Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! L7 XLIV. évfolyam, 284. szám 1988. november 29. Kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja sasreaeassa »SraBSMBSSSE Külkereskedelmi és ipar- vállalati vezető szakemberek részvételével ötnapos gazda­ságpolitikai konferencia kez­dődött hétfőn Budapesten, a Hilton Szállóban, a külke­reskedelemről. A tanácskozás megnyitó ülésén Beck Tamás kereske­delmi miniszter tartott elő­adást. Szólt arról, hogy gaz­daságunk fejlődése elképzel­hetetlen külső források be­vonása nélkül. Mivel hite­lekhez egyre nehezebben ju­tunk hozzá — meglehetősen kevés ország, szám szerint 10—12 hitelez évente 1200— 1300 milliárd dollárt a vi­lág 120 országának —, ké­zenfekvő a működőtőke be­vonása, vegyes vállalatok alapítása. Bár erre 1972 óta van lehetőség, a folyamat csak az utóbbi két évben gyorsult fel. Jelenleg 230 vegyes vállalat működik Ma­gyarországon, ám így is mindössze 200 millió dollár értékű külföldi tőkét sike­rült eddig bevonni. Ah'hoz, hogy a jövőben a folyamat felgyorsuljon, elengedhetet­len, hogy a mostaninál ked­vezőbb feltételeket teremtsen a kormányzat egy sor terü­leten, így az infrastruktúra, a kedvezőbb hitelfelvétel, a tevékenység adóztatása, a jövedelem felhasználása te­rén. A kereskedelmi minisz­ter szólt arról is, hogy a cserearányromilás a világpi­ac értékítélete munkánkról. Az alapanyagárak emelkedé­sét a késztermékben nem sikerül érvényesíteni, ez a magyar gazdaság hatékony- sági, szervezési és irányítási problémáit tükrözi. Nem kedvező az export struktú­rája sem, a feldolgozott ter­mékek aránya kicsi. A mi­niszter ennek fő okát abban látja, hogy a vállalatok nagy része még mindig nem ér­dekelt kellőképpen a tőkés­exportban. A szocialista ki­vitel sem zökkenőmentes, a KGST-ben mihamarabb meg kell kezdeni a modernebb együttműködési formák ki­alakítását. Az utóbbi idő­ben a szovjetunióbeli külke­reskedelmi szervezet kor­szerűsödött, ám a magyar és szovjet iparvállalatok kö­zötti kapcsolat alakulásában ez még nem érezhető; a kapcsolatok nehézkesek, la­bilisak. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes az idei év kül- és belkereskedelmi eredményeit ismertette. El­mondta: a pozitív vonások ellenére nincs gyökeres ja­vulás. A gazdálkodók moz­gástere szűkül. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a rövid távú egyensúly meg­teremtése és a .hosszú távú stratégia megalapozása egy­másnak ellentmondó intéz­kedéseket követéi. A legfontosabb továbbra is a külső egyensúly megtar­tása, illetőleg javítása. Jö­vőre tovább szélesítik az önálló exportjogú vállalatok körét. Tavaly 350 vállalat, jelenleg már 683 gazdálkodó és 126 magánszemély ren­delkezik önálló külkereske­delmi jogosultsággal. A jog azonban önmagában kevés, ha nincs mögötte kellő szak­mai felkészültség. A keres­kedelmi miniszterhelyettes bejelentette: jövőre csök­kentik a kivételi listán sze­replő monopolizált áruk kö­rét. Jelenleg a forgalom több mint 50 százaléka tartozik ide, 1989-től az export 40, az import 30 százaléka sze­repel majd a kivételi listán. Az import liberalizálásá­val a konvertibilis piacok­ról származó behozatal 40 százalékát szabadítják fel; ez azt jelenti, hogy több ter­mékcsoportra megszűnik az előzetes behozatali engedély megszerzésének kötelezettsé­ge. Jövőre megszűnik az előzetes behozatali engedé­lyezés a kutatás-fejlesztés területén alkalmazható gé­pek, berendezések és azok alkatrészeinek beszerzésé­nél, a Licenc- és know-how vásárlásoknál, az élelmiszer- gazdaságban egyes takar­mányféleségek behozatalá­nál, továbbá mintegy 50 (Folytatás a 2. oldalon) Geraszimov az afganisztáni helyzetről Vasárnap az iszlámábádi szovjet nagykövetség képvi­selői találkoztak az afgán fegyveres ellenzék képvise­lőivel — közölte hétfői tá­jékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov. A szovjet külügyi szóvivő elmondta: a találko­zót a pakisztáni kormány szervezte, de képviselője nem vett rajta részt. Egy kérdésre válaszolva Geraszimov hang­súlyozta, hogy kizárólag az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák sorsá­ról folyt az eszmecsere. Ugyancsak vasárnap Moszk­vába érkezett Avraham Ta­mil-, az izraeli külügyminisz­térium főigazgatója — jelen­tette be a szóvivő, hozzáté­ve, hogy Tamil- magánsze­mélyként, turistavízummal érkezett a szovjet fővárosba. Arab kezdeményezés az ENSZ-ben A PFSZ és az arab orszá­gok hétfőn indítványozták az ENSZ-ben, hogy a közgyűlés ülésszakát átmenetileg he­lyezzék át Genfbe, így ott felszólalhat Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. A kezde­ményezők bíznak abban, hogy javaslatuk megkapja a szükséges egyszerű többséget a 159 tagú világszervezetben. Ebben az esetben december­ben, vagy a jövő év elején tartanák meg a genfi ENSZ- központban a közgyűlésnek a palesztin kérdéssel foglal­kozó vitáját, Arafat részvé­telével, akinek az amerikai kormány nem adott beuta­zási engedélyt. A vitára e héten került volna sor New Yorkban. A The New York Times sok ENSZ-diplomata egybe­hangzó véleményét idézi ar­ról, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter döntése Izrael, s amerikai zsidó szervezetek nyomásá­nak is betudható és „veszé­lyes precedens”: Washington jogot formál arra, hogy bár­mely külföldi vezetőtől meg­tagadja a részvételt ENSZ- üléseken, azért, mert nem ért egyet az illető politikai véleményével. A lap emlé­keztet arra, hogy Daniel Or­tega, nicaraguai