Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

1988. november 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) párt akcióképességének erő­södése miatt is —, hogy 1988. december 31-ével mindenhol fejeződjön be az új szerve­zet kialakítása. — Olyan akcióprogramot kell kialakítani, amely az alapszervezetekre és közép­irányító pártszervekre, illet­ve a párttagság széles réte­geire irányul, és elősegíti a feladattervből következő, előttünk álló feladatok meg­vitatását és meghatározását. A párt akcióképességének növelése érdekében radikális változtatás szükséges a ká­dermunkában hosszú idő óta tapasztalható fogyatékossá­gok, a többi között elsősor­ban a szubjektivizmus meg­A vitában szót kért Grósz Károly is. Bevezetőben a Központi Bizottság mostani ülésének feladatáról szólt. „Az a dolgunk — mondotta —, hogy tisztázzuk a párt­mozgalmat foglalkoztató kér­déseket és politikai eszkö­zökkel segítsük társadalmi programjaink, a gazdasági kibontakozás megvalósítá­sát.” Ezt célozza a párt egész politikája, amelynek kialakításában döntő szava van a Központi Bizottságnak. A Politikai Bizottság előké­szíti ezeket a döntéseket, szervezi azok végrehajtását, majd számot ad a megvaló­sítás tapasztalatairól. A Köz­ponti Bizottság a pártérte­kezlet óta tölbb belpolitikai kérdést tárgyalt, mint koráb­ban hosszú évek alatt, s er­re az együttgondolkodás for­málása céljából a jövőben is szükség lesz. A kérdések egy része politikai, más része ideológiai jellegű. A Központi Bizottság nem vállalkozhat ideológiai téte­lek megfogalmazására, de arra igen, hogy az elméle­ti munka számára irányt mutasson. Ezzel együtt ösz- szegeznie, tisztáznia kell a politika által naponta felve­tett új kérdéseket is. ilyen kérdés a szocializmus fejlő­dési szakaszainak értelme­zése, a vegyes tulajdonú gazdaság működése, az össz­népi állam fogalma, a rend­szer, a hatalom osztályjel­lege, az egy- vagy többpárt­rendszer. A főtitkár ezek után a gazdasággal foglalkozva fel­tette a kérdést: lehet-e rö­vid idő alatt fordulatot elér­ni a termelési szerkezetben? Grósz Károly szerint ehhez évek, évtizedek kellenek, mert meg kell teremteni az anyagi feltételeket, alkal­mazkodni kell a nemzetközi környezethez, és bizonyos termékekből jelentős tarta­lékokat kell felhalmozni. A főtitkár kiemelte, hogy politikai gyakorlatunkat, amely bizonyos értelemben megcsontosodott, korszerűt­lenné vált, a változó viszo­nyokhoz igazodva, fejleszteni kell. Eközben foglalkozni kell napi súlyos gondjaink­kal. el kell viselni az átren­deződéssel törvényszerűen együttjáró negatív jelensége­iket, s ki kell dolgozni egy 15—20 évre szóló stratégiát. Ezen a Központi Bizottság megbízásából egy munkacso­port dolgozik. E feladatok megoldására rendelkezésre állnak a kü­lönböző fórumokon kidolgo­zott munkaprogramok. A pártértekezlet elfogadta a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének akció- programját, amely ma is ér­vényes. Van külön program a jogrendszer korszerűsítésé­re, amelynek keretében több mint 30 törvény megalkotá­sát vagy korszerűsítését ter­vezik. Ismert az úgyneve­zett „Demokrácia” csomag- .terv, amelyet a közeljövő­ben a Parlament elé terjeszt Pozsgay elvtárs. A program szerint — talán annál még szüntetése. Ez a folyamat a párttagság tömegeinek alul­ról jövő nyomása eredmé­nyeképpen elkezdődött. Tá­mogatnunk kell a párttagsá­got abban, hogy rátermett és tehetséges embereket állít­son, válasszon a vezető posz­tokra. Az MSZMP