Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! m fL m ö m D fiD / / / ni rí L:::/VÜ ..:,i X LIV. évfolyam, 264. szám 1988. november 4. Péntek Ára: 1,80 Ft ____________ Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ___ x nzzzzzLr* .^yre;^.-.raragir-KT?g7LTzasasaBEcsxa«^N;.;ry?xaga^^ Grósz Károly tárgyalásai Becsben Szerződéskötés a Lenin Kohászati Művekkel A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kora délelőtt Bécsbe érkezett háromnapos ausztriai hivatalos látogatásra, amelyre Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár hívta meg. A pártfőtitkár-miniszterel- nökre már a látogatás első napján zsúfolt program várt. Nem sokkal a megérkezés után a szövetségi kancellári hivatalban megkezdődött Grósz Károly és Franz Vranitzky szűk körben tartott megbeszélése. Az eszmecsere végeztével a két politikus néhány percig a sajtó képviselőinek rendelkezésére állt, válaszolt az újságírók kérdéseire. Az osztrák televízió munkatársa arról érdeklődött, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem túl nagy vállalkozás-e a Bécs—1 Budapest világkiállítás. Grósz Károly kifejezte reményét, hogy — a realitások talaján maradva — elegendő anyagi erőt tudunk biztosítani erre a célra. Hozzátet- tfe: úgy tapasztalja, hogy egész Európában érdeklődés nyilvánul meg az iránt, hogy bekapcsolódjanak a program megvalósításába. Az osztrák kormányfő szerint a kiállítás célja elsősor- ban az, hogy ösztönzést adjon a két ország gazdaságának, s évtizedekre, vagy még hosszabb időszakra szóló létesítményekkel gazdagítsa mindkét országot. Az osztrák fél csak olyan üzletben vesz részt, amely gazdaságilag előnyös, de a világkiállítással kapcsolatban konkrét számításokat még nem végeztek. — Miniszterelnök-utódját illetően van-e valamilyen személyes óhaja — tette fel a kérdést az ORF riportere. — Igen, válaszolta Grósz Károly. — Vajon az illető személyével kapcsolatban a gazdasági hozzáértés a fő kritérium? — hangzott az újabb kérdés. — Az egyik Lelassult a hegyaljai borvidéken a szüret. Mégpedig igen örvendetes okból. A vártnál jöb'ban betöppedtek a szemek, a vártnál nagyobb mennyiségű az aszúszem, amit kézzel kell külön válogatni. És mert ezért jó árat fizetnek, meg is éri a fáradságot. A múlt évi kemény fa- gyoik okozta kártétel után aligha gondolták a szőlősgazdák, hogy a tőkék ilyen hamar regenerálódnak, kiheverik a kártételt, s nemcsak jó terméssel, de ilyen bőséges aszúsodással örvendeztetik meg a szüretelőket. Még az időjárás is kedvez az aszúsodásnak most, Si- mon-Júda napja után, mikor a hajnali deresedést napsütés váltja fel. Ez az „igazi” hegyaljai időjárás növeli az aszúsodást, amiből aztán a világszerte ismert, — válaszolta nem kis derültséget keltve Grósz Károly. Utódjelöltjét illetően — újabb konkrét kérdésre — név szerint senkit nem nevezett meg. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött Franz Vranitzkytól: milyen elképzelései vannak az utóbbi három évben 30 százalékkal mérséklődött kétoldalú kereskedelmi forgalom újbóli fellendítésére. A szövetségi kancellár új együttműködési formákban, közös fejlesztésekben, beruházásokban látja a megújulás lehetőségét, s hangsúlyozta, hogy ezekhez a személyes kapcsolatokon túl a vállalkozási módszerek fejlesztésére is szükség van. Délután pedig a két kormányfő vezetésével összeült a magyar és osztrák tárgyaló küldöttség. * Csütörtök délután az osztrák kancellári hivatalban 84 millió schilling értékű szerződést kötött — a Techno- impex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével — a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és az osztrák VOEST- Alpine. A megállapodás értelmében az osztrák cég részt vesz az LKM korszerűsítésében, a folyamatos acélmű fejlesztési programjának végrehajtásában. Az osztrák fél szállítja a magyar kohászati nagyüzem rekonstrukcióját szolgáló műszaki megoldás tervét, a kiviteli terveket, a legfontosabb automatizálási és minőségbiztosítási egységeket, vállalja a betanítást, a szigorú teljesítménygaranciákat és a szerződésben meghatározott késztermék minőségi garanciáit. IA borsodi nagyüzem átalakítása két szakaszban valósul meg, 1989-ben és 1990? ben, úgy, hogy egyúttal alkalmazkodik a környező térség szerkezetátalakítási programjaihoz, lehetőleg csök(Folytatás a 3. oldalon) s a történelmi borvidék hírnevét jelentő aszúbor készül. Az aszútermés mennyisége változó. A déli fekvésű táblákon, mint például a mádi Királyokon, Tolcsva, Tárcái határában egyes helyeken a hektáronkénti .4 mázsát is eléri, ahol pedig gyengébb, ott gondos válogatással mintegy 2 mázisányit szemelhetnek belőle. Hasonlóan változó a minősége is az aszúszemeknek, de valamennyire vásárló a Toikaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, amely