Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
1988. november 29., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Beszélgetés Kun Miklós történésszel Kun Miklós történész közel ötszáz oldalas könyvben számolt be Buharinnal foglalkozó kutatásairól. Amit korábban Buharinról tudhattunk, azok lényegében rágalomnak bizonyultak; az emberre, a politikusra és művészre a meggyilkoltatása után is módszeresen felhordott szennynek. A Buharin című könyv szerzőjével beszélgetünk. Az ön korábbi cikkei, de főleg a könyve alapján megismerhettük a bolsevik párt e kimagasló jelentőségű vezetőjének tevékenységét, tragikus sorsát. Buharinról tudjuk azt is, hogy a párt teoretikusaként is jelentős munkát végzett. Vajon, mi az amit elméleti hagyatékából fontosnak kell tekinteni?- Buharint csak a maga korába helyezve lehet igazán megérteni. Ennélfogva nem lenne bölcs dolog a mai helyzetre szó szerint alkalmazni olyan véleményt, amely teljesen más történelmi körülmények között, 60-70 évvel ezelőtt látott napvilágot. Tény, hogy amikor a Szovjetunióban megindult a gorbacsovi reformfolyamat, Buharin zászlaja lett a reformereknek. És mint tudjuk. Közép-Euró- pában is egyfajta nosztalgia vált uralkodóvá az értelmiség egyes rétegeinek körében. Ezt úgy fogalmazták meg, hogy „Vissza Buharinhoz!” Túlmutatva korán- Nos, miről van szó? Arról, hogy felismerték Buharin személyében a bolsevik párt markáns, karizmatikus egyéniségét. Holott Buharin olykor éppen radikalizmusával tűnt ki. Megemlítem, hogy az amerikai John Reed 1917-ben amikor megismerkedett vele, azt írta noteszébe, hogy ez az ember még Leninnél is balol- dalibb politikus. A világforradalom híve volt, mi több ideológus. Ellenezte a breszti béke megkötését. Ám képes volt változtatni: amikor például Lenin - igaz, hosszú vitákban - meggyőzte az új gazdaságpolitika szükséges voltáról. Az 1920-as évek közepén Buharin már úgy foglalt állást, hogy a kolhozosí- tást nem lehet azonnal, erőszakos módon végrehajtani, hogy az agrárkérdés körültekintő megoldása nagyon fontos Oroszország életében. Bizonyos tételek tehát túlmutattak a korán. Pontosan tudjuk, hogy mint ember számos pozitív tulajdonságot mondhatott magáénak, s a történelembe is így vonult be. Azonban az is tény, hogy a húszas évek végéig Sztálin első számú szövetségese volt.- Ez a politikai magatartás, vagy személyiségjegy miképpen jelentkezett?- Például úgy, hogy a tizennegyedik kongresszuson, 1925-ben segített Sztálinnak letörni a párton belüli vitákat szorgalmazó ellenzéket. Keményen fellépett Zinovjev- vel, Kamenyevvel, Trockijjal szemben. Tudta és eltűrte, ifjúkori barátjának letartóztatását, s amikor aztán maga is a pluralizmust képviselte volna, a húszas évek legvégén, már késő volt.- Tehát tudatosan választotta a kettős életet? S ha igen, milyen nyomokat hagyott erről a drámai életvitelről? Sajátos üzenet az utókornak- Beszéltem hajdani munkatársaival, Buharint ismerő politikusokkal (akik akkor voltak fiatalok) nos, elmondták, hogy egy idő után még a közvetlen környezete előtt is titkolta gondolatait. Szörnyű helyzet egy alapjában életvidám ember esetében! Mosolyogva ment be 1934 és 1936 között a munkahelyére, az Izvesztyija szerkesztőségébe, ahol minden nap megírt egy vezércikket. Ezeket nem szignálta, de nemrég hallottam egy amerikai kutatótól, hogy megtalálták ezeknek a cikkeknek a listáját. Közel 350 Buharin-cikkel számolhatunk tehát annak a tragikus sorshelyzetnek a következtében, hogy a halálra készülve, 1936- ban, a fontosnak tartott cikkeinek a listáját kicsempészte Párizsba.