tagsága a má­jusi pártértekezleten kifejez­te, hogy hű a csaknem 100 éves magyar szociáldemokra­ta munkásmozgalom és a 70 éve létező kommunista moz­galom legjobb .hagyományai­hoz, és képes a szocializmus megújulásának élére állni, a társadalmunk sürgető és sorsfordító céljainak megfo­galmazására — zárta beszé­dét Berecz János. gyorsabban is — folyik a kormány átalakítása. Gaz­dasági elképzeléseinket a kormányprogram tartalmaz­za, működik egy reformbi­zottság. A kormánynak van programja a nemzetközi gaz­dasági és politikai kapcsola­tok alakítására is. A párt- munka fejlesztését a Köz­ponti Bizottság által jóvá­hagyott feladatterv irányoz­za elő. Ma tehát nem új programokat kell alkotni, hanem a meglevőket végre­hajtani. A pártmunkáról szólva a főtitkár a pártértekezlet óta eltelt időszak egyik kedvező jelenségének nevezte az önálló politikai tevékenység kialakulását. Nem tartotta hibának, hogy a pártszerve­zetek maguk dönthetik el, tartsanak-e pártértekezleitet vagy nem. Nagy érték, hogy közben felfrissül a ká- derálilomány, hiszen annak megújítására már korábban vállalkozni kellett volna. Nő a cselekvési készség. Je­lentős változás, hogy a poli­tikai intézményrendszer há­rom olyan tartóoszlopa, mint a szakszervezet, a Hazafias Népfront és a KISZ keresi a maga arculatát, és báto­rítja az új gondolatokat. Gyakori kérdés, bátorta­lan-e a vezetés, vagy sem? Az elmúlt 5—6 hónap alatt nagyon sok mindent elér­tünk. De vannak vadhajtá­sok is. Ha azokat nem kellő körültekintéssel, hanem nagybaltával akarjuk lenye­segetni, akkor félő, hogy az értékeket is tönkretesszük, s a dolgok nem alulról, ha­nem felülről rendeződnek vissza. A döntéseknél hatá­rozottságot kell tanúsítani. De ez nem egyenlő a „ke­ménykedéssel”. A körülte­kintő döntéseket a vezetés­nek együtt kell meghoznia, járva a nemzeti utat, vállal­va a nemzetköziséget, amely nélkül nem lennénk képe­sek a nemzeti programot sem megvalósítani. A küzdelem fő terepe most az alapszervezet. S fontos, hogy a kommunisták jelen legyének a politikai intézményrendszer legfőbb szervezeteiben. Mindenek­előtt a szakszervezet mun­kájában kellene aktívabban részt venni, hogy ne a párt- szervezetek legyenek a ter­melés szervezői és mozgatói, s a helyi problémákkal a vállalatvezetők és a szak- szervezetek közösen foglal­kozzanak. A területi pártszerveze­teknél az egyik legfonto­sabb tennivaló a kádermun­ka fejlesztése. Egy kormány­zópárt képviselőinek olyan „ képességekkel, ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy megfelelő fórumokon Jfellő hatással tudjanak fellépni, vitaképesek legyenek. Mert a tanteremben, az üzemben vagy más fórumokon nem a Központi Bizottság, hanem a helyi kommunista közös­ség. a kommunista vezető, a párttag vitatkozik, érvel. Legfontosabb feladataink kö­zé tartozik ezért, hogy a mozgalomban szuverén egyé­niségek nőjenek fel, akik önállóan .képesek politizál­ni. A mozgalom minőségét sok-sok szuverén egyéniség politikai tevékenysége adja meg. Hangadó emberek kel­lenek, de őket nem Miét központi bizottsági határo­A központi bizottsági ülés első témájának másfél napos vitájáról — amelyben har­minchármán fejtették ki vé­leményüket belpolitikai hely­zetünkről, a párt feladatai­ról — Berecz*János, a KB titkára, a napirendi pont előadója tájékoztatta az új­ságírókat szerdán este a Központi Bizottság székházá­ban. A sajtóértekezletet Ma­jor László, a KB szóvivője vezette. iBerecZ János rövid beve­zetőjében utalt arra, hogy