minőség szerint veszi át és fizeti ki az árát. A viszonylag nyomott fel- vásárlási árak mellett a hegyaljai szőlőtermelőknek legalább valamelyest vigaszt nyújt, hogy a jó aszú- termés, ha nagyobb fáradsággal is, de valamit visz- szahoz a termelési költségből. I. Az 1988. május 20— 22-ei országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszeriben átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el; a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szintű vezető testületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsági üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal, a megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a párt- szervezetek aktivitásának kibontakozásához. O A Központi Bizottság ^ ■ kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdon- viszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása. A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény megalkotása, a választójogi törvény módosítása. Megindult a kormányzati döntési rendszer megújítása. A’ szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak, vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületeik. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. O A párt- és állami ve^ ■ zetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok teljesítihetetlensége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott mozgástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet kizárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megváltoztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképviselet sem. A pár.tértekez-let óta ■ végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság — hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézkedések együtt járnak az élet- színvonal érezhető további csökkenésével, az életkörülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaság- politikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények ■ között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette. hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb távon érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglévő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az elosztási viszonyokra — a jövedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre. A társadalmi-politikai ■ mozgalmak, egyesüle- tek megjelenésével, az érdekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várakozó magatartás jellemezte. A párttagság jelentős része az új helyzetben magára hagyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatkozott. A párttagság többsége világos eligazodást keres. Vannak, akik az új helyzet szokatlansága miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a végbement változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban megjelentek különböző politikai törekvések. Közülük számosán a párthoz közeli eszméket képviselnek, mások a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, a polgári demokrácia talaján áll. Mindez természetes következménye a pluralista viszonyok kiépülési folyamatának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fogalmazza meg saját törekvéseit a demokratikus politikai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről. Z A társadalmi nyilvá- nosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, "erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget. "I Az elmúlt másfél év* ■ tizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmi- ségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzorí, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. Q Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Az ifjú korosztályok egy része az elmúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között vált felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúságpárti politikát folytassunk, illetve hogy az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. A fiatalok életkörülményeinek romlása, a perspektíva elhomályosulása, egy részük politikai radikalizmusának erősödése, kiűt- keresési törekvései arra intenek, hogy nem szavakra, hanem tettekre, politikai nyitásra van szükség. A párt a változás, az ■ átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született. hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem. A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré. II. •J A Magyar Szocialista "■ Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a párt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk meg az országos pártér-' tekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását. 1 A párt akcióképessé- gének haladéktalan helyreállítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. (Folytatás a 2. oldalon) Dér után napsütés Gyűjtik az aszúszemeket Hegyalján