- A per, amelyben a halálos ítéletet meghozták, koncepciós per volt. A körülmények tanulmányozása során kimutatható valamiféle forgatókönyvi azonosság a későbbi közép-európai perekkel, például a Rajk-perrel?- Nem, Buharin esetében más módszerekkel dolgoztak. Rajk, Slansky vagy mások esetében úgy tudjuk, hogy az áldozat betanulta a kívánt szerepet és monoton hangon felmondta „bűneit”. Buharin intellektuálisan felvette a küzdelmet Visinszkij főügyésszel és megkísérelte az adott játékszabályokon belüli ellenállást. Erre számos utalása, megjegyzése a bizonyíték, amelyekre akkor csak kevesen figyeltek föl.- Úgy tudjuk, hogy Magyarországon is kiadják majd az egyik tanulmányát, melyet Az átmeneti korszak gazdasága címmel 1924-ben írt. S minthogy ebben a szocializmushoz vezető utak különbözőségét fejtegette, nyilván ez az írás sokáig veszélyesnek minősült a monolitikus hatalomra törekvő Sztálin előtt. De vajon túlélte-e a tanulmány a történelem eddigi menetét?- A Kossuth Kiadó már a napokban bő válogatást ad közre Buharin műveiből. Ezekből tehát bárki meggyőződhet egy kitűnő tollú politikus napjainkig sugárzó gondolatairól. Az egész hagyatékot azonban nem lehet átültetni, mert sokban eljárt felette az idő. Ne felejtsük, hogy minden Buharin-tanul- mány egy adott korszak terméke. Elmondható ez más nagy marxista gondolkodókról is. Lenin számára például idegen volt a szocializmus egyetlen országban való felépítésének gondolata; le is írta, hogy a Ruhr-vidéki nagyiparra és orosz gabonára alapozta az orosz proletárforradalmat. Nem véletlen, hogy számos ilyen „eretnek” utalás nemcsak Sztálin, de Hruscsov és Brezsnyev idején is kimaradt a Lenin-összesből. Nos, Buharin is arra számított az 1920-as években, hogy több országban győz a szocialista forradalom. Amikor látta, hogy ez nem következik be, már arról írt, hogy hosszú időnek kell eltelnie a szocializmus felépítéséig és ha ezt Oroszország egyedül építi, az fejletlen lesz és semmiképpen nem lesz olyan, mint ahogy a marxizmus klasszikusai elképzelték. Manapság sokat beszélünk a nemzeti kérdésről. Ezért megjegyzem, hogy Buharin a húszas években komolyan foglalkozott ezzel a témával. Történetesen azt fejtegette, hogy Közép-Ázsiában a nemzeti kérdést a parasztkérdés megoldásával kell összekapcsolni, mert a kettő összetartozik. Hogy a nemzeti kérdés rendezetlensége kihat a gazdaságra s ezzel lényegében a mához is szól. Sztálin félt tőle- Sztálin hogyan fogadta a teoretikus Buharin véleményét?- Félt tőle. Tudta, hogy Buharin mindenben fölébe emelkedik: fiatalabb mint ő, tehetségesebb, jobb az íráskészsége és közelebb állt Leninhez is. Ezt a viszonyt Sztálin néha nem is titkolta, éreztette Buharinnal a fenntartásait, olykor pedig mézes-má- zos szavakkal igyekezett alkudozni vele.- Buharint rehabilitálták a súlyos vádak alól. De mondhatjuk azt is, hogy rehabilitálták a kor követelményét. A történelemhamisítást tükröző művekben azonban milliók nevelkedtek a Szovjetunióban. Vajon ez a nemzedék, amely ezt a leckét tanulta, hogyan fogadta a számára új igazságot?- A hamis tudat sajnos igen mély gyökereket vert. Erről magam is meggyőződhettem, amikor 1987 novemberében kint voltam Moszkvában. A tévében közölt első Buharin- fotók semmit sem jelentettek a legtöbb embernek. Azt is mondhatom, hogy például értetlenség fogadta a fehér foltokat eltüntetni igyekvő történészek szavait. Való igaz, hosszú éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy lemossák Buharinról mindazt a szennyet, amellyel a per kapcsán elborították. A kép azonban változik s én ezzel összefüggésben egy másfajta veszélyt látok: most olyan Buharin kultusz van születőben Trockij, Zinov- jev, Kamenyev és mások „rovására” amelyre szintén nincs szükség. Ahogyan az sem tűnik meggyőzőnek, hogy aszo- cializmusnak létezik egy bu- harini alternatívája, hogy ha az általa jelölt úton indultunk volna, akkor ma más lenne a helyzet és így tovább. Hiszen tény, hogy Buharin nagyon határozottan részt vett a sztálini rendszer megszilárdításában. Részese és egyben áldozata is volt a thermidoriánus fordulatnak. Akkor járunk közel az igazsághoz, ha nagyságát és tragédiáját érzékelve életének minden korszakáról hűen, árnyaltan, frázisoktól mentesen - a történelmi korba beágyazottan beszélünk. K. E. Hubertus Hotel A Füzesabonyi Állami Gazdaság a Heves megyei Tepély pusztán 54 millió forintos beruházással a külföldi vadászturizmus fellendítésére vadász szállodát épített. A 7ö ágyas Hubertus Hotelhez 43 ezer hektár vadban gazdag terület is tartozik. (MTI fotó.) II. Miként érvényesül a gazdálkodási felelősség? Utóvizsgálatot végzett a Sátoraljaújhelyi Népi Éllenőrzési Bizottság annak megállapítása érdekében, hogy az alapvizsgálat óta eltelt két évben a térség mezőgazdasági termelőszövetkezetei orvosolták-e a gazdálkodási felelősségrendszer érvényesítésében feltárt hibákat. Egyes részterületek pontos szabályozása azóta sem történt meg. A sátoraljaújhelyi Új Erő Mgtsz-ben például ma is hiányzik a tárolási, készletezési, anyaggazdálkodási, beruházási szabályzat. Nem készült el a beruházási, anyaggazdálkodási szabályzat a zemplén- agárdi Szőke Tisza Mgtsz-ben sem. E negatív példák ellenére sokat erősödött a térségben a felelősségi rendszer. A sok új rendelet és utasítás nyomon követése - sajnos - nagyon nehéz, a szabályzatok karbantartását néhol a MÜSZI-re bízták, másutt a jogtanácsosok mellett az érdekelt részlegvezetőket is bevonták e munkába. A termelőszövetkezetekben elmondták, nagy segítség volt számukra, hogy megkapták a TOT és a TESZÖV mintaszabályzatait, amelyet csak adaptálni kellett. A népi ellenőrök megállapították, hogy az információ áramlása, a döntéselőkészítés, a vezetői számonkérés mind az öt termelőszövetkezetben megfelelő. A gazdálkodás átszervezése, az önálló elszámolási rendszer kiépítése lehetőséget biztosít a gazdálkodási eredmények rövid időn belüli regisztrálására, vagy az eredménytelenségek gyors kiszűrésére, így az időbeli intézkedésre. Megállapították még, hogy a törvényességi felügyelet rendszeres és hatékony, csakúgy, mint a TESZÖV-nek mint érdekképviseleti szervnek az ellenőrzéseken alapuló elméleti és gyakorlati támogatása. Megállapították továbbá, hogy szigorodtak a felelősségre vonások, nem „mossák ki” a gazdálkodásban vétkeseket, gyakoribbak az önvizsgálatok, önértékelések, a szövetkezetek racionálisabbak a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításában, felszámolásában. i- gyNEM VAGYUNK BEREPÜLŐPILÓTÁK ... Még egy teljes hónap van hátra a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által meghirdetett idei munkavédelmi negyedévből. A vállalatoknál egymás után zajlanak az ehhez kapcsolódó események, munkavédelmi