tudatosan tértek el a Köz­ponti Bizottság üléseinek az utóbbi időben megszokott közvetlen nyilvánosságától, hogy e nagy fontosságú té­mákról minden zavaró kö­rülménytől mentesen fejt­hessék ki véleményüket a testület tagjai. Az elhangzot­takról azonban ezúttal is részletes tájékoztatást kap a közvélemény. Előzetesen ál­lásfoglalás-tervezetet sem dolgoztak ki, hanem a vita tapasztalatai alapján készült ilyen dokumentum, ame­lyet a KB-tagok észrevételei alapján véglegesítenek majd, s hoznak nyilvánosságra. Mint mondotta, belpolitikánk szinte valamennyi területe, jellemző vonása szóba ke­rült a vitában. így: milyen tanulságokat nyújt a párt számára a közelmúlt, hogyan jutottunk olyan helyzetbe, hogy nemcsak a gazdaság­ban, hanem a társadalomban is fokozódnak a feszültsé­gek, milyen .viszonyt alakít­son ki a párt a különböző új szerződésekhez, melyek a jogállamiság kritériumai, a gazdaság és politika kölcsön­hatásában hogyan lehet a helyes arányokat kialakítani. S természetesen sok szó esett a párt állapotáról, az alap­szervezetek munkájáról, a tagságnak a pártmunka megújulásával kapcsolatos várakozásáról. Kiemelte: a testület úgy foglalt állást, hogy nincs há­rom-négy évünk a radikális reform bevezetésére, 1990 elején meg kell valósítani a bérreformot, a költségvetés és a tervezés reformját, te­hát e koncepciókat egymás­sal összefüggésben, együtte­sen kell kidolgozni és beve­zetni. Fel kell gyorsítani az elmúlt időszak tudományos elemzését célzó munkálato­kat is, s dönteni kell a párt szervezeti megújulásával kapcsolatban, meghatározva a munkahelyi pártszerveze­tek, illetve a területi poli­tizálás feladatait, kereteit. A felszólalók sürgették a párt- apparátusban dolgozók fel­adatkörének, újszerű szere­pének megfogalmazását, mondván, hogy a napjaink­zattal kinevezni, mi csak segíthetjük őket ahhoz, hogy kivívják ezt a helyüket a maguk közösségében. Ma és még a következő években sem lesz népszerű a veze­tői tevékenység. De aki ezt vállalja, az ne sopánkodjon,- hanem viselje ennek terheit. ban tapasztalható társadal­mi önszerveződés közepette a pártszervezetek kívül re­kedni látszanak ezekből a folyamatokból. Berecz János — már kér­désekre válaszolva — hang­súlyozta, hogy a vita egyik középponti témája volt az új közmegegyezés szükségessé­ge és az, hogy milyen elvi alapokon, s célokért hívhat szövetségesül a párt minden jószándékú erőt e közmeg­egyezéshez. A korábbi évti­zedekben a közmegegyezés az állandóan növekvő élet- színvonalon, a művészet és a tudomány szabadabb alko­tási feltételein és az értel­miség kiemelkedő képviselői­vel kötött szövetségen ala­pult, ma azonban ezek a té­nyezők nem érvényesülnek. Az új szövetségi politika ar­ra épülhet, hogy a párt in­tézményesítse a közmegegye­zést. azaz lehetőséget teremt­sen az állampolgárok szá­mára, hogy szabadon kife­jezhessék érdekeiket, szerve­ződhessenek, s így, tehát szervezett ereként szólhassa­nak bele a politika alakítá­sába. A már tapasztalható széles körű szervezkedést a pártnak tudomásul kell ven­nie, konkrét kérdésekben együttműködést javasolva a különböző -erőknek. Az új közmegegyezéshez hozzátar­tozik a társadalmi szerveze­tek — a Hazafias Népfront, az ifjúsági szövetség, a szak- szervezetek — megújulása is. Ugyanakkor — jegyezte meg Berecz János — tudomásul kell venni azt is, hogy a párt bizonyos tekintetben ver­senyhelyzetbe került az új szerveződésekkel. A KB titkára elmondta, azt is, hogy az elmúlt idő­szakot