elnök ősszel feladta ENSZ-részvételének tervét, amiért kísérői nem kaptak amerikai vízumot. A szóvivő szólt arról, hogy az amerikai külügyminiszté­rium mesterséges akadályo­kat gördít a palesztin prob­léma politikai megoldásának útjába (Geraszimov azt a hírt kommentálta, mely sze­rint az amerikai hatóságok megtagadták a vízumot Jász- szer Arafattól, a PFSZ ve­zetőjétől.) A tájékoztató keretében a szovjet szakszervezetek kép­viselője arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy az amerikai hatóságok — ebben az évben immáron ötödször — megtagadták a beutazási engedélyt a szovjet szakszer­vezetek képviselőitől. A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Megbeszélésre ültek ösz- sze a kormány és a SZOT képviselői hétfőn a Par­lamentben. A kormány tárgyalóküldöttségét Pozsgay Imre állammi­niszter, a szakszervezete­két pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hang­súlyozva, hogy ezt a talál­kozót a kormány és a SZOT képviselőinek előző, szeptemberi megbeszélé­sének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirend­jéül a résztvevők elfo­gadták az államminiszter­nek azt a javaslatát, hogy elsőként a Munka Tör­vénykönyve módosításával kapcsolatos kérdéseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb - vitatott - pontjait, s ezután a fog­lalkoztatáspolitika aktuá­lis tennivalóit vegyék gór­cső alá. Sajókazai„bank" Diósgyőrben A Parlamentben megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT képviselői november 28-án. A kormány tárgyalóküldöttsé­gét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszervezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. (MTI-fotó) Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból indul­nak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kell élni, dolgoz­ni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésekhez képest ron­tani fogja a költségvetés helyzetét, hogy az Ország­gyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesztett javas­latnál alacsonyabb mérvű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembe véve a szakszervezetek határozottan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértékeket felülvizsgálva keressék az elfogadható kompromisszu­mokat a reálbérek alakulása, a szociálpolitikai juttatások és a nyugdíjak kompenzálá­sa ügyében. Ennek lehetsé­ges forrásairól szólva a SZOT főtitkára felvetette a katonai kiadások további mérséklésének szükségessé­gét, a nagyberuházások ter­heinek esetleges időbeli szét­húzását, a veszteséggel gaz­dálkodók támogatásának le­építését. A reálbérek és a szociálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalások­ról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszervezetek­nek kell a kompromisszum érdekében lépéseket tenniük. A megegyezésre a kormány részéről is tapasztaltak szán­dékot. Kitért arra is. hogy a mostani találkozó jelentő­ségét növeli: a szakszerve­zetek a hét végén országos értekezletre készülnek, s en­nek hangulatát a jelenlegi tanácskozás eredménye is minden bizonnyal befolyá­solja majd. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minő­sítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdések­ben, amelyekben megállapo­dásra jutnak, tényszerű, vi­lágos fogalmazásra kell tö­rekedni, hogy a későbbiek­ben egyik félnek se legyen lehetősége a maga értelme­zése szerint interpretálni az elhangzottakat. Ez a kor­rekt együttműködés egyik feltétele — hangsúlyozta. A kormány is nagy re­ményeket fűz a szakszerve­zetek tanácskozásához, mert amikor a szakszervezeti mozgalom saját helyzetének, szerepének tisztázásával fog­lalkozik majd, egyúttal vá­laszt keres az ország prob­lémáinak megoldására is. A kormány a szakszervezeti mozgalom megerősödését, a tagság bizalmának növekedé­sét várja ettől a konferen­ciától, egy erős partner meg­teremtését a jövőbeni orszá­gos tervek és programok kö­rüli együttműködésben. A szakszervezetek ilyen fajta megerősítése nincs a kor­mány ellenére — hangoztat­ta. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a kormány politikailag nem kívánja viselni a felelőssé­get azért a korszakért és azokért a tévedésekért, ame­lyek az ország gazdasági vál­ságához vezettek. Ennek az Országgyűlés mostani ülés­szakán is jelét adta már. Üj körülményeket és új kiindu­lópontokat kell teremteni, hogy az együttműködésben is új határok felé haladhas­son a SZOT és a kormány — mondotta az államminisz­ter. A vitában felszólalók kö­zül Halmos Csaba államtit­kár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke kifej­tette: az előzetes tárgyalá­sok során a Munka Törvény­könyve módosítását illetően számos kérdésben megálla­podásra jutottak a szakszer­vezetek és a kormány kép­viselői. Három kérdésben (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután átadták Diósgyőrben, az Árpád út 38-40. sz. háznál a Sajókaza és Vidéke Takarékszövetkezet új fiókját. A Mészöv Diósgyőri Intézőbizottsága nevében Tóth Kálmán elmondotta, hogy a sajókazai takarékszövetkezet területe a Szent Annától Úmassáig terjedő rész, ahol 60-70 ezer ember él. Az egy évvel ezelőtt megnyilt, s eddig ideiglenesen egy la­kásban működő sajókazai takarékfióknál a betétállomány meg­haladta a 10 millió, a hitelfolyósítás pedig a 17 millió forintot. Képünkön: a megye második legnagyobb takarékszövetkezeté­nek új, diósgyőri fiókja. {I. J.-Ny. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom