Kommunista Pártjának egyik KB-titkárával való találkozáskor ismét beszédtéma lett a saslik. Miről is van szó? Napjainkban erősödik a szovjet szövetkezeti mozgalom. A politikai és a gazdasági vezetők felismerték: az élelmiszerellátásban, a különböző ipari és kommunális szolgáltatásokban nagy szükség van a szövetkezetekre, ezért Szovjctunió-szerte támogatják, szorgalmazzák a gazdasági jelenségekre gyorsan reagáló szövetkezetek létrejöttét. Igen ám, de a gyors meggazdagodás reményében ebben az ágazatban is megjelentek az ügyeskedők, a szélhámosok, a haszon gyors lefölözök Tevékenységük irritálja a közvéleményt. Gyors meggazdagodásuk jellemző példája a saslikkészítés. A szövetkezet az állami üzletben kilogrammonként két rubel ötven kopejkás áron megveszi a bárányhúst. Tíz deka kerül egy adag saslikba, amiért két rubel ötvenet kér a szövetkezet, így aztán könnyű kiszámítani, hogy a kiló húsért — saslik alakjában — huszonöt rubelt kasszíroz. Jellemző példát mondott el a saslikról a kijevi tanácselnök-helyettes. Városnap alkalmából rendezett népünnepélyen megjelentek a saslikkészítő szövetkezetele is. Az egyik árudában egy rubel nyolcvan kopejkát, a másikban két .rubelt, a harmadikban két rubel ötvenet kértek egy adag saslikért, de akadt olyan saslikos szövetkezet, amelyik három rubel ötven kopejkára taksálta a készítményét. Az esetet egy kijevi újságíró meg is szellőztette lapjában, megkérdezve a szövetkezet illetékesét, miért kerül ilyen sokba a saslik. A válasz egyszerűen az volt, hogy amíg megadják érte a, három rubel ötvenet, addig annyi lesz az ára. Egyébként a szovjet áruellátás zavarairól, a sorban állásról, az élelmiszergondokról a nyugati sajtó is sokat ír. A Szovjetunióban nemcsak a közvéleményt, de a vezetőket is foglalkoztatják ezek a problémák. Gorbacsov például Krasznojarszk- ban kijelentette: — Amíg nincs elegendő élelmiszer, addig semmilyen átalakulásról nem lehet beszélni. Kiss György Mihály (Következik: Hétköznapi krónika.) Petőfi Sándor Művelődési Központ, Szikszó Teniszpálya és bárhelyiség ? Szikszón, a művelődési ház háta mögött egy kis elkerített terület még némi rendetlenségével fogadja a nézelődőt. Rajta a salak — no, meg az egész elrendezés — nem hagy kétséget afelől, itt teniszpálya készül. — A terv már régi — mondja Jakab László, megbízott művelődési ház igazgató, — ám miután anyagi lehetőségeink erre nemigen voltak, a kivitelezés a közelmúlt kezdeményezése. Társadalmi munkában építettük, segítettek a KISZ- esek is. A megyei sporthivataltól kaptunk erre 30 ezer forintot. Sokan jöttek és dolgoztak, ám jöhettek volna többen is. Egyébként egy salakos teniszpálya 300 ezer forint körül van, mi ezzel szemben kihoztuk 50 ezerből. Ha már itt tartunk, egy egész más aspektus csábít végiggondolásra. Mégpedig: kell-e egy művelődési háznak teniszpálya (tollaspálya, tekepálya)? Nem tudok hasonlóról — ám. bizonyára nem egyedi eset. Van jó néhány sportközpontunk, sportlétesítményünk, ezek feladata, hogy a sportban való kikapcsolódást biztosítsák. Hogy ezt (tömegsport szinten) nem igazán teszik? ... Persze, fel lehet fogni plusz bevételi forrásként, bár itt Szikszón, azoktól, akik részt vettek a munkában, nem kérnek pénzt a játék lehetőségéért. Hasznosnak tűnik az ilyen irányú tevékenység. A művelődési házban sokáig olajjal és szeneskályhával fűtöttek. A központi fűtést négy éve vezették be. Kifűtése elég drága, ám mindenképpen kulturáltabb, kényelmesebb megoldás. A ház termeinek eloszlása — korábban, mint ismeretes, zsinagóga volt — nem túl ideális. Karbantartása folyamatos, az elmúlt évi beázásnak már nincs nyoma a nagyteremben. (Ami egyébként télen tollaslabdapályá- ként funkcionál.) — Balett-, dzsesszbalett-, népitánc-szakköreink vannak és külső rendezvényeket is vállalunk — mondja az igazgató. — Itt volt például nemrég a Charolais-vilúgkong- resszus egyik rendezvénye. Elég jó a kapcsolatunk az iskolákkal, ünnepélyeket is szoktunk rendezni, és természetesen vannak TIT-előadá- saink. Többé-kevésbé rendszeresen kiállításokat is rendezünk, most például Mán- gócs Erzsébet, budapesti alkotó népi kerámiái láthatók. — A fiataloknak és a nyugdíjasoknak elég gyakran vannak programok, ám a középkorosztály talán egy kicsit elhanyagolt. — folytatja. — Nagyon nehéz az embereket mozgatni. Tőlünk sokan bejárnak Miskolcra dolgozni, fáradtan hazaérnek, még ott a család, a háztáji. És egyébként is rengeteg a hakniműsor, amire ha egyszer eljön valaki, utána esetleg becsapva érzi magát, s így legközelebb elkerüli a házat. (Magyarországon nincs meg a népművelőnek az a lehetősége, hogy előre megnézzen egy műsort, s ha tetszik, csak akkor hozza le.) Ám rengeteg tervem van, amellyel őket is be szeretném hozni. Tudok dobálózni a milliós nagyságrendű ötletekkel. Mert az, hogy piros mappával állnak a lányok és szavalnak, bármilyen szépen, az már nem vonzó. Szeretnék például egy tekepályát, és egy bérjellegű helyiséget, ahol baráti körök is összejöhetnének, és esetenként, nemcsak alkoholmentes italokat lehetne fogyasztani. Arra persze vigyáznánk, hogy ne alakuljon kocsmává ... De visszatérve a földre... A szűkebb gyeplő természetesen itt is érződik, ám én mégsem panaszkodom. Jártam sok művelődési házban, s úgy érzem, mi relatíve jól állunk ... (dobos) Vásároljon UTALVÁNY LEVELEZŐLAP -ot 10U, 500 ős 1.000.-ft.-OS címletükben postahivatalainkban, melyet:- mint pénzt helyettesítő eszközt magánál tarthat, s azt bármelyik postahivatalban a címletnek megfelelő összegű készpénzre beválthat.- másik szoméJynek rm.*gcimzett, egyszerű postai küldeményként -pl. ajándékozási céllal- felarliatja.- korlátozás és külön kiviteli engedély nélkül külföldre viheti. /A kivitel feltétele, hogy kiutazás előtt a kiutazó a "feladó nuvo" és "címzett" rovatokon nevét és személyi számát - az útlevélben szereplő adatokkal egyezően - feltüntesse./ A levelezőlap cimlet szerinti cllefiértékét a postai kézbesítő ill. bármelyik postahivatal készpénzben kifizeti. VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSUNKAT ! Bővebb felvilágositást készséggel* adnak postahivatalaink !