elemezve a vitában igen kritikusan szóltak a többi között arról, hogy hosszú ideig a vezetők csu­pán felülről történő kivá­lasztása érvényesült, az ér­telmiséggel való viszonyban egy politikai párthoz mél­tatlan eszközöket is alkal­maztak, s az ifjúság jelen­tős része nem a párttal együtt keresi a jövőbe ve­zető utat. Az MTI tudósítóinak kér­désére Berecz János hang­súlyozta, hogy az ülésen fe­lelősen szóltak a vezetés egységének szükségességé­ről. A Központi Bizottságot természetesen foglalkoztatja, hogy milyen a Politikai Bi­zottságban az egység. E kér­dés felmerült úgy is, mint az egység fogalmának mai értelmezése: elhangzott, hogy a monolitikus egység megkövetelésével szakítani kell, ma mindenekelőtt az összefogást és a belső szoli­daritást kell erősíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 1—2-ai ülésén, amelyen Kádár János elnö­költ, Berecz János előterjesztésében megvitatta a belpolitikai helyzet alakulását, a párt feladatait, Hoós János előterjesz­tésében pedig a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszköz- rendszeréről szóló jelentést. 4 A Központi Bizottság áttekintette az 1988. május 20— *' 22-ei országos pártértekezlet óta eltelt időszak belpo­litikai folyamatait, a párt helyzetét és feladatait. Állást fog­lalt a belpolitikai helyzet megítélésének vitás kérdéseiben. A pártértekezlet állásfoglalásával és a Központi Bizottság feladattervével összhangban meghatározta a párt tevékeny­ségének fő irányait és súlypontjait. A vitáról a napi sajtó ad tájékoztatást. A testület állásfoglalásáról közlemény je­lenik meg. O A Központi Bizottság az 1988 júliusi ülésén hozott ha- tározatnak megfelelően, a népgazdaság 1988. évi vár­ható fejlődéséről és az 1989—1990 között követendő gazda­ságpolitikáról szóló tájékoztató alapján megvitatta a nép­gazdaság fejlesztésének lehetséges főbb irányait, a gazdasági kibontakozás érdekében szükséges tennivalókat. A Központi Bizottság a gazdasági helyzetről és a jövő évre ajánlott gaz­daságpolitikai irányvonalról elfogadott állásfoglalását nyil­vánosságra hozza. Grósz Károly Ausztriába látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancellárja meghívására november 3-án, csütörtökön, hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. Népfrontkiildöttség utazott Kassára Ződi Imre megyei nép­fronttitkár vezetésével há­romtagú küldöttség utazott tegnap Kassára. A Hazafias Népfront Borsod Megyei Bi­zottságának delegációja, .melynek tagjai: Bartos Jó­zsef és Korózs Erzsébet, há­romnapos kelet-szlovákiai tartózkodásuk során éttekin­ti a testvér szervezettel való együttműködés eddigi ered­ményeit, a további tenniva­lókat. A tervek között sze­repel a magyar emlékhe­lyek felkeresése, illetve an­nak megbeszélése, hogy mi­lyen elképzelések vannak ezek ápolására mind a test­vérmegyében, mind nálunk a kölcsönösség alapján. A megyei népfront-delegá­ció pénteken tér vissza. Leniugrádiak Ma, november 3-án Lenin- városba látogat Ligyija Alek- szandrovna Hodcsenkova, a Leningrádi Városi Tanács tit­kára. A városnézés és a TVK-ban tett látogatás után a két város barátságának megalapozására szerződést ír alá Ligyija Hodcsenkova és Hegedűs György, a Lenin- városi Tanács elnöke. A leningrádi tanács titká­ra egyébként, a „Leningrád bemutatkozik” kiállítást nyi­totta meg Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házában. A leninvárosi megbeszélésen várhatóan szó lesz a két város politikai és kulturális kapcsolatainak