vetélkedők, kiállítások, szemlék és - ellenőrzések. Mert úgy vagyunk ezzel is, hogy noha a munkavédelem egész éves, permanens folyamat, ezért az év utolsó három hónapjában hosszú évek óta mindig több az odafigyelés. A Miskolci Közterületfenntartó Vállalat igazgatási csoportja meghívott bennünket, vegyünk részt velük vasárnapi, elsősorban a különböző telephelyek portásait ellenőrző, szondás bejárásukon. * Vasárnap reggel. Köd és nyirkos hideg. Ilyenkor különösen jól esik egy féldeci. A dolgozók többsége ma már azonban meg sem kockáztatja, hiszen ha kitudódik, fegyelmi felelősségre vonással jár. Ám még jelentős azok száma is, akik csak legyintenek ilyenkor. Aztán vasárnap is van, s egy porta mégsem számjegyvezér- lésű gép . . . Csakhogy egy portán át, ha az italtól elalszik az őr, vagy éppen lekenyerezik egy üveg pálinkával, sok minden eltűnhet . . . A főporta környéke szemetes. Látszik, péntek óta itt nem takarított senki. Papírdarabkák, csikkek. Talán amire hétfőn reggel jönnek a vállalati vezetők, felseprik majd. Előkerül a szonda. Á portáson látszik, mennyire izgatott, pedig nincs oka rá. A szonda kimutatja, hogy nem ivott. Nem így a 2-es portán szolgálatot teljesítő három portás egyikénél, ahol el- barnul, s 0,2 ezrelékes ittasságot mutat.- Éjszaka egy órakor taxival kellett mennem a fogorvoshoz - mondja megszeppenve az idős férfi, majd száját mutatja: - Fogat kellett húzatnom, s mert fájt, megittam egy deci pálinkát. Ez azonban nem mentség. Elkészül a jegyzőkönyv. * A központ 3-as portája őrtorony. Innen jól belátni a sorakozó munkagépeket. Ör sehol. Aztán előkerül, s mondja, hogy éppen a kutyának melegítette meg az ételt. Felmegyünk vele a toronyba, de a talált vod- kásüvegben víz áll. 'A rendészeti előadó azonban már ismeri embereit. Bemegyünk vele az öltözőbe is. A szekrényben sörösüvegek.- Én csak összeszedtem őket - védekezik a portás. - Fogalmam sincs, hogy ki hozta be őket. A szondát ő sem ússza meg, s az eredmény nála is 2. fokozatú ittasság.- Otthon, hajnali négykor a kávéval megittam egy fél rumot- néz ránk nyugodtan, mintha a világon semmi nem történt volna, mintha nem készülne ez esetben is jegyzőkönyv, amit itt is nyilván fegyelmi követ majd.- Nem vagyunk mi berepülő pilóták - teszi hozzá jópofán. - Megisszuk a magunkét, de módjával. Hol van ez az alkoholizmustól?! * Nádasrét. Gépkocsink óriási varjúcsapatot riaszt fel. Közéjük a szemétdombot dézsmáló sirályok vegyülnek. Hatalmas németjuhászok rontanának ránk, ha nem lennének megkötve, nem lennének ketrecben. A ködben alig néhány méterre látni csak. Fázósan bor- zongunk meg, én arra gondolok. jól esne egy bögre forralt bor. Hát még annak, aki tizenkét, huszonnégy órát van itt szolgálatban . . .- Ittam én!-vágja ki az idős portás a kérdésre, hogy ivott-e valamit? De a szondát olvan nyugodtan veszi kézbe, hogy már előre tudjuk, bizony csak jó meleg teát ivott az öreg harcos. S ezt bizonyítja a szonda a földtelepi és a szeméttelepi portásfülkében is. Sőt, még Diósgyőrben is. Pedig az ellenőrzők igencsak arra számítottak, hogy itt elszíneződik a készülék .. . * Nagy leleplezés tehát nem volt a vasárnapi szondás bejáráson, noha a két jegyzőkönyves eset azt bizonyítja, hogy az ellenőrzésekre szükség van. Még akkor is, ha egyes dolgozók felesleges zaklatásnak tartják. De csak hadd szokjanak hozzá! Inkább ehhez, mint az ittasság esetleg komolyabb következményeihez . Ny. 1.