megteremtéséről is. A megyei KISZ-bizottság levelére Tanácsi fiatalok válasza Az 1988. novemberében megrendezésre kerülő KISZ- értefkezlet: — Tegyen egyértelműen hitet a radikális gazdasági és politikai reform mellett tudva és felvállalva azt is, hogy rövid távon ez kedvezőtlenül érinti az ifjúság széles réte­geit. — Nyíltan, .kendőzés nél­kül fogalmazza meg az if­júsági mozgalom jelenlegi válságának okait és az ah­hoz vezető okokat, egyúttal határozza meg a kilábalás feltételeit, az ezzel kapcso­latos teendőket a mozgalmon belül és kívül egyaránt. A helyzetelemzés alapján — ha indokolt — vonja le a személyi konzekvenciákat. — Egyértelműen fogalmaz­za újra a KISZ-nek a párt­hoz, az államhoz, a tömeg­szervezetekhez, a tömegmoz­galmakhoz, illetőleg az ifjú­sághoz és az ifjúság önszer­veződő mozgalmaihoz való viszonyát. Hívja fel a KISZ- szervezeteket az alternatív ifjúsági mozgalmak támoga­tására, — ha kell — „védel­mére”, egészséges politikai versenyhelyzet létrehozása érdekében attól az alapvető felismeréstől vezérelve, hogy az ifjúság valamennyi szervezetének közös célja: a fiatalok érdekeinek védelme, képviselete, az ifjúság szol­gálata. Ennek alapulvételével fek­tesse le új szervezeti és mű­ködési szabályzat alapelveit, alakítson munkacsoportot: a kongresszusig történő átdol­gozásra. Az ifjúság olyan autonóm, kommunista szer­vezetet igényel, amely alkal­mas várhatóan már a közel­Kerekasztal A paraszti jövendőről, a falvak sorsáról közös kerelc- asztal-beszélgetést rendez no­vember 9-én 13 órától az MSZMP Politikai Főiskolája és a Veres Péter Társaság. A főiskolára meghívott részt­vevők eszmecserét folytatnak majd a parasztság jelenlegi helyzetéről, élet-, munka- és gazdálkodási körülményeiről. A vita napirendjén szerepel a parasztság életének kere­jövőben felerősödő érdekvé­delmi, érdekképviseleti harc­ra. — Határozza meg az or­szággyűlési képviselői, illető­leg a helyi tanácstagi vá­lasztásokkal kapcsolatos stra­tégiát és taktikát. — Mozgalmi eszközökkel segítse azt a rehabilitációs folyamatot, melynek ered­ményeként olyan társada­lomtudósok (filozófusok, po­litológusok, szociológusok, irodalmárok, politikusok, stb.) nyerhetők vissza a kom­munista mozgalom (felnőtt és ifjúsági egyaránt) számá­ra, akik mellőzésére, kizá­rására olyan — a másként gondolkodásból fakadó — nézeteik miatt került sor, amelyek helyességét a kö­zelmúlt története alátámasz­totta, igazolta. — A KISZ jelenlegi, ille­tőleg potenciális vezető funkcionáriusai még a kong­resszust megelőzően határo­zott platformmal lépjenek ki a széles nyilvánosság elé, amely feltétele annak, hogy a tagság, a kongresszusi kül­döttek érdemben tudjanak közülük választani. Jelen válaszlevelet a tes­tület az 1988. október 21-i ülésén egyhangúlag fogadta el. A bizottság egyébként a nyílt levél tartalmát elég­telennek minősíti, hangne­mét pedig a párt ifjúsági szervezetéhez méltatlannak tartja, melytől elhatárolja magát. A KISZ B.-A.-Z. Megyei Tanácsi Bizottsága nevében és megbízásából: dr. Karcagi Zoltán, albizottság titkára beszélgetés téül szolgáló települések je­lene és még inkább a jövő­je is. Az eszmecserére mintegy negyven agrárszakembert, tu­dóst, politikust, gyakorló tsz- elnököt hívtak meg, s kép­viselteti magát a Veres Pé­ter Társaság vezetősége is. Kívülük más érdeklődőket is várnak: lehetőséget adnak a hallgatóság soraiból is a kér­dések, az észrevételek köz­vetítésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom